Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
1979. április 3., kedd Űjra termel a baromfifeldolgozó Negyedévi gyorsmérleg Cél: felnőni a szigorúbb követelményekhez Két héttel ezelőtt állt le általános nagyjavításra a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára. Ez a minden évben visz- szatérő, elengedhetetlenül fontos tevékenység az idén is megfeszített munkát követel a gyári tmk-soktól. Napi .42 órás nyújtott műszakokban — szombaton és vasárnap sem pihenve — a szűkre szabott határidő alatt befejezték a munkát. Két hét alatt szétszerelték a gyárva- lámennyi villanymotorját, hajtóművét, átvizsgálták a csapágyakat, elvégezték a szükséges cseréket. Felújították a kompresszorokat, a szállítószalagokat és néhány termelést segítő munkaszervezési intézkedést is bevezettek. Gondos megfigyeléssorozat és számítások után megváltoztatták a feldolgozópályák sebességét. Az óránkénti 6000 csirkés kapacitás megmaradt, de a függőpálya lassabban jár ezentúl. Hogy a kapacitás ne csökkenjen, sűrítették az akasztóhorgokat, így változatlan teljesítmény mellett több idő jut egy-egy munkamozzanat elvégzésére. Ettől az intézkedéstől minőségjavulást várnak a gyárban. A minőség javítását szolgálja egy ötletes újítás is, Bándy Barnabás és Kocziha Mihály munkája. Megváltoztatták az eddigi forrázókádakat. A régi típusoknál a forró víz nem érte mindenütt rendesen a baromfit, ezért előfordult, hogy a kopasztógépek nem tudtak megfelelő munkát végezni. Az újítás szerint ezentúl két oldalról forrázzák a terméket, ezáltal az örvénylő víz mindenütt kifejtheti hatását. A kéthetes karbantartás során felújították a munkatermek csempézetét és padlózatát, és több helyen elvégezték a nyugat-európai higiéniai követelményeknek megfelelő átalakításokat. Most a folyamatos termelés során a minőség javítása a cél, hogy az egyre élesedő piaci versenyben a jövőben is helytállhassanak. Három hónap telt el 1979- ből. Üzemeinkben, gazdasági egységeinkben ezúttal is mindent megtettek ,a tervek teljesítéséért. Azt is tudják azonban, hogy ez önmagában már nem elég. Számos más követelménynek is eleget kell tenni: javítani a minőséget, nyereségesebben, takarékosabban dolgozni, gazdálkodni. Már a múlt hónap 29. napján elvégezte első negyedévi munkáját a Csepel Autógyár 4. sz. gyára, sőt tervüket valamelyest — 1 százalékkal — túl is teljesítették. Számos hasznos, ésszerű intézkedést hoztak a gyárban és pesti központjában az utóbbi időben, s valamennyinek része van abban, hogy a szeghalmi, kö- rösladányi és dévaványai üzemek jól kezdték az évet. Említésre méltó elsősorban az, hogy a sokat emlegetett termékszerkezet-váltást és -korszerűsítést Szeghalmon szó szerint vették. Csaknem ezerféle termékkel kisebbedéit ,a termékskála. Néhány régi Csepel teherautó alkatrészének gyártását megszüntették, s így mintegy ezerféle csavarral, kötőelemmel gyártanak most kevesebbet. Szerencsés volt a módosítás azért is, mert éppen a kis mennyiségben készülő alkatrészek gyártását hagyták abba. Mindez tulajdonképpen csak „előszele” azoknak az újabb változásoknak, még erőteljesebb módosításoknak, amelyeknek a következő években néz elébe a gyár. Két év múlva, 1981-ben, még kevesebb csavart és kötőelemet fognak gyártani, ellenben olyan, nagy értékű, komplett járműalkatrészeket készítenek, amelyek nemcsak hogy értékesebbek, igényesebbek, de a hozzájuk szükséges műszaki előkészítést, az anyagok biztosítását a gyár saját maga tudja megoldani. Ez — röviden — annyit jelent, hogy kevésbé függ majd a szeghalmi gyár a partnereitől, ám az önállósággal együtt növekszik felelőssége is. Egyre inkább rangot kap tehát a szeghalmi üzem. s ennek sokféle módon és formában kívánnak megfelelni. Ütemesen folyik például a bizonyítványt adó szakképzés, új, a korábbinál szigorúbb normákat vezettek be az anyag- gazdálkodásban, s a közeljövőben a minőséget jobban szolgáló bérezésre térnek át. Nagy erővel folynak a tavaszi mezőgazdasági munkák a Békéscsabai Állami Gazdaság földjein. 1900 hektáron befejezték az őszi búza fejtrágyázását, s szintén befejezés előtt áll a műtrágyázás, 4500 hektáros területen. A talaj előkészítése a vetésekhez körülbelül nyolcvanszázalékos, sőt, a vetéssel is szépen haladnak. Az előirányzott ezer hektárból ötszázon került földbe a zöldborsó, folyik ennek az igényes növénynek a vegyszerezése, és megkezdték a cukorrépa vetését is. A megyeszékhely. környékének legnagyobb mezőgazdasági üzemében a tejtermelés első negyedévi eredményeire a legbüszkébbek. Joggal. Csaknem másfélszer annyi tejet „termeltek”, mint 1979 hasonló időszakában: a tavalyi 1 millió 311 ezer literrel szemben csaknem kétmillió litert. Az értékesítés tervét 147 százalékra teljesítették. Aligha mondunk újat és váratlant azzal, hogy mostanában a csabai gazdaságban sincs különbség a hétköznap és az ünnepnap között, sőt, mindenki a szokottnál hosz- szabb műszakban dolgozik. A szigorúbb gazdaságpolitikai követelményekhez való igazodást náluk is sok-sok hasznos intézkedés szolgálja: minden tekintetben szigorúbbá vált például az ellenőrzés, és minőségi munkát követelnek meg mindenkitől, minden területen. Teljesítette első negyedévi tervét a ZÖLDÉRT húsüzeme is, Békéscsabán. A kellő mennyiségben vágtak le sertést, és dolgozták fel vastag- ég vékonykolbásszá. Ezekből az idén többet adtak át a Békés megyei boltoknak, üzleteknek, mint tavaly, és hurkából, „kenős” árukból, sajtokból is tekintélyes mennyiséget — együttvéve több száz mázsát — juttattak a kereskedelemnek. Akadt azonban gond és nehézség is. Marhahúsból például nem tudták kielégíteni az igényeket; kötött, meghatározott a levágható sertések száma is, és értesüléseik szerint több csabai kolbász kell a boltokba. A húsvét előtti húsellátás mindezek ellenére zavartalan lesz — ígérik a húsüzem vezetői, dolgozói. Ennet< legfőbb biztosítéka, hogy az ilyenkor szokásos mennyiség — egyelőre nyersáruként — raktáraikban már megtalálható, s csak a feldolgozásra vár- V. J. Megszépült a csomagoló nagyterme is Kéthetes szünet után újra megindultak a szalagok Fotó: Lónyai László Békés megyei felszólalás a gabonaipar szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozásán Tavaszi határszemle a nagykamarási Ságvári Tsz-ben Tavaszi határszemlére invitáltak bennünket a nagykamarási Ságvári Tsz vezetői. A 3620 hektáros határban zöldellő őszi vetéseket, kifogástalan minőségben előkészített tavaszi magágyakat láttunk. Ami elszomorító volt: sok a víz. A szövetkezet összterületének mintegy 40 százalékát — kisebb-nagyobb foltokban — belvíz borítja. Ahol ősziek voltak, ott kirohadt a vetés, ahol pedig szántott területet láttunk, nem biztos, hogy optimális időben „eltűnik” a tengerszem, és veteményezni lehet az említett területen. — A nagykamarási Ságvári Tsz tagjainak szorgalma ellen még véletlenül sem lehet kifogás — magyarázza Kovács Ferenc elnök. — De a mostani sok víz rossz hatással van az emberek hangulatára. Véleményem szerint itt kellett volna a 28-30 aranykoronás földeken elkezdeni a komplex meliorációt, nem pedig a gyengén termő talajokon. Itt sokkal gyorsabban megtérül a talajjavításra, belvízelvezetésre fordított költség. Nagykamaráson az elmúlt öt esztendőben — a jó termő földeken — oly nagy volt a belvízveszély, hogy évente 10 millió forint volt az árukiesés. Az idén — ha nem megy el időben a belvíz, márpedig inkább csak gyarapszik — húszmillió forint árukiesésre számíthatunk. Ez nemcsak a termelőszövetkezetnek, de a népgazdaságnak is veszteség. Egyébként 110 millió forint termelési értékre számítunk, ennek. 50-50 százalékát a növénytermelés és az állattenyésztés adja. Növény- termelésben fő növény a búza és a kukorica, de 250—300 hektáron termelünk zöldséget, illetve aprómagot, ami sok embernek kereseti lehetőséget ad, a szövetkezetnek pedig jó bevételi forrás. Sárgarépát, paprikát, paradicsomot, dinnyét termelünk a lakossági ellátás javítására. Az állattenyésztésben a sertéstenyésztés, a tojóbaromfi-tartás és a húscsibe- nevelés adja a fő jövedelmet. Erőnkhöz mérten — a tagság lelkiismeretes, jó munkája által — sok húst adunk a népgazdaságnak, a zöldségprogramból is kivesszük a részünket. A nagyarányú belvízkár ellenére optimisták vagyunk, ahol lehet takarékoskodunk, emeljük a hozamokat, hatékonyabban foglalkoztatjuk az embereket, a gépeket és reméljük, ismét jó évet zárunk. Budapesten, a Kereskedelmi Kamara nagytermében tartották szombaton a gabonaipar szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozását. Hazánk minden tájáról csaknem négyszáz küldött, vállalati igazgató, pártós szakszervezeti vezető érkezett a tanácskozásra. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Ország Ferencné, a TOT al- elnöke, dr. Lénárt Lajos, a Gabona Tröszt vezérigazgatója. A megjelenteket Berki Lajos, a tröszt iparági titkára köszöntötte, majd dr. Lénárt Lajos tartott előadást az elmúlt évi eredményekről, a szocialista brigádok szerepéről és a további tennivalókról. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt indult el hazánkban a szocialista brigádmozgalom és 30 éve államosították a malmokat Magyarországon. A kettős jubileum arra kötelez mindenkit, hogy alapos önvizsgálat után még nagyobb gonddal készüljön az idei feladatokra. A gabonaipar 1978-ban 6,1 millió tonna mezőgazdasági terményt vásárolt fel, félmillió tonnával többet, mint az előző esztendőben. Egymillió 300 ezer tonna lisztet őröltek a malmok, ráadásul a tésztagyártáshoz szükséges speciális finomliszt-igény 50 százalékkal nőtt. A hazai ellátáson kívül búzából és egyéb mezőgazdasági terményből jelentős mennyiséget exportált az ipar dollárért és rubelért. A takarmányigények kielégítésére — mezőgazdasági üzemekkel, társulásokkal kooperálva — 3,4 millió tonna takarmánykeverék készült. Csupán a háztáji és a kisegítő gazdaságok állatainak ellátására egymillió 700 ezer tonna táptakarmányt, illetve szemes terményt adott el a gabonaipar. Az eredményekben igen nagy volt a szocialista brigádok szerepe. 1229 szocialista brigád csatlakozott a versenymozgalomhoz. Az 58 millió forint termelési többletvállalásukat 72 millió forintra tel jesítették. A ,, szocialista brigádokban csaknem négyezer fiatal dolgozik becsülettel, helytállással. Az ő munkájukat külön értékelte a tröszt, s ebben a Békés megyei fiatalok az országos IV. helyet szerezték meg. A minőségi munkák értékelésénél a békéscsabai Alkotmány, November 7. és a Kinizsi Szocialista Brigád kapott országos elismerést, a keverőüzemek versenyében Mezőkovácsháza került az élenjárók közé, a takarékos gazdálkodásért a sarkadi, a füzesgyarmati és a gyomai szocialista brigádok kerültek az élmezőnybe. Felhívta a jelenlevők figyelmét a vezérigazgató arra : úgy szervezzék meg a munkájukat, hogy a meny- nyiség mellett a minőség és a hatékonyság kerüljön előtérbe. A takarékosság örök érvényű törvény, de csakis az ésszerű takarékosság fogadható el. A gabonaipar kenyér, tészta és péksütemény gyártására lisztet ad, a húsprogram megvalósításához pedig tápot, szemes takarmányt és egyebet. Nem mindegy, milyen minőségben szolgálja ki a vevőt és mennyiért állítja elő a terméket. Megyénk szocialista brigádjainak nevében Császár Győző, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat központi karbantartóüzemében > dolgozó Vasas Szocialista Brigád vezetője szólalt fel. Elmondotta többek között: a 13 éve együttműködő brigád 1978- ban a karbantartott üzemeknél 16 nap megtakarítást ért el jó munkaszervezéssel, s így a takarmánygyártásra, őrlésre több idő jutott. Bevezették az öümeózási rendszert, így mindenki tudja: ki javította az említett gépet, technikai berendezést. A brigádtagok érzik a felelősséget és becsülettel dolgoznak. Az elmúlt évben hónapokat töltöttek a sarkadi takarmánykeverő üzem építésénél, ha kellett szombaton és vasárnap is, hogy időben kezdje termelését az új üzem. A gabonaipar területén sok a régi gép, amihez már nem gyártanak alkatrészt, de ha kijavítják, még évekig dolgozhatnak velük hatékonyan. Ezért a Vasas brigád tavaly 150 ezer forint értékű ilyen speciális alkatrészt állított elő házilagosan. A brigád a társadalmi munkából is alaposan kiveszi részét: saját munkahelyük építésén, szépítésén fáradoznak, ezenkívül iskolát patronálnak. Jól bevált módszer a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, hogy a vezetőség már év elején lebontja a tervet. A brigádok az önálló terveiket megismerik, így időben felkészülhetnek annak teljesítésére, sőt túlteljesítésére. Ehhez a munkához a vezetőségtől igen sok segítséget kapnak nemcsak a vasasok, de a többi szocialista brigád is — mondotta Császár Győző. A tanácskozáson felszólalt Ország Ferencné és dr. Váncsa Jenő, valamint több szocialista brigád vezető. Az idei tervek túlteljesítéséért, a hatékonyság fokozásáért, a munkaidő jobb kihasználásáért, valamint a belső tartalék feltárásával a költségesebb gazdálkodásért a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kollektívái hívták ki versenyre a Gabona Tröszt valamennyi szocialista brigádját. A tanácskozáson dr. Váncsa Jenő miniszterhelyettes Kiváló Dolgozó kitüntetéseket adott át, többek között Szász Bélának, a békéscsabai István-malom szocialista brigádvezetőjének. Ezenkívül megyénk egyik jól dolgozó szocialista brigádvezetője részére a vszb-tiitkár vette át a külföldi jutalomüdülésre a beutalót. A. R.
