Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

1979. április 8„ vasárnap o Film, amely érték, mégsem jövedelmez Amatőrfilmes Békésen Halkan surrog a vetítőgép. A falon tévéképernyő nagy­ságú kockában életvidám színekkel pereg a film. Magtól magig, jelzi a cím, majd lelkesen ügyeskedő óvodásokat látunk. Kihúzott mddzag mellett magot szór­nak a frissen ásott földbe, mások gyámolító simogatás- sal takarják be az ültetvényt apró földkupacokkal. Egy film története A következő képsorok a palántagondozás, az erősödő növény fejlődésének, a ter­més alakulásának folyama­táról mesélnek. Felnőtt gon­dossággal sürögnek-forognak a gyerekek kerti birodal­mukban. Az igazi ünnep a termés betakarítása. Gyo- momedveink azonnal műkö­désbe lépnek a harsogóan pi­ros paradicsom_ és paprika­szeletek láttán, amelyeket a dajka nénik szeletelnek ízlé­sesen a gyerekek tányérjára. Még az üvegekbe is jut a finomságokból savanyítani való. Felnőttek és gyerekek közös munkája, közös örö­me a nyár ízeit menti át így a télbe, ősszel már a követ­kező óvodai csoport folytat­ja a kerti munkát. A film befejező kockáin térdig érő hóban hancúroznak a gyere­kek, szánkóznak, gyúrják a vastag derekú hóembert, majd a csoportszobában víz­zel, meleggel ébresztgetik a téli rügyeket, s örömmel né­zik, hogy az aranyeső és a gyümölcsfa ágai kipattant- ják virágaikat. A film készítői: Szabó Gerzson és Szabó Gerzsonné. Vendégeik vagyunk, Békésen, nekünk vetítették a filmet is. Legutóbb Budapesten volt közönségük, amikor a Fő­városi Pedagógiai Intézet meghívta őket, s a pedagó­gusok audiovizuális tovább­képzésének programjában szerepeltek filmjükkel. Raf- fay Anna tudományos film­rendező előadását szemléltet­ték az óvodai és más portré­néprajzi filmekkel. — Egy év alatt készültünk el ezzel a most látott össze­állítással — meséli Szabó Gerzson. — A feleségem szakember az óvodapedagó­giában, hiszen 20 éve fel­ügyeli a város óvodáit, így együtt próbálunk meg pe­dagógiailag és a film törvé­nyeinek is megfelelő filmet teremteni. — Az óvónőknek nem kell bemutatni Bakonyiné Vin- cze Ágnest, hiszen nem egy óvodai oktatási, nevelési módszert az útmutatásai alapján valósítunk meg. Ezt a kerti munka témát is ő javasolta nekünk — mondja Szabóné, Jolika. — Szerettük volna a filmben a gyerekek kerti munkájának lehetősé­geit és határait megkeresni. Roppant nehéz területe ez az óvodai munkára nevelés­nek, néhány helyen nem is hasznosítják megfelelően. Segítséget, ötleteket akar­tunk adni ,a szülőknek és az óvónőknek, folyamatában mutattuk be a kert művelé­sének feladatait. Ügy érzem a leírt gondolatoknál érthe­tőbb, maradandóbb, talán hatásosabb is a film műfa­ja. Ezért lettem én is lelkes Fotó: Gál Edit híve az amatőrfilmezésnek, A vetítést is megtanultam, amikor csak tehetem TIT- előadásra, óvodai szülői ér­tekezletre, ideológiai képzé­sekre viszem a gépet, hogy minél többen lássák a gye­rekek életét. A kislányunk tanára megkért, hogy a fér­jem külföldön forgatott film­jeit vetítsük le földrajzórán. Nyitottabbá válik az iskola is a való élet ilyen bemuta­tásával. Szabó Gerzson munkájára felfigyeltek már a békési alkotó tábor amatőrfilmesei, s a szakvezető Raffay Anna is. Békésen már a 60-as években alkulóban volt a városi művelődési központ­ban az amatőrfilmes klub, ahol Szabó Gerzsonnal együtt sokan mások is találkoztak, vitatkoztak, megnézték egy­más filmjeit. A családi ese­mények filmezésétől a ver­senyfilmek készítéséig eljut­ni nehéz feladat, komolyabb technikai felszereltségre, szakmai tudásra kötelez. A technikát a művelődési köz­pontban találták meg, a jól menő klubéletet azonban alaposan megrendítette a földrengés. A művelődési há­zat bezárták, a kis csoporto­kat, szakköröket elköltöztet­ték oda, ahol helyet találtak számukra, a filmesek pedig szervezetten legközelebb csak az alkotó táborban gyűlnek össze. Addig is mindenki otthon dolgozik. Egy levelet mutatnak Sza­bóék. A Néprajzi Múzeum, a Múzeumi Restaurációs és Módszertani Központ címez­te Békésre. Segítséget kémek egy néprajzi filmkatalógus készítéséhez. Filmszakkörök, klubok, néprajzosok, nép- rajzfilm-készítők kaptak ha­sonló levelet, amelyben fel­hívják a figyelmüket arra, hogy adjanak számot munká­jukról, a filmeken megmen­tett, kihalófélben levő népi szokásokról, ritkaságokról. Megrendített „filmrendezők” Szabó Gerzsont portré- és néprajzi filmkészítőként tart­ják számon, de például a gyomai Körösmenti tánc- együttes is rendszeresen hív­ja útitársul külföldi útjaira. Bejárták együtt Szovjetuniót, Hollandiát, jövőre Francia- és Spanyolországha készül­nek. Ügy mondják, a gyomai művelődési házban rongyosra vetítik ezeket a filmeket. A portréfilmjei közül a Kell a jó könyv pályázaton nyert díjat a Mégsem egyedül cí­mű, amelyben egy idős asz- szony olvasási szenvedélyét örökítette meg. A Pribolysz- ki Mátyás citeraművészről szóló Nem ér véget a hűség című filmből kicsengő vallo­más nagyobb hitet tesz a ha­zaszeretet mellett, mint akár­hány kötetnyi írás. Talán az utolsó pillánatban mentették meg a békési népviselet ké­szítésének egyik különleges műveletét, a pendely- és ga- tyaráncoláshoz még értő asz- szony filmezésével. Hosszú még a sor, hiszen Szabó Ger- zsonék a „raktárukban” jó néhány filmet tartalékolnak a kíváncsi nézőknek. Sze­rencsére nem is ők az egyet­lenek ezen a vidéken, akik mentenék még a menthető népművészeti hagyományo­kat, értékeket. Sokan sin­csenek persze az amatőrfil­mesek, hiszen megszállottsá­got, anyagi áldozatot kíván ez a „mulatság”. A megyei művelődési központ mosta­nában Békéscsabáról nyúj­tott feléjük segítő kezet. A felnőttnevelési stúdió kor­szerű, modern technikájú felvevőivel audiovizuális esz­közeivel dolgozhatnak a bé­késcsabai amatőrfilm klub­ban. Tervek, vágyak — és a valóság — A technikai lehetőségek mellett nagyszerű adottsága ennek a most .alakult cso­portnak, hogy tanulhatunk egymástól és közös filmeket is készítünk majd. A nem­zetközi gyermekév pályáza­tára együtt nevezünk Somo­gyi Mártonnal. Gyomán él az a népi táncos kisfiú, aki bejárta már a fél világot, a tánc kormányozz^ az életét, ösztönzi a tanulásra és mű­velődésre. Megfelelő szerep­lője lesz majd a filmünknek. Különben is szeretek gyere­keket filmezni, mert mester­kéletlenek, őszinték és ked­vesek. — Nincs kertünk, kocsink, nyaralónk — veszi át a szót Jolán asszony. — Nem is bánjuk. A pénzt sem gyűjt­jük, utazunk, filmezünk. Re­mélem, hogy évek múltán dokumentum értékűek lesz­nek a filmjeink. Már újabb forgatókönyveken gondolko­zunk. Az óvodai ábrázoló foglalkozások technikai sok­féleségét szeretnénk az is­kolában oktató pedagógu­soknak bemutatni. A másik témánk; mif tehet az óvoda a gyerekek egészséges testi fejlődéséért, állóképességé­nek növeléséért. Szabó Gerzsonék hisznek az amatőr film erejében. A pedagógiai tanulmányokat nem mindenki olvassa el, . vagy érti meg, de a vizuális élmény, a jó amatőr film közérthető, s a népművészet kincseit is megőrzi. Talán egyszer teljesül majd az a vágyuk, hogy egyre többek­nek mutathatják be értékes filmjeiket. Bede Zsóka A Magtól magig vetítése közben ... Felnőtt gondossággal sürögnek-forognak a gyerekek Szovjet kultúrcentrum Budapesten A Szovjet Tudomány és Kultúra Házából (Hauer Lajos felvétele — KS) Filmvetítés, hangverseny, kiállítás, könyvtár, * nyelvi laboratórium. Hangulatos programok, kel- ! lemes, esztétikus környezet fogadja a látogatót a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Hat éve, j hogy megnyílt e sokféle szórakozást és művelő- ! dést kínáló intézmény Budapest belvárosában, a Semmelweis utcában. A házba látogatók megis­merkedhetnek a Szovjetunió életével, kül- és belpolitiká­jának, népgazdaságának ak­tuális eredményeivel, a tudo­mányokban, a technikában elért sikereivel, a szovjet nép irodalmával, művészetével, kultúrájával. Ennek érdeké­ben havonta, rendszeresen többféle kiállítást is rendez­nek, bemutatva egy-egy köz­társaság, városok, tájak stb. életét fotókon, képzőművé­szeti alkotásokon keresztül. Találkozókat szerveznek magyar és szovjet tudomá­nyos-műszaki szakemberek­nek — ahol véleményt cse­rélhetnek, megismerhetik a szovjet tudományos-műszaki gazdálkodás legújabb ered­ményeit. A Szovjet Tudomány és Kultúra Házának fontos fel­adata, hogy megismertesse a magyar közvéleményt a szov­jet emberek szellemi életével, kulturális örökségével. Ezt a célt szolgálja 220 férőhelyes filmvetítő- és előadóterem, amelyet három, szinkrontol­mácsolásra alkalmak kabin­nal láttak el. E berendezé­sekkel szélesvásznú filmeket is bemutathatnak. A korsze­rű akusztikai berendezések­kel felszerelt filmvetítő- és előadóterem alkalmas arra, hogy különböző művész- együttesek fellépjenek. Két kiállítóteremben szer­vezik a képzőművészeti, a fotó- és népművészeti kiállí­tásokat, valamint a legújabb szovjet tudományos és mű­szaki eredményeket bemuta­tó kiállításokat. — Most látható „Moszkva, az 1980-as olimpia fővárosa” című színes fotókiállításun­kat több magyar városban is bemutatjuk majd — mondja Galanov Vladimir Iljics igazgatóhelyettes. — S ezzel közös rendezvénysorozatot indítunk az OTSB-vel és a Testnevelési Főiskolával. Elő­adások, kötetlen beszélgeté­sek, baráti találkozók kere­tében ismertetjük meg az ér­deklődőkkel a magyar és a szovjet sport eddig elért eredményeit, kapcsolatait. Majd a moszkvai spartaki- ádról is tervezünk fotókiállí­tást. Ezekkel a rendezvé­nyekkel szeretnénk előkészí­teni klubunkat a sportolók és sportbarátok részére. E klub tagjai rendszeresen ta­lálkozhatnak majd magyar és szovjet sportolókkal. — Zenei szalonunkban is gazdag a program. A 60-80 férőhelyes kamarazene-te­remben tartjuk a szovjet és magyar zeneszerzők, előadó- művészek találkozóit, s az érdeklődők ugyanitt hallgat­hatják a legkiválóbb orosz és szovjet zenei alkotásokat, a világ zenei kultúrájának nagyszerű darabjait, kama­razenei koncerteket, éneke­seket. Az SZKTH-ban két könyv­tár működik. Az egyik a szépirodalmi és társadalom- tudományi, a másik az öt­venezer kötetes műszaki-tu­dományos könyvtár. Rend­szeresen megkapják a Szov­jetunióban megjelenő köny­veket, valamint több száz fo­lyóiratot, más sajtóterméket járatnak. Gazdag anyagot tartalmaz a színes diapozitív sorozat a Szovjetunió tájai­ról, a hős városokról, Lenin életével és munkásságával kapcsolatos nevezetes helyek­ről, a szovjet művészetről, építészetről, múzeumokról. A műszaki-tudományos könyv­tár különleges, egyéni könyv­igényeket is kielégít. Két-há- rom héten belül a Szovjet­unió Állami Műszaki-Tudo­mányos Könyvtára segítségé­vel beszerzik azokat a köny­veket is, amelyek innen, vagy a magyar könyvtárak állományából hiányoznak. Könyvtárközi kölcsönzés út­ján az ország bármely részé­ről elérhetők, a magyar ol­vasók rendelkezésére állnak. Az újonnan beszerzett köny­vekből kiállításokat rendez­nek: legközelebb, a nemzet­közi gyermekév alkalmából mese- és ifjúságikönyv-be- mutatót. — Látogatóink minden hé­ten újabb és újabb szovjet művészfilmeket, tudományos és ismeretterjesztő filmeket láthatnak — mondja Gala­nov elvtárs. — Ezek a filmek kölcsönözhetők, s a kiállítá­sokat, kérésre, magyar válla­latoknál, intézményeknél is bemutatjuk. A szovjet kultúrcentrum kapcsolatban áll a lakosság csaknem minden rétegével. Gyerekeket, felnőtteket fo­gadnak, zene- vagy filmked­velők, háziasszonyok, diákok, volt szovjet ösztöndíjasok, a Szovjetunióban tanult szak­emberek, művészek keresik fel rendszeresen a Szovjet Kultúra Házát. Egész sor klub működik — „Napocska” gyerekklub, a Vörös szegfű, az asszonyok klubja. De van a szocialista brigádtagoknak, s volt szovjet egyetemisták­nak is fóruma a szovjet kul- túrcentrumban. A legnépszerűbb most a Zenebarátok köre, melynek elnöke Szokolay Sándor. Az előadásokat Antal Imre és Czigány György tartja az orosz és a szovjet zene tör­ténetéből lemezbemutatók­kal, olykor élő zenei előadás­sal is illusztrálva. A ház tudományos-ismeret­terjesztő és kulturális prog­ramjait, kiállításait, bemu­tatóit az érdeklődők díjtala­nul látogatják. A fővárosban járó vidékieknek is érdemes benézniük a szovjet kultúr- centrumba, mindig változa­tos, érdekes programot talál­nak. Bubrik Gáspár Határidő: augusztus 31. Megyei és országos helytörténeti Békés megyei új- és leg­újabb kori történetének ku­tatásaira hívja föl az amatőr helytörténészeket az a pá­lyázat, amelyet Békés megye Tanácsa, a HNF megyei bi­zottsága és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága a napokban tett közzé. A XVIII—XX. század politikai, munkásmozgalmi, helytörté­neti, gazdasági, művelődés- történeti. társadalmi esemé­nyeit feldolgozó pályaművek közül a bíráló bizottság ki­emelten kezeli és külön ka­tegóriában díjazza azokat, amelyek a Magyar Tanács- köztársaság helyi történeté­nek feldolgozását tartalmaz­zák, illetve az államosítás és a szocialista építés kezdetei­ről szólnak. A megyei érté­kelés után e két kiemelt té­makörben benyújtott pályá­zatok legjobbjait az országos pályázatra is elküldik. Mind­pályázat két kategóriában egyénileg és csoportosan is lehet pá­lyázni. Az egyéni munkák körött külön elbírálásra ke­rülnek az ifjúsági dolgoza­tok. A pályaműveket augusz­tus 31-ig kell eljuttatni a Békés megyei Múzeumok Igazgatóságához. A megyei pályázat eredményhirdetése októberben, az országosé ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulóján, 1980. április 4- én lesz. A pályázat megyei és or­szágos díjaira a bíráló bi­zottságok összesen közel há­romszázezer forintot oszta­nak ki. A KISZ KB a leg­jobb három, ifjúmunkások által készített pályaművet különdíjjal jutalmazza. Ugyancsak különdíj a jutal­ma a legjobb, nemzetiségi nyelven írt pályamunkáknak is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents