Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

1979. május 17., csütörtök o A kétsopronyi Rákóczi Tsz hímzőasszonyai már hagyomá­nyosan minden májusban megrendezik kiállításukat. Az eredményesen működő szakkör hasznos időtöltést és sok örö met szerez tagjainak Fotó: Demény Gyula Hallássérültek országos kulturális és sporttalálkozója Békéscsabán Május 19-én, szombaton megyénkben eddig még soha nem rendezett országos ta­lálkozóra kerül sor. A Hal­lássérültek Országos Szö­vetsége békéscsabai szerve­zete kulturális és- sporttalál­kozót rendez tagjainak. Leg- alább 500 vendéget várnak az ország minden részéből, sőt külföldről is. Délelőtt 10 órától a kispá­lyás labdarúgó-bajnokság döntőjét rendezik Békéscsa­bán, a Lékai János Kollé­giumban. A kulturális prog­ram délután 5 órakor kez­dődik az ifjúsági és úttörő­házban. A budapesti szerve­zet bemutatásában látjuk Ko­dály Zoltán: Háry János cí­mű daljátékát, majd Wéber Magdolna lép a közönség elé bűvészszámaival. A békés­csabaiak Gálfy László szín­művész irányításával tanul­ták meg Feydeau: Aludj el Itt a Misa mackó — de nem pénzért Csak örömmel tudjuk üdvözölni azt a gondo­latot, ahogy a tegnapi számunkban megjelent — Itt a Misa mackó! — című írásunkra reflek­tált az Univerzál Kiske­reskedelmi Vállalat. Vagyis, a megyénkben forgalomba kerülő tet­szetős Misa-talizmánt nem árusítják, hiszen a moszkvai olimpia ka­balájából csupán ezer darabot kaptak. E he­lyett bizonyos árucikke­ik mellé ajándékba ad­ják a vásárlóknak. Hogy miért jobb így? A feltételezések — de saját tapasztalatom is, hogy ennél jóval több is elkelne. A gyártó Plastolus Szövetkezet kapacitása azonban vé­ges. Egyelőre több nem kerül a megyébe, s ad­dig a keresett talizmánt igazságosabb ily módon „értékesíteni”. —jp— című bohózatát, ezzel szere­pelnek a találkozón. Az est utolsó számaként fellép a szabadkai táncegyüttes. A műsor után vacsorával egy­bekötött bált rendeznek a Csaba Szálló éttermében. Másnap, május 20-án 11 órától barátságos labdarúgó­mérkőzést játszik a szabad­kai és békéscsabai csapat, s ezzel ér véget a találkozó. Új golyóscsapágysor Befejezés előtt ál a Szer­számgépipari Művek új go- lyósorsógyártó bázisa. Eze­ket a fontos alkatrészeket eddig tőkés importból sze­rezték be. A precíz golyós­orsók ma már nélkülözhetet­len alkatrészei a nagypon­tosságú szerszámgépeknél. S mivel — az év első negye­dének adatait is figyelembe véve — a SZIM szerszám­gép-gyártásának 54 százalé­kát a progresszív gépek, ezen belül is 36 százalékot, a korszerű számjegyvezérlésű berendezések alkotják, a gyár műszaki fejlesztésének fontos állomása a golyósorsó- gyártás meghonosítása. Szegedi előkészületek az ünnepi játékokra Több mint két hónappal az évadkezdés előtt szerdán be­népesedtek a szegedi szabad­téri játékok Dóm téri dísz­let- és jelmezkészítő műhe­lyei. Elsőként az asztalosok, lakatosok, a díszletvarrók lát­tak munkához. Forrai Gábor tervei alapján Verdi: A vég­zet hatalma című operájá­hoz, Székely László tervei alapján a szegedi nemzetközi népitáncfesztiválon részt ve­vő együttesek Vásár című közös táncjátékához, Koós Iván tervei alapján Kacsóh: János vitézéhez, Fehér Mik­lós tervei alapján Szophok- lész: Antigoné című drámá­jához, a bolgár Marianna Po­pova tervei alapján pedig Alekszandr Rajcsev: A szép­ség forrása című balettjéhez készítenek díszleteket. A több hónapié tartó munka során száz köbméter faanya­got, hatezer négyzetméter vásznat, sok mázsa festéket, enyvet, szöget, műanyagot használnak fel, hogy formá­ba öntsék, amit a tervező- művészek a hatalmas Dóm téri színpadra megálmodtak. Mindezt július 21-ig, az idei szabadtéri játékok nyitányá­ig kell befejezniük. Heves megyei tsz-elnökök látogatnak Békéscsabára Május 17-én, ma, terme­lőszövetkezeti elnökökből álló, huszonnyolc tagú kül­döttség érkezik Heves me­gyéből Békéscsabára. A köJ zös gazdaságok elnökei a Körösök Vidéke Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­sége gazdaságai között létre­jött együttműködés tapasz­talataival ismerkednek. A gazdaságok vezetői kétna­pos itt-tartózkodásuk alatt tájékozódnak a tájkörzeti együttműködés eddigi ered­ményeiről. A vendéglátók konzultá­ciót és üzemlátogatást is szerveznek a szövetség szék­házában. A küldöttség ellá­togat a füzesgyarmati Vörös Csillag, a kamuti Béke Ter­melőszövetkezetekbe és a kondorosi takarmánykeverő­be. A Heves megyeiek láto­gatását megelőzően, május 9—10-én a nyíregyházi tsz- szövetség szakemberei ugyancsak tapasztalatszerző jelleggel jártak Békéscsabán. Egészségügyi hét Csorváson Napjainkban nemcsak a városi, de a falusi lakosság is igényli a legújabb egész­ségügyi ismeretek elsajátítá­sát. Ezért szerveztek me­gyénkben már többször fa­lusi egészségügyi napokat. Ezen a héten Csorváson ke­rült sor ilyen hét megren­dezésére. A község egészség- ügyi dolgozóinak „Semmel­weis” Szocialista Brigádja, a Vöröskereszt helyi szerveze­te és a Megyei Egészségne­velési Csoport vett részt a szervezésben. Az első napon a család- tervezésről, a családvéde­lemről, és a rákról hallhat­tak előadásokat az érdeklő­dők. Kedden az elsősegély- nyújtásról és a véradás fon­tosságáról, szerdán pedig a diabetikus táplálkozásról tá­jékozódhattak. Ezen a na­pon került sor ételbemutató­ra, amely a korszerű táplál­kozás népszerűsítését céloz­ta. Az ételbemutatón és kós­tolón kívül a lakosság fil­men is megtekinthette a modern konyha „kellékeit”. Ma a házi betegápolásról tartanak tájékoztatót, pénte­ken véradással fejeződik be az egészségügyi hét prog­ramja. Hangulatos megemlékezés A mezőberényi öregek napközi otthona a hét ele­jén ünnepelte működésének 10. évfordulóját. Kezdetben 20-an jártak a napközi ott­honba, ma 35-en veszik igénybe az otthon szolgálta­tásait. A jubileum alkalmá­val az idős emberek felele­venítették az elmúlt 10 év emlékeit. Elmesélték, hogy azóta harmadik épületben van az otthon, de mindegyik hely nagyon a szívükhöz nőtt. Szóltak arról is, hogy a tanács és a társadalmi szervezetek milyen sokat tesznek mindennapi nyugal­mukért. Az ünnepség alkalmával dr. Kovács József, a Vörös- kereszt elnöke a nagyközsé­gi Vöröskereszt-alapszerve- zetek nevében átadta az idős embereknek vásárolt társas­játékot. Ezután a helyi va­dásztársaság ebéddel vendé­gelte meg őket, s végül sütőipar mezőberényi üzeme egy nagy tortával köszön­tötte az öregek napközi ott­honának lakóit. „Fábián Bálint találkozása Istennel” Félidejéhez érkezett Fábri Zoltán új filmje: a „Fábián Bálint találkozása Istennel” forgatása, amelynek forgató- könyvét Balázs József ha­sonló című regényéből írta a rendező. A MAFILM' Budapest Filmstúdióban készülő film alkotóinak a legfőbb gondot az első világháború idejére jellemző életkörülmények megjelenítése okozta. A januárban elkezdődött felvételek során a stáb leg­többet Ócsán dolgozott, emel­lett Apajpusztán, Nagyková­csiban, Szatmárcsekén és Vá­lón is rögzített jeleneteket Illés György kamerája. A négy évszakon át húzó­dó felvételekből a téliek és a tavasziak már elkészültek. A második félidőben — mely előreláthatólag augusztus ele­jén kezdődik — a legelső for­gatási nap ígéri a legnagyobb erőpróbát. Az olasz fronton játszódó csatajelenethez ugyanis mo­csárra van szükség, s mivel hazánkban már ilyen nincs, a forgatáshoz szükséges kö­rülményeket mesterségesen kell biztosítani. A csatajele- net helyszíneként a Szolnok melletti Nagyrév térségében levő tiszai árterületet sze­melték ki az alkotók. Az ot- tanf forgatáshoz a Középti­szai Vízügyi Igazgatóság már megadta az engedélyt. Ismét kapható borítékos sorsjegy Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékozta­tása szerint a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság az Or­szágos Testnevelési és Sport- hivatal megbízásából ismét kibocsát különböző színű bo­rítékos sorsjegyeket. Ezek el­adási ára darabonként 5 fo­rint. A sorsjegyekkel a szo­kásos összegeket; ötven-, húsz-, tíz-, ötezer, ezer, öt­száz, kétszáz, száz, ötven, húsz és 10 forintot lehet nyerni. A legkisebb nyere­mény új sorsjegy húzására jogosít fel. A nyereményt az árusok 500 forintig a hely­színen kifizetik. Az 1000 fo­rintos, és annál nagyobb ösz- szegeket az OTP fiókjaiban, illetve a totó-lottó kirendelt­ségekben vehetik fel a nyer­tesek. A korábbi akció során egyébként számos nagy ösz- szegű nyereményt húztak ki a szerencsés kezű játékosok. Békésen három, Gyulán és Békéscsabán kettő—kettő, Csabacsüdön egy 50 ezer fo­rintos sorsjegy akadt. Békés­csabán három, Csffrváson és Dévaványán kettő—kettő, Gyulán. Kardoson, Kétegy- házán, Körösnagyharsányban és Orosházán egy-egy sors­jeggyel 20 ezer forintot nyer­tek. Egy-egy tízezer forintos nyeremény is akadt Békés­csabán, Békésen, Endrődön, Kondoroson, Kétegyházán, Medgyesegyházán, Mezőbe- rényben és Szeghalmon. Az újabb sorsjegyek áru­sítása a mai napon kezdő­dik. Jövedelmet ne exportáljunk! K esereg a főkönyvelő, aztán támadásba megy át: „Nem ér­tem, miért kell a vállalato­kat tönkretenni, kiszorítani belőlük a nehezen összegyűj­tögetett anyagi erőt. Ez így nem lesz jó! Az állam csak rosszabbul járhat az elsze­gényedett gazdálkodókkal — neki kell őket talpra segíte­ni. Előbb, vagy utóbb, s az többe kerül majd.” A közepes könnyűipari vál­lalat, nem is olyan régen de­rűsen nyilatkozó gazdasági szakembere most kötelesség- tudóan borúlátó. Hogyne len­ne az, hiszen hosszú évek utári először nem számolt ki nyereségrészesedést — s elő­ször tért haza üres kézzel felettes szervétől. Nem ka­pott támogatást a vállalat, sem bérkedvezményt; örül­het annak a sovány 3 szá­zalékos béremelési lehetőség­nek, amit kifizethetnek. De ha az idén sem szedik össze magukat, mi lesz? Minden reményük az exportban van — állítja. Némi dotációt sze­reznek majd hozzá, s ez ki­húzza a céget a bajból. Mon­dom a főkönyvelőnek: nem jó az irány. Nem érti — hogy hogy nem jó? Az ál­lam, ha exportra volt szük­sége, eddig is mindig meg­fizette az árát. Elvégre a jobb minőség, a szabványtól eltérő szortiment nincs in­gyen. S különben is, most aztán igazán szükség van a kivitel gyarapítására! Való­ban. De nem minden áron! Nézzük például az említett vállalat esetét, ahol a terme­lésnek mintegy 30—35 száza­lékát külföldre szállítják. Na­gyobbrészt a szocialista or­szágokba, kisebb részt a tő­kés piacokra. E cég lényegé­ben két évtized óta (amikor- is teljesen átépítették, kapa­citását megnövelték) ugyan­azt a terméket készíti. Időn­ként a mintázatot, a színe­ket variálják ugyan, ám ez nem változtat hagyományos kínálatán. Amint az évek múltak, megöregedtek a gé­pek, a tervek, s mintha a vállalat külvilágról alkotott képe is elavult volna. Sajnos ezt a veszélyes fo­lyamatot éppen a vállalatnál nem látták világosan. Még a tavaly, tavalyelőtti külföldi események riasztó jelzései sem jutottak el illetékesei tudatáig — noha ezek a jel­zések nem voltak félreismer- hetők. A külkereskedelmi partner határozottan vissza­utasított több szállítmányt, mert azt nem lehetett elad­ni külföldön; itthon tele volt a nagykereskedelem rak­tára, s a termékek egy ré­sze csak nehezen kelt el az év végi kiárusításokon. De- hát úgy tartotta a vállalat a problémákról: határozott uta­sítást nem kaptak felülről a termelés korlátozására, ezért gyártanak. Vártak még az­után is, hogy a hivatalos közlönyök, a tervfcsürizések szigorú figyelmeztetéseket tartalmaztak. Sőt, nem hagy­tak kétséget afelől, hogy az idei esztendőben a költségve­tés nem fogja a külpiaci ha­tásokat a vállalatok testére, illetve kedvére átszabni — azoknak ugyanazt kell jelen­teniük a vállalatnak, mint amit a népgazdaság érzékel a nemzetközi munkamegosz­tásban. Főkönyvelőm nem mondja, de gondolja: nem eszik olyan forrón a kását. Ám rossz a hasonlata, meggyő­ződésem. Az idei terv nem ad szabad utat a mindenáron való exportnak csak úgy, mint a túlságosan ráfizetéses termelésnek. A népgazdaság exportm>^.lési igénye a gaz­daságosan termelhető cik­kekre vonatkozik. A nemzeti teljesítményt rontaná, ha rossz gazdaságosságú termé­keket, a valójában nem ha­tékony munkát, látszólag jö­vedelmezővé varázsolnánk az állami támogatásokkal. Így a termékkel együtt exportál­nánk a nemzeti jövedelmet is, ami a végelszámolásnál népgazdasági veszteségeket okozna, — hiába mutatna a vállalati mérleg nyereséget. Csak egyetlen út járható — a népgazdaságnak és a vállalatnak: a nemzetközi összehasonlítást műszakilag gazdaságilag egyaránt kibíró termelés. Az útjelző táblák — az 1979-es szabályozók — már erre kalauzolják a vál­lalatokat, minisztériumokat, hatóságokat — minden részt­vevőt. És még valami, ami­ről nem feledkezhetünk meg a kérdés tárgyalásánál. Az év eltelt hónapjai, a munka hétköznapjai azt bizonyítják, hogy a korábbi esztendőkhöz képest lényeges a változás. Ha úgy tetszik — forrón is enni kell a kását. Hiszen a tervhez, a népgazdasági ér­dekhez való igazodást mind szigorúbb törvényként'tiszte­lik — és követelik meg ezt a tiszteletet. Kivétel nélkül. A terv megvalósításában egységesebb az értelmezés a szabályozók betartását, a tá­mogatások csökkentését te­kintve — és egyértelműbb a gazdálkodók felelőssége a te­endők iránt, mint korábban. Erre mutat egyebek mellett az is, hogy ahol nem kép­ződött, ott nem fizettek nye­reségrészesedést; megszűnt a jótékonykodás, a megalapo­zatlan jövedelemkifizetés. H ogy mi lesz a gyen­gélkedő vállalattal? Mit szólnak munká­sai a megszokott jövedelem- emelkedés elmaradásához? Nos, bizonyára elgondolkod­nak. Mert azt világosan tud- ják-érzékelik, hogy a fonónő, a szövő, a gépkezelő, az ad­minisztrátor, a segédműveze­tő, a lakatos stb., sokat te­het ugyan a tartalékok fel­tárásáért — de abban, hogy mit készítsenek a gépeken, kinek szállítson a gyár, mi­lyen üzleteket' fogadjon el, miként szervezze a kooperá­ciót és saját munkáját, mi­lyen legyen a gyártmányfej­lesztés — abban a döntő szót nem nekik, hanem a vállalat felelős vezetőinek kell ki­mondaniuk. Velük együtt, a tervekbe beavatva és ahhoz egyetértést szerezve, termé­szetesen. Matkó István Külpolitikai tv-műsorok Jordániában, Dél-Jemen- ben, Szíriában, Etiópiában és Afganisztánban forgattak az elmúlt hetekben a tele­vízió külpolitikai rovatának munkatársai. Színes riport­filmekben mutatják be a nézőknek Jordánia sajátos szerepét a közel-keleti kü­lönbéke után kialakult hely­zetben ; vezető politikusok­kal, főtitkárokkal készített interjúk segítenek eligazodni az Arab-félszigeti konflik­tusokban. Formát öltött már a nyár eleji utazási program is. El­látogatnak a tévések Nyu- gat-Szaharába, Csádba, a SALT—II. aláírása után pe­dig az Egyesült Államok­ban „gyűjtenek” magas szintű interjúkat a SALT— III lehetőségeiről, a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ról. Egy amerikai v kisvá­ros életét is bemutatják majd; választ keresnek ar­ra: hogyan gondolkodnak az ottani emberek, mit tud­nak — s mit nem tudnak — a világban zajló események­ről, mi befolyásolja, „mani­pulálja” az amerikai közvé­leményt. f

Next

/
Thumbnails
Contents