Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-03 / 78. szám

1979. április 3., kedd Ó, csodás természet Amikor vasárnap délután szinte egymást követően su­gározta a televízió dr. Ho­moki Nagy István Vadvíz­ország című természetfilm­jét, és a Magyar tájak soro­zatban a Velencei-tó életét bemutató rövidfilmet, elgon­dolkodtam, hogy az utóbbi időben mennyire gyakoriak lettek a képernyőn az olyan alkotások, amelyek a termé­szeti környezettel, az embert körülvevő élővilággal fog­lalkoznak. Mintha az utolsó órában felismert szükségsze­rűség diktálná a parancsot: ismerjük meg, szeressük, védjük a természetet, hi­szen mindnyájan részesei va­gyunk a nagy körforgásnak, s önmagunk ellen vétünk, ha környezetünket károsítjuk. Ha csak az elmúlt napok té­véműsorait idézem, különös összefüggéseket kell észre- vennem a különböző alko­tások között, ha azok vala­milyen formában a környe­zetünket is bemutatták. A Természetbarát, a Tele­sport turisztikai magazinja interjút készített azzal a len­gyel hegymászó nővel, aki a gyengébb nem képviselője­ként a világon elsőnek ju­tott fel a Himalája csúcsára. A riporternek arra a kérdé­sére, hogy miért vállalja a kockázatot, mi hajtja a sziklacsúcsok felé, egyszerű volt a válasz: mert ott van­nak. '.. Az ember ősi, ere­dendően nagyon emberi ösz­tönei sűrűsödtek ebben a három szóban, hiszen ha fa­junkat valami kiemelte a többi élőlény közül, akkor a megismerési, meghódítási, a világot az ember szolgálatá­ba állítani igyekvő akarások feltétlenül segítettek fejlődé­sünkben. Mondom, ereden­dően emberiek voltak e tö­rekvések, ám az idők folya­mán nagyon sokat ártottunk akkor, amikor túlzottan le akartuk igázni a természe­tet. A Velencei-tóról készült kisfilm például arra emlé­keztetett, hogy már az el­múlt században egyszerűen le akarták csapolni hazánk e páratlan természeti kin­csét. És az ásóval, lapáttal, kubikostalicskával beavatko­zó idők óta mennyit válto­zott a világ, amíg eljutot­tunk a tömegesen használt kémiai anyagok és a nagy­üzemi vízszennyezések ko­ráig. Igaz, a természetvéde­lem fegyverei is hatásosab­bak lettek, bizonyítja ezt éppen a Velencei-tó példája, ahol mederkotrással, szél­csatornák készítésével aka­dályozzák meg a tó öregedé­sét, segítik a vízfrissítést, az életet. A Delta legutóbbi száma is zömmel az embert szol­gáló élővilág még kihaszná­latlan tartalékairól tudósí­tott. A tengerek halállomá­nyának tudományos módsze­rekkel történő hasznosításá­ról, védelméről, és azokról a kísérletekről volt szó, ame­lyekkel háziasítani próbálnak egyes állatfajokat. A szibé­riai kísérleti telepeken való rókaidomítást látva azon zsörtölődtem, milyen kár, hogy nem említették, nehogy nálunk is bárki megpróbál­kozzék a népmesék ravasz­dijának háziasításával, hi­szen Európában a „szelíd” róka a veszettség legfőbb hordozója. Vasárnap délután egyike adódott azon ritka alkalmak­nak, amikor sajnáltam, hogy nem színes készüléken néz­hetem a műsort. Bár dr. Ho­moki Nagy István természet­filmje, a Vadvízország feke­te-fehéren is csodálatos él­ményt jelentett. Közel 3 évtized telt el a film elké­szülte óta, időközben bizo­nyára sokat változott az idilli háborítatlanságot élve­ző táj, ám a természet pompájának e sűrített be­mutatása sokat segített, hogy más szemmel lássuk, más emberként védjük környeze­tünket. (Andódy) Kiváló címet nyert a békéscsabai Szabadság és a mezőmegyeri Két hétig távol a hétköznapoktól Üdülés a gyulai SZOT—MEDOSZ szállóban Petőfi filmszínház Tegnap, április 2-án, dél­előtt fél 9 órai kezdettel a békéscsabai Szabadság film­színházban ünnepi ülést rendezett a Békés megyei Moziüzemi Vállalat. A Himnusz elhangzása után Végh Andor, a vállalat igazgatója emlékezett meg felszabadulásunk ünnepéről, majd értékelte az ez évi szo­cialista munkaversenyt. Az összesített eredmények alap­ján az 1978. évi Kiváló Film­színház címet normál kate­góriában a békéscsabai Sza­badság, keskeny kategóriá­ban pedig a békéscsabai Pe­tőfi filmszínház (Mezőme- gyer) nyerte el. Az ünnepi ülésen került sor a szocialis­ta brigádok ez évi munká­jának értékelésére is. A nem­rég alakult mezőberényi Pe­tőfi Sándor brigád dicsérő oklevelet kapott. A békéscsa­bai Terv mozi „ötéves terv” brigádja elnyerte a Szocia­lista címet, ugyanígy a gyu­lai Petőfi brigád. A békés­csabai Szabadság mozi Sza­badság Szocialista Brigádja ezüst fokozatot kapott, ahogy az eleki Május 1. és a csor- vási Április 4. brigádok is. A vállalat központjában dol­gozó Március 8. és Balázs Béla Szocialista Brigád az arany fokozatot, illetve ez utóbbi a vállalat Kiváló Bri­gádja címet érdemelte ki. A televízióból jelentjük tojást tojik és kerekes kútjá- ból víz helyett bor csurog... A király a palotájába viteti a részeg kovácsot. S mire felébred, királyi ágyban és köntösben találja magái A téma tehát ugyanaz, mint a többi mondabeli históriában: valóban az vagyok-e, akinek látszom? A felvételt folytatják. A palota udvarházában nagy hahotával a földön húzzák András kovácsot (Szikágyi Tibort) az udvaroncok, Gleo- bolus (Raksányi Gellért), Democles (Miklósy György), Stassimus (Szilágyi István és Demilus (Balázs Péter). — Ti meg mit cipeltek, vaddisznót? — kérdi a bo­lond (Kern András). — De mekkorát. Gyere bolond, segélj magad is! — Nagydarab vad, de fér­fi ábrázatja van, — nyugtáz­za a bolond. — Hun lőtté­tek? — Nem mi lőttük, ő lőtte saját magát, mi csak leltük — replikázik az egyik udva­ronc. Később színre lép a ki­rály is. — Vigyétek a palotámba és észrevétlen ágyamba fek­tessétek. .. Szémann Béla András Kovács királysága András kovács, a leendő király egyelőre még a por­ban fekszik kissé elázott ál­lapotban, s még sejtelme sincs arról, hogy milyen fé­nyes jövő vár reá. Ám a pa­lota tornácán már paraszti ruhába öltözött, csinos lá­nyok sepregetnek, miközben jókedvűen évődnek a bo­londdal. Különös királyság épült fel a tv egyik nagy stúdiójában. A palotaterem beillene egy nagy parasztház legszebbik szobájának, ahol régi pa­raszti bútorok, nemes, öreg asztalok és székek, falba épí­tett festett, tulipános szek­rénykék láthatók. Szentes Regináid: Rustici- us Imperas avagy András kovács királysága című régi magyar drámáját forgatják a televízió munkatársai. — A jezsuita szerző mű­vét a diákok először 1780- ban adták elő — mondja Horváth Jenő rendező a kényszerű felvételszünetben, mivel a következő jelenet Szolnokról várt fiatal színé­sze még nem érkezett meg —. Beszéltem a sátoraljaúj­helyi pappal, aki elmesélte, hogy még megvannak az egykori színlapok is a be­mutató előadásról. A darab rendkívül vidám, bő népi hu­morral töltött történet és ma is élvezhető. — Hogy került elő András kovács drámája? — Dömötör Tekla gyűjte­ményében található. Mi is a Széchényi Könyvtárban vég­zett kutatásaink révén ju­tottunk hozzá, Zahora Mária dramaturg jóvoltából. — Végignéztük azokat az anyagokat, amelyeket a Tu­dományos Akadémia össze­gyűjtött — mondja a dra­maturg. — A régi magyar drámák között még vannak olyanok is, amelyeket le sem fordítottak magyarra. Csak latinul olvashatók. Gondo­lom, vár ránk még néhány meglepetés. .. — Nem ez az első, régi magyar dráma, amit tv-kép- ernyöre viszünk — folytatja a rendező. — Tavaly forgat­tuk az ismeretlen szerzőtől származó Bacchust. Most folynak az utómunkálatok a már elkészült darabon. — Miről szól András ko­vács drámája? — Ugyanarról, ami a más népek mondakörében is sok­szor megtalálható. András kovács egy napra királysá­got kap. Nem akármilyen királyságot, olyat, amely a magyar népmesékben is elő­fordul. A király és udva­ronca éppen olyanok, mint a nép között élő, módosabb emberek, gazdag parasztok. A király egy paraszti kúriá­ban Iákik... Csakhogy az ő kendermagos tyúkja arany \ SZOT—MEDOSZ szálló halijában pihennek, olvasnak, beszélgetnek a vendégek, de in­nen vezet az út hazafelé-is két hét után Fotó: Gál Edit A nyaralás vagy téli üdü­lés minden ember életében egyet jelent a pihenéssel, esetleg az elfáradt idegek, a rohanásban megrokkant test gyógyításával. „Hagyjanak engem nyugton legalább két hétig az embertársaim!” — gondolják sokan. Azután el­telik három nap, és arról kezdenek érdeklődni, van-e szervezett program az üdülő­ben, kirándulás, mit lehet látni a környéken? A köz- művelődés szakemberei előtt is nyilvánvaló, hogy az üdü­lőkben, gyógyfürdőkben töl­tött hetek értékes időt je­lentenek a kikapcsolódó em­bereknek. Az üdülők kultúr- felelőseinek a feladata, hogy valóban vonzó programokat, értékes élményeket nyújtó, vagy szórakoztató időtöltést biztosítsanak a hétköznapok­ból elvágyóknak. Gyulán, a SZOT—MEDOSZ gyógyüdü­lőben hagyományai vannak a közművelődésnek. Két kul- túrfelelős, Farkas Edit és Molnár Magdolna gondosko­dik az itt pihenők szórakozá­sáról, művelődéséről. Bányai Béla, a szálló igazgatója számtalan feladata mellett megkülönböztetett figyelem­mel kíséri a kultúra ügyét is: — Ebben az évben várjuk a százezredik vendégünket, mert az 1970-es nyitástól ennyien fordulták meg ná­lunk — mondja az igazgató. — Négyszáz ember pihen egy-egy turnusban, s ez idő alatt mindig valami mást, jobbat, szebbet, tartalmasab­bat várnak a napjaiktól, mint otthon. Ezt a jogos igényt szeretnénk kielégíte­ni. Már kilenc éve kutatjuk a jó módszereket, megoldá­sokat ehhez. A legfontosabb a vendég ellátásakor a jó közérzet biztosítása; tiszta, kényelmes szoba, megfelelő minőségű és mennyiségű ételválaszték, a fürdés, az orvosi gyógykezelés és a kultúra különböző formái. A süppedő szőnyegű fo­lyosókon nesztelen léptekkel jönnek-mennek a fürdőköpe­nyes üdülők. Útközben, a víztől a szobájukig megpi­hennek a klubszobákban, az előcsarnok kényelmes fote­léiben és újságot, könyvet ol­vasnak, szunyókálnak, tele­víziót néznek. Általában dél­előttönként fürdenek, vagy keresik fel az iszapfürdőt, a fizikotherápiás kezelőhelyisé­geket, a délutánt pedig sza­badon töltik: városnézéssel, múzeumlátogatással, vagy a környékre szervezett ked­vezményes kirándulásokkal. ■ — Minden csoportunk el­megy Békéscsabára, Kondo­rosra, Szarvasra, vásárolhat az Endrődi Cipész Szövetke­zetben és a Békésszentand- rási Szőnyegszövőben — so­rolja a választékot Bányai Béla. — A kalandosabb lel- kűek még Romániába is át­mehetnek egy napra; Te­mesvárra és Aradra. Jegyet biztosítunk a Jókai Színház előadásaira, a Várjátékok, a Szegedi Szabadtéri Játékok élményének is részesei le­hetnek üdülőink. A magá­nyos természetűek, az ott­honülők helyben is megta­lálják a szórakozásukat: té­vét nézhetnek, de bőséges a legújabb könyvek választéka is a 3500 ' kötetes könyvtá­runkban. Szobai játékokkal: rexszel, sakkal, társasjáté­kokkal próbára tehetik az ügyességüket. Légpuska-, lengőteke- úszóbajnokságo­kat is rendezünk, ha a jó idő megérkezik. Újszerű szolgáltatásuk a jogi tanácsadás. Amiről ott­hon a vendégek nem szíve­sen beszélnek, itt elmond­hatják, segítséget kérhetnek. Divatbemutatók, irodalmi es­tek, KRESZ-vetélkedők, s még egy különlegesség is csábítja őket: a kilencedik szinten a panoráma-perisz­kóp tiszta időben körbevetíti a város képét a nézőknek. Hamarosan testvére szüle­tik az üdülőnek. Állnak már a szomszédban a Csepel üdülő falai, s 1980 nyarára egybeépül a két szálló első emelete. Akkor már kéthe­tenként 1000—1100 pihenni vágyó embert, sőt családokat fogadnak. Ez a változás új feladatok elé állítja majd a közművelődés munkásait Gyulán. Bede Zsóka Néhány napos nyitva tartás után úgy tűnik, hogy fűként a fiatalok és a nyugdíjasok látogatják majd a Békés megyei Moziüzemi Vállalat ideiglenes keskenyfilmes moziját. Békés­csabán, az építők művelődési házában minden hét második felében, csütörtöktől napi két előadást játszik ez a mozi Fotó: Gál Edit Hangversenysorozat szeptembertől Zenei korszakok a televízióban Új zenei hangversenysoro­zat felvételei fejeződtek be a napokban a Nemzeti Galéria kupolacsarnokában: hat nyil­vános koncertet vettek sza­lagra a tv munkatársai. A műsor készítői a külön­böző zenei korszakok mű­veiből összeállított hangver­senyekhez kapcsolódóan a kor képzőművészeti alkotá­sait is bemutatják. így rene­szánsz, a barokk, a klasszi­kus, a romantikus zenét be­mutató koncerteket, valamint Bartók műveiből és egy mai szerző alkotásaiból összeállí­tott programot megfelelő képzőművészeti alkotásokkal, festményekkel illusztrálják. Az adások idején Éri Gyön­gyi, a galéria főigazgató-he­lyettese segít a nézőknek a különböző zenei és művészi korszakok közötti eligazodás­ban. A tervek szerint szeptem­bertől kéthetenként, vasár­nap esténként jelentkező műsor zenei anyagának tol­mácsolásában közreműködik a Camerata Hungarica, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola kamarakórusa, a Filharmónia fúvósötöse, a Bartók vonósnégyes, vala­mint Schiff András, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső és Jan- dó Jenő zongoraművész. Május elején a Mátyás­templomban Verdi Requiem- jének nyilvános felvételét rögzíti a televízió stábja. A várhatóan a budapesti zenei hetek keretében képernyőre kerülő komolyzenei produk­cióból részt vállal a Rádió szimfonikus zenekara és énekkara — Kobajasi Keni- csiro vezényletével —, s a világhírű szólistáink közül Sass Sylvia, Gáti István, Ha- mari Júlia, Kovács Kolos, Kelen Péter. A második negyedévben két alkalommal jelentkezik a zenés tv-színház: április 6-án mutatja be Jean-Paul Sartre Lendvay Kamilló: A tisztes­ségtudó utcalány című tv- operáját. KÉP­ERNYŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents