Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-26 / 96. szám

1979. április 26., csütörtök o Eredményes negyedév Termelésnövelés és minőség Minőség, hatékonyság, be­ruházás. E három fogalom látszólag ellentmondásban van egymással. Beruházás nélkül azonban nem minden esetben oldható meg a ha­tékonyság — gondolva itt az élőmunka-kiváltásra — s a minőség sem garantált, amennyiben régi, elavult gé­pekkel, technológiával dol­goznak. A fentebb felsoroltak meg­valósítása népgazdasági ér­dek, s ugyanakkor egyes üze­meink, szövetkezeteink to­vábbi előrelépésének feltéte­le is. Ez különösen vonatko­zik a minőségre, amelynek érdekében a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet az idén külön programot hirdetett meg. A korábbi években is volt már nem egy olyan áru­juk, amely nemcsak itthon vívta ki a vásárlóközönség tetszését — mi több, a Ki­váló Áruk Fóruma címet is elnyerte — hanem külföl­dön, a nyugati országokban is igen keresetté vált. A hatékonyság fejlesztésé­ért szintén külön tervben fo­galmazták meg tennivalóikat a szövetkezet vezetői. Hinnék egyik része a technológiai fejlesztés, amelyben olya­nok szerepelnek, mint: nagy sorozatban készülő sajtolt al­katrészek technológiai felül­vizsgálata, műveletek össze­vonása a szerszámozás kor­szerűsítésével. Ugyancsak a hatékonyság növelését segíti, hogy üzem- és munkaszerve­zési tervet is készítettek, amely nemcsak az új üzem­részek létszámszükségletének a felméréséből állt, hanem szükség szerinti, szövetkeze­ten belüli átcsoportosításból is. A részlegekben össze­gyűlt javítható selejtet a jö­vőben hetente kívánják ja­vítani. Mindehhez szorosan hozzá­tartozik az anyag- és ener­giatakarékosság, amely az utóbbi időkben a szövetke­zetben mindinkább előtérbe kerül. így a fűtőolaj és tech­nológiai olaj felhasználására új normatívákat dolgoztak ki. Széles körűen vizsgálták azt is: hol lehet takarékos­kodni, így a csomagolóanya­gokkal, dobozokkal is „spó­rolni” szeretnének. A festő­dében is megvizsgálták, hogy milyen hazai anyagokkal he­lyettesíthetők bizonyos festé­kek, amellyel jelentős im­portanyag-kiváltást érhet­nek el. Eddig a minőségjavításról és a hatékonyságnövelésről szóltunk, s most nézzük, mi­lyen beruházások szüksége­sek ahhoz, hogy a célkitűzé­seket megvalósíthassák. Az idén építkezésre 5,5 millió forintot fordítanak, amelyből részint a központi telep fes­tőműhelyét, másrészt az új dévaványai üzemcsarnokot kívánják megvalósítani. Gé­pek vásárlására 18,5 millió forintot fordítanak az idén, főleg olyanokra, amelyek élő­munkát váltanak ki, illetve csökkentik a nehéz fizikai munkát. Így e nagy összeg kétharmadát új, automata csiszológépekre és fémnyo­mó padra fordítják, de vásá­rolnak tehergépkocsit, maró­gépeket, síkköszörűt és so­rolhatnánk tovább. Az építőipari részlegük ka­pacitásbővítő beruházása az idén és jövőre valósul meg. Ennek értelmében mintegy 4,5 millió forint értékben kü­lönböző gépeket és korszerű technológiai eszközöket vásá­rolnak. Mindezek után érthető, hogy e hármas jelszó és a jó munka eredményeképpen ta­valy a szövetkezet kollektí­vája 25 százalékkal növelte a termelést, ezen belül is je­lentékenyen a tőkés expor­tot, ami a jó minőség egyik kifejezője. Mi több, az idei esztendő első negyedében a termelést további, csaknem 50 százalékkal növelték. —jp— Tavasz a Békéscsabai állami Gazdaságban Megkezdődött a zöldlucerna feldolgozása, vetik a kukoricát Gazdag látványt nyújt egy tavaszi határszemle a 11781 hektáron gazdálkodó Békéscsabai Állami Gazda­ságban. Nemcsak az őszi ka­lászosok és a lucernatáblák zöldellnek, hanem a legko­rábban elvetett zöldborsó is. — A kedvezőtlen időjárás ellenére sikerült jól meg­szerveznünk a tavaszi mun­kát — mondja erről Pepó Pál, az állami gazdaság ter­melési főosztályvezető-he­lyettese. — A kora tavasziak vetését befejeztük, minden területen kifogástalan minő­ségű magágyba hullt a vető­mag. Cukorrépából 900 hek­tárt vetettünk, zöldborsóból pedig ezer hektárt. Gazdasá­gunk a Békéscsabai Zöldbor­sótermelési Rendszer gesz­torgazdasága, elsősorban sa­ját tábláinkon kell jól meg­szervezni a munkafolyama­tokat, hogy segíteni is tud­junk. Dr. Zsíros Géza rendszer­vezető útmutatásai alapján vetettünk, s alakítottuk ki a megfelelő szakaszokat. Az elsőnek vetett táblákon már tízcentis a zöldborsó, az utol­só szakaszokon a napokban fejeztük be a vetést. Most minden erőt a kuko­ricavetésre összpontosítot­tunk. Az idén nagy mennyi­ség lesz nálunk, mert az őszi búza földeken 1200 hek­tárnyi területen pusztított kisebb-nagyobb mértékben a belvíz. Vannak foltok, ahol felülvetéssel enyhítjük a ká­rokat, másutt kiszántjuk, és kukoricát vetünk helyére, sajnos, 150 hektáron még mindig csillog a belvíz. Kukoricából: szemes ta­karmány, siló- és hibridku- korica-vetőmagelőállítás cí­men összesen 3430 hektáron termelünk. Nagy teljesítmé­nyű gépek állnak rendelke­zésre az IKR-en belül, de az idén magunk is vásárol­tunk újabb vetőgépeket. így naponta mintegy 300 hektá­ron kerül földbe a kukorica­vetőmag. Pedig nem köny- nyű a helyzetünk, az utóbbi napokban a talajaink eléggé kiszáradtak, és csak többlet- munkával tudunk jó minő­ségű vetőágyat készíteni. Márpedig a minőségből egy jottányit sem engedünk, csak így várható jó termés. Ügy tervezzük, hogy má­jus elsejére végzünk a kuko­ricavetéssel, kivéve a hib­ridkukorica-vetőmagelőállí­tásra kijelölt területet, ahol a több részben folytatott ve­tési munka időben tovább tart. Búzatábláink nem olyan erősek, mint azt korábban megszoktuk. Több állomány tőszámhiányos, de a vető­mag-előállítás miatt a na­gyobb szaporulatú fajtákat meghagytuk. Gazdaságunk nagy terüle­ten termel zöldlucemát. Megkezdődött a betakarítás, és mindkét forró levegős üzemben — Telekgerendáson és Gyulán — készül a kiváló minőségű granulátum. Az üzemek folyamatos munká­ja lehetővé teszi, hogy május elején már zöld- lucema-granulátumot ex­portálunk, háromezer má­zsát. Ez év tavaszán újabb táblákon telepítettünk lucer­nát, hogy a következő évek­ben is sok fehérjében gazdag pillangós takarmányt adhas­sunk a saját állatállomá­nyunknak, valamint hazai és külföldi piacokra. A. R. Hestonnal vágják a lucernát a Békéscsabai Állami Gazdaságban Fotó: Veress Erzsi H megye legkorszerűbb takarmánykeverője Három esztendővel ezelőtt kezdődött el az a beruházás, amelynek eredményeképpen csaknem teljes üzemmel dol­gozik Sarkad határában az új takarmánykeverő. Az első lépés a nyolc, egyenként 70 vagonos fémsiló építése és az 500 vagonos csarnok­tároló felhúzása volt, majd hozzákezdtek a keverőüzem, a kazánház, és olajtároló, szivattyúház és szociális lé­tesítmények megépítéséhez. Tavaly tavasszal már a tech­nológiai szerelés folyt a Szkjold-típusú ikresített ke­verőüzemben, amelynek üzemi próbája után január elejétől egy műszakban, nap­jainkban pedig már 3 mű­szakban dolgozik az üzem­rész. A gabonaiparban nemcsak megyén^ legkorszerűbb, ha­nem az ország legmoder­nebb üzeme lett ez. Az ÉL­GÉP és ,a Gabonaipari Tröszt Kutató Intézetének tervei alapján készült. A technoló­giai szerelést ugyancsak az ÉLGÉP folytatta, de segített a sarkadi Lenin Tsz építő­brigádja, mi több, a 100 fős keverő üzemi kollektíva bri­gádjai is jelentős társadalmi munkát teljesítettek. Az AG- ROBER, mint kivitelező to­vább tevékenykedik az üzemben, ugyanis hátra van még egy 500 vagonos csar­nok technológiai szerelése, de hamarosan hozzákezdenek az iparvágány építéséhez és a régi raktár felújításához is. Az üzem gépesítése mond­hatni teljesen automatizált, a hazai gyártmányú gépek mellett dán présgépet és le­zsákolót is üzembe helyez­tek. Ezzel a termelés évente tizemben az automatikus dán lezsákoló gép mintegy 4000 vagon takar­mánytápra tehető, amelynek fele granulátum, a többi dercés áru. A fizikai munkát megkönnyítette a keverő­üzem gépesítése, s a konté­neres szállítás. A régi, elavult takarmány­keverő üzem, amely a nagy­község központjában volt, a jövőben már csak mint rak­tárrész marad meg. Mivel a jövőben kétszeres mennyisé­gű tápot tudnak előállítani a korszerű üzemben, ezért új partnerekkel gazdagodik a gabonaipar. Régi megrende­lőik mellett — Sarkad, Geszt. Mezőgyán, Okány állattartói — új vásárlók jelentkeztek: a gyulai SERKŐV, a Mun­kácsy és Köröstáj Tsz és az újkígyósi Aranykalász Tsz. A termelőszövetkezetek vá­sárolják termékeik 60—70 százalékát, amely jobbára ömlesztett áruként hagyja el az üzemet, a kiskereskedelem pedig zsákolva veszi át a ta­karmánytápot. A takarmánytáp nagy része mint ömlesztett áru kerül az üzem teherautóira, s azok szál­lítják a *ne«ye termelőszövetkezeteinek Kép, szöveg: Jávor Péter Emberek, esetek AZ A BUSZ Nem érem el a buszt. El­indul, mielőtt a megállóhoz érek, pedig jókorát futok. De talán nem is az a busz, amelyiken utazni akarok? Ki tudja? Csak azt látom, hogy távolodik. Hátul szám nincs. Oldalt sem. Valamikor ugyan volt, de minek legyen? Vo­lán vagy semmi... Nincs konkurrencia. Ha nem tet­szik, mehetek gyalog. Ám, ha visszagondolok a néhány évvel ezelőtti régi szép időkre, amikor mindig pontosan megtudhattam, hogy arról a buszról marad­tam le, amelyiken utazni akartam, akkor bizony most egy kicsit elszorul a szívem. JÓTÁLLÁS Időszámítás után, 1979-ben történt, hogy egy vásárló olyan bútort kapott az évek alatt megtakarított pénzéért, amelynek a rejtett hibája akkor jelentkezett, amikor éppen letelt a jótállási idő. A tulaj keresetlen szavakkal levelet írt a gyártó cégnek, megfenyegetve őt: ha nem intézkedik, értesíti a sajtót, a televíziót, a KERMI-t és a népi ellenőröket. A cég megsértődött. Aki így ír, az nem érdemli meg, hogy foglalkozzanak vele. Annak ellenére sem, hogy a KERMI felhívta a figyelmét: a rejtett hibáért 3 évig sza­vatossággal tartozik. — Nem rejtett hiba — ál­lapította meg több tíz kilo­méter távolságból a cég, s úgy határozott, hogy átneveli a bútor tulajdonosát. — Javuljon meg és foglal­kozzon valami mással, ne ve­lünk! Ni csak már! NEM AKÁRKI Határozottan cáfolja az állításomat. S, hogy még job­ban észrevétesse önmagát, hangos magyarázatba kezd, melyben benne foglaltatik az extraprofit és a négerkérdés is. Es nem lehet túlharsogni. Hadd tudják meg mások is, hogy mennyire fölöttem és a gyarló emberiség fölött áll. Am nemsokára kiderül, hogy a főnökének a vélemé­nye pontosan egyezik az enyémmel, ö áhítattal hall­gatja az okfejtését és bólo­gat. Néha egy-egy röpke megjegyzéssel — mint pél­dául: természetesen főnök vagy, tökéletesen igazad van főnök — kifejezésre juttatja. Még mosolyog is, hadd lássa a világ, hogy ő nem akárki, mert mégiscsak kitűnő a „felfelé” való kapcsolata. — or

Next

/
Thumbnails
Contents