Békés Megyei Népújság, 1979. május (34. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-15 / 111. szám

1979. május 15., kedd e igmuwfti fl termelési biztonság kulcsa — az ember Felkészült a konzervipar Beszélgetés Mihalusz Ferenccel, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatéjával Szombaton, május 12-én tartotta küldöttgyűlését a békéscsabai Lenin Mezőgaz­dasági Szövetkezet, amelyen Hankó Mihály elnök mon­dott beszámolót az 1978-as gazdasági évről. A 3614 hektáron gazdál­kodó szövetkezet tavaly — a kedvezőtlen időjárás elle­nére búzából átlag 52,2 má­zsát takarított be hektáron­ként, kukoricából pedig 74,1 mázsát. Mint mondta az el­nök: a gazdasági feladato­kat az előző évek tapasztala­tainak, az újabb kutatási eredmények felhasználásá­val. új technológiák alkal­mazásával oldották meg. így érhettek el rekordered­ményt a tojástermelésben is, ami ketreces tartásban tojó­ként évi 272 darab. Tavaly a késői fagyok, de különösen az augusztusi jégverés okozott nagy kárt. Jellemző a jégverte terület­re a cukorrépa, amely a jégverést követő teljes levél­váltás miatt 370 mázsa hek­táronkénti átlagtermést adott, az' 1977. évi 436 má­zsa átlagterméssel szemben. És a cukortartalma is 2 szá­zalékkal alacsonyabb lett. A jégeső megkárosította a ház­táji kukoricát, a facsemeté­ket is. Az asszonyok pontos munkája révén, a megelőző évekhez képest tavaly volt a legszebb a faiskola, de az augusztusi jégverés miatt a 416 ezer facsemetéből csak 61 ezer 678-at lehetett érté­kesíteni. A károk ellenére a kiala­kított termelési szerkezet, az előző években megvalósított beruházások, a bevezetett technológiák termelési biz­tonságot adtak és adnak. És az, hogy a szövetkezet tasiai nagy akarással és hozzáér­téssel végzik munkájukat. Ezt jelzi, hogy a szövetkezet 607 aktív tagja közül hu­szonötnek egyetemi és főis­kolai végzettsége van, hat­vannak pedig középiskolai; kétszázharmincketten szak­munkás képesítést szereztek, ■ Pl 111-en betanított munkás­ként dolgoznak. Két szak­mája 12 dolgozónak van és hatvanhárman végeztek spe­ciális tanfolyamot. Ez a növekvő szellemi gazdagodás fejeződik ki ab­ban is, hogy tavaly 5 újítást fogadhatott el a gazdaság vezetősége, amit 12 ezer 470 forinttal jutalmazott. Az újítások gazdasági eredmé­nye 268 ezer 312 forint. Nö­veli a szövetkezet erejét az is, hogy a tagság 40 százalé­ka 30 éven aluli, s nagy többsége jól beilleszkedett a közösségbe, felnőtt a fel­adatokhoz. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy a ter­melékenység növekedése ta­valy 10,18 százalékos volt, kétszerese a termelésnöveke­désnek. Egy állományi lét­számra vetítve ez 365 ezer 248 forintot jelent. Termel- vényeink zömét — egy-ket­tőt kivéve — gazdaságosan állítják elő. Az árbevételt és a teljesítményértéket figye­lembe véve —, amely tavaly 226 millió 995 ezer forint volt — a nyereséghányad csaknem 10 százalékos. A szövetkezet fejlesztési alap­ja 1978-han 10 millió 418 ezer, a biztonsági alapja pe­dig 9 millió 371 ezer forint volt. A közös vagyon 155 millió 749 ezer forint érté­kű. Építkezésre tavaly 11 millió 633 ezer, gépi beruhá­zásokra pedig 5 millió 874 ezer forintot fordítottak. A szövetkezet gazdasági, társadalmi, politikai felada­tainak megoldásában igen jól dolgozott a 21 szocialista brigád. S 1978-ban 5 brigád elnyerte az arany, 3 az ezüst, 5 a bronz, 3 pedig ,a zöld­koszorú fokozatot, 2 meg ok­levelet kapott. Három bri­gád pedig igyekszik a szocia­lista címet elnyerni. A ver­senybizottság értékelése alapján tavaly a Kulich Gyula brigád került az első helyre. A 12 tagú „csapat” a műhelyben dolgozik, s ha a munka úgy kívánja, más­hol is. Mivel a szövetkezetben egyértelmű — ez a küldött- gyűlésen is hangot kapott —, hogy a termelési biztonság kulcsa az ember, szociális és kulturális célokra tavaly 948 ezer forintot fordítottak. En­nek megfelelően 1978-bari 179 szövetkezeti tag vehetett részt kedvezményes belföldi ég külföldi üdülésben. Az étkezési hozzájárulásra 1978- ban 227 ezer forintot fordí­tottak. Naponta pedig há­rom autóbusz szállítja a munkába és haz,a a dolgozó­kat. A járadékosok, nyugdí­jasok támogatásához, (akik­nek a száma 458) 226 ezer forinttal járultak hozzá. És évek óta jól felszerelt klub­ja van a szövetkezetnek, meg fürdővel ellátott kispá­lyás sporttelepe, hogy némi­képp szórakozásra is legyen lehetőség a gazdaságban. Hankó Mihály elnök az 1979. évi feladatokról szólva elmondta, hogy a termelési szintet az idén 1 százalékkal növelik, ami 2,5 millió fo­rint többlettermelést jelent. Ezt pedig úgy akarják elér­ni, hogy javuljon a jövedel­mezőség, az áruk minősége. A szövetkezetben ez a tar­talék. S a mezőgazdasági és élelmezési ágazatban kibon­takozott munkaversenyben részt vesznek ezután is. De figyelmüket nem kerülte el, hogy a termelékenység, az eszközhatékonyság, a szerző­déses kötelezettségek teljesí­tése, az önköltség csökken­tése, a népgazdasági szük­ségleteket kielégítő áruk biztosítása. A közgyűlés befejező ak­tusaként, a Mezőgazdasági ég Élelmezésügyi Minisztéri­um nevében dr. Pál István adta át az 1978. évi eredmé­nyek alapján odaítélt) ,a Ki­váló Szövetkezet címmel já­ró oklevelet. Ezután a gaz­daságban végzett kiváló munkájukért többen kaptak kitüntetést és pénzjutalmat. Cserei Pá1 Tartósítóiparunk olyan mennyiségű árut képes elő­állítani, hogy a hazai ellátá­son felül termékeiből bősé­gesen szállíthat külföldi pia­cokra is. Termelésének több mint 70 százalékát külföldön értékesíti. A tartósítóiparfej­lődésére jellemző, hogy a konzervgyárak termelése 1960-ban 118 ezer tonna, öt évre rá 288 ezer tonna volt, tavaly pedig már nem ke­vesebb, mint 680 ezer tonna főzelék- és gyümölcskonzerv hagyta el a gyárak kapuját. Az idei terv szerint a tava­lyihoz mérten 10,6 százalék­kal kell növelni a konzerv­ipar termelését. Hogyan ké­szültek fel a minden eddigi­nél nagyobb feladatra? Er­ről beszélgettünk Mihalusz Ferenccel, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezér- igazgatójával. A TERMELÉSI KEDV VÁLTOZATLAN — A legutóbbi három esztendőben rendkívül hul­lámzó volt a konzervipar nyersanyagellátása. 1976- ban a tervezettnél keve­sebb, 1977-ben több, ta­valy pedig ismét kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vásárolhatott fel a tartósí­tóipar. Mire számítanak az idén? — Az idei szerződéskötések tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a tavalyi gyen­gébb termés nem befolyásol­ta a termelési kedvet — kezdte a beszélgetést Miha­lusz Ferenc. — Gyáraink a nagyüzemi gazdaságokkal a szerződéses tárgyalások ide­jén értékelték a múlt év ta­pasztalatait. Megállapították: abban, hogy a tervezettnél jóval kevesebb uborkát, zöldpaprikát, paradicsomot stb. dolgozhattak fel a gyá­rak, főként a rendkívüli időjárás játszott közre. Orménykúti erőgépek örménykút határában a földek jó minőségűek — tart-» ja a fáma. Éppen ezért a Felszabadulás Tsz gépei töb­bet kibírnak, mint azokon a területeken, ahol magas a talajvíz, gyakori a belvíz. A szövetkezet vezetői gépesí­tettségüket — saját megíté­lésük szerint — közepesnek tartják, ha viszont darab­számra nézik, akkor megfele-, lő. Ezt bizonyítja, hogy 46; munka- és erőgépük van. Már csak két százalék... A szarvasmarha-állomány jó része már kint van a sza­badban, a legelőkön, az ál­latok a téli istállózás után új erőre kapnak. A tehené­szetek állománya egészséges, amit az egyenletesen növek­vő hozamok is jeleznek. Mindez összefüggésben van a hazai állattartás magas színvonalú állategészségügyi ellátásával, amely idén vár­hatóan jelentős állomáshoz érkezik. A MÉM szakemberei azt várják, hogy az év vé­géig gyakorlatilag befejező­dik a szarvasmarhák gürnő- kór-mentesítési programja. Az állománynak jelenleg már 98 százaléka mentes ettől a be­tegségtől, amely azon túl hogy komplikációkat okoz az állatok felnevelésénél, tartá­sánál, a termelőképességet is visszaveti. A szerződések eredménye jelzi, hogy a gazdaságokban az idén is megvan a készség a konzervgyárakkal való együttműködésre. Idei ter­veink szerint ugyanis zöld­ségfélékből 790 ezer tonnára, gyümölcsökből pedig 190 ezer tonnára számítottunk. Kedvezőnek tekinthető, hogy a mezőgazdasági üzemek en­nél lényegesen nagyobb nyersanyagmennyiség értéke­sítésére kötöttek szerződést. Ezek közül a legrégebbiek 5-6 évesek, de többségüket:; 1975 után vásárolták. Külö-; nősen a kombájnkapacitást; tartják megfelelőnek, hiszen j szinte új gépeik vannak. Eb- i bői öt a jól ismert E—512-es,: kettő pedig E—516-os. Ezek: mellett szükség esetén még' három SZK—5-öst is munká­ba állíthatnak. A vetőkapa­citásukat is megfelelőnek tartják. A szállítási igényeket hat IFA-gépkocsi elégíti ki, de az idén további két hasonló tehergépkocsit kívánnak vá­sárolni, amelyet a jelzés sze­rint a második negyedévben megkapnak. Ezek mellett az MTZ-erőgépek is segítenék a; fuvarozásban. További terveik, hogy a: nagy gépekhez IH-típusú; szántóekét vásárolnak. A Rá-; bához és a K—700-ashoz mind ez eddig nehéz volt új-, szántóekéket venni, de a: visszajelzés szerint ezeket megkapják az idén. Kis fotósok és a gesztenyevirág Zöldségből mintegy 850 ezer, gyümölcsből pedig 220 ezer tonna termelésére vállalkoz­tak. A VEVŐKHÖZ KELL IGAZODNI — Alapvető népgazdasá­gi érdek, hogy a belső el­látás mellett a konzerv­ipar minél többet, és leg­főképpen pedig jó áron exportáljon. Ehhez azon­ban nem elég csak a ter­melés növelése. Miként le­het elérni, hogy a piaci igényekhez igazodjon a nyersanyagtermelés? — Való igaz, hogy a pia­cot nem lehet csak a ter­mékek mennyiségi növelésé­vel megtartani és bővíteni. Ahhoz, hogy termékeink pi­acra találjanak, és jó áron értékesíthessük, legfonto­sabb a jó minőség. Ez első­rendű követelmény az élel­miszereknél, ahol a minő­ség fogalmába mindenkor beleértendő az áru mikro­biológiai tisztasága, a kiala­kult fogyasztói szokásoknak megfelelő külleme, és nem­csak a termék íze, hanem a csomagolása is meg kell, hogy feleljen a vásárlók igé­nyeinek. Mindezen túl az is szük­séges a piacaink bővítéséhez, hogy pontosan ismerjük: a vevő mit akar vásárolni. Te­hát megfelelő piaci informá­ciók alapján kell a termék- szerkezetünket kialakítani. Ehhez viszont nem választ­hatunk más utat, mint a tu­datos, előrelátó termeltetést. Olyan nyersanyag-előállítást, tehát olyan zöldség- és gyü­mölcsfajták termeltetését és feldolgozását, amely lehető­vé teszi a piaci keresletnek megfelelő tartósítóipari ter­mékszerkezet kialakítását. Tapasztalataink szerint változatlanul kelendőek a nemzetközi piacokon a fő- zelékkonzervek, a paradi­csomkészítmények, a sava­nyúságok — csemegeuborka korlátlanul eladható —, a fűszerpaprika, az almasűrít­mény, főként a bogyós és a csonthéjas alapanyagú be­főttek. Csökken viszont a kereslet a vöröshagyma, a gyökérzöldség-szárí talányok, a káposztafélék és a nem kellő összetételű, vegyes be­főttek iránt. A piac alakulásának vál­tozása arra kötelez bennün­ket, hogy időben jelezzük a nyersanyagtermelő gazdasá­goknak a kereslet-kínálat alakulását. Ez azért is fon­tos, mert így a mezőgazda- sági üzemek fejlesztési el­képzeléseteket a piaci igé­nyekhez igazíthatják. Hiszen a nagy értékű gépek, beren­dezések, előfeldolgozó gépso­rok, több száz hektáron gyü­mölcstelepítések beruházási döntéseinél alapvetőnek kell lennie az értékesítési bizton­ság megteremtésének, még­pedig hosszú távú szerződé­seken alapuló együttműkö­déssel. Mindenesetre az idei szer­ződéskötések során már job­ban sikerült az érdekeket egyeztetni, s a piaci köve­telményekhez igazítani a ter­melési szerkezetet. Ezt jelzi, hogy a kelendő cikkek nagy többségéből a nyersanyagel­látás biztosítottnak látszik. Zöldborsóból, zöldpaprikából, paradicsomból, zöldbabból, uborkából a tervezettnél na­gyobb mennyiség termelésére vállalkoztak a gazdaságok. Gyümölcsből is kedvezőnek látszik a szerződés szerinti nyersanyagellátás. Almából körtéből, őszibarack- és sár­gabarackból a tervezettnél nagyobb mennyiség átvételé­re szerződtünk, viszont saj­nos meggyből, málnából, szamócából a tervezettnél ki­sebb mennyiségre számítha­tunk. JÓ KAPCSOLATOKRA TÖREKSZÜNK — A gazdaságos, ma­gas színvonalú feldolgo­zás, a jő minőségű kész­termék előállításának alapfeltétele a jó kapcso­lat a nyersanyagtermelők és a feldolgozók között. Mit tesznek a gyárak en­nek érdekében? — Az idei terveink feszí­tettek, de nem megoldhatat- lanok. Különösen az export­ban kell előbbrelépnünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai ellátást elha­nyagolhatnánk. Ezt jelzi, hogy az idén, a tavalyinál belföldre 13,2 százalékkal több árut kell szállítanunk. A rubel elszámolású expor­tunkat 5,4 százalékkal, a dol­lár elszámolású exportunkat pedig 15,4 százalékkal kell növelnünk. Érthető, hogy ezt a nagy feladatot csak a mezőgazda- sági üzemekkel szorosan együttműködve leszünk ké­pesek megoldani. Akkor si­kerül jó partneri viszonyt kialakítanunk, ha a mező- gazdasági termelők megta­lálják a számításukat azok­nak a nyersanyagoknak az előállításánál, melyeket ne­künk termelnek. Ezért na­gyon fontos, hogy a megfe­lelő árat fizessük a konzerv­iparnak termelt termékekért. Véleményünk szerint az ár mellett azonban arra is szükség van, hogy az alap­anyag-termelőinknek meg­felelő szolgáltatásokat nyújt­sunk. Arra törekszünk, hogy a mezőgazdasági üzemek ve­tőmag-; műtrágya-, növény- védőszer- és gépellátását mindig figyelemmel kísér­jük, és ha szükséges, ezek beszerzésében segítséget nyújtsunk. A paradicsom, uborka, zöldpaprika, á fű- szerpaprika, a zöldbab, a vöröshagyma esetében nö­vényvédelmi hozzájárulást i§ fizetünk. A kertészeti ter­mékek termelésének fejlesz­tését szaktanáccsal is támo­gatjuk. E célból az egyete­mekkel és a kutatóintézetek­kel hosszú távú szerződést kötöttünk, hogy nyújtsanak szaktanácsot az üzemeknek például a fólia alatti terme­léshez, a zöldpaprika-ter­mesztéshez, a paradicsom növényvédelméhez stb. Igyekszünk a zöldségter­mesztés műszaki fejlesztésé­hez is hozzájárulni. A kon­zerviparral szerződött nagy­üzemekben tavaly például már 482 borsócséplőgép és kombájn, 167 zöldbab-beta- karító gép dolgozott. A para­dicsomtermelő • nagyüzemek 105 felszedőgépet és 50 elő­feldolgozó gépsort üzemeltet­tek. Sok gazdaságban meg­található már a gyökérzöld­ség- és a vöröshagyma-beta- karító gép is. Néhol kísérle­teznék az uborka és a zöld­paprika egymenetes gépi ve­tésének megoldásával. Mind­ez jelzi, hogy kellő együtt­működéssel előbbre lehet lépni a kertészeti kultúrák gépesítésében. Még egy-két hét és elér­kezik a zöldborsó-betakarí­tás ideje. Nem kevesebb, mint 80 ezer tonna zöldbor­só átvételéről és feldolgozá­sáról van szó. S ezzel meg­kezdődik az idei konzerv- gyártási szezon. Iparunk 26 ezer dolgozója együtt a me­zőgazdasági termelőkkel fel­készült rá, hogy az idén még több és jobb konzervet szál­líthassunk a hazai és a kül­földi piacokra — mondta be­fejezésül Mihalusz Ferenc. Cs. F. Fotó: Veress Erzsiig

Next

/
Thumbnails
Contents