Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

1979. április 25., szerda MHilUKTira Nemzetközi tanácskozás Hat település szolgálatában Párt vb előtt a tőtkomlósi takarékszövetkezet munkája Kedden Budapesten, az OTP székházában megkezdő­dött a szocialista országok takarékpénztári vezetőinek V. konferenciája. A nemzet­közi tanácskozáson a KGST- tagországok — a bolgár, a csehszlovák, a kubai, a len­gyel, a magyar, a mongol, az NDK-beli, a román, a szov­jet és a vietnami —, vala­mint a jugoszláv takarék- pénztári központ vezetői és a KGST titkárságának kép­viselői vesznek részt. A szombatig tartó konfe­rencián, amelyet Villányi Miklós pénzügyminiszter­helyettes nyitott meg, a ma­gyar, a szovjet és a cseh­szlovák takarékpénztárak vezetőinek előadása alapján a tagországok takarékpénz­tárainak hitelezési tevékeny­ségét, a lakossági betétek gazdasági jelentőségét és tervezését, a takarékpénztá­rak útján történő bérfizetés tapasztalatait vitatják meg. A tanácskozás résztvevői a tapasztalatok kicserélésén túlmenően megismerkednek az OTP számítástechnikai és üzemszervezési munkájával, számítógépparkjával és az elektronikus adatfeldolgozás­sal. A szocialista országok ta­karékpénztárainak vezetőit kedden fogadta Faluvégi La­jos, pénzügyminiszter. Népfrontaktíva a lakásépítésről és település- politikáról A hosszú távú lakásépítési feladatokról és a település­politika kapcsolatáról tar­tott előadást Ábrahám Kál­mán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, kedden a Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös ankétjén. A HNF OT Belgrád rak­parti székházában megtartott fórumon szó esett a lakás­cseréket nehezítő jelenlegi rendelkezésekről, valamint a falusi és a tanyás területeik szociológiai vizsgálatairól. A miniszter elmondotta, hogy az állami fedezetből megépí­tett lakások mintegy 80 szá­zaléka 1—1,5 vagy 2 szobás, s a 3 vagy több szobás ott­honok aránya alig több 10 százaléknál. A viszonylag kis alapterületű lakások is ne­hezítik gyerek, szülő, nagy­szülő egyébként kívánatos együttélését. Évente az új lakások több mint 60 száza­léka épül magánerőből, ám javítani kellene az állami szervezést, irányítást, növel­ni a támogatást. Ugyancsak a magánerős építkezéssel függ össze, hogy a tanácsok­nál kevés a műszaki szak­ember. így nem segíthetnek kellőképpen a lakás- és épí­tészeti kultúra javításában. A hozzászólók elemezték a népfront több éve tartó tele­püléspolitikai fórumainak tapasztalatait is, javasolva, hogy a lakosság 21—22 szá­zalékának otthont adó apró­falvas és tanyás települések állami költségvetési támoga­tását a következő tervidő­szakban növeljék. Hosszú idő óta már nem­csak a községekben és ki­sebb településeken fejti ki sokoldalú tevékenységét a fogyasztási szövetkezeti moz­galom. Városainkban is ott van e mozgalom valamelyik, vagy éppen mindhárom ága­zata. Így érthető, hogy e mozgalom szerteágazó tevé­kenységét a helyi pártbizott­ságok nagy figyelemmel kí­sérik. A közelmúltban Tótkomló­son volt kíváncsi az MSZMP nagyközségi végrehajtó bi­zottsága arra: hol tart je­lenleg a több mint húsz esz­tendővel ezelőtt Békés me­gyében elsőként alakult ta­karékszövetkezet. Az a szö­vetkezeti pénzintézet, amely annak idején egyetlen szűk üzlethelyiségben kezdte meg tevékenységét. Ma már — az időközben végbement egye­sülések eredményeként — Tótkomlós határát túllépve Békéssámson, Csanádapáca, Kardoskút, Mezőhegyes, Pusz­taföldvár lakosságát, ezen belül a kilencezret meghala­dó tagságát szolgálja e kör­zeti pénzintézet. A pénzintézet a tótkomló- si központban és a kiren­deltségeken 1978-ban több mint 16 és fél millió forint­tal növelte kamatozó betét- állományát. így a múlt év lezárásakor 130 millió forin­tot meghaladó kölcsönállo- mányt kezelt a pénzintézet kollektívája. Kölcsönt tavaly 2900 esetben 24 millió 387 ezer forint összegben folyó­sított az igazgatóság a ta­goknak. Ugyanakkor a tót- komlósi körzeti takarékszö­vetkezet múlt évi összes te­vékenységének a forgalma elérte a 238 millió forintot, tagsági részjegyalapja pedig meghaladta az 1 millió 170 ezer forintot. Az MSZMP tőtkomlósi végrehajtó bizottsága, vala­mint a takarékszövetkezet működési területén levő köz­ségek meghívott párttitkárai miközben elismeréssel szól­tak az eredményekről, sokkal inkább arra voltak kíváncsi­ak: mi van a számok mö­gött, illetve az egyesülés óta eltelt két évben meddig ju­tott e pénzintézet. A mélyre­ható értékelésnek jó alapot teremtett ezen az ülésen Markovics Mihály, az MSZMP tőtkomlósi bizottsá­gának titkára, aki felszólalá­sában nem titkolta, hogy a vb sokoldalú ismereteket kí­ván szerezni e szövetkezet mozgalmi, gazdasági helyze­téről, akárcsak az igazgató­ság távlati elképzeléseiről. Sávolt Mihályné, a taka­rékszövetkezet elnöke — aki 22 évvel ezelőtt megyénkben e mozgalom első úttörője volt — egyértelműen adott választ a feltett kérdésekre. Szavai nyomán — és ez nem tűnt dicsekvésnek — ma­gunk előtt láttuk a sikeres több mint két évtizedet. Ugyanis a két évvel ezelőtti egyesülés sem okozott tö­rést, visszaesést a szövetke­zet munkájában. Sőt, a ki- rendeltségek külön-külön is nyereséggel zárták az 1978- as esztendőt. A dolgozók po­litikai és szakmai felkészült­sége is jónak mondható. A tőtkomlósi körzeti takarék- szövetkezetnél már önálló szakszervezet és nőbizottság működik. Mezőhegyes kivé­telével valamennyi kiren­deltség saját üzletházban te­vékenykedik. A párt vb tőtkomlósi tag­jai és a társközségek párt- titkárai úgy ítélték meg: e körzeti pénzintézet fontos szerepet tölt be a hat köz­ségben. Jó az együttműkö­dése a többi szövetkezettel, a párt- és a tanácsi vezetés­sel. A két évvel ezelőtti egyesülés helyességét pedig — hangsúlyozták a vb tagjai — az élet bizonyította be. Erről tanúskodik az is, hogy az utóbbi két évben szinte minden ágazat a megyei át­lag felett teljesítette fel­adatát. Több mint két óra hosszás vita után Markovics Mihály, az MSZMP tótkom- lósi bizottságának titkára összegezte a vb-ülés megál­lapításait. Többek között azt, hogy nagy utat tett meg a tőtkomlósi takarékszövetke­zet, mely több alkalommal kiérdemelte az országos és a megyei szervek elismerését. Ugyanakkor segítő szándékú „útravalóként” javasolta, hogy a pénzintézet igazgató­sága adjon még nagyobb tá­mogatást a kisgazdaságok termeléséhez, tegye zökke- nőméntesebbé a kölcsönök folyósítását, erősítse a helyi intéző bizottságok munkáját, a demokratizmus még szé­lesebb kibontakozását. Kérte a takarékszövetkezet vezeté­sét: fordítson minden eddi­ginél nagyobb gondot a fia­tal dolgozók világnézeti ne­velésére, szemléletük formá­lására. Balkus Imre Tanfolyamok kismamáknak A Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ hálózatában — Me- zőberényben, Köröstarcsán és Csárdaszálláson — a dolgo­zók, valamint a szövetkeze­ti tagság körében is igen je­lentős a nők aránya. Csupán az irodákban, bolti egysé­gekben és másutt 255 nő dol­gozik, közülük 110 a 30 éven aluli. A helyi sajátosságok­nak megfelelően az ÁFÉSZ nőbizottsága nagy körülte­kintéssel készítette el az 1979. évi programját. A kismamákkal igen jó a kapcsolatuk. Segítik őket abban, hogy amíg gyesen vannak, továbbtanuljanak, érettségi bizonyítványt, szak­munkás-bizonyítványt sze­rezzenek. Sor kerül kisma­ma-találkozóra is, de legfő­képp őmiattuk szerveznek szabó-, varró- és főzőtanfo­lyamokat. Tíz pontból összeállított program szerint vizsgálják meg a nők helyzetét, a szo­ciális-kulturális ellátottágot, hogyan segíthetnének újabb szövetkezeti szolgáltatások­kal a nők második műszak­ján. Ezért készítenek egye­bek között nagy választék­ban félkész tésztaféléket a szövetkezet cukrászüzemé­ben. Megszervezték már ko­rábban a tüzelő házhoz szállítását, tartós fogyasztási cikkek hazaszállítására pe­dig kézikocsit kölcsönöz az ÁFÉSZ. A nőbizottság a gyermekintézményekkel is kapcsolatot tart, időnként azt is megnézi: milyen a bol­tokban az áruellátás. Sokan foglalkoznak háztá­jiban fólia alatti primőrzöld- ség-termeléssel. A szövetke­zet önköltségi áron biztosí­totta a szépen fejlett palán­tákat, hogy megkönnyítse a kistermelők munkáját. Kon- zervkészítményekből ételbe­mutatót, kóstolót rendeznek, s szakmai felvilágosítást ad­nak: miből, hogyan lehet gyorsan, elfogadható áron, ízletes ételeket készíteni. A. R. Kisebb-nagyobb baleset szinte mindennap történik. A gyors segítség nemegyszer életet ment. A baleseti osz­tályon dolgozó kollektívának állandó, éjjel-nappali ké­szültségben kell lennie. Mu­lasztásnak, hanyagságnak, fi­gyelmetlenségnek drága ára lehet az emberi élet. Orvo­sok, műtősök, nővérek ösz- szehangolt munkája hozza meg a kívánt eredményt. A munka feszültsége után jólesik egy kis felszabadult terefere. A beteg most mé­lyen alszik. Néhány nap múlva már fel is kelhet. Képriportunk a fiékéscsa- bai városi kórház baleseti osztályán készült. Fotó: Martin Gábor Műtőben

Next

/
Thumbnails
Contents