Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

1979. április 6., péntek Porból lettünk: porrá leszünk, avagy a tégla körforgása Közlekedési szabadegyetem Senki ne gondolja a fenti címből, hogy valami fenn- költebb irodalmi témát aka­rok körüljárni, megírni. Sok­kal prózaibb, vagy inkább hétköznapibb dologról volna szó, amit a cím második fe­le pontosabban meghatároz. A közelmúltban szemtanú­ja voltam egy kommunális létesítmény építkezésének, az ott folyó (folydogáló) mun­kálatoknak. Azért írom a gyakorító igét is, mert ezen munkálatokat némiképp las­sította a mostanában oly gyakori eső is. A felvonult építőipari vállalat egyik te­herautója téglát szállított a helyszínre, s a műútról to- latva-kanyarodva közelítet­te meg a lerakodás színhe­lyét, ami a már említett eső, továbbá a gépkocsi terhe miatt nem is volt olyan egy­szerű. Miért? Békéscsaba ta­laja nem mondható éppen szilárdnak, e vidék sajátja a jó, vendégmarasztaló sár. Ebben akadt el majdnem a teherautó, illetve haladt nagy nehezen hátra, mivelhogy to­latott. Sebaj! A dolgozók fe­le gondolkozni kezdett, de már cselekedett is. Az au­tón levő egészséges, szép pi­rosra égetett téglákat el­kezdték leszedni, s a kocsi gumikerekei alá dobálták. A gumikerekek fellélegeztek, feljebb emelkedtek a sárból, a gépkocsi motorja is köny- nyebben pöfögött, s egyre közelebb került a lerakodás helyéhez. Csak egyetlen em­A közelmúltban tárgyalta a Gyulai Járásbíróság Guti Lászlóné, Gyula, Felszaba­dítók útja 27. szám alatti lakos bűnügyét. A 49 éves asszonyt csalásért vonták felelősségre. A vádlott 1964. óta a gyu­lavári Lenin Termelőszövet­kezetben bérelszámolóként dolgozott. Kiegyensúlyozott, jó anyagi körülmények kö­zött élt a férjével. A háztáji állattenyésztés is jól jöve­delmezett. Annak ellenére, \ hogy anyagilag nem volt rászorulva, okirathamisítás­sal 1976-ban, 1977-ben és a múlt év első negyedében bűncselekmények sorozatát követte el. Több mint 104 ezer forint kárt okozott a termelőszövetkezetnek. Mun­kakörénél fogva az állatte­nyésztés és a raktár dolgozói részére végzett bérszámfej­tést. A közvetlen munkahe­lyi vezetők által £ét példány­ban kiállított munkalapokon ő tüntette fel a dolgozóknak kifizetésre kerülő és a visz- szatartott pénzt. A munkalap egyik indigós másodpéldá­nya a dolgozóhoz került még a fizetési nap előtt. A mun­kalap első példánya két évig ,a bérszámfejtésnél maradt, ezt követően irattározták. Mivel a munkaláp nem volt szoros elszámolású nyomtat­vány — állapította meg a bíróság —, eleve lehetőséget teremtett a különböző visz- szaélésekre. Tetézte mindezt még az is, hogy a vádlott igen hosszú bérszámfejtői tevékenysége alatt egy eset­ber (hóbortos, öreg) ment messzebbre, az építkezés sar­kába, hogy onnan pozdorja deszkát hozzon, hiszen azt már másra úgysem lehetne felhasználni. De hiába akar­ta a kerekek alá dugdosni, félretolták, hamar meggyőz­ték, hogy az ő ötlete nem a „legjobb”. Végül is a téglát (a meg­maradt felét) lerakodták, elég gyorsan, olyannyira, hogy darabszámra majdnem elérte az eredetit; s ha szá­mításba vesszük a zord idő­járást, a rossz talajviszonyo­kat, bizony igencsak dicséret illeti a dolgozókat, mert a nehéz helyzetben is mily gyorsan, leleményesen felta­lálták magukat, s oldották meg a problémát! Sokáig foglalkoztatottá té­ma, megírjam-e? Végül is azért írtam meg, mert egy héttel később ugyanezen a munkahelyen, ahol továbbra is folyik az építkezés, a le­rakodó helyhez vezető út tör­melékkel, homokkal van fel­töltve, ami ugye így már más, olcsóbb, jobb is, mert nem áll meg úgy a víz, mint az agyagos, sáros talajon. De hisz tulajdonképpen nem akarom én az agyagot sem szidni, mert abból lesz a tég­la, kiváló építőanyagunk, s azt remélem, körforgása nem lesz ily rakétagyorsaságú, hanem előbb okos kezek és fejek maradandó emléket ál­lítanak az utókor számára. ben sem került sor ,a mun­kalapok átfogó vizsgálatára. Az a gyakorlat alakult ki a termelőszövetkezetben, hogy - bérszámfejtő csak a fize­tési jegyzéket adta le a fő­könyvelőnek ellenőrzésre. Ez az ellenőrzés a legteljesebb alaposság mellett is csak számszaki lehetett, hiszen a kifizetési jegyzéken feltün­tetett összegeket csak a mun­kalappal egybevetve lehetett volna megfelelően ellenőriz­ni. Az ellenőrzési rovat azonban mindig kitöltetlenül maradt. Éveken át a kifize­tési jegyzékre magasabb összeget tüntetett fel, mint amennyit a munkaelszámo­lási lapokon számfejlett. Az is előfordult, hogy a munka- elszámolási lapokat átírta, az eredeti példányokat meg­semmisítette, s helyettük újakat állított ki. mégpedig az eredetinél magasabb tel­jesítményekkel és munka­órákkal. Az ellenőrzés teljes hiányát kihasználva hosszú időn keresztül sorozatosan követte el a visszaéléseket. A járásbíróság Guti Lász- lónét folytatólagosan és je­lentős érték tekintetében, magánokirat-hamisítással el­követett csalás miatt egy év és 6 hónap szabadságvesztés­re és 6 ezer forint pénzbün­tetésre ítélte. Ugyanakkor két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Ezenkí­vül arra is kötelezte, hogy térítse meg az okozott kárt a termelőszövetkezetnek. —di— Már hagyomány, hogy a Békés megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács a nagyobb gépjárműparkkal rendelkező gazdasági egységeknél a téli hónapokban közlekedési sza­badegyetemet rendez a jár­művezetők részére. Ebben igen nagy segítséget adnak évről évre a tsz-szövetségek, több gazdasági egységnél, a hivatásos vezetői engedély- lyel rendelkezők részére el­rendelték a kötelező tovább­képzést. A napokban a szarvasi Dó­zsa Tsz-ben fejeződött be a nyolcórás KRESZ-továbbkép- zés, melyen a közös gazda­ság gépjárművezetőm kívül szép számmal voltak magán- személyek is. Az előadásso­rozatot Szeverényi András, az Állami Biztosító szakértő­je, az MKBT aktívája tartot­ta, majd a továbbképzést KRESZ-verseny zárta. Eb­Egy nagyvállalat mérnöke nagy összegű újítási díj meg­fizetéséért pert indított mun­kaadója ellen. Ugyanakkor négy másik főtisztviselő szin­tén újítási díj kifizetéséért nyújtott be keresetet a vál­lalattal szemben, mert — mint állították — javaslat­ként benyújtott tanulmányi tervüket felhasználták, de nem díjazták. A két ügyet a bíróság együtt tárgyalta. Végső fokon a Legfelsőbb Bíróság mindkét keresetet elutasította. Az indoklás szerint a mér­nök javaslata üzemszervezé­si jellegű, de nem megol­dás, mert nem tartalmazza a megvalósítás módját és eszközeit. Csupán utal ágy hasonló megoldás megvaló­sítására, amely az ő javasla­ta alapján történt. Csak a viszonylag új, műszaki vagy üzemszervezési javaslat te­kinthető újításnak, de ilyet a mérnök előterjesztése nem tartalmaz — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A meg­valósítás végül is nem a mérnök javaslata, hanem vállalati vezetői utasítások, intézkedési tervek, biztonsá­gi munka és felmérés alap­ján történt. Ami a másik négy újító javaslatát illeti: tanulmány- tervük nem önálló alkotás. Bizottsági munka eredmé­nyeként, munkaköri feladat­ként készült. Egyébként sem új javaslat, korábbi vállalati utasítások is tartalmazzák. És üzemszervezési megoldás­nak sem tekinthető, mert csak általános szempontok­ra és átlagszámításokra tér ki, a kimunkálást és az in­tézkedések kidolgozását nyitva hagyja. Fizetni kell a tartásdijat A házastársak elváltak, és a bíróság a férjet teljesen munkaképtelen, volt felesége részére, havi 1500 forint tar­tásdíj fizetésére kötelezte. Két év múltával a férfi pe­res úton több kísérleteit tett, hogy a tartásdíjfizetés alól szabaduljon. Arra hivatko­zott: újból megnősült, gyer­meke született, felesége . gyermekgondozási szabadsá­gon van és a 4400 forint fi­zetéséből a tartásdíjat nem tudja fizetni. Kereseteit azonban elutasították. Nem­rég újabb pert indított, amelyben már azzal érvelt, hogy megszületett a második gyermeke is. A perben ho­ben a legjobbnak bizonyult Gálát András, Jambrich Pál és Bracsok János. A verseny első három helyezettjét — zott ellentétes ítéletek ellen a legfőbb ügyész törvényes­ségi óvással élt, így került az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé, amely a férj keresetét elutasította. — Tény, hogy a férfinak időközben két gyermeke született — szögezte le a ha­tározat. Tehát azt kell vizs­gálni, hogy az eltelt időben anyagi helyzete miképpen alakult, és jogszerű-e az az igénye, hogy a tartásdíj ősz- szegét szállítsák le, vagy fi­zetése alól mentesítsék. Ami­kor ,a tartásdíjat megállapí­tották, havi négyezer forint keresete volt, ami folyama­tosan emelkedett. Nemrég autót vásárolt, ami arra mu­tat, hogy anyagi helyzete — a tartásdíj fizetése mellett is — kedvezően alakult. Je­lenlegi fizetése hatezer fo­rint, amihez gyermekgondo­zási díj címén havi 1900, családi pótlékul pedig havi 720 forint járul. — Az eljárt bíróságok fi­gyelmen kívül hagyták, hogy a férfi házassága jelenlegi feleségével létesített kap­csolata miatt bomlott fel. Elvált felesége már az együttélés megszakításakor munkaképtelen beteg volt, megélhetésének biztosítására kizárólag a tartásdíj szolgál. A férfinak az az állítása, hogy az asszony, amikor még munkaképes Volt, nem vállalt nyugdíjjogosultságot biztosító foglalkozást és ezért nem tekinthető hibáján kí­vül rászorultnak, a követe­lés elbírálása szempontjából közömbös, mert a házastár­si tartásdíj fizetését annak­idején, a váláskor önként vállalta. Ez pedig olyan volt házastárs javára is érvényes lehet, aki a tartásra nincs rászorulva, sőt, arra érdem­telen. Mi dukál a sikkasztóknak? Egy nagyvállalat kiren­deltségénél végzett revízió megállapította, hogy a ve­zető és helyettese több mint 200 ezer forintot sikkasztott. Ezért fegyelmi úton mind­kettőjüket elbocsátották. Büntető eljárás is indult el­lenük, amelyben súlyos bün­tetést szabtak ki rájuk, s ezen felül az okozott kár megtérítésére is kötelezték őket. stílszerűen — KRESZ-felsze- relésekkel jutalmazta a ter­melőszövetkezet. Fotó; Szekeres András A fegyelmi határozat ha­tályon kívül helyezéséért a munkaügyi bíróságon mind­ketten pert indítottak. A bí­róság részben helyt adott keresetüknek, amennyiben az elbocsátásról szóló bün­tetést, tízforintos órabérrel segédmunkási munkakörbe helyezésre enyhítette. A jog­erős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvás­sal élt, ezután pedig a Leg­felsőbb Bíróság a keresete­ket elutasítva, a vállalat ál­tal kiszabott fegyelmi bün­tetést helyben hagyta. Az indoklás szerint a két volt vezető, beosztásával visszaélve, a társadalmi tu­lajdonban szándékosan sú­lyos kárt okozott. Cselek­ményük társadalmi veszé­lyessége fokozott mértékű. Ezért ,a hasonló természetű vétkes kötelezettségszegések­től való egyéni és általános visszatartás csak az elbocsá­tásról szóló fegyelmi bün­tetéstől várható. Új gyógyszerek és gyógymódok A közelmúltban kétnapos gyógyszertárvezetői és tudo­mányos értekezletet tartottak a Békés megyei Gyógyszer­tári Központban. Értékelték a múlt évi munkát, majd öten Kiváló Munkáért, egy dolgozó Miniszteri Dicséretet, és heten Kiváló Dolgozó oklevelet és jelvényt vettek át. Az Alkotó Ifjúság-pályá­zatra beküldött pályamunká­ért hatan kapták meg az egészségügyi bizottság em­lékplakettjét. A második napon dr. Gá­bor Miklós, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Gyógy­szer és Tudományi Kara Gyógyszerhatástani Intézeté­nek professzora, valamint dr. Szendrei Kálmán, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Ka­ra Gyógynövény- és Drogis­mereti Intézetének profesz- szora tartott előadást. A két tudományos előadás után az értekezlet 120 résztvevője megvitatta a hallottakat. Rendszeres ellenőrzés - jobb táppénzes helyzet Orosházán 1977-ben 5,22, tavaly pedig 5,4 volt a táp­pénzes százalék, vagyis a város keresőképes lakosságá­nak évi munkaidőalapjából kieső hányad. Igaz ugyan, hogy az utóbbi arány még mindig alacsonyabb, mint az országos átlag — amely ta­valy 5,8 százalék volt —, de a tavalyelőttihez képest nö­vekedett. A városi egyesített gyógyító-megelőző intéz­mény igazgatótanácsa ez év februárjában elemezte a táppénzes helyzetet, s vizs­gálta a növekvő tendencia okait. Mint megállapították, azoknál az üzemeknél, ahol rendszeresen tartanak táp­pénzellenőrzést, például a kőolaj- és földgáztermelő vállalatnál, ott lényegesen csökkent ez az arány. A táppénzes helyzet továb­bi javítása érdekében fokoz­ni szükséges a körzeti nővé­reknek az ellenőrzéseket, s szorgalmazni az üres körzeti orvosi, gyermekkörzet-orvosi, és az üveggyári foglalkozású üzemorvosi állás betöltését. Szükséges továbbá, hogy a vállalatok, üzemek, szövetke­zetek is rendszeresen ellen­őrizzék táppénzes, betegeiket. Ott pedig, ahol feltűnően magas a táppénzesek száma, célszerű több rendkívüli fe­lülvizsgálatot tartani. Hajdú Endre 2 Esteledik... Fotó: Gál Edit (Barta) II tárgyalóteremből Csalásért 18 hónap szabadságvesztés Döntött a Legfelsőbb Bíróság Újítás, vagy munkaköri feladat?

Next

/
Thumbnails
Contents