Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-27 / 97. szám
1979. április 27., péntek Befejeződlek az idei mezőgazdasági szerződéskötések A termékek döntő többségénél az igényekhez alkalmazkodnak a szerződésekkel lekötött árumennyiségek — ez állapítható meg a MÉM- ben készült jelentésből, amely a mezőgazdasági szerződéskötések tapasztalatait összegezi. A szerződéskötéseket megelőző tárgyalásoknál a legtöbb gondot az idén is a zöldség okozta. Egyes zöldségfélék hiányoznak a termelői kínálatból, másokból pedig túlságosan sokat akarnak értékesíteni az üzemek. Az idén 130 ezer hektáron termesztenek zöldséget a mezőgazdaságban, ebből mintegy 100 ezer hektár nagyüzemi terület. Az igényekhez igazodva a feldolgozó és felvásárló vállalatok néhány zöldségfajtából csökkentették a felvásárlási előirányzatot; főleg fejeskáposztából, gyökérzöldségekből és vöröshagymából. Ezekből túlkínálat jelentkezett és a későbbi értékesítési nehézségek megelőzésére igyekeztek jóelőre visszafogni a termőterületet. Figyelmeztető, hogy a felvásárlók egyes cikkeknél magasabb termésátlagot terveztek, mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A konzervipar például a paradicsomnál 15 százalékkal magasabb termésátlagot „kalkulált”. A zöldpaprika-előirányzat csakis úgy teljesül, ha hiánytalanul elérik a tervezett hozamot, amely az előirányzatban hektáronként 120 mázsát teszi ki. Burgonyából teljesítették a szerződéskötési előirányzatot. A kereskedelem némileg csökkentette az igényt. Néhány nagyobb burgonyatermelő központban azonban — saját kockázatukra — a szerződésen felül mintegy 1000 hektáron burgonyát ültetnek, gondolva arra, hogy esetleg mégis lesz jó piaca ennek a terménynek. A tervezett gyümölcsfelvásárlás 60 százaléka alma. Ez azt jelenti, hogy néhány keresett gyümölcsből a kereslet nagyobb lesz, mint a kínálat, almából és körtéből viszont zavartalannak ígérkezik. Már több mint a felét lefedték a hatalmas olvasztótérnek, mely legjobban egy fedett uszodához hasonlít. A különbség „csupán” annyi, hogy ebben 1500 fokos üveg folyik II játék nem mindenkinek játék Sok munka, kevés haszon? Versenyben a vásárlékért... A „csak” játékot gyártó üzem igen ritk,a Magyarországon. A vállalatok, szövetkezetek egy része melléktevékenységként készíti ezeket a termékeket. Ennek oka? — A játékgyártás kézi munka igényes. Az értékesítési-árak nincsenek összhangban a ráfordítással, s ez még akkor is így igaz, ha a fogyasztónak egy-egy játék drágának tűnik. További korlátozó tényezőként hatnak a szigorú használhatósági és egészségügyi követelmények. A gyártáshoz a KERMI és az Élelmezéstudományi Intézet jóváhagyása szükséges. Nem túlzás, ha azt állítjuk, ezek az előírások a világon talán a legszigorúbbak — válaszol a fenti kérdésre Stefancsik Pál, ,a szarvasi Plastolus Műanyagfeldolgozó és Játékkészítő Ipari Szövetkezet elnöke. — Önök mégis készítenek játékot... — összes termelésünk egy- harmadát a játékkészítés teszi ki, s ez ,az arány ebben az évben tovább növekszik. Szövetkezetünk közismerten a műanyag hulladékok hasznosítására szakosodott. Nagyobb mennyiségben magas- feszültségű vezetékhez szükséges kábelszalagok és kisebb mennyiségben reklám-, propagandacikkek, mappák, táskák, kulcstartók gyártásával foglalkozunk még, Ez utóbbi két tevékenység termelési értékünk kétharmada. Érdemes összehasonlítani a játékkészítés ég a kábelsza- laggyártás eredményességét. Az előbbi nyereségszintje 6, ,az utóbbié 21 százalék. A különbség több mint háromszoros. Nem tátongott, azonban mindig ekkora szakadék e két termék gyártásának eredményessége között. Csakhogy míg az utóbbi években gyors ütemben nőttek a költségek, a bérek, az energiaárak, a játékok árai változatlanok maradtak. — És változatlan maradt a termelési kedv is?! — ? ! Először is népgazdasági érdek, hogy játékokat készítsünk. Másodszor: szövetkezetünk profilgazdája a műanyag labda és a csipogó gyártásának. Ha megszüntetnénk termelésüket, külföldről kellene azokat beszerezni. Importpótló tevékenységről van tehát szó. Az sem lényegtelen szempont persze, hogy sok felkészült szakemberünk és a gyártáshoz szükséges célszerszámunk van. Ellentétben a hiedelemmel, a játékgyártás sokoldalú előkészítést igényel. A következő években sem akarjuk a játékkészítést megszüntetni. Arra törekszünk, hogy ez a tevékenység termelési értékünk 50 százalékát érje el. — Ez további fejlesztést jelent? — A fejlődés nemcsak beruházással képzelhető el. Most azt kutatjuk, hogy a termelés növelésének milyen módszereit alkalmazzuk. Jelentősen nő a termelékenység például a labdapettyezés gépesítése után, s ezzel együtt javulnak dolgozóink munka körülményei is. Állandóan kutatjuk az újat, a jobb, olcsóbb megoldásokat. Szövetkezetünkben hárman foglalkoznak fejlesztéssel. Ebben az évben két állami vállalatnak, nyolc szövetkezetnek készítünk játékalkatrészt. A mintegy 600 féle csipogó közül évente 150 kerül forgalomba. A kereskedelemtől ennyi gyártására kaptunk megrendelést. A TRIÁLL-nak évente 550 ezer csipogó-figurát adunk el, 9 millió forint értékben. Ebben az évben kisebb mennyiségben labdát is exportálunk. — Van-e verseny a játék- gyártásban, a játékpiacon? — A verseny nem elsősorban más hasonló profilú vállalatok, szövetkezetek között folyik, mint más iparágakban, hanem a vásárlókért. Szövetkezetünk tehát arra törekszik, hogy játékaink tetszetőségével, újabb ötletek alkalmazásával minél több vásárlót hódítsunk meg. Most 5—6 új játék tervezése, termelésszervezése van folyamatban. Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a kereskedelmi vállalatokkal. Évente több játékot, forgalmazó üzletet keresünk fel. Az eladóktól és a vásárlóktól hasznos információkat szerzünk. Űj termékeink sorozatgyártása előtt azokat bemutatjuk a kereskedelemnek, a vásárlóknak. (Kepenyes) II munka mérföldkövei Felújítás a síküveghutában Több, mint öt évvel ezelőtt, 1974. január 21-én kezdett el működni az Orosházi Üveggyár szovjet tervek alapján és szovjet segítséggel épült síküveggyára. Akkor úgy számítottak, hogy a huta három évet üzemel majd, utána kerül sor a felújításra. Nem így történt, és ennek az az előzménye, hogy az üveggyár szakemberei kezdettől fogva arra törekedtek, hogy meghosszabbítsák a kemencék élettartamát. Régebben kétévenként került sor felújításra, napjainkban öt év, vagy még ennél is több telik el az ilyen munkák között. Ez nagyon lényeges, ugyanis ma már egy-egy felújítás költsége meghaladja a 100 millió forintot. Március 15-én kezdtek hozzá a kemence lecsapolásához, a több mint 2000 tonna olvadt üveget a huta melletti hatalmas gyűjtőmedencébe engedték. A lehűtés, vagy ahogy a gyáriak nevezik: a letemperálás hosszú ideig — nyolc napig tartott. Lassú hűtésre azért került sor, mert az előzetes vizsgálatok szerint a kemencének sok olyan része van, amit nem szabad Okultak a gazdasági bírságból Körösladányban A körösladányi Magyar— Vietnami Termelőszövetkezetnek jelentős a gépparkja. A szabad kapacitást kihasználva évek óta számottevő szállítási munkát folytattak a különböző vállalatoknak. Kivették a részüket többek között a duzzasztómű építéséből is. Időközben azonban a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a fuvarok elszámolásába bizony szabálytalanságok is becsúsztak, így a szövetkezet jogtalan jövedelemhez jutott. A Gyulai Megyei Bíróság a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság indítványára félmillió forint gazdasági bírságot szabott ki. Okkal vetődik fel a kérdés, mi történt a szövetkezetben a gazdasági bírság kiszabása után? Eleget tettek-e a megyei tanács és a népi ellenőrzési bizottság felhívásának a szabálytalanságok okainak megszüntetésére. Erre kértünk választ Papp Károlytól, a termelő- szövetkezet elnökétől. — Szövetkezetünk a vállalt szállítási feladatokat teljesítette. A számlázásnál viszont valóban előfordultak tévedések és szabálytalanságok is. Ezért nem fellebbeztük meg a megyei bíróság ítéletét. — Mi történt a vizsgálat után? Volt-e felelősségre- vonás? — Igen, három dolgozót felelősségre vontunk. Ezt követően olyan intézkedéseket tettünk, hogy a szabálytalanságok okainak még a lehetőségét is felszámoljuk. Árképzésünket a jogszabályoknak megfelelően átdolgoztuk. A könyvelés dolgozóit és a szállítás vezetőjét tanfolyamra küldtük, hogy elsajátítsák a teendőket. Ugyanakkor áttértünk a szoros önköltség számítására. — Milyen gazdasági évet zártak a múlt évben? — Közepeset. A község termelőszövetkezetei 1975-ben —76-ban egyesültek. Nemegy közülük veszteséggel zárta akkoriban az évet. Az a cél vezérelt minket, hogy az egyesült körösladányi szövetkezet ne legyen veszteséges. Ez a célunk most is. Az elmúlt években elsősorban a termelés növekedését tartottuk szem előtt, most egyre inkább a ráfordításokat is számba vesszük. Azaz, hogy mi mennyibe kerül? A szállítások vállalásánál is ebből indultunk ki. A szövetkezet gépparkjának szabad kapacitását igyekszünk kihasználni. Munkacsúcsokban természetesen nem vállalunk szállítást. — Foglalkoznak költség- elemzéssel is? — Az irányításban és a tervezésben ennek egyre nagyobb szerepe van. Éppen a költségelerrtzés alapján határoztuk el, hogy továbbfejlesztjük a szarvasmarha- és a juhtenyésztést. Befejezzük a növénytermesztés szerkezeti átalakítását. Mégpedig úgy, hogy az állattenyésztési célkitűzéseinkhez igazítjuk. Jelentős gyep- és lucernatelepítést tervezünk. Ebben az évben 10 millió forint értékű meliorációs programot hajtunk végre. Talajjavítást, csatornázást folytatunk. Ugyanakkor kiépítjük az alagcsőrendszert is. A víz- rendezési feladatokat több mint 3 ezer 200 hektáron oldjuk meg. — Mi lesz a jövője a kiegészítő üzemágaknak? — Egyelőre a jelenlegi szinten akarjuk tartani a szállítási ágazatot. Ugyanígy a fűrész- és a gumiüzem termelését, valamint a tészta- gyártást is. Szüksége van ezekre az üzemágakra a szövetkezetnek, de a községnek is. Hiszen a lakosság egy részének rendszeres foglalkoztatását biztosítják. — És az ellenőrzés? — A belső és a vezetői ellenőrzés működésére a korábbi évekhez képest nagyobb figyelmet fordítunk, hogy szabálytalanságok ne fordulhassanak elő. Számunkra hasznos tanulságul szolgált a népi ellenőrzési vizsgálat. Okultunk a gazdasági bírságból is. (Serédi) lebontani, mert kibír még egy periódust. Így mintegy 40 millió forintot lehet megtakarítani. Munka azért így is maradt bőven, és a gyors, pontos, határidőre történő elvégzésre sok előkészület történt. Már a múlt év elején megkezdték az új kemence tervezését, és a végleges dokumentációt többszöri zsűrizés után hagyták jóvá. Az egész felújításra hálótervet készítettek, mely szinte óráról órára szigorú programot ad a nagy munka minden résztvevőjének. Erre nagy szükség van, ugyanis a felújításban a gyár hat üzeme, a társgyárak dolgozói, a Hűtőtechnika Vállalat és sok más külső vállalkozó vesz részt, összesen mintegy négyszázan dolgoznak a síküveghuta felújításán, két műszakban, vagy folyamatosan, ahogy a szükség kívánja. A felújításra kiszabott idő ugyanis rendkívül rövid, mindössze 110 nap. Ennek rövidsége különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy nem is olyan régen legalább fél évig tartott egy hasonló nagyságú munka. Ezek után érthető, ha a hálóterven kívül úgynevezett mérföldkövekkel is megjelölték a munka fontosabb állomását. Ezek jelzik a munka első napját, a lecsa- polás kezdetét, március 15-ét. A hetedik nap fejeződött be a letemperálás, a 25-en a bontás, és kezdődött a 26-on az építkezés. Május 24-én, azaz a 71. napon kezdik meg az úgynevezett cserepe- lést, mely a kemenceépítés befejező része. A 83. napon, június 5-én begyújtják a kemencét, és legkésőbb a 110. napon, július 2-án megindul az üveghúzás az első gépen. A szervezésre, előkészítésre fordított hosszú idő meghozta a várt eredményt, az építők minden területen tartják a programban meghatározott menetet. Több ezer tonna tűzállóanyagot, sok száz tonna vasszerkezetet és félezer kilométer elektromos és műszervezetéket építettek be. A felújítás során jó néhány módosításra is sor kerül, melyekkel szeretnék elérni, hogy legközelebb csak 6-7 év múlva kelljen leállni a kemencének. Ezért a nagy hő- és mechanikai igénybevételnek kitett részeken a kádfalakba, az égőnyakakba és a regeneratív kamrák rácsszerkezetébe nagyon drága, extra minőségű anyagokat építenek be. A tapasztalatok szerint a nagyobb biztonság és a hosszabb üzemelési idő megéri a többletköltségeket. Apróbb konstrukciós változtatásokat is végrehajtanak a felújítás során, az eddigi saját és külföldi tapasztalatok alapján, valamint az olvasztás minőségének és a kemence élettartamának fokozása érdekében javítják a műszerezettséget, és jobbá teszik a tűzvezetést. Táj ti Ferenccel, a síküveggyár vezetőjével a helyszínen járva meggyőződhetünk róla, hogy a felújítás valóban példamutató szervezettséggel és fegyelemmel folyik. Ezért szó lehet arról is, hogy — bár a rendkívül rövid határidő miatt ez nem szerepelt az elképzelésekben — a tervezettnél egy-két nappal hamarabb megindíthatják a síküveggyártást. A gyár kapacitása naponta 30 ezer négyzetméter, és ez a hazai igények tekintélyes hányada. Hogy a leállás ellenére se keletkezzen üveghiány, nagyarányú előre gyártással biztosították a nyersanyagot a feldolgozó- üzemeknek. A kollektíva pedig vállalta, hogy az év végéig a 110 napos termelés- kiesés jelentős részét pótolják oly módon, hogy csökkentik a selejtet, nagyobb lesz tehát a felhasználható síküveg mennyisége. Kép, szöveg: Lőnyai László Vetik a burgonyát a bélmegyeri Űj Barázda Termelőszövetkezet asszonyai. S hogy miért nem géppel? Mert mindössze 10 hektár bevetése szerepel a tervben Fotó: Veress Erzsi
