Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
1979. április 8., vasárnap rcra-TfR-fíTd Követendő-e a példa? Főfoglalkozású téeszorvos a kígyós! Aranykalászban A KPM Közúti Igazgatóságának budapesti autópálya-főmérnöksége a közeljövőben megkezdi az M 7-es és az M 1-es autópályák korszerűsítését, az utak találkozásánál. A munkák ideje alatt a bal pályán kétirányú forgalom lesz. A főmérnökség dolgozói megkezdték a munka előkészületeit. A képen: leszerelik a munka idején érvénytelen útbaigazító táblákat (MTI-fotó: — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Közös érdekünk a tűzvédelem Interjú Várhegyi Ferenccel, a tűzoltóság megyei parancsnokával A helységnévtáblák két Kígyóst jeleznek. Kilencezren lakják. A megyeszékhely, Békéscsaba árnyékában húzódik meg. Nem az árnyék adta hüsölés a jellemzője az itt élőknek. A lokálpatrióták némelyike még berzenkedik olyan dolgok miatt, amit a gazdaság racionalizmusa teremtett. formált olyanná, amilyen. Idő keli ahhoz, amíg a tények bizonyítják, hogy a gazdasági, szellemi erők koncentrálását a gyorsabb fejlődés igénye szülte. Szorgalmas nép lakja mindkét Kígyóst. Tiszta, rendezett utcái azonnal szimpatikussá teszik az érkező előtt ezt az alföldi települést. A fejét sem kapja fel senki egy gépkocsi közeledtére. Az egykor volt uradalmi cselédek utódainak is több száz van birtokában itt. Sok az új ház, vagy az alaposan korszerűsített. A kerítések is a szorgalom teremtette jobb létről beszélnek. u Sokszor hallunk tragédiákról, melyeket a tűz okoz. Mindig hangoztatjuk, hogy a szabályokat tartsuk be. ismerkedjünk meg velük. Az elmúlt év tapasztalatairól Várhegyi Ferenccel, a tűzoltóság megyei parancsnokával beszélgettünk. — Hogyan alakult az elmúlt év statisztikája, tűzvédelmi helyzete? — Több éves összehasonlítás alapján a megye tűzvédelmi helyzete javult. A tűzesetek száma és a tűzkárok összege ig csökkent az előző évekhez viszonyítva. 1977- ben 264 eset történt, melyből az összes kár 6 millió 300 ezer forint volt. 1978-ban 235 tűz keletkezett, a kár értéke elérte az 1 millió 600 ezer forintot. Az elmúlt évben 378-szor riasztották a tűzoltóságot, s minden esetben pontosan, jól végeztük munkánkat. Más megyéket is kisegítettünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincsenek nehézségeink. — Hány ember vesztette életét az égési sérülések következtében az elmúlt évben? — Kilencen vesztették életüket és 24-en megsérültek. Az esetek többségében emberi mulasztás volt a halálesetek oka. Ez ismételten felhívja a figyelmet a tűzvédelmi előírások betartásának fontosságára. — Mi okozza a lakástüze- ket? — A gáz, a fűtőolaj, az elektromos berendezések egyre több veszélyhelyzetet teremtenek a lakásokban akkor, ha a biztonsági szabályokat nem tartják be. Ügy ítélem meg. hogy a lakosság tájékozottsága nem megfelelő ezen a téren. A házi — szakszerűtlen — barkácsolások esetében nem elegen.dő az amatőr tudás. A háztartási gépeket, berendezéseket szakemberekkel kell megjavíttatni. Ezzel együtt is meg kell ismerni a tájékoztatókat és mindenkor be kell tartani az erre vonatkozó előírásokat, tűzvédelmi utasításokat. — Hol, melyik területeken kell erősíteni a tűzvédelmi szabályok betartását? — A termelőüzemeket sorra véve ,az állami iparról elmondhatjuk, hogy a személyi és tárgyi feltételek jók. A szövetkezeti és helyi ipar lépéshátránya azonban itt is észrevehető. Itt kedvezőtlenebbek az adottságok. A szövetkezeti iparra az a jellemző, hogy tagoltabb, sok helyen korszerűtlenek, zsúfoltak a munkahelyek. Ezért itt — az állami iparral szemben — a tűzvédelmi előírások fokozottabb betartására, a szervező és irányító munka erősítésére és a tűzvédelmi fegyelem szilárdítására van szükség. A mezőgazdaság területén az állami gazdaságok vannak jobb helyzetben. — Miért? — A tsz-ekben bekövetkezett nagyfokú műszaki fejlesztéssel, a terményszárítók beállításával és a géppark megnövekedésével nem történt meg egy időben a dolgozók tűzvédelmi felkészítése. A villamossági berendezések ellenőrzésének, karbantartásának hiánya is sokszor okozott már tüzet. Találkoztunk olyan esettel is, amikor a technológiai előírásokat nem tartották be. — A nyári időszak és a betakarítási munkák igen sok veszélyt rejtenek magukban. Mi az elmúlt -évi tapasztalatok után a véleménye erről? — Nagyon kedvezőek a tapasztalataink, hiszen 1977- ben 28 tűzesetből 1 millió 400 ezer forint kár keletkezett, míg 1978-ban 7 tűz vo kárértéke: 36 ezer forint. A nagy veszteségeket okozó. 1977-es év után a mezőgazdasági üzemek szigorú intézkedéseket tettek, s ennek köszönhető a jobb eredmény. Van azonban még gondunk, például a szabálytalan tar- lóégetessel. Az előírások szerinti feltételek hiányában, veszélyes környezetben végzett égetés feltétlen okozhat tüzet. A legjellemzőbb okok: a szeles időjárás és az állótábla mellett történő égetés. — Mi a tapasztalat a kereskedelmi egységeknél? — A nagykereskedelem területén javulás tapasztalható. Üi raktárak épültek. A tűzvédelmi szabályok hiányos ismerete, be nem tartása, a zsúfoltság és a tüzelőberendezés rossz állapota — raktári tüzelőkályha — jellemző azonban a kiskereskedelemre. Itt hathatós intézkedésre van szükség. — Az önkéntes és vállalati tűzoltóság hogyan veszi ki részét ebből a munkából? — Társadalmi segítőink csaknem 7300-an vannak. Ebből kétezren vállalati. 2400- an pedig önkéntes tűzoltók, ök a saját munkahelyükön is ellenőriznek. • Az elmúlt évben az önkéntes tűzoltók összesen 62 ezer 172 lakóházat ellenőriztek és világosították fel a lakókat az alapvető tűzvédelmi szabályokról. — Ügy tudjuk ezzel még nem zárult be a segítők köre. — Üttörő- és ifjúsági rajok, valamint a nők is kiveszik részüket a tűzoltók munkájából. Hetvenhét úttörő- és ifjúsági raj 764 résztvevővel és 18 női raj 182 taggal segíti a mi tár- sadalmasodott tevékenységünket. — Az elmúlt évi statisztikák és a tapasztalatok Is azt bizonyítják, hogy a megye tűzvédelmi helyzete javult. A még kedvezőbb helyzet kialakítása érdekében mik a teendők? — Ki-ki a munkahelyén, szűkebb környezetében ismerkedjen meg azokkal a szabályokkal, melyek lehetővé teszik a tűz elkerülését. Azt is kérjük a lakosságtól, hogy a tűz keletkezésekor azonnal kezdjék meg az oltást és rögtön értesítsék a tűzoltóságot. A korábbi évekhez hasonlóan számítunk közreműködésükre, hiszen a legfontosabb jelzéseket, információkat a lakosságtól kapjuk, gyűjthetjük össze, s csak így tudunk időben segíteni. Sz. J. A község legnagyobb üzeme az Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Termés- és termelési eredményei ezt igazolják. Jól működik az ÁFÉSZ-ük is. Igaz, ma már nem önálló: egyesültek a békéscsabaival. Akik mondják, azok hangjában még egy kis nosztalgia érződik, pedig nemrég épült az ABC, és az igényes Róna étterem. Itt van — ahogy mondják — az ország első főfoglalkozású termelőszövetkezeti üzemorvosa is. Immár kilenc hónap áll mögötte: tapasztalatot biztosan szerzett már. Két szívinfarktus után Három körzeti orvos van Kígyóson. Van ezeken kívül egy fogszakorvos és megszervezték a reumagondozást is. Pár kilométerre van a békéscsabai és a gyulai kórház rendelőintézettel, szakorvosokkal. Az egészségügyi ellátás tehát az átlagosnál jobb. Minek hát ide még üzemorvos is, kiváltképpen főfoglalkozású ? — provokálom kérdésemmel ir. Berta Tibor téeszorvost, ahogyan környezetében nevezik. Korábban ő látta el az egyik körzetet. Az egyetemet jó harminc éve már maga mögött hagyta. Akkor még a tudományos pályával kacérkodott, de a betegek végérvényesen magukhoz szippantották. Sokfelé megfordult, s a tapasztalat is nagy tudomány. Sátoraljaújhely, Kun- szentmárton, Battonya, Kondoros, Üj- és Szabadkígyós: néhány állomáshelyének neve. Ma ötvenhat éves és két szívinfarktus van mögötte. Egy éve sincs, hogy a másodikból felépült. — Tudom jól, hogy a bőrömet viszem a vásárra, ha dolgozom, de ha nem tenném, már be is fejezhettem volna mindent, ami emberi — mondja a munkát vállalás indoklásául, s nincs benne sem hősködés, sem meg- keseredés. A körzeti orvosi munka éjt nappallá tevő, csaknem örökös készenlétet követel. Az üzemorvosi munka időben mégiscsak körülhatároltabb és talán a permanens feszültség is leírható, amelytől óvnia kell magát. Hiszen a harmadik infarktus már nem szokott kegyelmet adni. Így és ezért vált körzeti orvosból üzemorvossá: emberség és gazdaságosság itt szinkronba került: ez teremtette meg a kígyósi Aranykalász Tsz főfoglalkozású üzemorvosi állását. De követendőnek állítható-e ez a példa — a személyi sajátosságaitól eltekintve — más mezőgazdasági üzemek elé? Kételyek között születik a válasz. Először is arra gondol az ember, hogy vannak még ^ellátatlan körzetek, üresen álló orvosi állások. Aztán itt, Kígyóson, a termelő- szövetkezet tagjai mind a község lakói: nem jelent ez átfedést az orvosi ellátásban a körzeti és az üzemi orvos között? Kell-e, vagy csak telik rá? — Az egészségre panaszkodó ember most így gyorsabban jut orvoshoz — fejtegeti dr. Berta Tibor. — Bárki hamar elér, és dolga végeztével gyorsabban is távozhat vissza a munkahelyére, vagy ha úgy szükséges, a szakvizsgálatra. Rengeteg megtakarított munkaórát jelent ez egy évben. A gyors ellátás lélektani tényezőiről is sokat lehetne beszélni. Aztán a munka- és egészségvédelmi dolgokban igazán csak az az orvos adhat megnyugtató feleletet, aki ott él az adott munka. körülmények között. Sok emberi tragédiának, rossz közérzetnek vehetjük elejét azzal is, hogy a beteg, de különben munkaképes ember számára megfelelő munkakört javasolhatunk. Ehhez különösen alapos helyismeretre van szükség. — Ma is volt egy esetem — folytatja. Egy leszázalékolt tsz-tag jött hozzám a brigádvezetőjével együtt. Azt kérdik tőlem: „Tibor bácsi, mit csináljunk, milyen munkát szabad neki adni?” Már önmagában ez is óriási változás, de nemcsak meghallgatják a tanácsot, hanem aszerint is cselekednek. A hosszan tartó beszélgetés egy kétszer három méteres helyiségben, a rendelőben zajlott le. A mostoha körülmény meglepett. Takarékosság, emberség Ruck János tsz-elnök is a főfoglalkozású üzemorvos előnyeit bizonygatja: — A kifizetett táppénz még tavaly is meghaladta a két és fél milliót. De nem egy táppénzesünkkel a kocsmában, házépítkezéseknél találkoztunk. Nem használt ez a munkafegyelemnek. Nehezen sikerült elérni, hogy a közösséget foglalkoztató problémává tegyük ezt. Azután meg egy olyan táppénzellenes hangulat alakult ki, amelyben még a tényleg betegek is gyanúsakká váltak. Se az nem volt jó, se ez. — Tavaly például, kukori- cacímerezéskor azt láttam, hogy két-három asszony késő délelőtt egy fa alatt ül,- nem dolgozik. — Mi az, pi- hengetünk? — kérdeztem tőlük szigorú iróniával. Csak később jöttem rá, milyet vétettem az emberség ellen. Ugyanis sírva mondták, hogy nem bírják ezt a munkát. Én pedig mindig könnyűnek gondoltam, de bizony magas vérnyomással csak a rosz- szullét kerülgetheti az embert, sőt jóvátehetetlen tragédia keletkezhet. Miért mentek ki mégis dolgozni? Féltek, hogy munkakerülőknek, pláne táppénzcsalóknak tekintik majd őket a többiek. — Ez is segített abban, hogy megérlelődjön bennem az üzemorvos szükségessége. Persze, kezdetben volt olyan hang is a tagság körében, hogy az elnök a táppénzeseket akarja megfojtani. Ma már jó szívvel veszik, hogy így is gondoskodunk róluk. A táppénz mennyisége csökkent, de a kiesett munkaidő is. Ez pedig mindenkinek jó, a keresetet is növeli. — Ma már azért panaszkodnak az emberek, ha az orvos hetenként legalább egyszer nem keresi fel őket munkahelyükön. Nemcsak azért, hogy apróbb egészségi panaszaikat elmondják, hanem, hogy lássa, ellenőrizze az orvos, milyen körülmények között dolgoznak. Ez jó is, és. megnyugtató is. — Csak a szövetkezet tagjait kezeli, gondozza az üzemorvos? — A dolgozó tagokat és a nyugdíjasokat is. Igaz, hogy ők szabadon választhatják meg, hová akarnak menni: az üzemorvoshoz vagy a körzetihez. — Nemrég mondta az egyik nyugdíjasunk félig tréfásan, félig komolyan: „Mi már a kommunizmusban élünk. Annyit dolgozunk, amennyi jólesik, s oda megyünk gyógykezelésre, ahová mi akarunk.” — Tudom, az orvosunk munkakörülménye még nem megfelelő. De rövidesen felépítjük az új rendelőt, amelyben lesz minden, ami kell. Nem a mának, hanem a holnap igényeinek építjük. _ — Úgy tudom, hogy tavaly őszre kellett volna elkészíteni. — Restellem, hogy akkorra ígértük készre, s nem sikerült ígéretünket beváltani. — Mikor vehetünk részt az új rendelő avatásán? — Legkésőbb május végére elkészülünk vele. Következtetések Ma már egyre fontosabb az orvosi munkában a betegségek megelőzése, a prevenció. Az üzemorvosoknak is feladata ez: javítani a munkakörülményeket, kiszűrni az egészségre káros hatásokat. Mert egészség egy van, betegség sokféle. Az üzemorvos az iparban is, a mezőgazdaságban is gazdasági tényező: általa kevesebb lehet a termelésből kieső munkaóra, kevesebb a táppénz, kisebb a munkaerő- hiány. De jobbá lehet a munkahelyi közérzet, biztonságosabbá az élet, és több a kereset. Ma még az általánosan járható út az üzemorvosi feladatok részidőben történő ellátása. Ez is sokat megoldhat, de nem mindent. Ott, ahol csak receptírásra szorítják: keveset, ahol a munka- egészségüggyel is foglalkozik: többet. A kígyósi példa — számos előnye ellenére is — általános gyakorlattá még nem válhat: az orvoslétszám nem teszi lehetővé. Az út azonban, ha még keskeny ösvény is, a legjobb irányba mutat. Ahol lehetőség van rá, el kell indulni rajta, hogy szélesebbre taposhassuk. Enyedi G. Sándor
