Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
1979. április 8., vasárnap o A Zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár tófeji burkolólapüzemében az idén már hatszázezer négyzetméternyi padlóburkolólapot gyártanak. AT!.új automatizált üzemben jelenleg harminckét fajta kerámia padlóburkolólap készül. A képen: automata présgépeken készülnek a kerámialapok (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Látogatóban a Szarvas és Vidéke DFÉSZ-nél öt település — Szarvas, Békésszentandrás, Csaba- csüd, Kardos, örménykút — lakosságának ellátására hivatott a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ. Amint Nagy Jó- zsefné, a szövetkezet elnöke elmondotta, az utóbbi években — így 1978-ban is — eredményesen teljesítette feladatát az ÁFÉSZ. Következik ez abból, hogy a szövetkezeti mozgalom sokoldalú segítségével évekkel ezelőtt Szarvas város központjában olyan egységet nyithattak, mint a ruházati szaküzlet, és a könyvesbolt, melyek jól szolgálják a város lakosságát, a szövetkezet tagságát. De a város periférikus részében is előbbre léptek a kereskedelmi hálózat fejlesztésében. így épült meg a Dózsa György úti ABC, és még ebben az évben megnyitják a Zalka Máté és az Alkotmány utca által határolt háromszögben az új ABC-t. Évek óta nagy gondot fordítanak működési területük valamennyi községében, településén a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek korszerűsítésére, bővítésére. Tették ezt azért, hogy valamennyi helységben kulturált vásárlási és szórakozási körülményeket teremtsenek, és bő áruválasztékkal szolgálják a lakosságot. 1978-ban is ezt tartották szem előtt. Ezért — jóllehet a mennyiségi növekedés mérsékelt volt — minden ágazatban a minőségi tényezők javítását tűzték célul üzletpolitikai tervükben. Az ÁFÉSZ 1978. évi forgalomnövekedése meghaladta a megyei szövetkezeti átlagot. Ugyanekkor mérleg szerinti eredményük 11,8 millió forintban realizálódott. Ez az 1977. évhez viszonyítva — a gazdálkodás színvonalának és hatékonyságának fokozottabb figyelemmel kísérése következtében 11,9 százalékkal jobb. A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ összes ágazata közül is figyelmet érdemel a kiskereskedelem, amely tavaly 239 millió forintos forgalmával az előző évhez viszonyítva 12,2 százalékkal növelte árbevételét. Ebben különösen nagy szerepük volt a működési területen üzemelő ABC-knek, a szarvasi zöldség-, gyümölcsboltnak, a vegyesboltoknak, melyek átlagon felüli forgalmat teljesítettek. Továbbá említést érdemel a tej- és tejtermékértékesítés 15 százalékos növekedése. A vendéglátóipar tavaly 66,2 millió forintos árbevételt teljesített. És bár a tervezett forgalomtól elmaradt, ugyanakkor az ételforgalom 1977-hez viszonyítva emelkedett. Különösen kedvezően alakult az ételforgalom növekedése az Árpád étteremben és a Halászcsárdában. A cukrászüzem tavaly 6,5 millió forint értékű terméket állított elő, vagyis félmillió forinttal készítettek több cukrászsüteményt, mint 1977-ben. Jelentősnek ítélte meg beszélgetésünk során Nagy Józsefé a felvásárlási és termelési ágazat árbevételét, amely 36 millió forint volt. Következésképp a forgalom- növekedés, az előző évhez viszonyítva csaknem 19 százalékos. Ezt a felvásárlási eredményt azzal érték el, hogy a korábbinál jobban segítették a kisgazdaságok termelését. Erre utal az is, hogy a táp- és szemestakarmány- forgalmazásban 23 százalékos növekedés következett be. Vagyis mintegy 700 vagon takarmány beszerzésével segítették a kisgazdaságokat. Az idei árbevételt a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ 384 millió forintban, nyereségtervét pedig 13 millió forintban határozta meg. Beruházásra és fejlesztésre az idén csaknem 7,5 millió forintot fordít az igazgatóság, így többek között megnyitják Szarvason a Zalka Máté úti új ABC-t, Békésszent- andráson befejeződik a bélfeldolgozó üzem bővítése, valamint több egységet korszerűsítenek, berendezéseket, felszereléseket vásárolnak, forgóeszközüket bővítik. Különösen nagy figyelmet kíván a szövetkezet fordítani az idén arra, hogy Szarvas város nagyszerű adottságához méltóan minden korábbinál jobban tegyen eleget az idegenforgalomból rá háruló feladatoknak. Balkus Imre Mi készül az UVHTERV rajzasztalán? Beszélgetés dr. Kozáry István műszaki igazgatéval Erőteljesen fejlődik hazánkban a motorizáció, az idegenforgalommal, a turizmussal. Az életformaváltozással összefüggésben megnőtt az emberek utazási igéibe. Természetes tehát, hogy soha nem látott tempóban épülnek a közlekedési létesítmények. Ezek többsége először Üt-, Vasúttervező Vállalat mérnökeinek rajzasztalán körvonalazódik. Időszerű teendőinkről beszélgettünk dr. Kozáry Istvánnal, a tervezőintézet műszaki igazgatójával. — Az idén 420 millió forint értékű tervet, dokumentációt készítenek mérnökeink. Hatszázan vannak, könnyen kiszámítható tehát, hogy személyenként átlagosan csaknem egymillió forint értékű munkát végeznek ebben az esztendőben. í — Mely területeket | ölel fel az UVATERV í tevékenységi köre? — A kormány közlekedés- politikájának megvalósítása mindenekelőtt öt nagy területen ruház ránk feladatokat. Ezek az autópályákkal, a folyami nagy hidakkal, a metróval, Ferihegy komplex fejlesztésével, valamint az országos közúthálózattal kapcsolatos tervezések. Természetesen ide soroljuk Budapest közlekedésfejlesztését is. — Az utóbbi években — mióta ugrásszerűen nő a személygépkocsi-állomány — mind többet hallunk az autópályákról. — Nemcsak hallunk róla, hanem látni is többfelé, hogy dolgoznak az építők. Rajzasztalainkon jó néhány autópálya tervei körvonalazódnak. A legújabb elképzelések szerint az M2 sztráda Megyeri csárda—Vác közötti szakasza még a hatodik ötéves tervidőszakban megépül, ennek megfelelően készítjük az engedélyezéshez szükséges tervokmányokat. Az építők már megkapták az Ml autópálya 40—60 kilométerének szakasztervét, befejeztük a Győrt elkerülő pálya terveit, valamint a főváros közelében fekvő 16 —40 kilométeres sztrádaszakasz beruházási javaslatát. Az idei feladatok közé sorolandó az Ml-es óbaroki szakaszának építési, továbbá a Győr—országhatár közötti rész tanulmányterve. A nagy jelentőségű budapesti körgyűrű M2-es és M3-as autópálya közötti szakaszát ugyancsak tervezzük. — Az ősszel átadott M3-as szakasz hamar népszerű lett. Ám az autósokat az is foglalkoztatja, hogyan épül tovább? — Átadtuk az építőknek a Gödöllő—Gyöngyös pályaszakasz tervdokumentációját, tehát megállás nélkül folytatódhat Miskolc felé az építés. Jelenleg a Gyöngyöst elkerülő szakasz építési tervein dolgozunk. A másik jelentős munka az M5-össel kapcsolatos: most ft/, Űjhar- tyántól Kecskemétig tartó pályarész építési tervei alakulnak a pauszpapíron. Előkészítjük az Ml—M7 közös kivezető szakasza szélesítését, valamint dolgozunk a Pécsre vezető leendő M6-os gyorsforgalmi út és az abból Szekszárd felé elágazó M55-ÖS tanulmánytervén is. — Az autópályákon és máshol is mind több helyen lesz szükség hidakra. Mi a helyzet e téren? — Az új autópályák terveivel egy időben elkészítjük a szükséges hidak dokumentációit. A folyók fölé is kellenek új hidak. A Kettős- Körös hármat is kap: Szeghalomnál, Vésztőnél és Doboznál. Á tervek már rajzasztalon vannak. Átadtuk a gubacsi Duna-híd felújításának kiviteli terveit, dolgozunk a záhonyi Tisza-híd korszerűsítési tervén. Teljes erővel munkálkodunk a Pe- tőfi-híd felújítási tervein, amelyhez szervesen kapcsolódik a Boráros tér korszerűsítése. Az építéshez hamarosan hozzákezdenek és jövőre be is fejezik. Még ebben az évben elkészítjük a bajai Duna-híd beruházási programját, a csongrádi vasúti híd kiviteli tervét. A Zagyva fölé Szolnokon gya- logoshidat tervezünk. Közben mérnökeink elkészítik az Árpád-híd kiviteli tervét is. Közérdeklődésre tarthat számot, hogy tanulmánytervet dolgoztunk ki az új lágymányosi Duna-híd felépítésére. Híd épül Siófoknál a Sión, Endrődön a Hármas-Körösön, Hidasnémetinél a Her- nádon. Most folyik ezek előkészítése. í — Mi a helyzet a met- I ráépítéssel? — A föld alatti vasúton 1981-ben már a Kispest—Kőbánya vasútállomástól az Élmunkás térig járnak majd a szerelvények. Jelenleg az észak—déli vonal Nagyvárad tér—Kispest vasútállomásig terjedő szakaszát építik — teljes erővel. Ezen a részen — ami minket illet — már csak néhány elektromos és egyéb berendezés terve hiányzik. De érdemes megemlíteni, hiszen kapcsolódik a metróépítkezéshez, hogy a Nagyvárad térre garázs és parkoló is kerül, ezek engedélyezési, illetve kiviteli tervei ugyancsak rövidesen elkészülnek. Az észak—déli vonal másik szakaszán, a Deák tér és az Élmunkás tér között három mélyállomás épül: az Arany János utcánál, a Marx téren és az Élmunkás téren. A munkahelyek- már megkapták a terveket, jelenleg az Arany János utcai állomás felszíni tömegközlekedési kapcsolatának kiviteli tervei készülnek. Dolgozunk már az Élmunkás tér—Dózsa György út vonal- szakasz tervein is. f — Hol tart a Ferihegyi I repülőtér korszerűsíté- $ se? — Mint ismeretes, a magyar légikkikötő beruházási javaslatát 1977. július 31-én hagyta jóvá az Állami Tervbizottság. Azóta erre a komplex feladatra intézetünk 40 millió forint értékű tervdokumentációt adott át. Két változatban készítettük el az irányítótorony vázlattervét. Űj feladatunk a meglevő utasforgalmi épület bővítésének előkészítése és a villamosenergia-ellátás rekonstrukciója. Most készül a 10 ezer négyzetméteres műszaki bázis kiviteli terve is. i — Mi ölt még végle- i ges formát az idén a i tervasztalokon? — Még felsorolni is bajos volna valamennyit. A fontosabbakról azonban érdemes szót ejteni. Sok településen keletkeznek forgalmi dugók az ott áthaladó országos közút szűk áteresztői képessége miatt. Most dolgozunk a szentendrei belső körút befejező szakaszának építési tervén, aminek megvalósítása megoldja ezt a gondot, ugyancsak lesz majd egy elkerülő körút Veszprémtől délre és korszerűsítik a 44- es út Békéscsabát, a 3-as út Miskolcot, az 58-as út Pécset átszelő szakaszát. Az UVATERV ebben az évben mintegy ötven közlekedési csomópont tervét is vállalta. Egerben a 25-ös út átkelési szakaszán három csomópont létesül. Példaként említhetem Balatonarácsot, Debrecen Hét vezér terét, Dunaújvárosban a Szórád utat, Da- bast vagy Kaposvárott a Tüskevári utat. — Az UVATERV méltán országos hírű tervezőintézet, s joggal vívott ki magának elismerést külföldön is. Mi a legújabb külföldi sikerük? — Fontos exportmegbízatást kaptunk Kalkuttából: az ottani metróépítéshez a BVM és az Üt-, Vasúttervező Vállalat által kifejlesztett, nemzetközi aranytrófeával kitüntetett előregyártott vas- beton-alagútfalazatot kívánják alkalmazni. Az erre vonatkozó tárgyalások megkezdődtek. Fejér Gyula A BEAG Elektroakusztikai Gyár a moszkvai olimpiai játékok hivatalos szállítójaként rádió- és tévéközvetítésekhez készít stúdió- és hangosító berendezéseket. Rádióstúdiók, színes televíziós közvetítések berendezései, montázsasztalok és 2600 riporter számára közvetítőállások készülnek. A képen: készülnek a nyolccsatornás keverőasztalok . ... JEGYZET Kevesebbül többet? A tapasztalat szerint minden gond megoldása legalább három új, megválaszolásra váró kérdés elé állít bennünket. Nagy gondunk volt évekig a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. Hogy túljutottunk rajta, feladataink csak sokasodtak. Említsünk meg közülük néhányat. Először is: folyton csökkenő mezőgazdasági munkaerőnek kell a növekvő népesség bővülő szükségleteit élelmiszerekből kielégíteni. Másodszor: a termelés fejlettségének jelenlegi szakaszában minden százalék többlettermék előállításához 4-5 százalékkal több iparcikket — gépet, műtrágyát — kell fölhasználni. Ugyanakkor költségvetésünk egyensúlyának helyreállításában is nagy szerepe van mezőgazdaságunknak, figyelembe véve, hogy egyes ágazatai a termelés 60-70 százalékát is külföldön értékesítik. Gondoljunk csak húsexportunkra többek között. Ezek után érthető, hogy a hatékonyság növelése a mezőgazdaságban és élelmiszer- iparban legalább annyira kulcskérdés, mint a népgazdaság többi ágazatában. Ha a növénytermelésben és az állattenyésztésben a hatékonyság növeléséről beszélünk, koránt sem szabad azt hinnünk, hogy a költségek csökkentésével érhetünk célt, hiszen még a gazdálkodás intenzív körülményei között is csak pótlólagos befektetéssel juthatunk több búzához, tejhez, tojáshoz és húshoz. Nem jelenti ez azt, hogy eleve légvárakat építettünk a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok, az élelmiszer-feldolgozó vállalatok terveinek összeállításakor. E tervekben világosan megfogalmazták a termelők, hogy a földművelés és állattartás hozamait a költségek növekedésének ütemét meghaladóan akarják emelni. Mindenképpen hibás tehát az a szemlélet, amely a költségek csökkentésével, következésképp az elérhetőnél alacsonyabb hozamok megcélzá- sával reméli a hatékonyságot javítani a mezőgazdasági termelésben. Elméletileg ugyan valósnak fogható fel, hogy adott gazdaságban műtrágya és növényvédő szer felhasználása nélkül a hektáronkénti 20 mázsa búza minden mázsája kevesebbe kerül, mint abban a gazdaságban, ahol megfelelő tápanyaggazdálkodással és növényvédelemmel 40 mázsa feletti átlaghozamokat érnek el a búzatermesztésben. A kérdés ezek után már csak az, hova vezetne ez a gyakorlat? Ennyi erővel egyszerűbb lenne fölhagyni a földműveléssel teljes egészében, végtére is így kerülne a legkevesebbe. De félre a tréfával, hiszen egy-két kivételtől eltekintve mezőgazdasági üzemeink nem értik félre az erők takarékos fel- használásának követelményét. Jól látják az élelmiszer- gazdaság sokrétű feladatait, tudják, hogy a mezőgazdaságban dolgozóktól nem kevesebb függ, mint a haza ellátása, a gazdaságos export, vagyis a nemzetközi munka- megosztásban való részvételünk, az ipar nyersanyag- bázisának erősítése, s végül legfőbb kincsünk, a termőföld termőképességének kamatoztatása, és ami legalább ilyen súllyal esik a latba: a termőképesség fenntartása. Ez utóbbi pedig aligha képzelhető el csökkenő műtrágya-felhasználással. Kőváry E. Péter
