Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
1919. április 10., kedd Élelmiszerboltot adtak át hétfőn Gyulán. A helyi ÁFÉSZ a húskombinát vezetőinek kérésére és támogatásával élelmiszerboltot nyitott a kombinát területén. Ezzel kívánják elősegíteni a több mint ezer dolgozó bevásárlásának megköny- nyítését. A csaknem 180 négyzetméter alapterületű boltban mintegy félmillió forint értékű áru várja a vásárlóközönséget Fotó: Béla Ottó 8 bizonyítás hónapjai következnek Megalakult a megye legnagyobb takarékszövetkezete Szeghalmon Vasárnap, április 8-án tartotta első küldöttgyűlését a szeghalmi takarékszövetkezet. Meghallgatták Kanó Károly igazgatósági elnök beszámolóját a szeghalmi járásban működő takarékszövetkezetek egyesülésének körülményeiről. Titkos szavazással megválasztották az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot, majd nyílt szavazással a vizsgáló bizottság és a megyei tanácskozásokon a szeghalmiakat képviselő személyek mellett döntöttek. Ezzel útjára indult a takarékszövetkezeti mozgalom Békés megye legnagyobb szövetkezeti pénzintézetében, a szeghalmiban. A küldöttgyűlésen 17 ezer 100 takarékszövetkezeti tag képviseletében 150 küldött jelent meg. Az elnökségben ott volt Varga István, a párt szeghalmi járási bizottságának első titkára, Orosz Sándor, a MÉSZÖV általános szövetkezetpolitikai titkárságának vezetője és Galambost László, a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkára. Kanó Károly beszámolójában elemezte az egész járásra kiterjedő takarékszövetkezeti szervezet működésének első lépéseit. A mozgalmat támogató lakosság ellenvélemény nélkül, vagyis a részközgyűléseken egyöntetű igennel csatlakozott az egyesülés gondolatához. Az átszervezés időszakában 900 új taggal gyarapodott a tagság, s 38 százalékkal növekedett a betétállomány. A hitelezésben nem volt fennakadás, a munka folyamatosságát minden takarékszövetkezeti kirendeltség megoldotta. Az első negyedévben különböző megállapodásokat, együttműködéseket kötöttek a Gyulai Húskombináttal, a Sárréti Tej-társulással, az Állami Biztosítóval, és a COOP- TOURIST-tal a takarékszövetkezeti szolgáltatások bővítésére. A megye valamennyi takarékszövetkezete és a működési körzet jogelőd takarékszövetkezetei a mostanihoz hasonló szolgáltatásokat nyújtottak. Mégis miért vált szükségessé a járási szintű takarékszövetkezet létrehozása? Azért — válaszolta Kanó Károly —, hogy az új takarékszövetkezet a területen emelje a munka színvonalát és a korábbinál több segítséget nyújtson, növelje szolgáltató tevékenységét. Ez azt jelenti többek között, hogy a szeghalmi takarék- szövetkezet a jövőben a tagság igényeinek megfelelően átcsoportosíthatja egyik községből a másikba a hitel- és kölcsönkereteket. Erre korábban nem volt lehetőség. Emiatt egyik helyen soknak, a másik helyen viszont kevésnek bizonyultak az engedélyezett összegek. Az egyesülések folytán a jogköröket általában centralizálni szokták. A kisebb egységek kezéből kiveszik az ügyek intézését és ezt a központban dolgozó szakapparátusra bízzák. Szeghalmon másként történt. A hitelelbírálási jogot a területileg érdekelt takarékszövetkezeti kirendeltségre bízzák. A járási szintű vezetés csak a nagyobb kölcsön- és hitelügyekben tartotta fenn magának az elbírálási jogát. Mindezekről a részközgyűléseken nyíltan beszéltek. Ezért is nyerhették meg a tagság támogatását a további munkához. A vitában felszólalt Biriz- dó István zsadányi, Seres István dévaványai küldött. Egyértelműen kiálltak az egyesülés gondolatának időszerűsége mellett. Galambo- si László a kirendeltségek köré tömörülő tagság további aktivitásának megőrzésére, a választott szervek és testületek demokratikus működésének fontosságára, a szövetkezeti elveken alapuló munka lényegének megőrzésére tett néhány javaslatot. Varga István, a párt járási bizottságának első titkára a takarékszövetkezet tagságának és vezetőinek jövőbeni kapcsolatáról szólt, majd a lakossági érdekek, a szolgáltatások továbbfejlesztésének jelentőségéről, a takarékszövetkezet elérendő céljairól beszélt. Ezt követően a jelölő bizottság javaslata alapján a küldöttgyűlés titkos szavazással megválasztotta a takarékszövetkezet igazgatóságának tizenkét tagját, a felügyelő bizottságot, majd a törvényes előírásoknak megfelelően nyílt szavazással a háromtagú vizsgáló bizottságot és a két megyei küldöttet. Ezzel befejeződött a szervező munka a szeghalmi takarékszövetkezet létrehozásában. Itt most már a dolgos hétköznapok következnek, a helytállás és a bizonyítás hónapjai. D. K. ElR-kisérlet J Tegnap, hétfőn Békéscsabán, a Volán 8. sz. Vállalat komplex telepén háromnapos országos forgalmi igazgatóhelyettesi értekezlet kezdődött. A Vöröskereszt a gyermekekért Beszélgetés Ortutay Zsuzsával, a Magyar Vöröskereszt alelnökével A Volán Tröszt az országban elsőként a békéscsabai telepen vezette be — kísérletképpen — az egységes irányítási rendszert. Az EIR-t a résztvevőknek Vándor Pál igazgató, Pomá- zi László főmérnök igazgatóhelyettes és dr. Horváth Ferenc forgalmi igazgató- helyettes mutatták be: Az automatizálható irányítási rendszer megvalósításával a tervezett járműgazdálkodási eredmények két csoportra oszthatók: számszerű eredmények, amelyeknek a vonzatai hoznak gazdasági eredményt; és nem számszerűsíthető eredmények, amelyek közvetve befolyásolják: a gépjárművek telepen belüli mozgásának és helyzetének áttekintését és szabályozását. Az ország valamennyi Volán-vállalatától megjelent forgalmi igazgatóhelyettesek ma. kedden reggel a központi telepről való járműindítást tekintették meg. Délelőtt kerül sor arra az előadásra, amelyet Tóth István vezérigazgató-helyettes az egységes irányítási rendszer elvi ismertetéséről tart. Délután dr. Zahumenszky József vezérigazgató-helyettes aktuális teherforgalmi és kereskedelmi problémákról, feladatokról beszél a megjelent szakemberek előtt. Holnap, szerdán kerül sor Pap Jánosnak, a vezérigazgató első helyettesének arra az előadására, amelyen a Volán-személyfuvarozás hosszú távú fejlesztési koncepciójáról esik majd szó. B. V. A nemzetközi gyermekév nemes céljainak valóra váltásában a Magyar Vöröskereszt is munkálkodik: a tömegszervezet jelentős szociálpolitikai, egészségnevelési feladatokat vállalt a társadalom széles rétegeire támaszkodó akcióból. Mit tesz a Vöröskereszt a gyermekek védelméért, jogaik érvényesüléséért ? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Ortutay Zsuzsát, a Magyar Vöröskereszt alelnö- két, a nemzetközi gyermekév nemzeti bizottságának tagját. — A nemzetközi segítség- nyújtás, a béke, a közösség szolgálata és még számos humanista cél mellett a Vöröskereszt az ifjúsági és családvédelemben is kifejti mindennapos munkáját. A szervezet mindig a maga ügyének tartotta a gyermekekkel való törődést. A 23. nemzetközi konferencia határozatba foglalta a gyermekek nemzetközi évére vonatkozó tennivalókat, melyeket a Magyar Vöröskereszt idei munkaterve is tartalmaz. 1979 elsősorban a felelősség újraélesztésének éve azokért a gyermekekért, akik nélkülözik a fejlődésükhöz szükséges feltételeket. Jogaik érvényesüléséért fog most össze a világ, az ENSZ felhívására. A szomorú tények ismertek. Az UNICEF adatai alapján: a világon jelenleg mintegy másfél milliárd 0—15 éves gyermek él. Ezek kétharmada a fejlődő országokban, közülük több mint 800 millió elmaradott, falusi környezetben, ahol a gyermekhalandóság, az írástudatlanság és az alultápláltság igen magas, ötszázmillió gyermek életkörülménye rendkívül bizonytalan, hazájuk rossz gazdasági helyzete miatt. Több mint 200 millió gyermek rosszul táplált, az öt éven aluli gyermekek közül mintegy 10 milliót fenyeget éhhalál. A világ sok országában törvény tiltja a gyermek- munkát, mégis mintegy 43 millió gyermek dolgozik megélhetéséért, közülük sok 6—14 éves naponta nyolc, sőt tizennégy órát. Olaszországban egymillió gyermek dolgozik, 1976-ban 1100 halt meg közülük munkahelyi baleset következtében! — „A Vöröskereszt enyhíti a szenvedést” — a szervezet idei, világnapi jelszava is a gyermekévvel kapcsolatos nemzetközi szolidaritást fejez ki. A Magyar Vöröskereszt mit tesz a világon élő éhezők és bajba jutottak érdekében? — A mozgalom alapvető szerepe a humanista misz- szió: segítünk a természeti csapás és más katasztrófák miatt szenvedő emberiségen, elsősorban, a gyermekeken. Tavaly például 30 millió forint értékű segélyt küldtünk 19 országba. Most, a gyermekév szolidaritási alapján is több millió forint gyűlt már eddig össze, melyhez jelentősen hozzáA battonyai lottómilliomos Ugyanazt reggeliznek, ebédelnek, vacsoráznak, mint eddig. Pedig most már többre, jobbra is futná Papp Pétereknek Battonyán, a Damjanich u. 25. szám alatt. Egy hét óta, legalábbis amióta egyik lottószelvényén eltalálta mind az öt nyerőszámot, s ezért több mint másfél millió forint „üti a markát”. — Most is eltaláltam mind az öt számot — mondja mosolyogva bajsza alatt, csak az a baj és jókedvűen hunyorít, hogy különböző szelvényeken. — De megverne az Isten, ha elégedetlen lennék. Elég az életben egyszer eltalálni mind azt öt számot. — Mennyi lottóval szokott játszani, Péter bácsi? — Hát az attól függ! Nagyon szeretek kártyázni, a barátokkal minden este ösz- szeülünk forgatni az „ördög bibliáját”. Ha jól megy a lap, több szelvényt veszek, ha meg nem nyerek, any- nyit, amennyire az asszony pénzt ad. Bár most már megsúghatom, ha mindig csak arra hagyatkoztam volna, most nem lennék milliomos. _ ? — Ugyanis az asszony megunta már, hogy mindig 5 szelvényt veszek, s azt mondta, hogy most vegyél csak hármat, mert kell másra a pénz. Ide is adta, persze én a zsebpénzemből kipótoltam ötre. És az ötödik szelvényen voltak a nyertes számok. — Hogy éltek eddig, Péter bácsi ? — Ahogy a magunkfajta '.'öreg. nyugdíjasok élnek. Nem vet fel a pénz bennünket, én rokkantsági nyugdíjat kapok, 1600 forintot, az asz- szony 1700-at. Legutóbb a Dombegyházi Állami Gazdaságban dolgoztam, amolyan mindenesféle, ahol éppen szükség volt rám, oda tettek. Gyerekünk nincs, keresztgyerek annál több. Ügy ket- tecskén csak megvoltunk. — És a tizenharmadik héttől változott valamit ez az élet? — Semmit. Nehogy azt higgye, hogy most már aranypohárból fogom inni a reggeli tejet. Az evőeszközöket sem cseréljük ki ezüstre. Ezt a házat, amiben most lakunk, úgy örököltük, hogy gondoztuk a beteg tulajdonost. öreg ház már, nagyon .sokat költöttünk rá, hogy valahogy kinézzen. Tavaly fejeztük be a fürdőszoba-építést. Mondtam is az asszonynak — fiam én már többet nem költők, nem dolgozok erre a házra. Megfelel ez már arra az időre, ami nekünk hátra van még. De most már, hogy ilyen szerencsés voltam, vagy veszünk egy másikat, vagy építek egy újat. Berendezzük szépen, veszünk egy színes tv-t, meg egy kocsit, hogy el tudjunk látogatni a gyerekekhez. Majd az egyik keresztfiunk vezeti, neki van jogosítványa. — Hát hogyan is történt azon a pénteki napon? — Legtöbbször idehaza üldögélek, fájnak a lábaim. Feleségem átment a szomszédokhoz, egyedül voltam. Bekapcsolom a rádiót, ahogyan szoktam minden pénteken reggel, hogy meghallgassam a számokat. Mondja is lassan, szépen sorban: 6- os, 12-es, 45-ös, ekkor már felderült az arcom, na mondom, sikerült elkapni egy hármast. De nem volt még vége, 56-os, mondja a rádió, hinnye a fene egye meg, hát négyesem van! Fel akartam ugrani, de mondom csak megvárom még az ötödiket. 75-ös. Nem igaz! Jobban figyelem a szelvényt, hát azon is 75-ös van. — Hála istennek, van szerencsém egy kicsit öregségre — mert Péter bácsi töri a magyar nyelvet, Romániából került át Magyarországra. — Kapom a szelvényeket, megyek ki az utcára az asszony után. Éppen jött szembe. Szerencsénk van! Szerencsénk van! — kiabálom neki messziről. — Miért, jött levél Romániából? — Nem, mondom, ötösünk van. — Eredj már, ne marháskodj! De, de — mondom. Az asszony kikapta a kezemből a szelvényeket, hát látja, hogy mind az öt szám be van karikázva. De még akkor sem hitte. Felöltöztünk, bementünk az OTP- be, vittük a szelvényt. Azt Van aki örül, van aki szid bennünket mondta a főnök, hogy várjunk még ezzel, Péter bácsi, mindjárt felhívom Szegedet, megtudni, hogy nincs-e valami baj. Addig menjenek csak sétáljanak egyet. Amikor visszamentünk, mondta, hogy valóban van ötös, de még a hivatalos listát nem tudják. Nem izgultunk egy cseppet sem, majd csak meglesz az is. Másnap aztán megerősítették, hogy valóban ötös az ötösöm. Hát így történt. — Mit szóltak a szomszédok? — Tudja, milyenek az emberek. Van aki örül, együtt érez velünk, de olyan is akad, aki szid bennünket. Nem tudom miért. Jött már egy asszony, segítsünk rajta, kellene neki egy kis pénz. — Nézze jó asszony, jött maga akkor nekünk segíteni, amikor én a kórházat jártam? — mondom neki. Még ha szegény ember lett volna, nem mondom, adtam volna neki egy kis pénzt, de nem úgy áll. Mindig a fürdőt járja. Ja, még azt elfelejtettem mondani, hogy úgy beszéltük meg az asszonnyal, minden keresztgyereknek adunk 20—20 ezer forintot. — Mennyi pénzt vesznek fel? — Azt mondták, szerdán mehetünk a pénzért. Nem veszünk fel csak húszezret. Azt is azért, mert az öcsém egyik lánya esküszik Romániában. szeretnénk szép ajándékot vinni neki. Kép, szöveg: Béla Ottó járult a több mint egymillió tagot számláló tömegszervezetünk. — A gyermekek jogainak érvényesülése, nem független szülőhazájuk társadalmi rendszerétől, gazdasági fejlettségétől. A szocialista országokban, így hazánkban is jól gondoskodnak a gyermekekről. Milyen szerepet vállai ebből a Vöröskereszt? — A népességpolitikai, családvédelmi határozatok megvalósítását a maga sajátos eszközeivel segíti a Vöröskereszt. A gyermek ellátásának, nevelésének gazdasági feltételei — korszerű gyermekintézmények, szociális juttatások stb. — egy- magukban nem elegendőek. Többet kell tenni azért, hogy egészséges gyermekek szülessenek, s nevelkedjenek fel. Foglalkozunk az anyák és csecsemők védelmével, a serdülők egészség- ügyi ellátásával, korszerű táplálásával. Feltárjuk fizikai és lelki edzésük lehetőségeit. Azon munkálkodunk, hogy a hazánkban tapasztalható gyermekkultuszt mindenütt okos és kulturált gyermekszeretet váltsa fel. Szeretnénk, ha a szülők munkájuk, elfoglaltságuk mellett több törődést, sze- retetet és harmonikus, szerető légkört nyújtanának gyermekeiknek. Korszerű, hatékony egészségnevelés, családi életre nevelés — ezek az alapvető törekvéseink, melyek a gyermek érdekeit szolgálják. A Vöröskereszt csaknem 13 ezer alapszervezete kapcsolatban áll a tanácsokkal, népfronttal, a gyámhatósággal. Felmérő, patronáló, jelző tevékenységet folytatnak, ismerik a területükön élő gyermekek helyzetét. Felvilágosító munkájuk sokrétű; a csecsemőgondozástól az iskolás kori egészséges életmódig különböző előadásokon, családlátogatásokon adnak tanácsokat, segítséget a szülőknek. Különösen sokat tesznek a veszélyeztetett gyermekekért például ott, ahol az apa alkoholista. Foglalkoznak a cigány lakosság életviszonyainak javításával, különösen a gyermekek életkörülményeinek megváltoztatásával. — A tömegszervezet hatalmas táborában ifjú aktivisták is vannak... — Nem is kevesen. Az ifjú vöröskeresztesek száma csaknem eléri a negyed- milliót, legtöbb köztük az általános iskolás. Most nyáron a nemzetközi gyermekév alkalmából a Magyar Vörös- kereszt táborozást szervez az úttörő-egészségőrök részére, ahová az európai szocialista országokból 5-5-tagú delegációkat várnak. Az ifjú vöröskeresztesek pedig nemzetközi tapasztalat- cserén vesznek részt. Két kiadványunk is megjelent ez évben: Vöröskereszt az ifjúságért és Ifjúsági a Vöröskeresztben címmel. Bulgáriában kiállításokat, vöröskeresztes filmfesztivált rendeznek, melyekre mi is elküldjük a pályamunkánkat, és ez alkalomból készült: A gyermekért, a mosolyáért című filmünket. — Véleménye szerint min múlik a nemzeti bizottság felhívásába foglalt célok megvalósulása? — A felnőtt nemzedék felelősségén. Szülőkén, nevelőkén, mindenkién. Gyermekeinket a jövőbe vetett hittel és az alkotó munka szeretetével kell felkészíteni: a nemzetközi szolidaritás és a béke szellemében kell őket felnevelnünk, hogy képesek legyenek megőrizni az alkotó élet biztonságát, megvédeni az emberiség jövőjét. H. A.
