Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-25 / 95. szám

1979. április 25., szerda o 0 gyulai Várszínház nyári programja A Várszínház művészeti ta­nácsának tegnap délutáni ülésén Havasi István igaz­gató ismertette — az előzete­sen kialakított állásfoglalá­sok alapján összeállt — idei várszínházi programot. A Várszínház műsorán sze­repel Nemeskürti István: Szép ének a gyulai vitézek­ről, Illyés Gyula: Homok­zsák, avagy nevetni köny- nyebb című darabok, vala­mint Vendégjárás címmel színes népi műsor. Az előző két darabot Szász Péter film­rendező és Sík Ferenc szín­házi rendező, az utóbbit Born Miklós rendezi. A vár lovagtermében két monodráma kerül bemuta­tásra: Maróti Lajos: A szám­kivetett című drámája Sin- kovits Imre és Nemeskürti István: Noé galambja című drámája Bánffy György elő­adásában. A Groza parkban az Uni­versitas együttes Petőfi Sán­dor: Tigris és hiéna darab­ját adják majd elő, a vár előtti tavon pedig a pécsi ba­lett mutatkozik be három egyfelvonásossal. A Várfürdőben a gyerme­kek részére biztosít műsort a Várszínház. Itt kerül színre Tamási Áron: Ördögölő Jó- zsiás című mesedarabja és Sólyom Katalin játéka. A nyári programot gazda­gítja a művelődési központ szervezésében a szabadtéri színpadon bemutatásra kerü­lő Vörösmarty Mihály: Cson­gor és Tündéje a Nemzeti Színház vendégjátékaként. Az egész várszínházi prog­ram július 2-án, a már ha­gyományossá váló gálaesttel indul. A pontos szereposztás még nem alakult ki minden bemutatásra kerülő darabnál, de az eddigiek azt mutatják, hogy számos élvonalbeli szí­nészünk vállalkozott az egy­re rangosabb nevet magáé­nak tudható gyulai Várszín­házban történő fellépésre. Csak néhányukat, s nem rangsorolva említve: Sinko- vits Imre, Gombos Katalin, Pásztor Erzsi, Pataki László, Hronyecz Mária, Bodrogi Gyula, Harsányi Gábor, Lu­kács Sándor..., s valószínű­leg Gobbi Hilda, Ruttkai Éva Védjük meg a természetet! sodik világháború után még sokáig nem foglalkoztak hi­vatalosan a környezetvéde­lemmel. Arra van szükség, hogy minden állam a saját adottságait figyelembe véve dolgozzon a környezet meg­óvásáért. Mi, magyarok mindenekelőtt a puszták vé­delmére, a természetvédelmi területek kialakítására, a fo­lyók szabályozására fordí­tottuk a figyelmet. Ma már előtérbe került az agrártáj­védelem, a mesterséges vi­zek létrehozása, ahol az em­berek szívesen üdülnek, pi­hennek. Ezután Csányi Béla, a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Központ munkatársa beszélt a Kettős-Körösön fo­lyó hidrológiai kutatások­ról. Végül a vízi környezet alakításának gondjai a Kö­rösök mentén címmel Kosa Ferenc, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság munka­társa tartotta meg előadását. Környezet- és természet- védelem a Körösök mentén. Ezzel a címmel küldte szét meghívóját a Magyar Hid­rológiai Társáság, megyei szervezete, a Békés megyei környezet- és természetvé­delmi bizottság, valamint a Szakszerveztek Békés me­gyei Tanácsa. Az április 24-i, keddi ülé­sen kiderült — amelyet Bé­késcsabán, az SZMT szék­házában rendeztek —, hogy nemcsak a Körösök vidéké­ről, hanem a többi magyar táj növényzetének, állat­világának a megmentéséről van szó. Dr. Sterbetz István, a Madártani Intézet mun­katársa ugyanis filmvetítés­sel egybekötött előadásában a magyarországi folyóvöl­gyeknek a természetvédelem­ben betöltött szerepét tag­lalta. Tulajdonképpen nem mondta ki, mégis minden szavából kiérződött, véd­jük meg a természetet! Alig­ha szükséges magyarázni: mitől? A megjelent szakem­berek egyetértettek azzal, miszerint nagy lépéshát­rányt kell pótolnunk. Nem csupán nekünk, hanem a szomszédos országoknak is. Ennek elsősorban szemlé­letbeli okai vannak. A má­II SZEMÉLYGÉPKOCSIK ÁTVÉTELI SORSZÁM! 1979. április 23-án Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 8 116 Trabant Lim. (Győr) 7 876 Trabant Lim. (Bp.) 19 140 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 27 838 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16 003 Trabant Combi (Bp.) 4 564 Trabant Combi (Győr) 1446 Wartburg de Luxe (Bp.) 16 993 Wartburg Lim. (Bp.) 13 512 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 4 997 Wartburg Lim., tolótetős (Budapest) 3104 Wartburg Tourist (Bp.) 6 092 Skoda 105 (Bp.) 5 707 Skoda 105 (Debrecen) 2 454 Skoda 105 (Győr) 2 495 Skoda 120 L (Bp.) 5 282 Skoda 120 L (Debrecen) 2 089 Skoda 120 L (Győr) 2 859 Lada tfOO (Bp.) 99 524 Lada 1300 (Debrecen) 52 166 Lada 1300 (Bp.) 12 330 Lada 1300 (Debrecen) 7 960 Lada 1500 (Bp.) 20 544 Lada Combi (Bp.) 13 175 Lada 1600 (Bp.) 2 768 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 940 Dacia (Bp.) 13 121 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 927 Zaporozsec (Bp.) 28 323 Moszkvics (Bp.) 4 520 ünnepi nyitva tartás A megyei tanács kereske­delmi osztályának tájékoz­tatása szerint a. május 1-i ünnepek előtt és alatt az üz­letek a következő rend sze­rint tartanak nyitva. Április 28-án, szombaton minden nyílt árusítású üz­let hétköznapi (pénteki), a vendéglátóipari egységek szombati nyitva tartás sze­rint várják a vásárlókat. Április 29-én, vasárnap a tejet és a kenyeret árusító üzletek a szokásos reggeli nyitási időponttól délelőtt 10 óráig szolgálnak ki. Az előb­bi élelmiszereket, nem árusí­tó élelmiszer- és iparcikk­üzletek, áruházak egész nap zárva lesznek. Az édesség-, dohány-, virágboltok a va­sárnapi, a vendéglátóipari üzletek a szombati nyitva tartást követik. Április 30-án, hétfőn min­den nyílt árusítású üzlet és áruház egész nap zárva lesz. Az édesség-, dohány-, virág­üzletek vasárnapi, a vendég­látóipari egységek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. Május 1-én, kedden min­den nyílt árusítású üzlet és áruház egész nap zárva lesz. Az édesség-, dohány-, virág­boltok és a vendéglátóipari üzletek vasárnapi rend sze­rint tartanak nyitva. Új MflV-nevelootthon Ünnepélyes külsőségek közt tegnap, április 24-én délelőtt adták át Békéscsabán a MÁV-nevelőotthon új kollé­giumi épületét. Az avatási ünnepségen a MÁV Vezér- igazgatósága, a MÁV Szege­di Igazgatósága, Békés me­gye és Békéscsaba város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői mel­lett, jelen voltak az intéz­mény volt növendékei, az or­szágban működő MÁV-neve- lőotthonok pedagógus- és di­ákképviselői, valamint Bé­késcsaba város középfokú oktatási intézményeinek, és kollégiumainak igazgatói. Az ünnepség bevezető ak­tusaként Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatósága igazgatója üdvözölte az ün­nepség részvevőit, majd je­lentette, hogy elkészült az 1948. őszétől működő békés­csabai MÁV-nevelőotthon új épülete, amely a jövőben 120 növendéknek nyújt otthont. Reményét fejezte ki, hogy az intézmény immár korszerű körülmények között élő kö­zépiskolás leánynövendékei többségében követik szüleik példáját, s maguk is a nagy hagyományokra visszatekintő vasutas hivatást választják. Az ünnepélyes átadást kö­vetően Gulyás János, a Ma­gyar Államvasutak Vezér- igazgatósága vezérigazgató­helyettese mondott megnyitó beszédet. Ebben rövid átte­kintést adott a jelentős tör­ténelmi hagyományokkal rendelkező vasutasság sorsá­nak megkönnyítését célzó szociálpolitikai törekvésekről. A MÁV-nevelőotthonokat, — mint mondotta —, a vasúti pályák mellett elszórtan élő vasutasok gyermekeinek szin­te megoldhatatlannak látszó beiskolázási gondja hívta életre. Már a múlt században megvalósított intézkedések bizonyítják; hogy a sokféle elgondolás közül a legjobb­nak és legeredményesebbnek a bentlakásos intézmények rendszerének kiépítése bizo­nyult. A mai MÁV-nevelő- otthonok elődjét, három in- ternátust éppen ezzel a cél­lal hozták létre már a múlt század végén. A felszabadu­lást követő években, 1948- ban éppen Békéscsabán ala­kították még az elsők között a ma is működő MÁV-neve- lőotthont, amelyet az ország más részeiben hasonló intéz­mények létesítése követett. Az új, 30 millió 365 ezer fo­rintba került 3 szintes léte­sítményt további 6 millió forintos beruházás követi, amelyet a MÁV Vezérigaz­gatósága a nevelőotthon ré­gi épületének és az intéz­mény konyhájának felújítá­sára fordít. Ez a jelentős ér­tékű munkálat várhatóan 1980-ra fejeződik be. Gulyás János végül meg­köszönte a tervezőknek, a ki­vitelezőknek, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat­nak a munkáját, valamint a békéscsabai vasúti csomó­pont, a MÁV Északi Jármű­javító Vállalat szocialista brigádjainak, a nevelőotthon dolgozóinak és diákjainak lelkes társadalmi munkáját, amelyet az új létesítmény mi­előbbi birtokba vételéért folytattak. A házigazdák nevében a MÁV-nevelőotthon igazgató­ja, Kovács Gyula köszönte meg a korszerű, minden igényt kielégítő új épületet, amely az otthonban 30 éve folyó nevelő munkának^ új távlatokat nyitott. Néhány számadattal igazolta azt is, hogy 1956-ig, a kollégiumban élt fiúnövendékek jelentős százaléka a vasút szolgálatá­ba lépett, s az 1957-től leány nevelőotthonná átalakult in­tézmény 261 érettségizett nö­vendéke közül pedig 147-en vállaltak a vasútnál munkát. Az ifjúság nevében Tölcsér Ilona,, a kollégiumi diákta­nács titkára mondott kö­szönetét. Ezután rövid műsor kere­tében bizonyították a diák­lányok, hogy gazdag kultu­rális élet folyik az intéz­mény falai' között. Bemutat­kozott a nevelőotthon kóru­sa, néptánccsoportja s né­hány versmondója is. A mű­sor után a vendégek megte­kintették a korszerűen be­rendezett, új kollégiumot, ahol minden szinten könyv­tár, társalgó, modern négy­ágyas szobák és korszerű ki­egészítő helyiségek biztosít­ják a nyugodt, otthonosabb életkörülményeket. Az otthon lakói már feb­ruár végén birtokba vették új kollégiumukat. S nem kis részük van abban, hogy a mai napon kicsinosítva, tel­jes díszben várhatta az át­adás ünnepélyes pillanatait. B. S. E. Fotó: Veress Erzsi Amikor a vezető — nő H |ol van több nő a veze­tésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők jelenleg még mindig több­nyire az alsó szintű vezetői helyeket foglalják el. 1970— 75. között sok nőt neveztek ki gazdasági vezetőnek. Ezt a folyamatot a párt nőpoli­tikái határozata indította el, amely azóta sem állt meg, csak lelassult. A közelmúltban a Magyar Nők' Országos Tanácsa tíz olyan üzemben készített fel­mérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felsőszintű ve­zetők száma összesen 33, kö­zülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. An­nál nagyobbak a számok a ki­sebb beosztásban szereplő nőkről, ahol a fordított arány érvényesül. Mivel magyaráz­ható mindez? A korábbinál tehát lénye­gesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcs- pozícióba kevesen kerülnek. Pedig ma már nem szabad­na „rácsodálkozni”, ha az igazgatói, a főkönyvelői, tsz- elnöki, vagy műszaki vezetői poszton nőt látunk. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazda­sági vezetői helyeken dolgo­zó nők helyzetéről. A vizs­gálat szerint többségükben érettnek tartják a nőket a vezetésre. Természetesen amennyiben felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Eh­hez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a táv­lati nevelésnek azonban nin­csenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őr­zik tudásukat és nem adják át módszereiket, a haladás­hoz szükséges tudnivalókat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, kiemel­kedő szakmai felkészültségű, ritkán veszik mint leendő vezetőt számításba. Arra hi­vatkoznak : kicsi gyerekei vannak, a család ellátásával kell foglalkoznia. Nincs iga­zuk az így vélekedőknek. Nagyobb válogatási lehető­séggel dolgozhatnának a sze­mélyzetisek, ha az emberek­kel távlati fejlődésük szem­pontjából is foglalkoznának. A nőktől nem kell más­fajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági ve­zetésben a követelmények azonosak. Igaz, azt is tudo­másul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energi­át fektetnek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító tevékenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános véleményváltozás­ra volna szükség. Kivétele­zésre egyetlen női vezető sem tarthat számot, de megértés­re, támogatásra igen. Saj­nos, sok helyen maguk a nők is idegenkednek a fő­nöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői posz­ton levő nők munkáját, ma­gatartását. Egy budapesti gyár igazgatónője például sok elmarasztaló megjegyzést hallott — sajnos, főleg a há­ta mögött — elegáns ruhái­ért, modem frizurájáért. Ám megtaláljuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövetkeze­ti elnöknő jó szakmai felké­szültséggel rendkívül nagy tekintélyt szerzett magának, az idős parasztemberek kö­zött. A fiatalok pedig maga­tartását, öltözködését utánoz­zák, sőt tanácsot is kérnek tőle. A nők gazdasági munkába állítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy veze­tői beosztásban több a tár­sadalmi kötelezettségük és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyereknevelés, a be­vásárlás, a családi élet meg­szervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A szolgáltatások ma még nem kielégítően könnyítik meg a családok hétköznapjait. dolgozó nők között so­kan vannak vezetésre alkalmasak. Csak idő­ben meg kellene kezdeni a felkészítésüket, hogy később ne kelljen azt mondani: va­lóban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már ké­ső... Lendvay Vera A Növényvédelmi tanácskozás A komplex termény- és raktárvédelem címmel nö­vényvédelmi tanácskozás volt tegnap, kedden Békés­csabán a Békés megyei Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Állomáson. Dr. Kovács Gábornak, az állomás igazgatójának kö­szöntője után Bordás Mi­hály, a Békés megyei Gabo­naforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója ismertet­te a gabonatárolás és -fel­dolgozás helyzetét megyénk­ben. Elmondta, hogy kedve­zőtlen a tárolók összetétele, magas a tárolócsarnokok aránya, ez pedig megnehezí­ti a ki- és betárolást. Sok gondot okoz a betonsilók tisztítása, megoldást jelente­Villanymotoros kompresszorral adagolják a vegyszert a tá­rolósilóba — ezt figyelik a tanácskozás résztvevői Fotó: Veress Erzsi ne egy automatizált tisztítá­si, fertőtlenítési technológia kidolgozása, elterjesztésé. Be­számolójában hangsúlyozta, hogy nem elég a tárolókat megóvni az állati kártevők­től, környezetüknek is tisz­tának, gyommentesnek kell lenni. Örvendetes, hogy sok a javulás a malmok tisztítá­sában, minden évi nagyjaví­tást fertőtlenítéssel fejezik be a megye üzemei. A következő előadó Kádár András, az Intercooperation RT magyarországi képviselő­je volt, aki egy hazánkban újnak számító, elterjesztésre javasolt rovarölő szer, az Actellic előnyeiről beszélt. A szer tulajdonságai közül ki­emelte a tartós hatást, em­berre ártalmatlan voltát és azt, hogy hatásosan irtja a más szerekkel szemben már ellenállóvá vált rovarokat is. Fésűs István, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központ osztályvezetője is­mertette a komplex termény- és raktárvédelem helyzetét és a technológiai fejlesztés lehetőségeit. Beszélt a gabo­na védelmét szolgáló kísér­letekről és azok eredményei­ről. A kutatások fő célja a védelem tökéletesítése és a gazdaságosság növelése. Ép­pen ez az utóbbi szempont fordította a szakemberek fi­gyelmét az olcsó és hatásos széndioxid felhasználásába, már megindultak az ennek felhasználását célzó kísérle­tek. Az előadásokat hozzászó­lások követték, majd a ta­nácskozás részvevői gyakor­lati bemutatón vettek részt a Békés megyei GMV békés­csabai tárházában, ahol az Actellic rovarölő alkalmazá­sát tekintették meg. — m. szabó — Éljen a szocialista nemzeti egység!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents