Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-28 / 98. szám

1979. április 28., szombat 0 megyei pártbizottság ülése: Az építőágazat helyzetéről, fejlesztésének feladatairól Törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról Győri Margit, az MTI munkatársa írja: (Folytatás az 1. oldalról) felé növelte a kapacitás mi­atti feszültségeket; az építési munkák szervezettsége elma­radt a feladatok és követel­mények dinamikus növeke­désétől; megindult — de csak kezdeti eredményei vannak — az építőipari szervezetek hatékonyabb együttműködé­sének; az építési, beruházási feladatok megvalósítását az anyagellátási és szállítási ne­hézségek kedvezőtlenül befo­lyásolták. BÉKÉS MEGYE ÉPÍTŐ- ÁGAZATÁNAK FEJLESZ­TÉSÉRE A KÖZPONTI BI­ZOTTSÁG 1978. OKTOBER 12-1 HATÁROZATA ALAP­JÁN A MEGYEI PÁRTBI­ZOTTSÁG AZ ALÁBBI FELADATOKAT HATÁ­ROZTA MEG: — A megye általános fej­lődésének egyik fő feladata az építőágazat fejlesztése, korszerűsítése, a követelmé­nyekhez való hozzáigazítása. Az eddiginél dinamikusab­ban kell növelni a megyei építőipari vállalataink, szö­vetkezeteink kapacitását a beruházási feszültségek csök­kentése érdekében, figyelem­be véve a beruházások sza­bályozására vonatkozó köz­ponti intézkedések várható hatását. — Az V. ötéves tervben megkezdett ütemben folytat­ni kell a gépesítést, a kor­szerű építési technológiák arányának növelését, a tele­pített üzemekben megvalósu­ló előregyártás arányát. Biz­tosítani kell a magánerős la­kásépítés zavartalanabb ellátását, az ellátásban a kor­szerűbb, építési időt csök­kentő termékek arányának növelését. — Meg kell valósítani a beruházók, tervezők és kivi­telezők kölcsönös érdekeken alapuló együttműködését. Ebben töltsön be meghatáro­zó szerepet a megalakulóban levő Békés megyei Építőipa­ri Koordinációs Iroda. Tegnap fejeződött be a Kö­rösök Vidéke Területi Tsz- szövetség tanfolyama, ame­lyet a termelőszövetkezetek oktatási és kulturális bi­zottsága vezetőinek rendez­tek április 23-tól 27.-ig, Szarvason. A tanfolyamon megismerkedtek a résztve­vők a művelődéspolitika főbb jellemzőivel, a közmű­velődési intézmények rend­szerével, a nevelés különbö­ző területeivel. Tapasztalatcsere­kirándulás Csütörtökön este érkez­tek vissza megyénkbe a mű­velődési házak gazdasági ve­zetői. Számukra rendezett t apasztalatcsere-kirándulást a Megyei Művelődési Köz­pont április 24-től 26-ig. Ütjük során ellátogattak a püspökladányi művelődési házba, ahol a gazdálkodás módozataival ismerkedtek, majd megnézték a nemrégi­ben épült debreceni Me­gyei Művelődési Központot is. Jártak Leninvárosban, Miskolcon, Egerben, s min­denhol a gazdasági tevé­kenység különböző lehető­ségeit vizsgálták. A legtöbb tanulságot, s a legmaradan­dóbb élményt a püspökla­dányi, jászberényi és szol­noki tapasztalatok nyújtot­ták a 43 résztvevőnek. — A megyén kívüli építő­ipari kapacitást a megyei építőipari kapacitás fejlesz­tésével összhangban, annak kiegészítéseként kell tervez­ni és biztosítani. — Csökkenteni kell a be­ruházások építési, átfutási idejét, javítani az építési munkák minőségét, a gépki­használást, a karbantartás színvonalát, a munkaerő fog­lalkoztatásának hatékonysá­gát, intenzitását. — A műszaki fejlesztéssel azonos ütemben kell javíta­ni a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit, szociális, kulturális ellátását. — Növelni kell az építő­ágazati szervezetek gazdál­kodásának eredményességét, a meglevő adottságok és tar­talékok jobb hasznosításával, a munkaszervezés javításá­val. — Még nagyobb figyelmet kell fordítani a szakmai ösz- szetétel javítására, a képzés és továbbfejlesztés fokozásá­ra, a teljesítménnyel és a munka minőségével arányos bérezésre és más ösztönzésre. — Az épületfenntartási, felújítási kapacitások növelé­sére, különösen az ipari szö­vetkezetek és a házilagos építőszervezetek tekinteté­ben nagyobb figyelmet kell fordítani. — Az építési technológiát tovább kell fejleszteni a la­kásépítésnél, az egészség- ügyi, oktatási, művelődési és gyermekjóléti létesitmények- nél. Növelni kell a tipizált korszerű technológiák és épí­tési megoldások arányát a kapcsolódó létesítmények építésénél, ezzel is csökkent­ve a megye legnagyobb fe­szültségét az ellátottságban. — Általánossá kell tenni a tervező, beruházó és kivite­lező együttműködését az elő­készítés és megvalósítás tel­jes folyamatában. — A lakásépítésnél növel­ni kell a házgyári technoló­gia arányát. A határozottabb Az oktatási és kulturális bizottságok sok szövetke­zetben nemrégiben alakul­tak, ezért is lényeges fel­adataik tisztázása. Megta­nulták még e tanfolyam hallgatói a közművelődési tevékenység tervezését, a kulturális alapok felhasz­nálásának legjobb módját. Értékes tapasztalatokat sze­reztek a szerdai konzultáci­ón, ahol a szövetkezetek közművelődéséről beszél­gettek, s a gyomai kirándu­láson, amikor a művelődési ház munkájával ismerked­tek. Sor került a közműve­lődési mozgalom értékelésé­re, a felnőttoktatás teendői­nek megbeszélésére, a munkahelyi és társadalmi ünnepségek szervezésének megtárgyalására is. Amatőr festők kiállítása Sok éves hagyomány már a Békés megyei Rendőr-fő­kapitányságon a kiállítások rendezése. Április 28-án — a május 1-i ünnepség kere­teben —, délután 15 órai kezdettel három amatőr fes­tő, Budai István, Valent Já­nos és Csendes Ferenc mu­tatja be alkotásait a har­madik emeleti folyosón. A mintegy 25 olajfestményt bemutató kiállítást, ame­lyet két hétig tekinthetnek meg az érdeklődők, Voll- muth Frigyes nyitja meg. műszaki fejlesztés megvaló­sításához összpontosítani kell a vállalati és tanácsi erő­forrásokat, igényelve a köz­ponti szervek segítségét is. — A téglaipar fejlesztési programja alapján az üre­ges, jó hőszigetelő-képességű termékek arányát 80 száza­lékra emeli. A fejlesztés alapanyag, energia és szak­képzett létszám háttere biz­tosított. A párhuzamosan megvalósuló gépgyártásfej­lesztés a hazai igények ki­elégítése mellett, export-im­port cserét és import pótlást biztosít. Az üveggyártásban foly­tatni kell a munkafolyama­tok komplex gépesítését, a külső kooperáció fokozását, az energiaellátó és egyéb szolgáltató rendszerek re­konstrukcióját. A szigetelőlemez-gyártás­ban technológia korszerűsí­téssel a megye a hazai ellá­tás 60—65 százalékának biz­tosítására képes. A megyében levő, elsősor­ban szövetkezeti, kisebb je­lentőségű építőanyag-gyár­tás szétszórt kapacitását a gazdaságosabb termelési fel­tételek biztosítására nagyobb mértékben szükséges koordi­nálni. — Az energiatakarékos­ságra való tekintettel kezde­ményezzük hőszigetelő üveg­gel alkalmazott nyílászáró­szerkezetek gyártását a me­gyében, elsősorban a megle­vő kapacitás korszerűsítésé­vel. Az állásfoglalás további ré­szében a párt megyei bizott­sága az állami, párt- és tö­megszervezetek részére konk­rét teendőket állapított meg, javasolt a Központi Bizott­ság említett határozatának eredményes végrehajtására. A napirenddel összefüggés­ben a pártbizottság előtt szerepelt a végrehajtó bi­zottság által már korábban elfogadott Békés megye 15 éves lakásfejlesztési terve, amely összesen 51 690 lakás építésének előirányzatát tar­talmazta. A megyei pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy a közeljövőben megyei aktíva­értekezletre kerüljön sor, amelyen az építő- és“ építő­anyagipar helyzete és ka fej­lesztése érdekében szükséges teendők részletes megtárgya­lása szerepeljen az érdekelt vállalatok, szövétkézetek gazdasági, társadalmi veze­tőinek részvételével. Április 26—27-én rendez­ték meg a Magyar Belgyó­gyász Társaság Dél-magyar- országi Decentrumának X. vándorgyűlését, Gyulán, az Erkel Művelődési Központ­ban. A megnyitón a decent- rum elnöke, dr. Iványi Já­nos orvos üdvözölte az el­nökség tagjait és a részve­vőket. Ott volt megyénk fő­orvosa, dr. Sarnyai Ferenc, Gyula város Tanácsának el­Dr. Sági István, a SZOTE belgyógyászati intenzív osz­tály főorvosa tartott előadást a tegnap délelőtti kerekasz- tal-konferencián Kép, szöveg: Béla Ottó Kitüntetés szakszervezeti munkáért Hagyomány már a Közal­kalmazottak Szakszerveze­te Békés megyei bizottságá­nál, hogy május 1. tiszteleté­re Szakszervezeti munkáért kitüntetést adományoznak a mozgalomban eredményesen tevékenykedő tisztségvise­lőknek. Az idén 10-en kap­ták a kitüntetés különböző fokozatát. Bocskai Mihályné SZMT- titkár, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi ve­zetőségének tagja Budapes­ten, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsánál vette át a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát. A szakszervezeti központ­ban dr. Klimaj János, a Bé­kés megyei Tanács munka­helyi bizottságának titkára arany, Bereczki Imréné, Sarkad nagyközségi Tanács bizalmija pedig ezüst foko­zatot kapott. Békéscsabán, az SZMT székházában Szakszervezeti munkáért oklevél kitünte­tésben részesült Sorbán Jó­zsef, Urbán Andrásné, Ko­vács Erzsébet, Lájer Jó- zsefné, Kocsis Antalné, Tur- kovich Károlyné, dr. Szlá- vik György, Major József- né, Szabados Mihály és Arató László. Új óvoda épül Két éve már, hogy építe­ni kezdték Kötegyánban az új óvodát. A mintegy 4,5 millió forintos beruházással készülő gyermekintézményt két szakaszban építik, tár­sadalmi összefogással. Az első építési szakasz befeje­ződött, ennek eredménye­ként egy új foglalkoztató termet vehettek birtokukba az apróságok és átadták az új napközis konyhát is. így — egy régebbi helyiséggel — jelenleg mintegy 70 óvo­dás járhat ide nap, mint nap. Jövő nyárra az építkezés második szakaszát is befe­jezik. Az új épületrész alap­jait már lerakták, most kez­dődik a falak felhúzása. Az óvoda teljes felépítésében előreláthatóan mintegy 800 ezer forint értékű társadal­mi munkával segít a lakos­ság, amelyben a szülőkön kívül részt vesznek a helyi tsz és a vadásztársaság dol­gozói, valamint azok a vidé­ki vállalatok, amelyekkel a község lakossága kapcsolat­ban van. A termelőszövet­kezet, s a vadásztársaság ezen felül 100-100 ezer fo­rintot is felajánlott az új in­tézmény építésére. nöke, dr. Takács Lőrinc és a városi főorvos, dr. Horváth Éva. A Magyar Belgyógyász Társaság Dél-magyarországi Decentrumát ezelőtt 10 év­vel hívták életre dr. Iványi János, a gyulai megyei kór­ház főorvosának kezdemé­nyezésére. Éppen ezért a X. jubileumi vándorgyűlést is­mét Gyulán rendezték meg. Az első napon csaknem 30 előadás hangzott el, a bel­gyógyászok szekció üléseken adtak tájékoztatást és vitat­ták meg a korszerű belgyó­gyászati kezelés helyzetét, ta­pasztalatait. Este a vándor- gyűlés részvevői előtt a Kö­rös együttes adott nagy sike­rű hangversenyt. Tegnap, a vándorgyűlés másnapján kerekasztal-kon- ferenciával folytatódott a ta­nácskozás, dr. Téri Mária professzor elnökletével. Itt a „Súlyos betegek vissz- éren keresztül történő táplálkozás speciális le­hetőségeit” vitatták meg a részvevők. Délután 12 elő­adás hangzott el, az elnöki tisztet ezúttal dr. Deli László belgyógyász főorvos látta el. A délutáni előadást a szív- betegségek modern kezelésé­ről szóló előadások alkották n z Elnöki Tanács pén­teki ülésén törvény- erejű rendeletet al­kotott a Btk-ban felsorolt büntetések és intézkedések végrehajtásáról. Ez nemcsak a korábbi rendszabályok korszerűsítését jelenti, ha­nem a büntetőjogi „fegyve­rek” első, magas szintű jog­szabályban való összefogla­lását is. Megszüntetve az idevágó terjedelmes jog­anyag átfedéseit, elősegít­ve azt, hogy a társadalmi együttélés szabályai ellen súlyosan vétők megbünteté­sében egységes szempontok, a végrehajtásban világosan meghatározott rend érvé­nyesüljön. Tipikus büntetőjogi szank­ció a szabadságvesztés: az új büntetőkódex fegyházra, börtönre és fogházra csök­kentette a végrehajtási foko­zatokat. Célját, hogy mar­kánsabb különbségtétel le­gyen a végrehajtás milyen­ségében, a tvr. alkalmazásá­val lehet majd elérni. A humanizmus, az elítéltekkel való emberséges bánásmód általános alapelvként fogal­mazódik meg. Ebből adódóan például el­törölték a levelezést szigorí­tó intézkedéseket, ám fegy- házban és börtönben csupán kéthavonként, fogházban havonta van lehetőség láto­gató fogadására. Az elítélt legalább kéthavonta kaphat csomagot, vagy küldhet, hi­szen a munkára kötelezés és annak díjazása mindenütt nevelési gyakorlat. A bör­tönben kivételesen rövid időre eltávozást kaphat a szabadságvesztését töltő, s — bár életrendje irányítás és ellenőrzés alatt áll — a büntetésvégrehajtási intézet kijelölt területén szabadon járhat. A bűncselekménye­ket nem szándékosan elkö­vetők új büntetőjogi kó­dexünk szerint enyhébben megítélhető vétséget követ­nek el. Még akkor is, ha — mint oly sokszor előfordul — például közlekedési sza­bályszegésnél több ember életét oltják ki. A következ­mény a szabadságvesztés nagyságát befolyásolja. Mi­vel a felelőtlenségből szár­mazó legkülönbözőbb bűn- cselekmények elkövetői me­rőben más beállítottságú emberek, mint a szándékos bűnözők —, büntetésük nagyságára tekintet nélkül fogházban felelnek tettei­kért. Életrendjük csak részben meghatározott, sza­bad idejüket belátásuk sze­rint használhatják fel, s a büntetésvégrehajtási inté­zet területén szükségtelen mozgásuk korlátozása. A szocialista büntetőjog sajátos „fenyítési” eszköze a javító-nevelő munka. E ha­tékony büntetési módszer azonban mindeddig többnyi­re formális volt, ezért a tvr. a végrehajtás ellenőrzését a bíróságokra bízza. Jelentős mulasztást pótol azzal is, hogy egységesen összefoglal­ja a pénzbüntetés végrehaj­tásának . alapvető szabályait. Az Elnöki Tanács parag­rafusokat fogalmazott meg annak érdekében is. hogy ne lehessen kibújni a vagyonel­kobzás végrehajtása alól. Kizárja például a lefoglalt ingóság visszaadását, ha az értékesítésre tett intézkedé­sek eredménytelenek marad­tak. Az elkobzott vagyon ugyanis az ítélet jogerőre emelkedésével az államra száll. A Btk-ban új intézkedé­sekkel bővült a szankciók köre. Július 1-ét követően például 18 éven felülieknél is lehetőség lesz a „próbára bocsátás” alkalmazására. Amikor is nem a büntetés végrehajtását, hanem a bün­tetés kiszabását „halasztja el” a bíróság. Ha a bizalmat kapott, próbára bocsátott nem tartja meg a számára előírt szigorú magatartási szabályokat, a büntetést ki­szabják. A törvényerejű ren­delet a bíróságok munkájá­hoz ad eligazítást. A Btk. ab­ban „döntött”, hogy szigorí­tott őrizetet csak a többszö­rös és a társadalomra külö­nösen veszélyes visszaesők­kel szemben alkalmazhassa­nak a jövőben. A végrehajtási szabá­lyok viszont azt ga­rantálják, hogy a szi­gorított őrizet határozottab­ban elkülönüljön a szabad­ságvesztés végrehajtásának gyakorlatától. Mivel több­nyire a fegyházak „lakói” ke­rülnek indokolt esetben szi­gorított őrizetbe, szabadság­megvonásuk ez utóbbi eny­hébb változatában olyan életrendre kötelezik őket, amely a szabadság vissza­nyerésével megkönnyítheti a társadalomba való visszaté­rést. I Sikkes cipellők — Talán valamit ingyen osztanak — tanakodtam a ; zsúfoltság láttán. Nem kevesebb, mint ötven asszony, le­■ ány tolongott a bolt üveg ajtaja előtt. A bejárat felett • tábla: Endrődi Cipész Szövetkezet Cipőboltja. — Egyszerre csak négyünket engednek be — egy hang a sokaságból. — Hogy áll a Fradi-meccs? A férjemnek vinni kell az eredményt, én meg itt állok egy órája, s nem tudom — ■ szól a másik. — 2—1-re, jók vagyunk — mondom. Kijönnek négyen, üres kézzel, s lódul a következő ■ négy. Kint tovább folytatódik a társalgás. — Tegnap is ide jöttem Csabáról, de vissza is fordul- ; tam. A gyulai SZOT-üdülőből jött egy busz, zsúfolásig ; hölgyekkel. Voltunk vagy százan, de elment a kedvem í tőle. — Ilyen jó az ENCI-cipő? — kérdezem ártatlanul, mintha nem ismerném azokat. — Ezek kérem exportból visszamaradtak. Különlege­sek. Ilyet nem kapni csak az NSZK-ban, meg még tá­! volabb. : Sokan voltak, nem mertem szólni, csak gondoltam: ■ Nemrégiben Budapesten ugyanezeket az ENCI-cipőket láttam a kirakatban. Mi több, ugyanezek a csabai bol­tokban is kaphatók, s nem is sokkal drágábban, de ha a benzinpénzt hozzátesszük, már egyforma az áruk. Le­■ hét, hogy ez így sikkesebb? —jávor— Tanfolyam Szarvason mezőgazdasági szövetkezetek kulturális vezetőinek Jubileumi belgyógyász vándorgyűlés Gyulán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents