Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-18 / 89. szám
e Nyereségnövelés a cél az orosházi Béke Tsz-ben IZUllUkTtí*!-----------------------------------------------------1 379. április 18., szerda Versenyben az idővel Tavaszi munkák a földeken Az idei szeszélyes tél és tavasz nem fogadta kegyeibe a mezőgazdasági üzemeket. A kemény telet a szokatlanul hosszúra nyúlt belvizes időszak követte. A fagy és a víz már eddig is tetemes károkat okozott a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban, ezzel egy időben az időszerű tavaszi munkák ütemét gátolta, lassította. Ezekben a napokban az ember és a gép a nehéz talajviszonyok mellett versenyben áll az idővel. __________________;______________________________________ K iigazított Arató József, az orosházi Béke Tsz elnöke már az első kérdés felvetésékor. A költségcsökkentés különböző módozatairól érdeklődtem, de ő válasz helyett rávágta: ennek önmagában nincs sok értelme, inkább azt nézzük, hogyan lehet növelni a nyereséget. Teljesen igaza volt, hiszen ha költségcsökkentés oktalan takarékoskodáshoz vezet, akkor ennek az eredmény látja kárát. Hiszen a mezőgazdaságban felhasznált anyagok legtöbbje szükséges, nélkülük nem érhető el magas termés. Azért a Béke Tsz-ben is tudják, hogy a nyereségszemlélet elsődlegessége mellett mód van különféle takarékossági intézkedések végrehajtására is. Ezért dolgoztak ki olyan üzemszervezési rendszert, hogy növényfajták szerint egységes, nagy táblákat alakították ki. Így jobban kihasználhatók a nagy gépek, kisebb költségráfordítással mehet a munka. Felmérték azt is, melyek azok a növények, amelyek a legkisebb ráfordítással a legmagasabb nyereséget hozzák. Alapvető követelmény: a dolgozó embert semmiféle veszélynek nem szabad kitenni. Különösen nagy súly- lyal esik latba ez az előírás például a vegyipari üzemekben, ahol többnyire mérgező, gyúlékony, vagy robbanásveszélyes anyagokkal dolgoznak. Ilyen munkahelyeken jóvátehetetlen bajt okozhat, ha összecserélik a különböző anyagokkal teli tartályokat, a különféle rendeltetésű berendezéseket. Ezekben az üzemekben az átlagosnál is nagyobb jelentősége van például a megfelelő világításnak. Nemcsak azért, mert egyetlen érintkezési hiba nyomán kipattanó szikra A mintegy másfél évtizede feltűnt könnyűszerkezetes építési mód világszerte véglegesen csatát nyert, nagykorúságának korszakába lépett. A kísérletek lefolytatása, az egyes rendszerek kialakítása, a tervezési metodika kidolgozása után sehol nem volt könnyű elfogadtatni az újfajta építési módot. A könnyűszerkezetes építés ugyanis valójában bonyolult, nagyobb szakértelmet és fejlettebb ipari kultúrát kívánó, jó együttműködést feltételező, és 25—30 százaígy döntöttek a cukorrépa, a kukorica, a búza és a napraforgó és a kender mellett. A költségelemzések szerint ugyanis ezek a növények hozzák egységnyi ráfordításra a legtöbb hasznot. A cukorrépa például tavaly több mint 14 millió forintot jövedelmezett, nem egészen 640 hektáron. De jól fizetett a kukorica is — 6 millió 200 ezer forintot — és a búza, amely 5 millió 758 millió forinttal gazdagította a szövetkezet pénztárát. Ezek a remek eredmények egyben rekordot is jelentettek a Béke Tsz-nél, még sohasem fordult elő, hogy a növénytermesztés ilyen magas nyereséget hozott volna. De jól dolgozott az állattenyésztés is. A megfelelő tartási körülmények jó takarmányhasznosulást eredményeztek, kevés volt a betegségek miatti veszteség, így minden 100 forint kiadás 113 forint nyereséget hozott. Szövetkezeti' átlagban pedig sikerült elérniük, hogy minden 100 forint költségre csaknem 30 forint nyereség jutott. Ilyen szintről indult neki az idei évnek a szövetkezet és szeretnék, ha most sem szétvetheti az egész üzemet, hanem azért is, hogy a dolgozók tévedhetetlenül eligazodhassanak a veszélyes, mégpedig különféle veszélyekkel terhes berendezések között. A színdinamika pedig nemcsak azzal segít, hogy a világos falak tovább javítják a látási viszonyokat, hanem azzal is, hogy könnyebb a tájékozódás, ha a különféle veszélyes anyagok tarr tályait más-más színnel jelölik. És hozzájárul ehhez az is, hogy bizonyos színek megnyugtató, kellemes pszichikai és esztétikai hatása jobb közérzetet teremt, tehát megjavítja a munkahelyi légkört is. lékkai drágább, mintha ugyanazt az objektumot téglából, panelből, blokkokból építették volna. Van azonban néhány döntő momentum, ami mellette szól: az anyagmegtakarítás, a kisebb munkaerő-szükséglet, és a rövidebb kivitelezési idő. Márpedig ami az anyagot, az embert és az időt illeti, mindháromból egyre kevesebb lesz. Számolni kell azzal, hogy egyre kevesebben lesznek, akik télen-nyáron vállalják a sokszor mostoha körülmények közt végzendő lennének rosszabbak az eredmények. Az időjárás persze közbeszólhat, de ők a maguk részéről mindent megtettek azért, hogy az eredmények a lehető legjobbak legyenek. Elsősorban szervezési intézkedéseket tettek, tovább fokozták a növényfajták táb- lásítását, és az anyagi ösztönzést. Minden vezető jövedelme az általuk elért eredménytől függ, így a jó intézkedések hasznát és a rosszak kárát saját zsebükön is lemérhetik. De nemcsak az anyagi ösztönzés, hanem az üzemi demokrácia is hajtóereje a munkának. Minden feladatot a résztvevők bevonásával alaposan megbeszélnek, így mindig mindenki tudja, mi a tennivaló. Ezáltal megszűnt a kapkodás, az üresjárat, és javult a munka minősége. Tavaly például 83 százalékra csökkent az üzemanyag-felhasználás 1977-hez képest, pedig új gépeket is munkába állítottak. Az idén eddig elvégzett munkák még a tavalyinál is kevesebb energia-felhasználással jártak, várható tehát a további eredményjavulás. Ezeknek a szempontoknak az érvényesítése terén mi még gyermekcipőben járunk sok más, nálunk fejlettebb országhoz képest. Pedig ebben az esetben a humánus szempontok és a gazdasági követelmények teljesen párhuzamosak. Kiszámították, hogy a megfelelő fényforrások és a színdinamika alkalmazása a biztonság fokozásán túl esetenként akár 15— 20 százalékkal is növelheti a munka termelékenységét. Számos külföldi üzemszervező intézet automatikusan beépíti javaslataiba az üzem megvilágítására és a színdinamikai megoldásokra vonatkozó ajánlásait is. építőipari munkát. A köny- nyűszerkezetes építési munka értelmesebb, képzettebb szakembergárdát kíván. Ez megváltoztathatja a hagyományosan durva és nehéz építőipari munka társadalmi megítélését, a szerelő jellegű tevékenység vonzóvá teheti a fiatalok számára az építőmunkát. A rövidebb kivitelezési időről szólva pedig azt kell megemlíteni, hogy a könnyűszerkezetes építési mód mintegy négyszer gyorsabb valamennyi hagyományos technológiánál! A mezőberényi Aranykalász Tsz földjein húsvétkor is dolgoztak a gépek: teljes erővel folyt a kukorica vetése és a vegyszerezés. Ami az elmúlt heteket illeti: a fagyok és a belvíz miatt az ősszel elvetett 2700 hektár kalászosból 2450 hektár megmaradt, a többi kipusztult, és ki kellett szántani. A megmaradt búzából mintegy 600 hektárt kell felülvetni, eddig 515 hektáron befejezték ezt a teendőt. Az elmúlt tíz napban több, • mint 1500 hektáron végezték el a tavasziak vetését. A tervezett 25 hektár zab felét elvetették, befejezték 315 hektáron a cukorrépa vetését és 35 hektáron a lucerna telepítését. Az 500 hektár szója egyharmadán földbe juttatták a növény magvait, s az 1658 hektárba tervezett kukoricából 360 hektárt elvetettek. Silókukoricából 635 hektárt terveztek, ebből ezidáig 180 hektárt vetettek el. A közös gazdaság Kereki kerületében a fekete réti agyag okoz gondot: az átázott földön nehezen mozognák a gépek, még nem tudtak hozzákezdeni a 354 hektár napraforgó vetéséhez, és a 100 hektáros rizstelep építéséhez. A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet földjein is sok kárt okozott a szigorú téli fagy, majd az azt követő belvíz. Mintegy 2000 hektáron fagyott ki a mínusz 20 fokos hidegben a hótakaró nélkül telelő búza. A nagy kiesés ellensúlyozására már 1200 hektáron végezték el a felülvetést, mintegy 6-700 hektáron viszont még nem tudtak semmilyen munkához hozzákezdeni, mert még sáros ,a talaj. Háromszázhatvan hektáron már befejezték a cukorrépa vetését. Szorgalmas munka folyik a kertészetben is, a mostoha időjárás miatt késtek a metszéssel. a 270 hektárnyi területen 88 ezer almafát kellett megmetszeni. A gépek már megkezdték a téli lemosó permetezést. A hűtő- házban szorgos kezű lányok és asszonyok az alma és a zöldség válogatását végzik. A nagykamarási Ságvári Tsz gazdái a kétnapos húsvéti ünnep alatt bizakodtak a további jó időben. Az elmúlt hét végére mintegy 1300 hektáron befejezték a talajelőkészítést, 60 hektáron pedig elvégezték a lucerna vetését. A belvíz még mindig 1200 hektárnyit borít összefüggően vagy foltokban. Ezeken a területéken lehetetlen a munka. Tegnap, kedden minden előkészületet megtettek az ezer hektár kukorica, a 100 hektár napraforgó ég a 100 hektár cirok vetésére. A gépek kijavítva, felkészülve várják a vetést. A közös gazdaság megfelelő mennyiségű és fajtaválasztékú vetőmaggal rendelkezik. A tervezett vetésterületen 12—15 csapadékmentes munkanap kellene a magvak földbe juttatásához. Ez egyelőre csak óhaj, mert tegnap délelőtt is szemerkélt az eső... A termelőszövetkezetben az ősszel ezer hektáron vetettek búzát, melyből mintegy 250 hektár kipusztult. A belvízzel borított területen — ez a tsz szántójának csaknem egyharmada — a víz levonulása után még nem tudják, hogy mit vetnek. Amennyiben az. említett területet nem tudják megművelni, úgy már most 10—15 millió forint termeléskieséssel számítanak a szövetkezetben. A vésztői Körösmenti Tszben az időjárás ..jóvoltából” a tavaszi munkáknak még csak a kezdetén tartanak. A közös gazdaság gépei az őszszel időben, jó magágyba 3000 hektáron vetették el a kenyérgabonát. A fagy és a belvíz miatt ebből mintegy 1300 hektár kipusztult. A gyenge minősítésű búzák — ez összesen 600 hektár — cirokkal való felülvetését befejezték, a kipusztult területeken a kiszántásuk folyik. A víz még jelentős területeket sanyargat, ahonnan visz- szavonult, ott a sár teszi lehetetlenné a gépek mozgását. így aztán a talajelőkészítés még a kezdetén tart. A gépek, a jó időt kihasználva, húsvétkor is dolgoztak, mintegy 100 hektáron fejezték be ,a talajelőkészítést. A tervezett 100 hektár zöldborsóból 20 hektáron juttatták földbe e fontos élelmiszemövény magvait. A termelőszövetkezet egyébként növeli a kukorica vetésterületét, így mintegy 1200 hektáron termesztenek majd ebből a takarmánynövényből. Az elkövetkező napokban még 350 hektár kender vetését tervezik. A békéscsabai Május 1. Tsz-ben, a ragyogó időjárást kihasználva, munkával telt a kétnapos ünnep: vasárnap teljes műszakban, hétfőn pedig 13 óráig, mintegy 20 erőgép dolgozott a földeken. Ennek eredményeként az időszerű tavaszi teendőkben úgymond nincs lemaradás. A meliorált területen az elmúlt héten elvetettek 172 hektár zöldborsót, 222 hektár cukorrépát és 30 hektár sárgarépát. Á 160 hektár gyenge minősítésű őszi búza felülvetését befejezték, a 130 hektár kipusztult kenyérgabona helyére napraforgót és zöldbabot vetnek. A kellemes, napsütéses időjárás kedvezett a palántázásnak: az ünnepek alatt 5 hektár korai káposztafélét palántál- tak ki a szövetkezét kertészetében. Ezzel egy időben folyt a cukorrépa vetése is. Tegnap reggel pedig már megkezdték 10 hektáron a szamóca telepítését. Ma már a kukorica talajelőkészítése is befejező szakaszába érkezik, s ha az időjárás engedi, holnap reggel a gépek hozzálátnak a 700 hektáron termesztendő, rövid tenyészidejű fajta vetéséhez. A kedvezőtlen tél és tavasz ellenére a békéscsabai Május 1. Tsz-ben időarányosan jó ütemben folynak a munkák. Ebben segített az is, hogy belső intézkedésekkel, átszervezésekkel, tábla- és növénycserékkel módosították a növénytermesztés szerkezetét, folyamatossá tették a munkákat. A Szeghalmi Állami Gazdaság 14 ezer 600 hektár szántójának mintegy kétharmadát sújtotta a tavaszi belvíz. A felszínről ugyan már eltűnt a vir- ám a talaj telítettsége még magas. így a gépiek nem tudnak folyamatosan dolgozni, úgymond A békéscsabai Lenin Tsz kertészeti brigádjának dolgozói szőlőt telepítenek a Szarvasi út mentén. Munkájukat korszerű gép segíti Fotó: Veress Erzsi csak lopkodják ,a területet. Az őszi kalászosok megsínylették mind a kemény fagyokat, mind a belvizet. Búzából például 540 hektárt tavaszi árpával vetettek felül. A kemény fagy nyomán a 310 hektár repce teljesen kifagyott, helyére tavaszi árpát vetettek. Az elmúlt napokban befejezték 360 hektáron az új lucema telepítését is. Az ünnepek előtti száraz, napsütéses időjárás folyamatos munkalehetőségekkel kecsegtetett. A tavaszi vegyszeres gyomirtást tegnaptól két műszakban végzik, a hét végén hozzálátnak a gépek a kenyérgabona vegyszerezéséhez is. Amennyiben az időjárás nem szól közbe, úgy a Szeghalmi Állami Gazdaságban május 5-re 3400 hektáron földbe juttatják a tavaszi vetésűek magvait. Szekeres András Fények, színek a vegyiparban Könnyűszerkezettel — gyorsabban A békéscsabai Május 1. Termelőszövetkezetben tegnap hozzáláttak a szamóca telepítéséhez A könnyűszerkezetes építés egyik iskolapéldája. Az 50 000 négyzetméter alapterületű majdani csarnoképület tetőrácsszerkezetét kútalapozású oszlopok tartják
