Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30., hétfő o EH2!2E!51 Nemrég adták át az újjávarázsolt eleki könyvtárat. A gyerekek azóta még többen ellátogatnak egy kis délutáni olvasgatasra Fotó: Gál Edit Kereskedelmi napok Szeghalmon Már ismert a sárréti napok programja, melyből Berettyóújfalu és Püspökladány mellett — jelntős részt vállalt magára a szeghalmi járás is. A május 5-én, Szeghalmon megnyíló sárréti napokat az ÁFÉSZ a mezőtúri fazekasok termékeivel színesíti. Az érdeklődők és a vásárlók mintegy 60 ezer forint értékű díszes kerámia közül válogathatnak. A sárréti napok folytatásaként rendezi meg az ÁFÉSZ Szeghalmon a járási szintű kereskedelmi napokat. A július 20. és 27. között sorra kerülő kereskedelmi napokon Szeghalmon, a Sebes György Általános Iskolában rendezendő árubemutatón — a nagykereskedelmi vállalatok sokoldalú közreműködése nyomán — mintegy másfél millió forint értékű lakberendezési, villamossági és egyéb cikkek, illetve a kisgazdaságok termelését elősegítő eszközök várják az érdeklődőket. Ilyen nagyszabású árubemutatóval egybekötött vásárt legutóbb három évvel ezelőtt rendezett a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ. Ebből az alkalomból szakmai napokat és vevőankétot is rendeznek. Ezeken a beszélgetéseken az áruellátásról, az áruk minőségéről folytathatnak eszmecserét a vásárlók az ÁFÉSZ és a különböző nagykereskedelmi vállalatok vezetőivel. A kereskedelmi napok programjában helyt kap a mintakertben sorra kerülő tapasztalatcsere-látogatás is. Ezt a mintakertet az ÁFÉSZ 1977- ben Szeghalmon hozta létre, mintegy 200 ezer forintos költséggel. — Balkus — Megnyílt a felújított kecskeméti művésztelep Megnyílt a felújított kecskeméti művésztelep. Az ország egyik legrégibb alkotóházának felújítására több mint 15 millió forintot költöttek, s új épületszárnnyal egészítették ki a műtermes kastélyt. A parkkal övezett művésztelepre, ahol félévet tölthetnek az alkotók, megérkeztek az első vendégek. Az ideális környezetben máris munkához láttak a festők, a grafikusok és a szobrászok. apróságok? Valóban kézlegyintéssel el lehetne intézni egyik olvasónk levelét, aki azt tette szóvá, hogy negyedkilónyi kenyeret több mint fél négyzetméternyi papírba csomagoltak. Helyes, jó intézkedés volt, ami a kenyerek csomagolását elrendelte. Egészségünk védelmét szolgálja ez. De az már enyhén szólva is túlzás, hogy erre háromszoros papírmennyiséget használunk fel a szükségeshez képest. Nem ügy — mondhatnánk pesties zsargonban. Pedig az, mert nem egyetlen esetről van szó. Mindinkább terjed a restség, hogy olyanra szakítsák, vágják a papírt, amilyenre éppen szükség lenne. .Sok-sok tonnára rúg az ilyen nagyvonalúság évente, s ez már, akárhogyan is nézem, nem apróság. Mint ahogy az sem apróság, amit szombaton is, tegnap is tapasztalni lehetett az EDÜ idején. Nem az ünneprontás szándéka formálódik szavakká, hanem az aggodalom. Ezért nem mehetünk el szótlanul a részt vevő fiatalok nem is jelentéktelen csoportjának magatartása mellett, amely a rendes, nagy többség presztízsét rontja. Már tegnapelőtt is többen kidőltek a sorból. Nincs állóképessége a mai fiataloknak — mondta egy idősebb. De ilyen állóképességre nincs is szükség: ne az alkoholfogyasztásban erősítsék, fáradságot nem kímélve állóképességüket. Tegnap reggel is egy csoport, jóval kilenc előtt, a gyulai víztorony környékén csoportosult. Nem friss vízért, hanem kocsmanyitásra várva. — g — Exportra is termelnek Hatékony munka a Mezöberény és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoportjaiban Kétszeresére emelkedett az utóbbi években a Mezőbe- rény és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoportjainak termelése. Me- zőberényben, Csárdaszálláson és Köröstarcsán kilenc szakcsoport tevékenykedik igen jó eredménnyel. Egy év alatt az ÁFÉSZ több mint 23 millió forint értékű zöldséget, tojást, galambot, nyu- lat, mézet és egyéb terméket vásárolt fel a szakcsoportoktól. A termelés elősegítésére az ÁFÉSZ egymillió forint termelési előleget ad a tagoknak. A szakcsoportok irányítására függetlenített szakembert alkalmaz. Megfelelő szaporítóanyaggal, tenyészállattal, táptakarmánnyal, a szállítás jó megszervezésével könnyítheti a kistermelők munkáját a szövetkezet. A tojástermelő szakcsoport egy év alatt kétmillió 700 ezer forint értékű tojást adott a népgazdaságnak. A kistermelők gyorsan reagálnak a piac igényeire, s az 1979 tavaszán fellépő tojásértékesítési nehézségek miatt a tenyészállományt nem minden portán frissítik fel. A népgazdasági igényeket figyelembe véve, többen vállalkoznak seprőcirokszakáll és különféle gyógynövény termelésére is. A nyúlte- nyésztő szakcsoportok újdonsága: olyan angóra te- nyésznyulakat vásároltak Nyugat-Németországból, melyeket négyszer nyírnak, s egy nyúl egy kiló angóra- gyapjút termel évente. A méhészek, a galamb- és a nyúltenyésztők arra törekszenek, hogy kifogástalan minőségű árut adjanak az ÁFÉSZ-nek, amiből a szövetkezet az exporttevékenységét fejlesztheti. Jó eredménnyel dolgozik a köröstarcsai sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsoport, amely elsősorban helyi ellátásra évente több mint kétmillió forint értékű sertéshúst és zsírt állít elő. Fábián László békési fafaragó népművész munkáiból nyílt kiállítás a Békéscsabai Hűtőház KISZ-klubjában. A kiállítást, amelyet a hűtőház dolgozói nagy érdeklődéssel fogadtak, a KISZ-szervezet és a Tyereskova Szocialista Brigád rendezte _ .. Foto: Veress Erzsi Felnőttoktatás Vésztőn Vésztőn az elmúlt 3 évben 88-an vettek részt az úgynevezett 160 órás tanfolyamon, ahol az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályának elméleti anyagát sajátították el. A vállalatok, intézmények vezetői segítették a beiskolázást és kedvezményekkel támogatták az iskolába járókat. A megnövekedett követelményeknek ebben az évben 31-en tettek eleget. Közülük 7 cigány tanuló szerzett iskolai végzettséget. A község, az üzemek, a művelődési otthon az elkövetkezendő időben szeretne a „Mindenki iskolája” mozgalom keretében kisebb csoportokat kialakítani. Ezt segíti a vésztői Körösmenti Termelőszövetkezet is. Tiszta kerület Békéscsaba harmadik kerülete az elmúlt évben kimagasló eredményeket ért el a környezetvédelemben. A kerületben működő üzemek, vállalatok és intézmények kiérdemelték a „Tiszta város, egészséges lakosság” oklevelet. A lakosság körében is nagy lelkesedést váltott ki a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom. A múlt évben 18 lakóház és 6 lakótömb kapott ilyen oklevelet. Nemcsak a környezetvédelemben, hanem a véradásban is szép eredményeket ért el a kerület. A közelmúltban két véradónapot szervezett a Vöröskereszt-alapszervezet, melyen szép számban vettek részt a kosárfonó, a Dürer Nyomda és az állategészségügyi intézet dolgozói, összesen 17 liter életmentő vért adtak a rászorulóknak. I Életmód és munka a kérdezünk, ha megszólalunk, ha vitatkozunk. Elégedetlenkedünk, vagy örülünk. Ha dolgozunk és pihenünk. Minden esetben az életmódról van szó. Iwégis, ha pontosan akarjuk megközelíteni azt, hogy milyen életet élünk, mennyire teljes az életünk, a munkából kell kiindulni. Szinte már frázisnak hangzik, hogy az alkotó munkából. A fokozódó munkamegosztásban az ember elveszti a teljesség érzetét, részfolyamatokban dolgozik és gondolkodik. „Minden egész eltörött” — írja Ady a század elején, s ennek hatásait a jelen, a századvég embere szenvedi meg igazán. Mert a munka folyamatában nemcsak az anyagi javak újratermeléséről van szó, hanem az ember állandó megújulásáról is. A munkamegosztásban, amikor előfordul, hogy a munkás azt sem tudja pontosan, mit gyárt, nem érezheti át az alkotás örömeit. Van-e megoldás? Hiszen ha valakinek a munkája monoton és egyhangú, sematikus mozdulatok ismétlődésével jár együtt, akkor a szabad ideje sem lehet teljes. Életmódja töredezett, kapkodó lesz. Nem a munka értéke, hanem a munkáért megszerezhető javak értéke lesz a fontos. Ebben a beszorítottságban is csak az alkotás segíthet. Ha másképp nem, hát a részletek teljességének megteremtésével. Persze be Jcell látnunk, hogy ez a sokféle munka közül nem mindegyikben ; sikerülhet. ■ A pótcselekvés is ennek a századnak a terméke. De j ez nem vezet megoldáshoz, csak a teljesség illúzióját I adhatja. Ilyen körülmények között kell megtalálni a helyes ■ életmódot, amely elsősorban a munkához való viszony ! változásaiban formálódhat. A munkából indul ki az elosztás is. Az erkölcsi és S anyagi megbecsülés azonban nem mindig tükrözi a vég- ; zett tevékenységet. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a ; szemléletet, ezért szembe kell szállni az eltérő bérezési ! gyakorlattal. De azzal a kijelentéssel is, hogy „csak a 5 pénzért dolgozunk”. Életmódunkban ez a szemlélet visz• szaüthet, hiszen így juthatunk el a csak a szerzésért ■ való életig. Amely kiszolgáltatott, és amit megvásárolható ] és beszerezhető javak befolyásolnak. ■ S ha körülnézünk, többféle, helytelen fogyasztási szo- j kást láthatunk. Szembe kell szállni az anyagi értékeket ; lebecsülő nézetekkel, de el kell ítélni a pazarlást, a fe- ; lesleges értékhalmozást is. Az ember nem a státuszszim• bólumoktól lesz ember. A közhangulatnak úgy kellene : változni, hogy ettől ne tekintélye legyen, hanem váljék ; nevetségessé. ■ ' Az ember a munkavégzés során lett emberré. Vigyázni í kell, hogy a mai, megváltozott munka ne forduljon az ■ ember ellen. Ne a beszűküléshez, az elidegenedéshez ve• zessen, hanem a kiteljesedéshez. Ne az emberi kapcsola- j tok megszakadása, a javakért való rohangászás, a bizal- ; matlanság, az áruk miszticizálása határozza meg egyéni ■ létünket. A kultúrának és értékeknek ne csak fogyasztói, | hanem újratermelői, megújítói legyünk. ■ ■ z életmód végső soron tevékenységrendszer. Sok- H oldalú, bonyolult folyamat, amellyel az ember fid a természetet, környezetét és önmagát alakítja. | Kibontakozik és átalakul. De valódi teljességet csak ak- ; kor ér el, ha újra és újra eljut az önmegvalósításig. , Vaderna József Miről ír a Fáklya? A Fáklya április 22-én megjelent 8. száma — Vlagyimir Iljics Lenin születésének 109. évfordulója alkalmából — részleteket közöl N. K. Krupszkaja visszaemlékezéseiből. Információt ad a lap a KGST-tagországok szociológusainak együttműködéséről, uszty-ilimszki magyar építők szólalnak meg egy riportban, s Tallinn és Szolnok testvérbarátságával foglalkozik egy cikk. Beleny Mihály és felesége, a két kárpátaljai művész szobrai és kerámiái szerepelnek két színes képes oldalon. A Sze- van-tó környéke gazdasági arculatának megváltoztatása, a környék fejlesztése egy újabb riport témája. Színes képekkel illusztrált írás mutatja be azt a hatásos nevelő munkát, amelynek során a szovjet gyerekek a rendőrség közlekedésrendészetének felügyelete alatt megtanulják a biztonságos közlekedés szabályait. Egyéb érdekes riportok szólnak moszkvai rendőrök bűn- cselekményt megelőző munkájáról, egy régi, kosztümös szereplőket felvonultató, a repülés múltjával foglalkozó film forgatásáról, a könyvtárnak a kicsik, a középkorúak és a legidősebbek művelésében is fontos, gyakorlati szerepéről. A sportösszeállításban bemutatkozik Alekszandr Szi- dorenko úszóvilágbajnok. Hagyományos anyagok, Fáklya-fotó, orosznyelv-lec- ke, rejtvény, filmelőzetes, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programismertetője egészíti ki a számot. Eredmények, tervek A szeghalmi járásban a Vöröskereszt évek óta sikeresen dolgozik. Bizonyítják ezt a szép eredmények is, hiszen a közelmúltban Szeghalom nagyközséget, a kö- rösladányi Metakémia Szövetkezetét és a szeghalmi Sárréti ÁFÉSZ kollektíváját vörös vándorzászlóval tüntették ki abból az alkalomból, hogy a véradásból kiemelkedő eredményeket értek el. Az elmúlt évben 120 egyedülálló embert látogattak meg a Vöröskereszt aktívái és csaknem 8800 lakást értékeltek a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom keretében. Az ifjúság nevelésére is nagy figyelmet fordítanak. Az általános iskolákban 69 tanfolyamot szerveztek, amelyen 1306 kisiskolás vett részt. Közülük a vésztőiek és a szeghalmiak szerepeltek a járási versenyen a legjobban. A jó iskolai munkát példázza, hogy az elmúlt évben a „Tiszta iskola, egészséges ifjúság” mozgalom keretében mind a 16 benevezett általános iskola megkapta ezt a címet.
