Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

1979. április 19., csütörtök Folyik a helyreállítás Jugoszláviában A katasztrófa sújtotta Crna Gora-i tengermelléken kedd reggel óta szüntelenül esik az eső és a földkéreg sem nyugodott meg. Az el­múlt 24 órában szinte szaka­datlanul mozgott a talaj. A műszerek vasárnap reggel óta összesen 350 rengést je­leztek. Közülük kedden, majd szerdán reggel is néhánynak az erőssége a Richter-skála szerint elérte a 4 fokot, s így újabb károkat okozott. Az éjjel-nappal dolgozó romeltakarító, valamint a helyreállító brigádoknak szerda reggelre Bar kivéte­lével sikerült helyreállítani a villanyhálózatot és az áram­szolgáltatást biztosítani. A sátorhiány miatt azonban a szerdára virradó éjszakát is sokan még a szabad ég alatt töltötték. Az ország egész lakosságá­nak szolidaritási akcióiról újabb és újabb jelentések számolnak be. Több száz üzem kollektívája egynapi bérét ajánlotta fel gyorsse­gélyként a földrengés áldo­zatainak. Külföldről is érkezik a se­gítség. A jugoszláv rádióál­lomások beszámoltak arról, hogy Magyarország 1 millió forint értékben küld élelmi­szert, sátrakat, takarót, víz­tisztító berendezéseket Crna Gorába. A természeti csapás érte. városokban és falvakban egyre több tábori konyha működik. így két-háromnap után a lakosság újból meleg ételhez jut. A rögtönzött el­árusítóhelyeken tejet, kon- zervet, kenyeret, ásványvi­zet árulnak. A legszüksége­sebb élelmiszer elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. Április 27-ére összehívták a szövetségi parlament rend­kívüli ülését, amely a ka­tasztrófa következményeinek felszámolására foganatosí­tandó intézkedésekről tár­gyal és dönt majd. A Crna Gora-i úthálózat nagy része megrongálódott és a földrengés sújtotta területekre csak nehezen jut el a se­gítség (Képtávírón érkezett) Megnyílt az Intertourist-bolt Gyulán- A növekvő idegenforgalom indokolta Gyulán az Inter- tourist-"bolt létrehozását. A fürdő közelében levő üzlet már az elmúlt évben is nagy népszerűségnek örvendett, s tekintélyes forgalmat bonyo­lított le. Elsősorban a kül­földiek keresték fel, hiszen á bolt valutáért, pontosan 20 ország pénzéért árusít, a di­nártól a dolláron, a nyugat­német márkán át az angol fontig. Elsősorban azok a cikkek kaphatók az üzlet­ben, amelyeket a Gyulára ér­kező külföldi turisták már hazájukban megszoktak, s itt is keresik. Így kávékon- zerv, sör, cigaretta, italféle kapható, de megtalálhatók népművészeti termékeink is. Az üzletben — amely hús- vétkor nyílt meg és a sze­zon végéig tart nyitva — ma­gyar állampolgárok 200 fo­rintnak megfelelő valutáért vásárolhatnak. Mezőgazdasági szakemberek polgári védelmi továbbképzésen Néhány évvel ezelőtt hoz­ta létre a polgári védelem a RBV adatszolgáltató és el­lenőrző rendszert. Ebbe a MÉM, az OVH és a Belke­reskedelmi Minisztérium alá tartozó élelmiszertermelő. J feldolgozó és forgalmazó vál- « lalatok, intézmények, vala- ♦ mint az ivóvíz-szolgáltató f vállalatok, vízművek tartóz- { nak. 4 v* Az utóbbi hetekben Mező- ♦ kovácsházán, Szeghalmon, t Szarvason, Orosházán és | Gyulán a városokban, járá- ♦ sokban működő termelőszö- ♦ vetkezetek dolgozói részére J továbbképzést tartottak. Ezé- ♦ szeresített anyagokat és esz­közöket, műszereket és szak­előadók foglalkoztak kezelé­sük megismertetésével. A sajnálkozás kevés A z igazgató büszkén kalauzolt végig a számjegyvezérgépek és automata gyártósorok kö­zött. Aztán váratlanul meg­torpant egy kevésbé látvá­nyos műhely előtt, mondván: íme a bizonyság, hogy ők a csökkent munkaképességű dolgozókról sem feledkeznek el. Az egykori lakatosok, műszerészek, szerszámkészí­tők apró alkatrészeket válo­gattak, vagy kartondobozok hajtogatásával töltötték az időt. Ez jelentené a vissza­térést a betegségből, baleset­ből felépülök számára? Egy évtizedes az az alap- rendelet, amely a vállalatok feladatává tette, hogy a meg­változott munkaképességű dolgozóikat, egészségi álla­potuknak és képzettségüknek megfelelően foglalkoztassák. A jogszabály nyomán sorra alakultak a munkáltatók re­habilitációs bizottságai. Se szeri, se száma a kiadott irányelveknek, az összever­buvált tanácskozásoknak, a bizottságok működése mégis ötletszerű. Akad, ahol azt sem tudják, hogy hány dol­gozót kellene könnyebb mun­kakörbe helyezni. Sok he­lyen csak akkor ülnek össze, ha segélyről döntenek. Ma­napság úgyszólván minden érdekelt az egészségügyi há­lózat magánügyének véli a rehabilitáció felelősségét. Furcsa paradoxon: miköz­ben az ipari szerkezet kor­szerűsödik és egyre jobban terjed az automatizáció, csök­ken a foglalkozási rehabili­tációra alkalmasnak nyilvá­nított munkakörök száma. Ugyanakkor állandóan visz- szatérő gond, hogy hiányoz­nak a jól képzett munkások a termelésből. Közel négyszázezren élnek ma hazánkban rokkantnyug­díjból, szociális és tsz-jára- dékból. Egy felmérés két­százezerre becsüli azoknak a számát, akik eredeti munka­körükben nem foglalkoztat­hatók, de állapotuk állandó­sulása .után tovább dolgoz­hatnának. Szomorú tény, hogy alig harmadrészüknél sikerül szervezett megoldást találni a társadalomba tör­ténő visszatérésre. Igaz, a rászorulók java ré­sze, a tartós egészségromlás következtében nem helyez­hető vissza eredeti munka­körébe. Átképzést, egyes ese­tekben speciális feltételeket követel a rehabilitásuk. A vállalatok azzal takaróznak, hogy erre, a mostani gazda­sági helyzetben nem futja az erejükből. De megtesznek-e minden tőlük telhetőt? Jogszabály adta lehetőség például, hogy a vállalati tar­talékalapból, visszatérítési kötelezettség nélkül, rehabi­litációs célokra fordítható az éves béralap 0,2 százaléka. Közös erőfeszítések esetén ez a pénz össze is adható, eset­leg esztendőkön át gyűjthető. Ezzel a lehetőséggel azonban csak kevesen élnek. I inden olyan vállalat, ahol táppénzbevételi joggal rendelkező üzemorvos működik, megte­hetné, hogy résztáppénzt ad a fokozatosan munkába ál­lítható dolgozóknak. Erre azonban eddig csupán hat munkáltatónál került sor az országban. Ügy tűnik, sok­szor a leszázalékolás adta szociális biztonsággal éppen azok tekintik elintézettnek az ügyet, akik a legtöbbet te­hetnék. örök érvényű figyelmez­tetés: Az embert nem saj­nálni, tisztelni kell. Mivel tisztelhetnénk különbül a környezetünkben élő rászo­rulókat, ha nem azzal, hogy átsegítjük őket az amúgy is keserves visszatérés kezdeti nehézségein? Ha visszaadjuk hitüket, hogy hasznos tagjai maradtak a közösségnek. Nem is szólva arról: aligha engedhetjük meg magunk­nak, hogy lemondjunk egy ekkora munkás tartaléksereg tudásáról, dolgos kezéről. Gazsó L. Ferenc M Tanácskozás a biztonságos városi közlekedésről A jól működő zöld hullám segítségével a gyakori kény­szerű leállások kiiktatásával akár egyharmadával is csök­kenthető a gépkocsik benzin­fogyasztása — állapították meg a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében a vá­rosi forgalomról szerdán megkezdődött háromnapos tudományos tanácskozás résztvevői a Technika Házá­ban. A jelzőlámpáknak a min­denkori forgalmi rendhez igazodó összehangolásához ezért a számítástechnikát is igénybe veszik. A. biztonságos jelzőlámpa- rendszer a balesetek megelő­zésében is segít, ezekről a ta­pasztalatokról is számot ad­tak a tíz ország — közöttük négy KGST-ország — köz­lekedési szakemberei a ta­nácskozáson. Finn és NDK előadók szerint a forgalom- irányítói lámpákkal felsze­relt útkereszteződéseken át­lag egyharmadára, egyötödé­re csökkent a balesetek szá­ma, ez egy-egy csomópontnál évi 10—15 gázolás, ütközés elkerülését jelenti. Az új lakótelepek közleke­désének tervezéséről is szó esett a tanácskozáson. Eze­ken a helyeken a legfonto­sabb, hogy a főutak lehetőleg ne haladjanak a lakóházak között, a forgalmat távolabb­ra terelik, a házaknál pedig parkolóhelyeket alakítanak ki. Így nemcsak a balesetve­szély, hanem a zaj is kisebb. Ezt az elvet követték a bé­kásmegyeri lakótelep terve­zésénél, s ezt alkalmazzák Veszprém, Miskolc, Szom­bathely városrendezésénél. ken részt vettek az adatszol-'J gáltató és ellenőrzőrendszer- ♦ állomány tagjai — a pa- f rancsnokok korábban Buda- + pesten kaptak továbbkép- ♦ zést. A foglalkozásokon szó | volt a tömegpusztító fegyve- ♦ rek anyagi javakra gyako- J rolt hatásairól, az ön- és köl- + csönös segélynyújtásról, a J személy- és kollektív véde- * Békéscsabán az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat 100-as ABC-áruházában 6 kamerát he- lem lehetőségeiről és észkö- ♦ íyeztek el. így televízión ellenőrizhetik a 670 négyzetméteres eladóteret zeiről, bemutatták a rend- { Fotó: Martin Gábor Kitüntetés életmentésért Sütő Attilánét, a Békéscsa­bai Baromfifeldolgozó Válla­lat orosházi gyárának mun- kásnőjét a Minisztertanács életmentés során tanúsított önfeláldozó magatartása elis­meréséül életmentő emlék­érem kitüntetésben részesí­tette. Az életmentő emlékérmet a Minisztertanács nevében szerdán délelőtt Békéscsabán Gyulavári Pál, a Békés me­gyei Tanács elnöke nyújtotta át Sütő Attilánénak. Ez év február 24-én dél­előtt az orosházi Hajnal­köz 3/A. számú ház előtt a négyéves Almási Levente pajtásaival játsszva gyufát gyújtogatott é? eközben meg­gyulladt a rajta levő műszá- , las bunda. A gyermek meg-1 ijedve, sírva szaladt fel a harmadik emeleten levő la­kásukhoz. Közben több fel­nőttel találkozott, akik azon­ban a megdöbbenéstől nem cselekedtek. Sütő Attiláné lakásában éppen mosott és eközben fi­gyelt fel a gyermeksírásra. Kikapcsolta a mosógépet és a lépcsőházba kiérve látta a lángoló bundájú gyermeket, amint a lakásuk ajtajához ért, lélekjelenlétét megőrizvé lerángatta a 4 éves gyermek­ről a lángoló ruhát, miköz­ben maga is megsérült. Gyors, önfeláldozó magatar­tásával megmentette Almási Levente életét, akinek arcán harmadfokú égések keletkez­tek: B. J. Koszta Rozália kiállítása Tegnap, pénteken délután Szigeti Zoltán, az MSZMP Békés megyei Oktatási Igaz­gatóságának igazgatóhelyet­tese nyitotta meg Koszta Rozália kamarakiállítását az igazgatóság békéscsabai szék­házának előcsarnokában. A népes hallgatóság részletes ismertetőt hallott a Gyulán élő és alkotó festőművésznő életéről és gazdag munkássá­gáról. A mintegy 30 képet felsorakoztató kamaratárla­ton az utóbbi évek munkái kaptak helyet, így a Vihar­sarok dolgozó emberét, a megváltozott tájat, bemutató olajfestmények sora. Megyei közúti informácii Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozásokról, mun­kákról: Elek—Lökösháza között — a 22—23 km szelvények kö­zött — megkezdődött a bel­víz okozta burkolatkár hely­reállítása. A munkaterület előtt 5 km sebességkorláto­zás, előzni tilos, úton folyó munkák, útszűkület jelzőtáb­lák vannak elhelyezve. Kevermes—Dombegyháza között aszfaltszőnyeg-építés folyik. A munkaterület előtt úton folyó munkák, útszűkü­let, előzni tilos, 40 km se­bességkorlátozás jelzőtáblák vannak elhelyezve. Újító építők Üj eljárást dolgoztak ki a Szegedi Házgyár újítói a panelekben húzódó villany- vezetékek helyének kialakí­tására. A panel készítésekor acélszállal bélelt gumicsövet helyeznek a panel belsejébe, majd a beton megkötése után ennek kihúzásával te­remtik meg a villanyvezeté­ket befogadó üregeket. Az új eljárással gyorsabbá, olcsób­bá válik a villanyszerelés, csupán a szegedi lakásépít­kezéseken évente több mint egymillió forintot takaríthat­nak meg alkalmazásával. Mozgatható gyorsfagyasztó Üj típusú gyorsfagyasztó alagút mintapéldányát ké­szítették el a tatai „Hűtő- technika” Ipari Szövetkezet­ben. A Szövetkezeti Tervező Vállalat dokumentációja alapján gyártott berendezés nagy előnye, hogy alkalma­zásához nem kell külön épü­letet emelni, hozzákapcsol­hatják a vágóhidakhoz, ba­romfifeldolgozó üzemekhez, de ha rendelkezésre áll a működtetéséhez szükséges energia, bárhol, akár a szán­tóföldön is felállítható. A tatai üzem megrendelésre a helyszínre szállítja és be­tonalapra szerelve üzembe is helyezi a mozgatható hűtő- rendszert.

Next

/
Thumbnails
Contents