Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
1979. április 10., kedd e ízHiiuifireKommunista műszak a Gyulai Húskombinátban 70 mázsa csabai szalámi készült ebben a műszakban Fotó: Béla Ottó Ezen a szombaton sok helyen elmaradt a nagymosás, a nagytakarítás, a ház körüli munka. A párt-, a KISZ- és a szakszervezet felhívására kommunista műszakot szerveztek április 7-re a Gyulai Húskombinátban a gyermekek nemzetközi évének tiszteletére. Nemcsak a fizikai dolgozók jelentkeztek szinte egy emberként, hanem az adminisztratív dolgozók is letették a tollat, a ceruzát, otthagyták a számológépeket és beálltak a szalag mellé. Hogy komolyan vették a munkát, arra jellemző, ahogyan Csótya János, a KISZ- bizottság titkára mondotta; a szalag semmivel sem ment lassabban, mint egyébként. Sőt, talán valamivel gyorsabban is mozgott. Gyöngyöztek a homlokokon a ve- rejtékcseppek, hiába, még annak is nehéz, aki nap mint nap ezt csinálja, hát még annak, aki nem szokta a nehéz fizikai munkát. A töltőgép mellett, ahol a csabai készült, serénykedett Szappanos Sándorné: — Milyen munka marad el most otthon? — Tudtunk előre a műszakról, ezért iparkodtam már hét közben megcsinálni azt, ami egyébként szombatra maradt volna. A kislányom Békéscsabán jár iskolába, most van a tavaszi szünet, itthon van, ő is tud segíteni, bár jó lett volna otthon maradni vele. ■ ■ ■ Ezen a napon 1014 sertést vágtak le, alig-alig valamivel maradt el ez a meny- nyiség a normális hétköznapitól. A szalonnázók között dolgozott, ugyanúgy beöltözve munkaruhába, mint a többiek — ezért nehéz is volt észrevenni — Túri Sándor, a szakszervezeti bizottság titkára. — Szakmám, nem esik nehezemre, még jól is esik egy kis fizikai munka. A zsírolvasztóban is voltak adminisztratív dolgozók. Székely Lászlóné „civilben” elszámoló, most a zsírt csomagolja 20 kilós kartonokba. — Kötelező volt bejönni? — Á, dehogyis, nem volt muszáj, de lelkiismeretfur- dalásom lett volna, ha nem jövök. Törökzugban lakunk, van egy kisfiam, második osztályos. Most a 3-as számú iskolába jár, de ha felépül a törökzugi iskola, nem kell annyit gyalogolnia. Örülök, sőt kötelességemnek érzem, hogy néhány forinttal én is hozzájáruljak az iskola építéshez. Egy órával korábban keltem ma, mint máskor szoktam, ennyi az egész. Vállaltuk, hogy a 96 mázsa zsírt — ennyi a norma — mi is megcsináljuk ebben a műszakban. Fél sertéseket Vitt lassú mozgással a berendezés. Itt dolgozott Mogyorós Ferenc, akinek részvétele a kommunista műszákban már csak azért is becsületesnek mondható, mert nem is helyi lakos, Vésztőről jár be, tehát lényegében az itteni gyermekintézmény nem az ő fiai számára készül. — Nézze, öt gyermekem van, igaz, már csak kettő van otthon, mégis kutya kötelességemnek éreztem, hogy ezúttal ne a ház körül dolgozzak, hanem az iskoláért. Akinek sok gyereke van, nagyon jól tudja, mit jelent a nevelésük. Nem szabad önzőnek lenni. Ügy érzem — bár nem vagyok mai gyerek —, hogy elférek én is a fiatalok között, tudok nekik segíteni. Az asz- szony is dolgozik Karcagon. Ügy, hogy most jobb is itt lenni, mint otthon egyedül. A műszak végén két órakor már megtudtuk, menynyit ért ez a kommunista műszak. Csótya János elmondta, hogy a már említett levágott 1014 sertés mellett két vagon zsír készült, 162 mázsa gyulait és 70 mázsa csabait gyártottak. Exportra csomagoltak 100 mázsa gyulait és 60 mázsa csábáit. A részt vevő, mintegy 1000 dolgozó 6 és fél millió forint termelési értéket állított elő. Munkabérük megközelítette a 100 ezer forintot. Ebből a pénzből nemcsak a törökzugi általános iskola építésére jut, de rendeznek egy műsort, báb- vagy mesejátékot az itt dolgozók mintegy 1500 gyermekének. A húskombinát vezetői ezzel tisztelegnek a gyermekek nemzetközi évének. B. O. Akinek jutott dinnyeföld... Hazánk egyes tájain régi népszokás, ha valakit sírni, avagy szomorkodni látnak, azt mondják: „nem jutott neki dinnyeföld”. Nos, ennek az ellenkezőjéről győződtünk meg a minap Nagykamaráson. Különleges, háromélű lapáttal három férfi az árokparti füves részen gyepkockákat nyesett ki nagy halomba. Amikor megkérdeztük, hogy ez mi célt szolgál, a világ legtermészetesebb hangján válaszolták: ebbe ültetjük a dinnyemagot. Amint később kiderült, Demeter Pál, a nagykama- rási Ságvári Tsz nyugdíjasa — aki 12 évig lóhajtó volt a szövetkezetben — háztáji földjén dinnyét termel: 1100 négyszögölön görögdinnyét, 400 négyszögölön pedig sárgadinnyét. Ebben a községben a talaj és az éghajlat rendkívül alkalmas dinnyetermelésre. Kitűnő e csemege íze, ráadásul jó jövedelmet hoz a gazdának. Ezért határozza el évről évre Demeter Pál, hogy dinnyét termeszt a háztáji földön. Ugyancsak dinnyét termel Bojtos András, a Ságvári Tsz tagja is. így aztán a két család összefog, közösen termelik ki a gyepkockákat. Ebbe ültetik szemenként a dinnyemagot, amit fólia alatt nevelnek és amikor a talaj hőmérséklete megfelelő, kiültetik a gyepkockával együtt a szántóföldre. így kapunk majd annak idején ízletes dinnyét Nagykamarásról. A. R. Munkaverseny Megfulladás fenyegeti az emberiséget? A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál az elmúlt évben sem tört meg a szocialista munkaverseny lendülete. Mutatja ezt az is, hogy termelésük értékben elérte a 1-79 millió forintot, amely a tervezetthez képest 5,2 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A túlteljesítés 8,8 millió forint volt. A 49 szocialista brigád és a 6 munkabrigád 634 tagja vállalásait túlszárnyalta. Szinte egy emberként vettek részt a kommunista műszakokon, ahol mintegy 5400 órát teljesítettek. A csaknem 100 ezer forint munkabérből 85 ezer forintot a dolgozók kislakásépítésének a támogatására ajánlottak fel. Ezenkívül segítették a békési szociális otthont, az orosházi szakmunkásképző intézetet. Tizenegy szocialista kollektíva csatlakozott az Egy nap az öregekért mozgalomhoz és 13 ezer forintot, fizettek be a megyei tanács kollégiumi alapjára. Egyéb társadalmi munkákból is kivették a részüket, hiszen 10 800 órát teljesítettek, amelynek értéke 605 ezer forintot tett ki. Óvodákat, iskolákat patronáltak, Lakóhelyükön beneveztek a Tiszta városért mozgalomba. örvendetes, hogy egyre több fiatal kapcsolódik a versenybe: munkájukkal, magatartásukkal segítik a mozgalmat. Az Alkotó Ifjúság pályázatra 16 mű érkezett, közülük ötöt jutalmaztak. Csatlakoztak a KIS!:. KB, valamint az OVH ár- vízvédelmi csoportja Petőfi Szocialista Brigádjának felhívásához, s a VIT-alapra 7 ezer forintot utaltak át. Ugyancsak a szocialista brigádok együttműködésének is köszönhető, hogy idejében sikerült átadni a mezőkovácsházi, a mezőhegyesi, a sarkadi, a gyomai és a mák- kosháti vízművet. Nem érdektelen az 50 ezer forint értékű villamosenergia-meg- takarítás, vagy a szállítójárművek kihasználásának 2,3 százalékos növelése sem. A Minisztertanács által kibocsátott környezetvédelmi program megvalósításaként a szennyvíztisztító telepeken állandó laboratóriumi vizsgálattal csökkentették az élővizek szennyeződését. A brigádtagok rendszeresen képezik magukat. Közülük 107-en állami, 488-an politikai oktatásban részesülnek, a szocialista brigádvezetők pedig vállalaton belüli tanfolyamokon cserélik ki gondolataikat. Kulturális és munkavédelmi vetélkedőt négy szocialista brigád rendezett. ahol 21 ezer forint jutalmat osztottak ki. A szé' eredményeket a címek odaítélése is mutatja. Tavaly egy kollektíva elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet, 23 kollektíva pedig aranykoszorút kapott. |z utóbbi évtizedekben ! a technika rohamos I fejlődésével, a népesség növekedésével és a fokozódó urbanizációval párhuzamosan szinte minden ország központi problémája lett a levegő, víz és a talaj szeny- nyezése, a termőföldek csökkenése, a sugárveszély, a szilárd hulladékok felhalmozódása, az energiahordozók és az ásványi kincsek lelőhelyeinek kimerülése, a növény- és állatvilág pusztulása. Az emberi környezet megóvása világprobléma. Valamilyen formában földgolyónk összes államát, ösz- szes nemzetét érinti. A környezet károsodására néhány példa. Tokió körzetében mintegy 75 000 gyárkémény ontja a füstöt, és szennyezi a világ egyik legnagyobb városának levegőjét. Tokió mérgező, szennyezett levegőjében tömegesen pusztulnak ki a cseresznyefák, s a japánoknak ezt a nemzeti fáját még a császári palota kertjében is csak nehézségekkel tudják életben tartani. Az USA-ban évente 129 millió tonna por, korom s egyéb szennyező anyag kerül a levegőbe. A nagy városok feletti por- és párafelhő a napsugárzásnak több mint 20 százalékát elnyeli főleg az életfontosságú ultraibolya sugarakat tartja vissza. Ennek következtében az emberi szervezet nem tud elegendő D-vitamint termelni. Chicagóban 1930-ig évenként még csak 20 borús nap volt, jelenleg ez évi 320! Budapesten 1930-hoz képest 50 százalékkal emelkedett a kenés koromszennyeződés. A levegőszennyezés emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálva megállapították, hogy a belélegzett mérgező anyagok nagyobb kárt okozhatnak az anyagcsere-körforgalomban, mint a táplálkozás formájában felvettek. Nem kevésbé súlyos és égetően sürgős megoldásra váró probléma a víz szeny- nyezettsége. Az urbanizáció és az iparosodás okozta megnövekedett vízfelhasználás következtében rohamosan csökken a talajvíz szintje. Milánó körzetében 20 év alatt 20 métert süllyedt a talajvízszint. Ipari és háztartási szennyvizekkel, olajjal szennyeződnek a tavak, folyók és a tengerek. A Rajnában jelenleg mintegy hatezerféle szeny- nyezőanyagot tudnak kimutatni. Magyarországon is sokasodnak a vízszennyeződés jelei. így a Sajó holt vízzé válása, a folyóinkban és tavainkban történő sajnálatos halpusztulás, időszakosan kisebb vagy nagyobb mennyiségű szennyezőanyagok jelentkezése folyóinkon, fürdési tilalom a Duna rómaiparti szakaszán stb. A vizek elszennyeződésének problémakörébe tartoznak természetesen a tengerek és óceánok is, amelyekről földgolyónk lakosai nemrégiben még azt hitték, sőt sokan még ma is, hogy végtelenek, és korlátlan a tengerek öntisztító képessége, és ezért minden aggály nélkül öntötték és dobták beléjük azt a szennyet és azokat a hulladékokat, amelyek számára nem találtak más alkalmas helyet a szárazföldön. Ezt a hiedelmet csak a legutóbbi években kezdik felülvizsgálni, mégpedig nem utolsósorban az olajszállításra épült óriás tartályhajók nemrégiben bekövetkezett szerencsétlenségei következtében. A föld, a talaj szintén egyike azoknak a ritka javaknak, amelyekkel az ember még mindig nem tanult meg a jó gazda gondosságával bánni. Egyesek rémeket látva azt jósolják, hogy az embernek a Földön nemsokára csak „állóhelye” marad, ugyanis az újonnan létesülő ipari települések, városok, üdülőterületek, víz- és gázvezetékek, autópálya- és útépítés következtében nagymértékben csökken a mező- gazdasági művelésre alkalmas földterület, csökken a természetes növényzettel, erdőkkel, rétekkel borított táj. Magyarországon 1945 óta mintegy 500 ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag művelt terület, és évente 150 millió tonna termőtalajt visz el a lehullott csapadék. Egyre növekvő veszély, hogy a környezetbe jutó szerves anyagok a lebontás akadályoztatása miatt felhalmozódnak. Emellett növekszik a természetes úton lebonthatatlan hulladékok mennyisége, így az építkezési törmelékek, műanyag- és üveghulladékok, konzervdobozok és autóroncsok hatalmas tömege. Az előbbiek nem nyújtanak túlságosan örömteli képet jelenünkről, s egyúttal előjelei a jövő még súlyosabb problémáinak. Elkerülhetetlen lenne, hogy a huszadik század embere, a tudomány és a technika vívmányaival állig felfegyverkezve a saját szükségleteinek kielégítésében olyan messzire jusson, hogy maga tegye be- lélegezhetetlenné a levegőt, ihatatlanná a vizet és lakhatatlanná a földet? Ö z a bolygó egymagában forog a világűrben, egymagában tartja fenn életadó rendszereit, tápláló és lelkesítő, a legnagyobb mértékben gazdagító és szép otthona valamennyiünknek. Védelme nemcsak a nagy, hanem az apró tetteken is múlik, amely mindenkinek lehetőségében áll, és amelynek az emberiség egyetemes összefogásában kell integrálódjon minél gyorsabban. Ibosné Burkus Judit mMWVWMWWWWMMMWmWWMVmMMWyWWWWWVmVMMWWW Barcson, az UNITECH Ipari Szövetkezetben olyan gépjárműszervizek készülnek, amelyek konténerekből néhány nap alatt felépíthetők és üzembe helyezhetők. A konténerszervizek elsősorban a fejlődő országokban, az Ikarus-autóbuszok szervizét és vevőszolgálatát látják el. Rövidesen útnak indítják a madagaszkári megrendelésre készített „dobozműhelyt” (MTI-fotó)
