Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

1979. április 6., péntek c Milyen a vetőmagellátás? \ Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Rottenbiiler utcai üzemében vetőmagvakat dra- tsiroznak. Az eljárás lényege: az aprómagvak köré vízben könnyen oldódó burkot von­lak, és az így megnövelt mag méret lehetővé teszi az egy elés nélküli gépi vetést (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — KS) A bevásárló háziasszonyok és a termelők egyaránt ta­pasztalhatják, hogy a zöld­ségtermelői programot meg­felelően segíti, a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalat, mely többszörös jogutódlás után az elmúlt évben ünnepelte százeszten­dős fennállását. A vállalat ti­zenegy vidéken működik, s ennek a tizenegy üzemegy­ségnek huszonkét tisztító­üzeme van. Például nyolc éve létesült Szolnokon több mint százmillió forintos be­ruházással Közép-Európa egyik legkorszerűbb vető­magtisztító üzeme. A ter­mesztési technológiát pedig a vállalat nyíregyházi kutató- központja és szentesi kutató­állomása fejleszti. A választék igazán bősé­ges. Csak néhányat említünk a sok közül: paprikából pél­dául 29-, paradicsomból 26-, retekből 13-, sóskából pedig 16-féle vetőmag áll a terme­lők és a feldolgozóipar ren­delkezésére. A tasakos cso­magolást már tavaly július­ban megkezdték. Az elő­irányzott 10 millió tasak he­lyett 20 millió tasak csírázó­képességet tartósan megőrző tasakot készítették az új tí­pusú, nemrég beszerzett NSZK automata gépeken, melyek fajtáktól függően több tízezer tasakot töltenek óránként a budapesti Rot- tenbiller utcai telepen. S ez a szám csak akkor érzékelhe­tő igazán, ha azt is megem­lítjük, hogy a régebbi, el­avult gépek, óránként mind­össze 2-3 ezer tasak töltésére voltak alkalmasak. A vállalat távlati célja, hogy az ország minden köz­ségében legalább egy üzlet árusítson vetőmagot, ezért most is szándékosan többet hoznak forgalomba, mint a várható szükséglet, nehogy véletlenül valahol fennaka­dás legyen az ellátásban vagy választékban. Ennek érdeké­ben huszonegy állami gaz­dasággal, szövetkezettel és társulással kötötték együtt­működési szerződést 73 922 hektár magtermő területre. A partnervállalatokat műszaki fejlesztéssel és új fajták ne­mesítésének és szaporításá- —nak technológiájával is se­gítik. Csak egyet említve a szerződő felek közül: a Bé­kés megyei Zöldségvetőmag Termelési Társulás, mely alig hároméves működése során több mint százmillió forint értékű vetőmagot termelt. De azt sern érdektelen megemlíteni, hogy a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat az elmúlt esztendő- S ben a tervezett 20 millió dől- í lárral szemben 27,5 millió ; dollárra teljesítette az ex- ■ portját, mivel termékei ke- t resettek az NSZK-ban, Dá- , niában, Svédországban csak- i úgy, mint a fejlett mezőgaz- í daságú Franciaországban. Ágh Tihamér Hz Agromasexpo 79 szovjet szakosított bemutatója A Traktorexport Egye­sülés munkatársa tájé­koztatta az APN tudósí­tóját az Agromasexpo ’79-en való szovjet rész­véteiről. — Magyar partnereink ér­deklődését bizonyosan fel­kelti az az újdonság, hogy a korábban gyártott T—100 típusú lánctalpas traktor he­lyett áttérünk az új 160 ló­erős T—130 típusú gép gyár­tására. A tervek szerint a későbbiekben e traktor fel- használásával kezdjük a rögzített puttonyú DZ—110 ASZ típusú és forgóputtonyú DZ—109 típusú bulldózerek sorozatgyártását is. Fontos tényező, hogy min­den egyes újabb típus kiala­kításánál figyelembe vesszük és hasznosítjuk a korábbi modelleknél sikeresen bevált konstrukciós megoldásokat. A magyar szakemberek igen magasra értékelik a szovjet kerekes traktoroknak azt a tulajdonságát is, hogy szerkezeti felépítésük lehető­vé teszik azoknak a szállí­tásban való hasznosítását is. Azt mondhatjuk, hogy ezek a traktorok gyakorlatilag — függetlenül az évszaktól — egész évben üzemeltethetőek. Vállalatunk vásárlóként is jelentkezik a mezőgazdasági technikát szállító magyar piacon. Elsősorban komp­lett baromfikeltető-telepeket vásárolunk. A Traktorex­port és a Bábolnai Állami Gazdaság között tavaly meg­kötött szerződés értelmében Magyarország építőipari, technológiai, fűtő- és szellő­zőberendezéseket szállít két, egyenként évi 10,6 milliós teljesítményű csibeelőnevelő és két, egyenként évi 400 000 hozamú csirketenyésztő-telep felépítéséhez. A szerződés — amely szerint az idén kezdő­dő szállításokat 1981-re be­fejezik — 60 millió rubel ér­tékű. — Mik lesznek a szovjet kiállítás legérdekesebb da­rabjai az Agromasexpo ’79- en? — A kiállítás látogatóinak figyelmébe ajánlom a 27 lóerős T—25 típusú traktort. Különösen a zöldség és kerti növények sorközi megmun­kálása, a vetés előtti elő­készítés, a zöldségfélék ülte­tése és vetések során lehet igen hasznos. Ez a modell el- kalmazható a szénakaszálás­nál, a szénabegyűjtésnél, ezenkívül jól használható különböző szállítási feladatok megoldására is. A kiállításon bemutatjuk a 90 lóerős DT—75 típusú trak­tort is. Ez a típus széles kör­ben alkalmazható felfüggesz­tett, fél-felfüggesztett és kü­lönböző vontatható berende­zésekkel egyaránt. Legfonto­sabb rendeltetése: könnyű, laza és kemény földek szán­tása, szemes takarmány és technikai kultúrák vetése és betakarítása, öntözőberende­zések vontatása, műtrágyázás és különböző szállítási fel­adatok. Buldózer segédesz­közzel a traktor kiválóan használható az építkezése­ken, talajjavítási munkála­toknál és útépítéseken. A szakemberek körében véleményem szerint érdeklő­désre számíthat a hidrauli­kus manipulátorral ellátott — erdőkitermeíésnél szállí­tást szolgáló — TB—1 típu­sú traktor, amely egyaránt üzemeltethető öszefüggő er­dőségekben és egyedi kiter­meléseken is. A cukorrépa termelési technológiája mint ismere­tes több mint 30 művelet el­végzését igényli. A szovjet ipar több típust is gyárt a cukorrépa különböző zónák­ban történő vetésére. A ki­állításon első ízben mutatjuk be az RKSZ—6 típusú ön­járó gépet. A Traktorexport Egyesü­lés nagy fontosságot tulajdo­nít az Agromasexpo ’97 szakosított kiállításon való részvételnek. Ügy értékel­jük, hogy újabb nagyszerű lehetőség nyílik megismer­tetni a magyar szakembere­ket a legújabb szovjet mű­szaki berendezésekkel, ugyan­akkor tovább erősíthetjük a hasonló profilú külkereske­delmi vállalatokkal eddig is meglevő baráti és munka- kapcsolatainkat. J. Baranov (APN — KS) Készül a paradicsommag- manipuláló Tavasz Csanádapácán Csanádapácán, a Széche­nyi Termelőszövetkezet 4 600 hektáros határában megin­dult az igazi tavaszi munka. Lesik a jó időt és amint le­het, munkába állnak a gé­pek. — A mi termelőszövetke­zetünk földje rendkívül al­kalmas zöldség- és aprómag- termelésre, ezért igyekszünk ezt a lehetőséget a magunk és a népgazdaság javára maximálisan kihasználni — mondja erről Mészáros Pál, elnök. — Az idén zöldborsót* zöldbabot, paprikát, paradi­csomot, szamócát, dinnyét és vetőmagburgonyát mintegy 730 hektáron termelünk. Á tervek szerint a kertészeti ágazat legalább 31—32 mil­lió forint árbevételt hoz. Igen nagy jelentőségű ná­lunk a paradicsommag-ter- melés. Csanádapácán régi hagyományai vannak a pa­radicsomtermelésnek. Ko­rábban csak konzervgyári paradicsomot termeltünk, de az idén 25 hektáron paradi­csommag termelésére is be­rendezkedtünk. A Békés megyei Zöldség­vetőmag Termelő Társulás tagjaként vállalkoztunk erre a munkára. A társulás öt termelőszövetkezete — ve­lünk együtt — 150 hektáron termel vetőmagot. A Békés­csabai Konzervgyár a nagy­üzemi termelés miatt nem vállalkozhat arra, hogy a mi vetőmag-paradicsomunkból a magot leválassza. Ezért ná­lunk, a csanádapácai Szé­chenyi Tsz-ben vállalkoz­tunk a magkinyerésre. Az el­ső lépés már tavaly meg­volt: kivontuk a levet és küldtük tartálykocsikban Bé­késcsabára, a konzervgyárba. Az idén megvalósítjuk a II. lépcsőt, mintegy két és fél millió forint beruházással, amit saját erőből és a társu­lás hozzájárulásából oldunk meg. Üj magkinyerő, szárító gépsort helyezünk üzembe. A technológiai tervet már meg­kaptuk, ha az AGROBER szállítja a kiviteli tervet, azonnal hozzálátunk a mun­kálatokhoz. így tudjuk biz­tosítani, hogy a társulás öt termelőszövetkezetében a maghozás mellett a paradi­csomlevet is értékesíteni tud­juk. A drága magot pedig tárolásra kész állapotba ké­szítjük elő. Ezzel keveredés­mentes, tiszta vetőmagot kap­nak a paradicsomtermelésre berendezkedett gazdaságok. A tavalyi esős, napfényben szegény év nem kedvezett a paradicsomtermelésnek, ami­nek községünkben nagy a hagyománya. Bízunk abban, hogy a rossz időjárás sem ismétlődhet évről évre és az idén sok jó vetőmagot adunk továbbtermelésre a gazdasá­goknak. A. Mesterek háza Békésen Békésen, a KIOSZ körze­ti csoportjának székházában — amelynek a homlokzatá­ra a Mesterek háza felírás került — nőiszabó-, üvege­ző- és képkeretező műhelyt, valamint közös műhelyt és felvevőhelyet alakították ki. A felvevőhelyen főként a lakáskarbantartással és ház­tartási gépjavítással kapcso­latos munkák rendelhetők meg. A közös műhelyben eszterga-, köszörű-, asztali fúrógép, satupad, hegesztő­felszerelés, stb. áll a kisipa­rosok rendelkezésére. A műhelyek kialakítása mintegy 200 ezer forintba ke­rült. Ehhez a városi tanács 30 ezer forint támogatást nyújtott, a kisiparosok pe­dig 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járul­tak hozzá. Az épületben levő maradékboltot még az idén ugyancsak műhelyekké alakítják át. A kisiparosok — a szolgál­tatás jellegének megfelelő időre — garanciát vállalnak a munkájuk minőségéért. A megrendelők tájékozódásá­nak az elősegítésére minden műhelyben feltüntetik az egységárakat. A Mesterek házának létre­hozását a békési kisiparosok a tavalyi jubileumi vállalás keretében hajtották végre. Vállalták azt is, hogy 48-an (14 szakmában) rendszeresen kijárnak a szolgáltatással el­látatlan Bélmegyerre, Ka­muira, Muronyba és Tar- hosra. A vállalásaikhoz tartozik még a rendes, tiszta műhe­lyek kialakítást; melynek megvalósítására többen OTP- kölcsönt vettek fel. A lakos­sági igények jobb kielégíté­sét segíti elő, hogy az autó­javító, a rádió- és tv-szere- lő, a fényképész és még né­hány más szakmában dolgo­zó kisiparos vasár- és ün­nepnapokon ügyeleti szolgá­latot tart. A megfelelő tájé­koztatás elősegítésére a Mes­terek háza falán táblát he­lyeznek el. Érdemes megemlíteni, hogy Békésen 35 kisiparos nevel szakmunkástanulót. A Csatá­ri Sándor szobafestő és má- zolónál tanuló Egeresi Lajos országos tanulmányi verse­nyen a 3. helyezést érte el és soron kívül szakmunkás lett. P. B. A nőiszabó-mühely Fotó: Latorcai János JEGYZET Gáz van?! Az elmúlt években orszá­gosan nagy viharok dúltak a termofor kémények körül. Megyénkben talán azért szunnyadt ez a téma, mert a számuk viszonylag ala­csony. Szóval, az elmúlt év­ben már kéményüggyé da­gadtak a termofor kémé­nyek aktái. A gáz- és olaj- tüzelésű berendezések elter­jedésével fokozódott a ké­ményhibákból származó bal­esetek száma. A lakóépületi kémények közül a legtöbb hiba és panasz a termofor — magyarul gyűjtő — kémé­nyek üzemeltetésével kapcso­latban jelentkeztek. A Mi­nisztertanács határozatot is hozott a termofor kémények hibáinak feltárására, majd azok sürgős kijavítására. A hibák forrásai tervezési, ki­vitelezési, ritkább esetben üzemeltetési, illetve karban­tartási hiányosságokra ve­zethetők vissza. Ez utóbbiak száma legkevesebb, éppen ezért az ÉVM állásfoglalása alapján a gyűjtőkémények rendbehozatala nem terhel­heti a lakókat. A Minisztertanács határo­zata nyomán a Békés me­gyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalat kapott megbízást a kémények fe­lülvizsgálatára, majd a hi­bák javítására, rendbehozá­sára. Az elmúlt hónapokban 2050 termofor kéményt vizs­gáltak át a vállalat szakem­berei, ez mintegy 11 ezer la­kást érint. Az átvizsgált ké­ményekből 1520 nem felel meg a biztonságos üzemelés feltételeinek. Szóval, a kéményseprő vállalat felkészült a javítás­ra, ami nem kis feladat. Be­szerezték az anyagokat, mil­liókat költöttek a segédbe­rendezések megvásárlására, hogy április 9-én megkezd­hessék a munkát, vagyis a kémények kijavítását. Alap­jában véve ez nem nehéz feladat akkor, ha a lakók is segítenek. Hogyan ? Egyszerűen arról van szó, hogy a szakembereknek be kell jutniuk a lakásba, hogy hozzáférhessenek a kémé­nyekhez. (Erről a lakókat a vállalat előre értesíti.) A tervek szerint az idén, a fű­tési szezon kezdetéig mint­egy 1300 termofor kéményt javítanak ki. Ez a javítás egyebek között a felülettisz­títások mellett belső vako­lásból és füstnyomás-próbá- ból áll. Az eddigi tapaszta­latok szerint a gyűjtőkémé­nyek csak 20—30 százaléka tömör. a többit viszont va­kolni kell, hogy az égéster- mékek visszaáramlását, szi­várgását megakadályozzák. Természetesen a lakosság „tűrőképességére” is számol­nak a szakemberek. Arról van szó ugyanis, hogy a ja­vítás időtartamára — egy kéménynél ez az idő 2—3 nap — biztonságtechnikai okok miatt minden lakásban lezárják a gázüzemű vízme­legítőket. Az említett hibás gyűjtő­kémények megyénk öt váro­sában üzemelnek, illetve üzemeltek — eddig baleset- mentesen. A legtöbb, mint­egy 1100 gyűjtőkémény a megyeszékhelyen, többségük a Kulich Gyula-, a Penza lakótelepen és a Lencsési úti lakótelep régebben épült la­kóházaiban van. A munká­kat Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepen, a V—1- es épületen kezdik, s a jö­vő hónap végéig szeretnék még további 11 épület ké­ményeit biztonságossá tenni. A vállalat munkáját úgy szervezi, hogy a lakásokban a legkisebb felfordulást és koszt okozzák, s a megkez­dett munkákat minden eset­ben a hét végére be is fe- ■ jezzék. Mindezt viszont csak úgy tudják garantálni, ha az egyazon kéményre kötött lakásokba egy időben bejut- ; hatnak. Mi lakók úgy segít- l hetjük ,a munkájukat, ha az : építőknek garantáljuk a la­kásba való bejutás lehetősé­gét. Mert ezt a munkát ér­tünk, biztonságunkért vég­zik! —szekeres—

Next

/
Thumbnails
Contents