Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

1979. április 7., szombat Az év első jelentős rendez­vénye, az Agromasexpo áp­rilis 6-án nyílt meg, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár- központban. A Magyar Me­zőgazdaság e heti számában dr. Körösvölgyi László, a Hungexpo vezérigazgató-he­lyettese arról ír, hogy a me­zőgazdasági gépkiállítás mel­lett megrendezett másik há­rom szakkiállítás lehetőséget ad a szakembereknek a szé­Nyugdíjas atomerőművek A mezőgazdaság közis­merten nagyobb nyereséget adó ágazata a növényter­mesztés. Mindez szoros ösz- szefüggésbe hozható azzal, hogy ebben az ágazatban a költségek alacsonyabbak, mint az állattenyésztésben. Az állattenyésztés fejleszté­se többnyire nagy ráfordí­tással valósul meg, és a megtérülés lassúbb, mint a növénytermesztésben. Ezért ma különös jelentősége van a szarvasmarha-, sertés- és az állattenyésztés más ága­zatainak fejlesztésében a szakosodásnak. A fejlesztés legalapvetőbb követelménye, hogy megfe­lelő pénzforrás álljon az üzem rendelkezésére. Ennek mennyisége azonban függ az adottságoktól, például attól, hogy a tsz földjein megte­rem-e a kukorica, a szálas­takarmány, van-e a szövet­kezetnek legelője és persze milyen a gazdálkodás szín­vonala. A felsorolt szempon­tok alapján röviden elemez­zük a szarvasmarha-, a juh- és a sertéstenyésztés helyze­tét a Körösök Vidéke Tsz- szövetség gazdaságaiban. Tejprémium A szarvasmarha-tenyész­tés az utóbbi években igen kedvező közgazdasági viszo­nyok között fejlődhetett. Az 1976-ban először alkalmazott tejprémium az első két év­ben a tejtermelés mennyi­ségi növekedését eredmé­nyezte. Már 1977-ben jelen­tősen javult a férőhelyek ki­használása, az üzemekben nagyobb gondot fordítottak a takarmányozásra, az állo­mány pótlására, a szelekció­ra. A remélt eredmény nem maradt el, javult az ágazat jövedelmezősége. A tejprémium bevezetését követően 1977-ben 77, ta­valy már csak 46 millió fo­rintot kaptak ilyen címen a gazdaságok. Míg két éve 3, 1978-ban már 12 tsz nem ' kapott tejprémiumot. Az intézkedés természe­tes következményeként ott is jól jártak, ahol az állo­mány növelésével termeltek több tejet. A férőhelyek „feltöltése” után azonban a tejprémium fizetésének alapja már az egy tehénre jutó tejtermelés növekedé­se lett. Ezt a fejlődést in­tenzív szakaszaként köny­velhetjük el. Tavaly az egy tehénre jutó tejtermelés növekedése alapján 16 tsz kapott több prémiumot, mint egy évvel korábban. A tejtermelésben kiemel­kedő eredmények születtek. A szarvasi Dózsa Tsz-ben 3,8, a Táncsics Tsz-ben 5 fo­rintos nyereséggel állítottak elő egy liter tejet. A tejter­melés dinamikus növelése azonban nem kevés ráfordí­Mint minden, az atomerő­mű sem örökéletű. A szak­emberek szerint az atom­erőműnek 20 év alatt kell a befektetett költségeket meg­hoznia, és a következő tíz évben az erőmű „ingyen” dolgozik. Egy atomerőmű re­aktorának élettartamát ma 30—45 évre jósolják. Aztán kiöregednek, és le kell őket bontani. A kísérleti és a mi­nierőművek egy része már elérte a végső kort. Eddig egyetlen kis erőművet sike­rült teljesen lebontani (Elk River. USA), Pillanatnyilag 26 nagy erőművet állítottak le a világon: 15-öt az USA- ban, 2-2-t Franciaországban, az NSZK-ban, Nagy-Britan- niában, Svédországban, a Szovjetunióban és 1-et Svájc­Miről ir a Magyar Mezőgazdaság? lesebb körű tájékozódásra. A jap egyébként nagyszámú, bőséges információt hordozó, a kiállításhoz kapcsolódó hir­detéseivel segíti a látnivalók között az eligazodást. A TSZKER idén január 1- től szövetkezeti közös válla­latként működik tovább. Ta­valy 8,6 milliárd forint for­galmuk volt, s mint a közös vállalat igazgatótanácsának gödöllői ülésén Romány Pál miniszter megállapította: mozgékonyán, nem megcson­tosodott módszerekkel, a rendre figyelve munkálkod­tak. S főleg a tagszövetkeze­tek szavára hallgattak, igé­nyeiket szolgálták, s remél­hetően ezt teszik a jövőben is. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ve­zetője az Országos Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőséget kereste fel, s a látogatás során áttekintet­ték a hazai állattenyésztés és takarmányozás helyzetét. Mezőgazdaságunk egyik legaktuálisabb kérdése a ku­koricatermesztés fejlesztése. A lapban ezúttal dr. Tóth János, az IKR ügyvezető igazgatója számol be a ki­magasló eredményeket elért közös vállalat termesztési ta­pasztalatairól. A hódmezővá­sárhelyi Vörös Csillag Tsz tavaly kétezer hektáron 77 mázsa kukorica-átlagtermést ért el. Milyen módszereket alkalmaztak? Erre válaszol a gazdaság termelési elnökhe­lyettese, Fejes István. Évek óta gondok vannak a zöldpaprikával. A lap ha­sábjain Gádor Iván elemzi a zöldpaprika és általában a zöldségforgalmazás ellent­mondásait. Az egri Vilati 1977 óta gyárt a szovjetunióbeli Kámai Autógyár részére elektromos mo­torvizsgáló berendezéseket. A komplett berendezés készítésében más KGST-országok is részt vesznek, a Vilati feladata az elektronika készítése. A motordiagnosztikai berendezés nemcsak a fogyasztást, a teljesítményt méri, hanem környezetvédelmi szempontokat figye­lembe véve, a kipufogógáz összetételét is. 1979-ben száztizenkét számítógépes feldolgo­zásra alkalmas motorvizsgáló berendezést szállítanak majd a megrendelők számára az egri Vilati gyárból (MTI-fotó — Perl Márton felvétele — KS) ban, valamennyi 250 mW teljesítményű volt. A most épülő atomerőművek jó ré­sze 1300 mW-os. Megszüntették a kátyúkat A tervek szerint 2000-re a világon 2000 nagy teljesítmé­nyű atomerőmű fog működ­ni: viszont évente 40-50 atomerőművet kell leállítani. Franciaországban a két „nyugdíjas” erőmű közül az egyiket, az 1974-ben meg­szüntetett Chinon 1-et nem semmisítik meg — lebontása 120 millió frankba kerülne —, hanem atommúzeummá alakítják át és jövőre nyit­ják meg. Az elöregedett atom­erőművek megsemmisítésé­nek egyik módja az lehet, hogy a tervezők és építők valamilyen módon figyelem­be veszik a majdani lebon­tást is. A Gahz-MÁVAG Felvonógyára az idén kilencszázötven felvonót gyárt, ebből hétszázhúszat a házgyári házak részére. A saját tervezésű új típusok középületek, egészségügyi intéz­mények, továbbá a vendéglátóipar részére különféle speciális liftek és ételfelvonók is ké­szülnek. A képen: sorozatban készülnek az önműködően záródó ajtók (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) Lapunk február 24-i számának 5. oldalán Kátyú az utakon — kátyúban a közlekedés címmel beszélgetést közöltünk a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságának vezetőivel, amelyben beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a megyében évente milyen összeget fordítanak a közutak fenntartására. Számot adtunk arról, hogy 1977- ben az olvadási károk megszüntetésére 65 millió forin­tot, a tavalyi évBen is több mint 60 millió forintot for­dítottak. Tudósításunk megírásakor a KPM megyei igaz­gatóságának vezetői arról tájékoztattak egyebek között, hogy abban az időben a téli károk felmérése folyt és hangsúlyozták, hogy ezeknek megszüntetéséhez szüksé­ges kőanyag beszerzése nehézségekbe ütközik. Több mint egy hónap telt el azóta, s a megye útjait járva tapasztalhattuk, hogy a gödrök, felfagyási kátyúk el- ;ürítek. A szokatlanul rövid idő, amely a felmérésektől az utak rendbetételéig telt el, inspirált arra, hogy ismét megkeressük a KPM megyei közúti igazgatóságát, választ kérve arra, miként sikerült egy hónap alatt megszüntet­ni az utakon a kátyúkat. Ez­zel kapcsolatban Szabó La­jos, az igazgatóság főmérnö­ke a következőket mondta: — Az elmúlt év jelentős károsodást, rongálódást oko­zott a megye úthálózatán. A felmérések megkezdésével egy időben januárban hozzá­fogtunk a helyreállítási munkálatokhoz. Végered­ményben a károkat sikerült megszüntetni, a kátyúkat el­tüntetni. Ez azonban nem mindenütt valósult meg. Ugyanis még jelentős az a terület — Lökösháza, Kever- mes, Nagykamarás, Almás- kamarás és Kunágota térsé­gében —, ahol csak a mini­mális fenntartást tudtuk el­végezni — a belvizek miatt. Megítélésünk szerint ebben a térségben a végleges helyre- állításra csak a belvizek visszahúzódása után, a nyár közepén kerülhet sor. Az úgynevezett olvadási károk helyreállításához nagy erővel fogtunk hozzá, rész­ben saját erőből, kis keverő­telepekkel, részben pedig bé­relt gépekkel. A több mint 30 millió forintos kárból mintegy 10 millió forint ér­tékűt házilag javítottunk, és 20 millió forint értékű mun­kát más vállalattal. Az el­múlt évek gyakorlatához ké­pest jelenleg gyorsabban si­került elvégeznünk a hely­reállítást. Végeredményben főosztályunk rendelkezése szerint a főutakon április 1- ig befejeztük a munkát. Ugyanakkor a fontosabb ösz- szekötő utakon is megszün­tettük a kátyúkat, ennek eredménye, hogy jelenleg úgynevezett ütőkátyús útfe­lülettel nem találkoznak az autózók. A hátralevő időben, ápri­lisban, a finomabb burkolat- javításokat végezzük. Ehhez az anyagot részben saját gyártásból, részben a közút­építő vállalattól biztosítjuk. Igen jelentős segítség, hogy a kőbányák megértették gondjainkat és biztosították a szükséges kőzúzalékot. Kü­lönösen a tárcái bánya és az ózdi kohászati üzem segítsé­ge volt jelentős ahhoz, hogy a tavaszi munkálatokat za­vartalanul elvégezhetjük. Gyakorlatilag az eddig el­végzett javítási munkák eredményeként a mintegy 90 kilométeren elrendelt súly- korlátozást és 60 kilométer hosszan bevezetett sebesség- korlátozást zömmel felol­dottuk. Végül a főmérnök azt is el­mondta, hogy a kőbányák, az ózdi kohászati üzem — amelytől a kohósalakot kap­ták — megértése segítette hozzá az igazgatóságot ah­hoz, hogy március közepén azokat az útborkulati hiá­nyokat, amelyeknek feltölté­séhez jelképesen egy talics­ka anyag kellett, időben meg tudták javítani, s így kevesebb anyagfelhasználás­sal április első napjaira vé­gezhettek a tavaszi útjaví­tással. B. J. Szakosodás az állattenyésztésben tást igényel. A fő szempont változatlanul a gazdaságos­ság. A kötetlen tartási mód­szerek bevezetését követő­en például négyszeresére nőhet az ágazatban a mun­ka termelékenysége. Az ága­zat fejlesztése a hagyomá­nyokkal és a megfelelő pénzforrásokkal rendelkező üzemekben valósul meg. lói értékesíthető A szövetséghez tartozó mezőgazdasági üzemekben összesen 31 ezer hektár a legelő. E jelentős terület ésszerű hasznosítása sok gondot okozott már a tsz- ekben. A nagyobb legelők­kel rendelkező gazdaságok többsége gyenge adottságú. A hasznosítás olyan formáit kellett tehát megtalálni, amely viszonylag kis ráfor­dítással jelentős eredményt adhat. A legjobb megoldásnak a juhtenyésztés bizonyult. A kedvező piaci viszonyok miatt — a hízott bárány és a gyapjú keresett cikk a vi­lágpiacon — jelentős állami támogatással az utóbbi években gyors fejlődésnek indult a juhtenyésztés. Ta­valy 17 százalékkal nőtt az anyajuhállomány, s így el­érte az 55 ezret. A tervidő­szak végére már 86 ezer anyajuh tartására rendez­kednek be a tsz-ek. A szövetség 48 gazdasága közül 37-ben foglalkoznak juhtenyésztéssel. 1977-ben az ágazat még egyértelműen veszteséges volt. Tavaly részben az állami támoga­tásoknak köszönhetően már nyereséggel zárta az évet 24 szövetkezet juhágazata. Az eredmény javulására jel­lemző, hogy míg az árbevé­tel 35 százalékkal, addig a költségek 10 százalékkal nőttek. Nem lebecsülendő, hogy a szövetkezetek az export árbevétel 85 százalékát kap­ják meg, így érdekeltek a jobb minőségű termelésben. A kedvező értékesítési fel­tételek, az állami támogatás kedvezően befolyásolja a juhtenyésztés fejlődését. Megkezdődött a falvaktól távol eső juhhodályok fel­számolása, amelyeket új telepek építése előz meg. A helyzetet nehezíti, hogy a juhtenyésztés a pénzügyi gondokkal küszködő tsz-ek- ben honosodott meg. A szakosodási folyamat talán a sertéstenyésztésben kísérhető legjobban figye­lemmel. A 48 szövetkezet közül mindössze 27-ben hiz­lalnak ma már sertést. Az utóbbi tíz évben közülük 13-ban építettek szakosí­tott telepet. Ezek évente 100 ezer hízott sertés kibocsátá­sára alkalmasak. Még mindig a mennyiség Egyes körzetekben, így Sarkad és Füzesgyarmat környékén, szinte teljesen megszüntették a sertéste­nyésztést. Ugyanakkor pél­dául Szarvas környékén minden közös gazdaságban fejlődött ez az ágazat. Az előbbi két körzet földjei kukorica termesztésére ke­vésbé alkalmasak. Így te­hát ebben az esetben a nö­vénytermesztés és az állat- tenyésztés fejlődésének köl­csönhatását figyelhetjük meg. Az idén 27 közös gazda­ságban mintegy 160 ezer hízott sertés értékesítésére számítanak, ez lényegében megegyezik az elmúlt évben elért eredményekkel. Tavaly 4, az idén 2 szövetkezetben térnek át a korszerű ISV sertéstartási technológiára. Ennek ellenére is keveset tettek a szövetkezetekben a tartási körülmények javítá­sáért. Tizenkilenc telep, amelyekről eddig évente 60—70 ezer sertést bocsátot­tak ki, ma már csak néhány éveg üzemeltethető. Tavaly a szövetség 3 tsz- ében volt veszteséges a ser­téstenyésztés. Nagy eltéré­sek voltak a takarmány-fel­használásban, a súlygyara­podásban. Sok helyütt és nemcsak sertéstenyésztés­ben, de az állattenyésztés más területein még mindig a mennyiségi szemlélet ural­kodó. Kepenyes János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents