Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

1979. április 27., péntek 1 L*f íTÍm I--------------­És megszólalt a sziréna A tűzoltók nem sokáig bajlódtak az oltással Kép, szöveg: Béla Ottó Gondok és eredmények Bucsán, a helyi foglalkoztatásban A kereskedelemben sok­kal nehezebb a polgári vé­delmi feladatoknak eleget tenni, mint egy zártabb gyárban, üzemben, ahol a dolgozók 90 százaléka dol­gozik egy helyen, őket bár­melyik pillanatban riaszt­hatják, együtt tarthatják és vonhatják be a polgári vé­delmi feladatok végrehajtá­sába. Vállalataink a me­gyében sok egységben látják el a kereskedelemmel és vendéglátással kapcsolatos feladatokat. Nehezebb ezt az állományt összefogni, riasztani, illetve tevékenysé­güket szervezetten koordi­nálni. Ezért jutottunk kö­zösen olyan elhatározásra, hogy összevonjuk a tanácsi vállalatok erőit és közös polgári védelmi egységeket hozunk létre működési te­rületünkön — mondta Cs. Szabó Imre, az Univerzál vállalat igazgatóhelyettese Békéscsabán, az áruház ud­varán felsorakozott polgári védelmi egység előtt. Ugyanis tegnap, csütörtö­kön délelőtt a három taná­csi vállalat, az Univerzál, a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és Szombaton és vasárnap hat városunkban hangzik fel a gimnazisták, a szakkö­zépiskolások és a szakmun­kástanulók kétévenként visszatérő nagy seregszemlé­jének, az országos diákna­poknak a szignálja. A KISZ KB, az Állami Ifjúsági Bi­zottság, az oktatási, a kul­turális és a Munkaügyi Mi­nisztérium védnökségével le­zajló eseménysorozatra ezút­tal több mint hétezer fiatalt várnak. Az országos diáknapok legújabb házigazdája Szé­kesfehérvár lesz. Itt először tálálkoznak Bács, Tolna, Fe­jér megye és Budapest kö­zépiskolásai. Április 28-tól május 2-ig egymást követik majd a diák-, amatőr együt­tesek bemutatói. A XVIII. századi pataki diákévek hangulatát ízlelhe­tik meg Sárospatakon az országos diáknapok ideláto­gató Borsod, Nógrád,. Sza- bolcs-Szatmár megyei és budapesti résztvevői. A ren­dezvénysorozat legrégebbi „bástyája” az idén 10. alka­lommal fogadja a vendégek különvonatát. Zala, Veszp­rém, Baranya és Somogy megyéből több mint 1200 diák érkezik Keszthelyre a Helikon ünnepségekre. Itt szombaton fáklyás felvonu­lással „veszik át a hatal­mat”, majd a város köz- művelődési intézményeiben a vendéglátóipari vállalat dolgozói közös polgári vé­delmi gyakorlatot hajtottak végre Békéscsabán. A kez­dést a mentőautó sziréná­jának hangjai jelentették. Ezután az alegységek a ki­május 2-ig egymást köve­tik az ifjúsági együttesek bemutatói. A diákvendégek szerdán társadalmi mun­kával búcsúznak Keszthely­től. Komárom, Vas és Győr- Sopron megye oktatási in­tézményeiben készültek azok a képző- és iparművészeti alkotások, amelyek leg­jobbjait kiállításon mutat­ják be a soproni országos diáknapok idején. Vasárnap a Dobó téren nyitják meg az egri diákna­pokat. Másnap énekesek, táncosok, diákszínpadok gá­laműsort adnak a város óvodásainak és kisdiákjai­nak. Gyulán, a nyitónapon Bé­kés, Hajdú, Csongrád me­gye és Budapest küldöttei koszorút helyeznek el Erkel Ferenc szülőházának falán. A négy városi klubban diák­tapasztalatcseréket, baráti találkozókat tartanak. A művelődési központban, a Jókai művelődési házban és a zeneiskolán művészeti be­mutatókkal szórakoztatják az érdeklődőket. A diáksport helyzetéről, fejlesztésének feladatairól testnevelő taná­rok „közreműködésével” váltanak szót a KISZ-esek. A „valós” helyzetről pedig a Várfürdőben sportvetélke­dőn alkothat képet a diák­napokon részt vevő ezernyi középiskolás. jelölt helyekre vonultak, ahol óvóhelyen bentreked- teket mentettek ki, az egészségügyiek sebesülteket láttak el, a tűzoltók pedig kis tálcákban égő tüzeket oltottak el. Ami nehezítette dolgukat, hogy mindezt ál­arcban kellett végrehajtani. Nem volt sokkal könnyebb helyzetük az áruházban dol­gozóknak sem. Az illatszer­osztályon a munkaviszony­ban levő dolgozók is számot adtak a gyakorlatban pol­gári védelmi felkészültsé­gükről. Sőt, a vásárlóközön­séget is bevonták, akik minden zúgolódás nélkül kapcsolódtak be a gyakor­latba. ök és a személyzet porvédő gézt kötöttek orruk elé és így szolgálták ki a vevőket. A gyakorlat jól sikerült, ez kiderült az értékelésnél, amiért dicséret illeti a dol­gozókat, a parancsnokokat, mindazokat, akik részt vet­tek a gyakorlat megszerve­zésében, lebonyolításában. Bizonyította azt, hogy a dol­gozók jól elsajátították az elméleti tudnivalókat, helyt tudnak állni egy esetleges támadás esetén. Ebben az évben már 12 szakcsoport kezdte meg te­vékenységét ,a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ keretében és készített termelési tervet — hallottuk Bákondy Istvántól, a szövetkezet osztályvezető­jétől. De ami ennél is többet mond: a szövetkezet idei összes felvásárlási forgalmá­nak 40 százalékán már ezek a szakcsoportok adják, ami megközelítően nyolcmillió forintos árbevételnek felel meg. így érthető, hogy az igaz­gatóság minden korábbinál jobban akarja tevékenysé­güket segíteni és még szer­vezettebbé kívánja tenni munkájukat. Ez először is abban jut kifejezésre, hogy rendszeresen informálja e szakcsoportokat az ÁFÉSZ szakvezetése arról: mely ter­mények ígérkeznek kereset­tebbeknek a felvásárlás, a továbbértékesítés során. Másrészt a szövetkezet által javasolt termények felvásár­lását szerződésben garantál­ják. Sőt — a kormány prog­ramjának megfelelően — az 1977-ben elindított több éves termelési szerződéseket vál­tozatlanul fontosnak ítéli meg a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósága. Itt szólt Bakondy István arról, hogy a termelés biz­tonságosabbá tételéért az ÁFÉSZ egy AGROKER-lera- katot hozott létre 1978-ban, ahol növényvédő szert és műtrágyát árusítanak nagy választékban. Közismert, hogy Bucsáról jelentős az eljáró dolgozók száma. Többségük hetenként egy alkalommal, csak hét végén kerül haza családjá­hoz. Éppen ezért már ko­rábban felvetődött az a gon­dolat,. hogy egy jelentősebb létszámot foglalkoztató üze­met kellene a községbe te­lepíteni, ami lekötné az el­járó dolgozókat. A község ve-i zetői több nagyobb üzemmel tárgyaltak, hogy munkalehe­tőséget teremtsenek a köz­ségben. Hogy hogyan való­sultak meg ezek a célkitűzé­sek, milyen gondokkal jár, milyen eredmények szület­tek, ezekről beszélgettünk Nyilas Péter tanácselnökkel: — Több mint 10 évvel ez­előtt jött létre a Csaba Sző­nyegszövő Háziipari Szövet­kezet bedolgozó részlege. Ez teljesen új munkásokkal kezdte meg a termelést. Per­sze nehéz a főzőkanál mel­lől zárt technológiájú üzem­ben dolgozni, a korábbi kö­tetlen életmódot munkahelyi fegyelemmel felváltani: Ép­pen ezért éveken át rendkí­vül változó létszámmal mű­ködött az üzem. Előfordult olyan időszak is, amikor még a 20-as létszámot sem értékj el. Ma már rendeződtek a körülmények, sőt kialakult egy törzsgárda is. Hasonlóan alakult a Békési Kosárfonó HISZ részlegének helyzete is azzal az eltéréssel, hogy a szövetkezet telephelyet léte­sített és üzemszerű termelést folytatott. Az MSZMP Békés megyei bizottságának segít­ségével alakítottuk ki a FÉ- KON bedolgozó részleget, ami jelenleg a legnagyobb lét­számmal rendelkezik. Itt je­lenleg 54-en dolgoznak, több­ségükben középkorúak, illet­ve nyugdíj előtt állók. Kere­De lássuk, mit vár a szak­csoportjaitól 1979-ben az ÁFÉSZ? A három méhész szakcsoport tagjaitól 640 má­zsa méz és 2 mázsa virágpor leadását reméli. Jelentősnek tartja a felvásárlási üzemág vezetése a nyúltenyésztést. Ugyanis a három szakcsoport és az egyéni tenyésztők az idén 15 ezer 400 nyúl leadá­sára vállalkoztak. A 26 tagú szeghalmi te- nyész- és árutojástermelő szakcsoport 3730 darabos ál­lományától az idén mintegy 900 ezer forint értékű ve­gyes tojást vár az ÁFÉSZ. Ez azzal is magyarázható, hogy a szakcsoport tevékeny­sége az idén már Körösla- dányra is kiterjed. Bár Szeghalom és környé­ke zöldségtermesztésben passzív terület, mégis sike­rült ebben az ágazatban elő­re lépni. A Szeghalmon 27 taggal tevékenykedő szak­csoport már 5000 négyzetmé­ter alapterületű fóliája alól az idén 240 mázsa vegyes zöldséget vár. A szakcsoport fejlesztésére ezekben a hó­napokban 1200 méter vascsö­vet szerez be a szövetkezet az új tagoknak. Mindez azt jelenti, hogy hajtatott zöld­ségfélékből 150 mázsa pap­rikát, 32 mázsa uborkát, 800 mázsa vegyes zöldséget, 70 mázsa paprikát tudott, illet­ve tud értékesíteni. A sertéstenyésztő szakcso­portot 1978-ban újjászervezte az ÁFÉSZ és jelenleg 23 tag­ja van, akik több éves szer­setük is rendkívül változó. Van olyan, akinek jövedelme nem éri el a havi 1500 fo­rintot, de akadnak olyanok is, akik három és fél ezer fo­rintot is képesek megkeresni. Sajnos „mostohagyerekként” kezeli az anyavállalat a te­lephely dolgozóit, akik nem kapnak vállalati hozzájáru­lást az étkezéshez, nem ré­szesülnek tüzelőakcióban, nem szerveznek részükre tár­sasutazást, nincs üdülési le­hetőségük, s ami elszomorító, nőnapi, anyáknapi ünnepsé­get sem rendeznek számuk­ra. Sőt még szabadságot sem kaptak, amire talán 1980-ban1 kerül sor először. Ellátásuk alacsony szintű. Hallottunk olyan megjegyzést, hogy a bucsai részleg kényszermeg­oldás, úgy erőltették és „varrták” a gyár nyakába. — És mi a helyzet a Csa­ba Szőnyegszövő részlegé­nél? — Az utóbbi években a részleg bedolgozó létszáma viszonylag stabil. Jelenleg 45 dolgozót tartanak nyilván. A FÉKON-hoz hasonlóan itt is alig van fiatal, többségük kö­zépkorú. Kézicsomózású sző­nyeget készítenek, s mivel je­lentős részét tőkés piacon, valutáért értékesítik, igen magasak a minőségi követel-- mények. A bérezés teljesít­mény alapján történik, álta­lában 1500—3000 forint kö­zötti a kereset. Az itt ké­szült áruk nagy része Nyu- gat-Németországba, Francia- országba, Svédországba és Hollandiába kerül. Itt vala­mivel jobb a szociális ellá­tás, ez évtől kezdődően üze­mi étkezéshez hozzájárulást ződést kötöttek. Ez a szak­csoport, az idén várhatóan 700 hízott sertést ad át az ÁFÉSZ-nek továbbértékesí­tésre. A 26 tagú juhtenyész­tő szakcsoport — amely 620 anyából álló törzsállományt tart —, a tervek szerint az idén 35 mázsa gyapjút és 80 mázsa bárányt ad le, 800 ezer forint értékben. A ter­vezett 80 mázsa bárány he­lyett, már eddig 84 mázsát értékesített a szakcsoport fő­ként exportra. A szakcsoporti termelésen túl egyéni termelőkkel és tsz-ekkel is kötött értékesíté­si szerződést az ÁFÉSZ. így többek között 100 mázsa ko­rai burgonyára, 400 mázsa uborkára, 100 mázsa vegyes zöldségre. Az említett cik­kekkel a lakossági ellátást kívánja még jobbá tenni az ÁFÉSZ. Ég már most több gazdasággal tárgyalnak a szövetkezet vezetői, hogy az 1979. és 1980-as esztendőre téli tárolásra 2200 mázsa burgonya, 100 mázsa vörös­hagyma, 100 mázsa vegyes zöldség, 600 mázsa gyümölcs biztosítva legyen. Ebben se­gít a kamuti Béke, a mező- berényi Aranykalász, a ti­szafüredi Hámán Kató, a vajai II. Rákóczi Ferenc, a zsákai Béke, a kondoros! Egyesült Tsz és a Debreceni Állami Gazdaság, melyekkel — mint, megyén kívüli nagy­üzemi gazdaságokkal — szerződéses viszonyban áll a szövetkezet. — Balkus — kapnak. A vállalat nyereség- részesedést is fizetett a dol­gozóknak. Ami örvendetes: itt széles körben biztosított a munkahelyi demokrácia. — A békésiek mit nyúj­tanak a bucsaiaknak? — A kosárfonó háziipari szövetkezet részlegénél több éven keresztül állandó volt a munkaerő-vándorlás, nap­jainkban sokat javult a hely­zet. Kialakult és állandósult a törzsgárda. Jelenleg 43 nőt és két férfit foglalkoztatnak. Munkakörülményük a mai követelményeknek megfelelő. Öltözőt, tussolót építettek. Átalakították a fürdőhelyisé­get, elektromos bojlert sze­reltek be, sőt külön klubte­rem áll a dolgozók rendel­kezésére. Jelenleg gyermek­bútorokat készítenek. Szó van szalonnasütő székek ké­szítéséről is. A szövetkezet vezetősége nagy gondot for­dít az anyagi mellett az er­kölcsi elismerésre is. A dol­gozók közül többen átvették a „Kiváló” jelvényt, elmúlt évi eredményeik alapján 10 és fél napi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést kaptak. Étkezési térítést biz­tosítanak, kirándulásokra és társasutazásokra, illetve üdü­lésre is lehetőségük van. Ke­reseti átlaguk sem rossz. Volt aki már 4 és fél ezer forin­tos havi fizetést is felvett. — Hogyan lehetne össze­gezni az elmondottakat? — Megállapítható, hogy a községbe települt részlegek — a fennálló gondok ellenére is — jó eredménnyel oldották meg a szabad munkaerő fog­lalkoztatását. Az utóbbi években valamennyi részleg­nél állandósult a létszám an­nak ellenére, hogy a Karcag városba települt üzemek ke­csegtetőbb kereseti lehetősé­geket kínálnak. A részlegek termelése kisebb minőségi hi­báktól eltekintve, elismert és jó. Szervezett, egységben dol­gozó kollektívák jöttek lét­re. Amit kifogásolunk, hogy a 144 üzemi, illetve bedolgo­zó közül egyetlen egy párt­tag sincs, a dolgozók politi­kai képzettsége igen ala­csony. Bizonyos fokig érthe­tő, hogy a szövetkezet veze­tőinek elsődleges a termelés­re való serkentés, de . arra nincs magyarázat, nem is le­het, hogy nem foglalkoznak a dolgozók politikai felvilá­gosításával. B. O. Megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv1979 A szakemberek munkájá­ban ég a hazánk iránt érdek­lődők tájékoztatásában egy­aránt nagy segítséget nyújt a Statisztikai Kiadó Vállalat most megjelentetett zseb­könyve. A kiadvány átfogóan tükrözi Magyarország fejlő­dését, a külön fejezetben kö­zölt nemzetközi statisztikák pedig lehetővé teszik az ősz-, szehasonlítást a külföldi adatokkal. A kötet foglalkozik ,a né­pesség, a hépmozgalom, s a nemzeti jövedelem alakulá­sával, közli a népgazdaság egyes ágai, a bel- és külke­reskedelem jellemzőit. Ta­nulságosak ,az idegenforga­lom gyors növekedését bizo­nyító tények. Hazánk lakos­ságának életkörülményeit mutatják a fogyasztási, egészségügyi, művelődési és oktatási adatok. A „sebesülteket” az egészségügyi alegység a mentőszolgálat dolgozóival közösen látta el Kezdődnek az országos diáknapok n szakcsoportok részesedése már 40 százalékos Termeltetés és felvásárlás a Szeghalom és Vidéke flFÉSZ-nél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents