Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-13 / 86. szám
19,79. április 13., péntek I \ * Megkezdik a nehézjárművek rendszeres ellenőrzését Békés megye útjain naponta több tízezer gépkocsi közlekedik. Számuk napról napra nő, s ez a gépjárműforgalom fokozatos fejlődésének jele. Tapasztalatok szerint az utóbbi években gyorsan nőtt a nehézgépjármű-forgalom is. Részben ennek is tulajdonítható. hogy az utak fokozódó igénybevétele miatt jelentős összeget — tavaly hl millió forintot kellett útfenntartási munkálatokra fordítani. Az utak élettartamát döntően a nehézgépjárművek forgalma határozza meg. A nehézgépjárművek közlekedése — sokszor még az előírt súlyhatárokon belül is — jelentős igénybevételnek teszi ki ,az úthálózatot és gyakran okozza az utak helyenkénti v,agy összefüggő meghibásodását. Hazánkban a nehézgépjárművek forgalmát szabályozó előírások összhangban vannak a bécsi és a genfi nemzetközi egyezményekkel. Ennek megfelelően a teherjárművek tengelynyomása egyes tengelyeknél 10, ikertengelyeknél 16 tonna lehet. Az ennél nagyobb tengelyterhelésű járművek közlekedését az 1973-ban kiadott minisztertanácsi határozat korlátozza, illetve ezek részére útvonalengedélyt és díjfizetési kötelezettséget ír elő! A közeli napokban a közúti közlekedésben részvevő nehézjárművek rendszeres ellenőrzésére a KPM Közúti Igazgatósága gépkocsiba szerelt mérőberendezés üzemeltetését kezdi meg. Ezzel a svéd gyártmányú berendezéssel a közúthálózat bármely pontján folytatható mérés. Az ellenőrzés, a ten- gelysúlymérés legfőbb célja az úthálózat védelme. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy tengely-túl- súlyosságot döntően a megengedettnél nagyobb meny- nyiségű rakomány, illetve a helytelen rakodási mód okozza. Ha az ellenőrzés az előírtnál nagyobb tengelyterhelést. állapít meg — és a jármű külön útvonal-engedély- lyel nem rendelkezik — úgy az ■ induló és a célállomás közötti távolságra az alapdíjon felül, kilencszeres pótdíjat kell ,a jármű üzemeltetőjének fizetnie. Ez 50 kilométeres szállítási távolság esetén hozzávetőlegesen a tengelynyomástól függően mintegy 10—100 ezer forint lehet. A pótdijakat azután a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium teljesen az úthálózat fejlesztésére fordítja. Ez azonban még megközelítőleg sem fedezi az úthálózatban akozott kárt. Éppen ezért, az ellenőrzés célja nem elsősorban a pótdíjak fizettetése, hanem a tengelytúlsúllyal közlekedő járművek számának csökkentése. Az ellenőrzés a pótdíjak fizettetésével tehát kockázatossá teszi az üzemeltetőknek a túlsúlyos járművek közlekedtetését. A témában érintett szállító vállalatok, intézmények szakembereinek részvételével a mérőberendezés megyei bemutatóját április 18-án tartja a KPM-igazgatóság a békéscsabai üzemmérnökség telepén. — kepenyes — Növényvédelmi előrejelzés A lehűlés újból kedvezett a tafrinás levélfodrosodás megbetegedésnek. Megkezdődött az őszibarack levéltetű felszaporodása is. A két károsító elleni egyidejű védekezést április 15-ig célszerű befejezni. Ajánlott szerkombináció Orthocid -j- Bi 58 EC — kaptuk a tájékoztatást a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás munkatársaitól. Az almavarasodásnak az április 6. és 7-i eső kedvezett. A tünetek megjelenése — az időjárástól függően — április 20. és 25. között várható. A védekezést április 15. és 20. között kell befejezni, levéltetű fertőzöttség esetén kombinált kezelést alkalmazva. Módszervásár a 222 m-es középhullámon így is lehet? Avagy útkeresés a vezetőképzésben a Kontakta Alkatrészgyár szentesi gyárában Ma, pénteken, 17 óra 5 perctől sugározza a Magyar Rádió szolnoki stúdiója azt a riportműsort, amelyet Da- locsa István és Zentai Zoltán a Kontakta Alkatrész- gyár szentesi gyárában készítettek. A gyár 1961-ben kezdte meg letelepedését Szentesre, azóta a gazdasági fejlődés a modem termék- struktúra kialakítására tett intézkedések eredményeként elmondható, hogy ők Közép- Európa egyik legmodernebb műanyagfeldolgozó üzeme. Apró, munkaigényes, de egyetlen háztartásból, üzemből, beruházásról sem nélkülözhető elektromos alkatrészeket, azok műanyag elemeit gyártják. 1978 februárjában a gyár vezetői egy merész kezdeményezésbe kezdtek. A személyzeti és oktatási osztály segítségével listát készítettek azokról a dolgozókról, akik a káderfejlesztési tervben szerepelnek. Számukra vidéken elsőként vezetőképző tanfolyamot indítottak. Nagy segítségükre volt ebben az a pályázat, amelyet 1976-ban az Országos Vezetőképző Központ a felső- és középszintű vezetők képzése céljából tankönyv írására ösztönzött. A díjnak a Koojtakta szentesi gyárának vezetői is részesei, két fejezet második, egy fejezet harmadik díjat kapott a pályázaton. A helyi vezetőképző tanfolyam hallgatóinak kiválasztásában szerepet vállaltak a Csongrád megyei Pályaválasztási Intézet munkatársai is. Milyen céllal indították a tanfolyamot, milyen gondok merültek fel, hogyan látják a/ eredményt maguk a hallgatók, milyen általános tapasztalatokat lehet leszűrni a szentesiek kezdeményezéséből, mindezekről szó lesz az 55 perces zenés riportműsorban. Megszólal a vállalat volt igazgatója, akit azóta a Kontakta Alkatrészgyár központjába helyeztek, a személyzeti és oktatási osztály vezetője, a Csongrád megyei Pályaválasztási Intézet pszichológusa, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa, valamint a Kontakta Alkatrészgyár szentesi gyárának jövendő vezetői. A műsor meghallgatását módszervásárnak szántuk, észrevételeiket, javaslataikat szívesen fogadjuk a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának címén, 5000 Szolnok, Kolozsvári u. 2. Ágazati tűzvédelmi verseny Az 1978. évi országos ágazati tűzvédelmi versenyt — 24 vízügyi szerv benevezésével — a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság rendezésében Gyulán tartották. Kiegyensúlyozott ellátás Az év elején háromszázhetven millió forintos készlet várta a Békés megyei AG- ROKER-nél a mezőgazdasági gépeket, berendezéseket vásárló üzemeket. A termelő- szövetkezetek, közös vállalatok, állami gazdaságok az első negyedévre megrendelt gépek túlnyomó többségét átvették. Egyébként 1979-ben a tavalyihoz hasonló kiegyensúlyozott ellátás várható. Ennek megfelelően tovább nőhet a mezőgazdasági üzemek gépi felszereltsége, amely kedvezően befolyásolhatja a tavaszi munkák gyors végzését. Eddig a gazdaságok 170 traktort, 140 pótkocsit, 50 kombinátort és csaknem száz gabona- és kukoricavető gépet vásároltak. Tovább nőtt a 100 lóerő feletti traktorok iránti igény. Ugyanakkor részben a vásárlóerő hiánya miatt elsősorban MTZ-ből és Zetorból a korábbi évekhez képest nagyobbak a készletek. Különösen kevés növényvédő gépet és öntözőberendezést vásároltak az üzemek. Ebben az évben kedvezően alakul a munkagépellátás. A Mosonmagyaróvárott gyártott IHC-munkagépek közül a tárcsa, a kojnbinátor, a vetőgép az igénynek megfelelő mennyiségben áll az üzemek rendelkezésére. Kecskeméten megkezdték a licenc alapján gyártott nagy teljesítményű kombinátor hazai gyártását is.. Az AGROMASEXPO mezőgazdasági gépkiállításon 20 újdonságnak számító, nagyobb részt MEZŐGÉP által gyártott, berendezést mutattak be. Ezek gyors elterjesztésére is gondoltak már a megyei AGRQKER-vállalat- nál. Különös érdeklődésre tarthat számot ezek közül a műtrágya- és szervestrágya- «zóró. Az említett új gépekből az AGROKER a későbbiekben megyei gépbemutatót szervez. A háztáji kisgépellátásban jelentősebb javulás az idén sem várható. Ez elsősorban a keresett kistraktorokról mondható el. Megkezdték viszont a motoros kerti kapa, a szivattyú és a daráló hazai gyártását. A korábbinál több fejőgép, sertésetető áll a kisgazdaságok rendelkezésére. A megelőző évekhez képest jelentős változás az is, hogy az év eltelt három hónapjában zavartalan volt a fóliaellátás. A versenyfeltételek olyan feladatokat tartalmaztak, amelyek az Országos Vízügyi Hivatal, illetve a vízügyi szervek által kiadott tűzvédelmi utasítások végrehajtását segítették elő. A verseny legfontosabb célja a részvevő vízügyi szervek tűzvédelmi tevékenységének javítása, a megelőző intézkedések és ismeretek tökéletesítése volt. Az ünnepélyes eredmény- hirdetésre április 10-én került sor a KÖVIZIG központi székházában. Az elnökségben helyet foglalt Szalontai Mihály tűzoltó őrnagy, az OVH képviseletében dr. Sza- nati Henrik igazgatási osztályvezető, Takács Lajos, a KÖVIZIG igazgatója, a Békés megyei Tűzoltóparancsnokság képviseletében Várhegyei Ferenc alezredes. A versenyben a KÖVIZIG a 24 benevezett vízügyi szerv közül a 2. helyezést érte el, és Takács Lajos igazgató az országos tűzvédelmi ankét során vette át a kitüntető serleget. Ez alkalommal dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke Maróti György, tűzvédelmi vezetőt „Kiváló munkáért” kitüntetésben, dr. Boldizsár Antal igazgatási és jogi osztályvezetőt „Elnöki elismerés”-ben részesítette. Új gyár a kerítésen belül Sok mindennek vélték Békéscsabán a baromfifeldolgozó orosházi úti építkezését. Voltak, akik irodaháznak gondolták, s nyomban felhívták a vállalatot, hogy vajon tudnak-e arról, hogy irodaház-építési stop van? Mások „ENSZ-palotának” titulálták, s mert a nyelvi lelemény kifogyhatatlan, többen kancelláriának becézték. Az épület betonkoszorúi persze sok mindent sejtetnek, s hogy mi lesz valójában, arról beszélgettünk Ulbert Istvánnal, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatójával és Szilvási Ferenc műszaki főmérnökkel. Elöljáróban annyit, hogy a szóban forgó építkezés szociális létesítmény lesz, része annak a több éve tartó, még jó néhány esztendeig folyamatban levő fejlesztési programnak, amely a baromfifeldolgozónál folyik. De menjünk sorjában. A fejlesztés első lépcsője- ként néhány évvel ezelőtt elkészült az új, 80 vagonos hűtőház a hozzá csatlakozó fagyasztó alagutakkal. Ennek jelentősége azért is nagy, mert korábban a vállalat több helyen bérelt hűtőt, s az oda-visszaszállítások alaposan rontották a minőséget, nem beszélve a költségekről. A 120 millió forintért készült hűtőház tehát lassan megtérül és biztonságossá teszi a tárolást. A fejlesztés következő állomása az univerzális feldolgozópálya építése volt, amelyet a vállalat kollektívája teljesített rekord idő alatt, kiváló minőségben. Ez a pálya valamennyi baromfi exportképes feldolgozására alkalmas, s korszerűsítését tekintve az elsők között van az országban. Figyelemre méltó, hogy a saját kivitelezés révén 25 millió forintért valósították meg ezt a létesítményt, amely egyébként legalább kétszer ennyibe került volna, s talán nem is készült volna el három hónap alatt. Ám az igények nőnek, s ma már e feldolgozó további gépesítése szerepel a programban. Az idén mintegy 22 millió forintos költséggel úgynevezett stork-vonalat állítanak be, amely jelentősen csökkenti az élőmunka-ráfordítást. A tervek szerint e berendezéssel mintegy 50 —60 ember munkája takarítható meg. Egy dolgozó költsége — munkabérrel, adóval, egyéb járulékkal — 100 ezer forint, tehát 50—60 főt létszámcsökkentés évi 5 —6 millió forintos megtakarítást jelent. Ezen túl azonban jelentős a minőségjavító tényező is, amely különösen az export miatt lényeges. A sok bosszúságot és a vállalatnak bírságot is jelentő szennyvíztisztító ügye megoldódott, elkészült a házi berendezés, s ma már nem szennyezi a BARNE- VÁL-ból kifolyó szennyvíz a környezetet. Ezzel párhuzamosan folyik nem csupán a vállalat, hanem egész Er- zsébethely ellátását szolgáló ivóvízvezeték építése. Ugyancsak folyamatban van a gáztüzelésű kazántelep létesítése, melynek révén nem vesz majd, hanem elad energiát a vállalat. S végül folyik az írás elején említett 800 személyes szociális létesítmény építése. Ebben fürdők, öltözők, üzemi konyha, étterem, bolt kap helyet. Ha az építkezés az elmúlt hetek lendületével folyik, remény van a határidő megtartására, vagyis arra, hogy az öltöző és a fürdő ez évben, a konyha és az étterem pedig 1980 elején elkészüljön. Ezek tehát azok a munkák, amelyek már befejeződtek, illetve most készülnek. A fejlesztési programban — a világpiaci igényekhez igazodva és az anyagi lehetőségektől függően — a jövőben nagy teljesítményű továbbfeldolgozó és az ehhez csatlakozó hús- lisztüzem építése, Orosházán pedig hűtőház létesítése, valamint a konzervüzem bővítése szerepel. Mint a vállalat vezetői hangsúlyozták, mindez elsősorban az anyagi lehetőségektől függ, hiszen a rekonstrukcióra eddig mintegy 300 millió forintot költöttek. A létesítmények részben a konvertálható export árualapot bővítő hitelből valósultak meg. Ez utóbbi mondat felel arra a kérdésre is, miért folyik ilyen nagyarányú fejlesztés a baromfifeldolgozóban? Mindenekelőtt a már említett világpiaci igények kielégítése, ugyanakkor a táplálkozásunkban mind nagyobb szerepet játszó baromfi hazai értékesítésének növelése miatt. Az idén 3550 vagon baromfi, 120 millió tojás, 100 vagon nyúl, 20 vagon galamb és ugyanennyi toll felvásárlása, feldolgozása a feladat. A vállalat éves termelési értéke megközelíti a másfél milliárd forintot, amellyel a megyében a legnagyobbak közé tartozik. S végül még egy dolog, a vállalat 2100 dolgozót foglalkoztat, akik a nyolcórai nem könnyű munka után megérdemlik, hogy tiszta öltözők, fürdők, korszerű üzemi konyha, étterem várja őket. Ezért épül szociális létesítmény és nem kancellária. Seleszt Ferenc Épül a 800 személyes szociális létesítmény Könnyebb, gyorsabb a munka az új feldolgozóban A hűtőházban nyolcvan vagon áru tárolható Fotó: Lónyai László
