Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
1979. április 14., szombat o A Wolowi Népi Együttes fellépése az Üj Élet Tsz klubjában Wroclawi vendégek A wroclawi Piwnica Swid- nicka ifjúsági klub, amely a vajdaság ifjúsági klubjainak módszertani irányítását is ellátja, nemrég Orosházára látogatott az ifjúsági ház vendégeként. Ennék a látogatásnak már több éves előzménye van, amelynek keretében a két intézmény kulturális küldöttségei évente meglátogatják egymást, kicserélik az ifjúsági munka tapasztalatait, ismerkednek a klubélettel, valamint a fiatalok életével. A wroclawi küldöttség vezetői: Zdislaw Smektana, a Piwnica Swid- nicka igazgatója, Krzysztof Skrzek, a lengyel ifjúsági szövetség munkatársa, Wanda Ziembicke, a wroclawi rádió és televízió szerkesztője, Andrzej Bulat, a Rabota Ga- zetnicza munkatársa, valamint Wieslaw Geras, a Wroclaw Barátsági Társaság igazgatója találkoztak a megyei klubtanács, Orosháza város KISZ-vezetőivel, tapasztalat- cserén jártak Gyulán és Szarvason, s egyben a delegáció valamennyi tagjával együtt megnézték megyénk nevezetességeit. Találkoztak a vendégek a békéscsabai KISZ-iskola hallgatóival, ahol a lengyel művészeti csoportok, a wolowi járási népi együttes, valamint a Vokál-együttes is fellépett. A látogatás jórészt Orosházához kapcsolódott, hiszen az 1977-beri aláírt megállapodás a két intézmény, az orosházi ifjúsági ház és a wroclawi Piwnica Swidnic- ka közötti kapcsolat erősítéséről szól. Ennek a kapcsolatnak a keretében látogatott el Wroclawba tavaly azoros- - házi úttörőzenekar, az orosházi festőcsoport és a KISZ- aktivisták küldöttsége. Most a wroclawiak az ifjúsági ház klubjaival való találkozás mellett megismerkedtek a vállalatok és termelőszövetkezeti ifjúsági klub életével. Jártak az üveggyárnál, az AKG-nál, a BBV orosházi, gyáregységénél és az Üj Élet Termelőszövetkezetnél. A látogatás kiemelkedő eseménye a magyar—lengyel barátsági est volt, amely az Orosházán megrendezett III. megyei ifivezetői találkozó része volt. Ez alkalommal Wroclaw és Orosháza kapcsolatainak erősítéséért kifejtett munkájuk elismeréseként Wieslaw Geras, a barátsági társaság igazgatója Wroclawért emlékérmet adományozott Gonda Gézának, a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya munkatársának, valamint Süléné Baranyai Ilonának, az orosházi ifjúsági ház megbízott igazgatójának. — fb — A Vokál-együttes a magyar—lengyel barátsági esten Fotó: Szűcs László Gelka-iigyelet az ünnepeken A hagyományoknak megfelelően a Gelka a húsvéti ünnepekre és a május elseje előtti napokra megszervezte az ügyeleti szolgálatot. Mint a korábbi tapasztalatok igazolták, erre szükség is van, hiszen főként a tv-készülé- kek meghibásodása okoz gondot a lakosságnak, a jól szervezett ügyeleti szolgálat révén azonban elkerülhetők a bosszúságok. A Gelka tájékoztatója szerint Békéscsabán, Gyulán, Orosházán, Békésen, Szeghalmon és Mezőkovácsházán van ügyeleti szolgálat, a következő rend szerint: április 14-én, ma este 6 óráig nyújtott műszakban dolgoznák, április 15-én, holnap 16.00 óráig tartanak ügyeletet az említett helyeken. Április 29- én ugyancsak 18.00 óráig nyújtott műszak lesz, április 30-án pedig 16.00 óráig tart az ügyelet. Az öntözés és a növényvédelem új szolgáltatásai Üjabb szolgáltatások segítik a mezőgazdasági üzemeket a korszerű módszerek bevezetésében, a régebbi eljárások tökéletesítésében. A MÉM intézkedésére idén megkezdi működését a Magyar Öntözési Szolgálat, s a korábbinál kiterjedtebb feladatokat kap a mezőgazdasági nagyüzemek növény- védelmi előrejelző szolgálata. A hazai éghajlati adottságok sürgetik az öntözés hatékonyságának növelését, az öntözési lehetőségek bővítését. Az elmúlt évben az öntözőműveket csak 40 százalékos arányban hasznosították, ami csak részben a viszonylag jó csapadékellátás következménye. Esetenként a szervezetlenség gátolta a teljesítmények fokozását, máskor pedig a korszerű módszerek lassú, elhúzódó bevezetése. A szervezet a szarvasi Öntözési Kutató Intézet részlegeként működik majd; meggyorsítja az új eljárások és módszerek elterjesztését. Hozzá fordulhatnak azok az üzemek, amelyek fejleszteni akarják öntözéses gazdálkodásukat a hatékonyság jegyében. A növényvédelemben idén 70 százalékos arányban hazai, illetve szocialista importból származó készítményeket alkalmaznak, s jelentős mértékben visszaszorulnak a tőkés behozatalból származó termékek. A vegyszertakarékosság most azt kívánja, hogy a növényvédelmi szakemberek a földeken, a helyszínen mérjék fel hol és milyen mennyiségű vegyi anyag „bevetésére” van szükség. Az üzemi szakemberek munkájának köny- nyítésére a MÉM Országos Agrokémiai Központja megerősíti a központi előrejelző szolgálatot és magas színvonalon szervezik meg a helyi, üzemi előrejelzést is. Biztosítás jégverés ellen Súlyos károkat okozott tavaly a jég a mezőgazdasági nagyüzemekben, és az egyéni kisgazdaságokban egyaránt. Az Állami Biztosító az egyéni jégbiztosítások alapján 90 millió forint kártérítést fizetett. 1978-ban is beigazolódott: nincs olyan vidéke az országnak, amelyet a jég biztosan elkerülne. Az általában jégveszélyesnek tartott Bács, Baranya, Szabolcs mellett Vas, Komárom és Fejér megyében is súlyos jégverések voltak — és igencsak jégveszélyes megyénk is. Az Állami Biztosító úgy alakította ki a jégbiztosítások rendszerét, hogy az egyéni termelők, a tsz-tagok, és az állami gazdaságok dolgozói egyaránt megtalálják a kisgazdaságokban folytatott növénytermesztés anyagi biztonságát szolgáló formát. Erről kaptunk bővebb tájékoztatást Szabó Andrástól, az Állami Biztosító Békés megyei igazgatójától. Mint megtudtuk, szántóföldi növényekre, szőlőre, gyümölcsre, zöldségre, fű- szerpaprikára és dohányra egyaránt köthető jégbiztosítás. A szőlő-, gyümölcs-, zöldségfélék egyénileg biztosíthatók. A szerződéses alapon termelt fűszerpaprikát a termeltető, vagy értékesítő vállalat útján, a dohányt a dohányipari vállalaton keresztül csoportosan biztosíthatják a termelők. A szőlő jégbiztosítása alapján a mennyiségi károk térülnek meg. Az alma, körte, szilva, őszi- és kajszibarack jégbiztosítása a termésben keletkezett minőségi károk megtérítését is tartalmazza. Az egyéni jégbiztosítást a tsz-tagok és az állami gazdaságok dolgozói is megköthetik, ha szőlőjüket, vagy gyümölcsösüket akarják biztosítani. A mezőgazdasági épület- és lakásbiztosítás mellé kiegészítő jégbiztosítást köthetnek a tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók. Ez a háztáji, illetve illetményföldeken termelt növények jégkáraira nyújt fedezetet, s valamennyi szántóföldi növényre kiterjed. A biztosítások egy termesztési idényre érvényesek. Felkészítés a vetélkedőre A megyei művelődési központ felnőttnevelési stúdiója konzultációt szervez • április 17-én, kedden a közművelődési vetélkedő középdöntőjébe jutott brigádoknak. Az anyanyelvi témakörből dr. Tóth Béláné, az SZMT munkatársa 17 órától tart előadást a klubházban. A jogi és állampolgári ismereteket 17 órától a megyei művelődési központban dr. Molnár Margit, a megyei tanács osztályvezetője magyarázza el a versenyzőknek, 18 órától pedig Bede László, a Jókai Színház munkatársa ismerteti a színházi témaköröket. Társastáncos siker Szentesen Vasárnap, április 8-án Szentesen, a Móricz Zsig- mond Művelődési Központban rendezték meg a C kategóriájú országos társastáncbajnokságot. Jól szerepeltek a megyénket képviselő párok, A Megyei Művelődési Központ táncklubjának versenyzői: Alt Béla és Ko- tyecz Ildikó első helyen végeztek és elnyerték az országos bajnoki címet. A másik páros: Zsilák Pál és Kűri Zsuzsa is jól szerepeltek, hiszen az erős mezőnyben a 17 pár közül hetedikek lettek. Mikrobusz és autóbusz ütközése Dunaújvárosban Pénteken, a kora reggeli órákban Dunaújváros külterületén Balogh Gyula 20 éves gépkocsivezető, dunaújvárosi lakos a Budapesti Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat mikrobu- szával áttért az úttest bal oldalára és összeütközött egy vele szemben, menetrend szerint közlekedő Volán autóbusszal. A baleset következtében Balogh Gyula és utasai, Harangozó Sándor 20 éves villanyszerelő, Kábái Tibor 22 éves lakatos, Mentes Vilmos 21 éves villanyszerelő, Freinthal La- josné 51 éves raktáros a helyszínen, Schneider László 25 éves villanyszerelő pedig kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. Valamennyien dunaújvárosi lakosok voltak. Az autóbusz utasai közül kettő személy súlyos, tizennégy pedig könnyű sérülést szenvedett. A vizsgálat eddigi adatai szerint feltehető, hogy Balogh Gyula vezetés közben elaludt. A rendőrség a baleset körülményeit szakértők bevonásával tovább vizsgálja. A tanácsok és az idegenforgalom M a már nem feltétlenül szükséges, hogy statisztikai adatokkal, különböző felmérésekkel bizonyítsuk, milyen nagyot fejlődött az utóbbi években az idegenforgalom, a turisztika Magyarországon. Nagyobb lett a külföldi és a hazai érdeklődés szép tájaink, üdülőhelyeink és műemlékeink iránt, s a személygépkocsik rohamosan növekvő száma, és a javuló vonatközlekedés is mind több lehetőséget kínál az egészséges kikapcsolódásra, a megérdemelt pihenésre, szülőföldünk alaposabb megismerésére. Mindez azonban az örvendetes jelenségnek csak az egyik oldala, a másikon azok a sürgető követelmények állnak, amelyek megteremtése nélkül aligha biztosítható a bel- és külföldi vendégek, kirándulók, üdülők zavartalan ellátása. Az idegenforgalom nem csupán a különböző központi és megyei szervek közreműködését igényli, hanem a helyi tanácsoktól is megkülönböztetett figyelmet, tervszerű munkát követel. Kiváltképp az üdülő- és kirándulóhelyek tanácsaitól. Mert hiába a legpompásabb hegyoldal, a gyönyörű kilátás, a tiszta levegőt árasztó erdő, a kellemes tó-, vagy folyópart, ha maga a település nélkülözi a kulturáltság, a korszerűség jegyeit, s a vendégek legelemibb igényeit sem képes kielégíteni. Ha a tanács elhanyagolja az úgynevezett infrastruktúra fejlesztését, nem gondoskodik idejében a közművek, a település útjainak, kereskedelmi és szolgáltató hálózatának kiépítéséről, a vendéglátóhelyek szaporításáról, a község, vagy város külső arculatának szépítéséről, rendezéséről. Az ilyen elhanyagolt helyekre legfeljebb egyszer látogatnak el a turisták, aztán többé feléjük sem néznek! Pedig hát ennek épp az ellenkezője a célunk, ami szívós és következetes igyekezettel előbb-utóbb meg is valósítható. S ennek már a különböző fejlesztési tervek elkészítésénél jelentkeznie kell. Vitathatatlan, hogy a tanács ilyenkor szükségszerűen mindenekelőtt a helyi lakosság érdekeit, kívánságait, javaslatait tartja szem előtt, emellett azonban — ha valóban komolyan veszi az idegenforgalom fontosságát — a testületnek minden esztendőben adódik lehetősége arra, hogy javítson a vendéglátás körülményein. Ez egyben a lakosság helyzetén, ellátásán is sokat könnyít, arról nem is beszélve, hogy a fellendülő turistaforgalom általában egyéb anyagi hasznot is — lakáskiadás, árusítás stb. — jelenthet a számára. Az idegenforgalmat illetően a szokásosnál összetetteb az „ellátás” fogalma. Nem elég, ha a vendégnek szállása van, villannyal és vízzel ellátva, ha a legszükségesebb árucikkeket megvásárolhatja, s jóízűen ehet, ihat a vendéglátóhelyeken — manapság ennél már jóval többet kell nyújtani. Kulturált körülményekről aligha beszélhetünk ott, ahol az utcák piszkosak, bűzös szemétkupacok ékte- lenítik az árkokat, az üres telkeket. Ahol elhanyagoltak a házak, a kertek, a parkokkal, fákkal senki sem törődik, s arról se gondoskodik a tanács, hogy autóparkolók álljanak az érkezők rendelkezésére. legtöbb turista azonban nem csupán a szép tájra kíváncsi, hanem sportolási, testedzési lehetőségeket is keres, vagy egyszerűen csak jól akar szórakozni — erre is tekintettel kell lennie a helyi tanácsnak. Sőt, ha arra megfelelő adottságokkal rendelkezik a település, nemesebb kulturális programokkal is szolgálhat vendégeinek ; bemutathatja történelmi emlékeit, nevezetességeit, népi hagyományait, s ha van falumúzeumát. A tanács tehát az ilyen jellegű „szolgáltatásokért” is felelős, úgy is, mint a város, vagy a község „állami gazdája”. A magyaros vendég- szeretet és vendéglátás világszerte közismert. S ezt a jó hírünket csak öregbíteni szabad, nem feledkezve meg természetesen a magyar turisták, üdülők millióiról sem. Németh Géza Csütörtökön délután Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központ és Ifjúsági Ház előcsarnokában szép számú érdeklődő előtt nyitotta meg Kiss György festőművész Albrecht Júlia és Tömpe Emőke kerámiáiból álló kiállítását. A gyulai művésztelep két tagja sok érdekes, figuratív kerámiái osztatlan elismerést arattak a látogatók körében. Kiss György festőművész meleg szavakkal méltatta a két ifjú művész pályafutását, munkásságát. Ott volt a kiállításon Koszta Rozália festőművésznő is — aki elismeréssel szólt a kiállított kerámiákról Fotó: Béla Ottó
