Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-02 / 51. szám

o NÉPÚJSÁG 1979. március 2., péntek Gondoskodás az emberekről — Dombegyházán A dombegyházi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának legutóbbi ülésén azt vizsgálták, hogy a helyi Pe­tőfi Tsz-ben hogyan valósul meg a művelődésügyi, egész­ségügyi, szociális és munka­ügyi intézkedési terv. A be­számolóból és a hozzászólá­sokból kiderült: a három Dombegyház lakosságát fog­lalkoztató Petőfi Tsz-ben igen nagy gondot fordítanak egyebek között a tagság mű­velődésére. Az pktatási-kul- turális és szociális bizottsá­got új tagokkal és elnökkel frissítették, a hatékonyabb munka végett. Oktatási és művelődési cél­ra a szövetkezet 1977-ben 119 ezer 118 forintot költött, ta­valy pedig 175 ezer 64 fo­rintot. Előtérbe kei-ült a szakemberképzés, az állandó jellegű szakmai továbbkép­zés. ösztöndíjra és üzemi tanfolyamokra 1978-ban 126 és fél ezer forintot szánt a közös gazdaság. Jól megszervezték a dolgo­zók üdültetését és szakmai kirándulásait is. A debrece­ni Nagyerdőben, Balatonfü­reden, a Fekete-tenger part­ján száznál többen pihentek, gyógyultak. A szarvasi ar­borétumba 100, Budapestre pedig 50 tagot vitt el kirán­dulni, a nevezetességekkel is­merkedni a szövetkezet. A dombegyházi Petőfi Tsz- ben eddig is nagy gondot for­dítottak a tagok egészség- ügyi, szociális ellátottságára. De most tervbe vették az új üzemi konyha építését, ami sokat könnyít majd a gon­dokon. Munkaruhával, gu­micsizmával látják el az adott területen dolgozó ta­gokat. A csökkent munkaké­pességű tagok alkalmazása külön problémát okoz, hi­szen a termelőszövetkezetben kevés a könnyű munka. Ezért elhatározta a vezetőség, hogy teljesen gépesíti a növény- termelést, fejleszti a gyü­mölcsöst és a kertészetet, hogy minél több tag viszony­lag könnyű munkához jus­son. Ezt a célt szolgálja az új melléküzem építése, ahöl elektromos alkatrészeket gyártanak majd mintegy szá­zan, többségében nők. Szó volt arról is, hogy emelkedett a táppénzes na­pok száma a szövetkezetben. 1978-ban 600-zal több volt a táppénzes napok száma, mint egy évvel korábban. Ez pe­dig nem kedvez a kollektí­vának. Az egészséges életmód ki­alakításában, a szabad idő hasznos eltöltésében ugyan­csak részt vállal a szövetke­zet. A községi sportegyesü­letet tavaly 33 ezer forint­tal támogatta a Petőfi Tsz. Együttműködési szerződést kötött a művelődési házzal, s ott kapott helyet a termelő- szövetkezet szocialista bri­gádjainak klubja. A műve­lődési ház gondoskodik jó programokról, így az együtt töltött órákban nemcsak szakmai eszmecserét folytat­nak, hanem kellemesen el­szórakoznak a szocialista bri­gádtagok. A termelőszövetkezet a művelődési házzal közösen szervezi a mozi-, színházlá­togatást, a könyvtár pedig sokat segít abban, hogy szép- irodalmi és szakmai könyve­ket kölcsönözhessenek az ol­vasni. tanulni vágyók. A. R. Megújuló építőanyag-ipar A hagyományos, téglát téglára rakó építési mód kevés anyagfajtát és eszközt, viszont sok helyszíni munkaráfordítást igényel. A modern építési tech­nológiáknál a két tényező fordított arányban áll: minél kevesebb munkaráfordítással — tehát rövi- debb idő alatt — készíthető el egy épület, annál több féle anyagot, illetve eszközt igényel a kivite­lezés. Általában többször esik szó az arányosság munkaigény oldaláról — hiszen ezzel indokolható legegyszerűbben az új építési módok alkalmazása —, pedig az anyag- és az eszközgyártás fejlesztése nélkül a várt előny elmaradna. Javuló szolgáltatás Mezőkovácsházán A korábbi években megyei támogatással épült egy szol­gáltatóház Mezőkovácsházán, amelyben többek között a GELKA is helyet kapott. Ez az országos szerviz a nagy­község igényeinek kielégíté­se mellett járási feladatokat is ellát. Működig egy patyo­lat is, amely ruhatisztítást és ágyneműmosást vállal, s most már nemcsak Csabára szállítja a felvett árut, ha­nem helyben is dolgozik. A fejlődő nagyközség életében meghatározó szerepet kap a szolgáltatóház, s a jelenlegi igényeket ki is tudják elégí­teni. A közeljövő célkitűzései között szerepel, hogy Batto- nyán is szeretnének javítani a szolgáltatás színvonalán, méghozzá úgy, hogy a köz­ségben nemcsak munkafelve­vőhelyek, hanem szolgáltató egységek is üzemelnének. A Generál Ipari Szövetke­zet kihelyezett részlege mű­ködik csaknem két esztende­je. Kőműves, villanyszerelő, asztalos, bádogos és sorol­hatnánk tovább, mi minden munkával foglalkoznak. A GELKA-hoz hasonlóan az ő tevékenységük sem csak Mezőkovácsházára korlátozó­dik, hanem járási feladato­kat is ellátnak. Sajnos még mindig kevés szakmunkásuk van, ami előbb-utóbb gondot jelenthet megyénk deli ré­szén. Az autószerviz-feladatokat a MEZŐGÉP 4-es számú Gyára látj,a el. A nagyköz­ség vezetőinek elképzelése szerint tevékenységük körét tovább kell bővíteni, oly mó­don, hogy a garanciális ja­vításokat is jó lenn^, ha vál­lalhatnák. Mezőkovácsháza költség- vetési üzeme kommunális szolgáltatásokat folytat, v'agyis elszállítják a szeme­tet, a telepet karbantartják, s a két esztendővel ezelőtt vásárolt szippantókocsival komposzttakarítást is ellát­nak. A vízszolgáltatás, mint oly sok községünkben, itt is a Békés megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat feladata. Háztáji Kétsopronyban Termelőszövetkezeteink többségéhez hasonlóan a kétsopronyi Rákóczi Tsz is nagy gondot fordít a háztáji gazdálkodás szervezésére, az állattartók segítésére, támo­gatására. A kétsopronyi por­ták elsősorban hízósertések­kel járulnak hozzá a hús­program teljesítéséhez. Az elmúlt esztendőben csaknem 4400 hízót értékesítette^ a községiek, több mint 550 tonna húst adva ezzel feldol­gozásra. Ez egyébként száz tonnával több a tervezettnél, így a gazdák a remélt 12,5 millióval szemben 16 millió forint bevételhez jutottak. A Rákóczi Termelőszövet­kezet minden szerződött hí­zósertés után 300 kilogramm takarmányt — 200 kilo­gramm kukoricát, és 100 ki­logramm takarmánybúzát — szállít felvásárlási áron a házakhoz. Megteremtették a tápellátás folyamatosságának feltételét és ki tudják elégí­teni ,az állattartók hús- és hallisztigényét is, hiszen a szövetkezet tagja a Kondo- rosi Takarmánykeverő Közös Vállalatnak, összességében a szövetkezet tavaly megközelí­tően 8 millió forint értékben segítette takarmánnyal a háztájit. A hízósertés mellett a kis­gazdaságokból felvásárolt te) mennyisége jelentős még: az előirányzott fél millió li­ter tej helyett a tehéntartók csaknem 600 ezer litert érté­kesítettek, s ennek értéke meghaladja a 3,5 millió fo­rintot. Együttesen a háztáji Kétsopronyban 1978-b.an 20 millió forint árbevételhez ju­tott. A termelőszövetkezet felmérése szerint a község­ben három év alatt a hízó­sertés-értékesítés 42, a tej­termelés 28 százalékkal nö­vekedett. Az erre az évre szóló tervek alapján a köz­ségiek az elmúlt esztendő eredményeit szeretnék újból elérni. Ügy 15-20 évvel ezelőtt az állami építőiparban (a magánépítkezésben jórészt ma is) a következő anyagok­ból készült el egy ház: a beton alapra téglafalat húz­tak — téglából készültek a válaszfalak is — ezt felül összefogták egy vasbeton koszorúval. A födém lehe­tett fából vagy vasbetonból — ez utóbbinál az előre­gyártott gerendák közeit többnyire a helyszínen ön­tötték ki. A tető: faszerke­zeten nyugvó cserép vagy pala. Az épület szerkezetét vakolták, a padozatra beton, mozaiklap, padló vagy par­ketta került. A padlót és a nyílászárókat az épületaszta­los-ipar adta. A mai építőipar nagyobb részt házgyári paneles, ki­sebb hányadában pedig helyszínen készülő síkzsalus, illetve alagútzsalus (gyűjtő­nevén : öntött) technológiá­val készíti az épületek szer­kezetét. Ezekhez nagyságren­dekkel több beton — követ­kezésképpen cement — és betonacél szükséges. A ha­tároló falakat hőszigetelni, a tetőt vízszigetelni is kell. A belső falakra tapéta, a pa­dozatra pvc és szőnyegpadló kerül. Mindezekhez ragasz­tó, glettelő, illetve kiegyen­lítő anyag is szükséges. Meg­jelennek a szellőző- és fűtő- berendezések, az épületasz­talos-ipar is újabb megren­deléseket kap: konyhabútor­ra, gardróbszekrényre, spe­ciális beépítésű nyílászárók­ra, térelválasztókra. A közvetlenül beépítendő anyagokat csak sok milliár­dos beruházásokkal lehet előteremteni. A cement- gyártás felfutása az első 15 éves lakásépítési program­mal együtt indult, idén már a negyedik gyárat helyezik üzembe Bélapátfalván. (Ér­demes egy pillantást vetni a kapcsolódó eszközökre is: a cement szállításához speciá­lis vasúti és közúti jármű­vek készültek; megjelentek a betonüzemek és a ház­gyárak; a panel szállításához trailer, a betonéhoz beton­keverő — szakzsargonban: mixer — gépkocsi szüksé­ges; a panelt toronydaru, a betont pedig betonszivattyú juttatja a beépítés helyére. A technológiai sor olcsóbb darabja, a mixer gépkocsi másfél millió forintba ke­rül.) A legkeményebb anyagból készül az épület szerkezete, és a panelos építési módnál a válaszfalak zöme is. Az öntött és más jellegű tech­nológiáknál egyre inkább tért hódítanak a könnyű, vakolást nem igénylő vá­laszfalak. Ezek nagyobb há­nyada duzzasztott gipszper- lit alapanyagú. Közéjük tar­tozik a Fejér megyei ÁÉV által osztrák licenc alapján gyártott ALBA-fal, és a ha­zai fejlesztésű üreges gipsz- perlit palló. Ennek előnye, hogy a pallók hossza., meg­egyezik az elhatárolandó tér magasságával, így a sí­nek közé csúsztatott 60 cm széles és 6 cm vastag dara­bokból termelékenyen épül­het a válaszfal, amelyre köz­vetlenül ragasztható a tapé­ta. A múlt évben két tetőszi­getelő anyag is jó minősítést kapott az ÉMI-től, úgy hogy most már az építőipari vál­lalatok fogékonyságán múlik, hogy olyan tetőket készít­sen, amelyek nem áznak be. A Bitulax nevű eljárást a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat dolgozta ki, ő a gyártó is. Az alapozó emul­zió, a szigetelő massza és a fedőréteg a hagyományos kefe mellett kompresszorral fújva, tehát jóval termelé­kenyebben is felhordható. Miután a szigetelés az egész tetőn egybefügg, így tartós­ságát hasonlítani sem lehet a csíkonként leragasztott bi- tumenlemeÜhez. A másik anyag gazdája a 21-es szá­mú ÁÉV. Ez úgy készül, hogy 8 atmoszféra nyomás­sal két komponensű poliure- tánnal szórják be a szigete­lendő felületet. Az így ke­letkezett habréteg 10 perc múlva lépésállóvá szilárdul. Három-négy betanított mun­kás 600-700 négyzetméter fe­lületet tud szigetelni 8 óra alatt. A termelékenység mellett a másik nagy elő­nye, hogy elhagyhatók a bá­dogszegélyek, mivel a hab a fal- és a kéményszegélyek­hez is kiválóan tapad. Mind­két eljárás alkalmas a régi tetők felújítására is. Készül ma már cement­kötésű faforgácslapból für­dőszoba térelem és műanyag zuhanyzófülke is. Az Épület­asztalos-ipari és Faipari Vállalat néhány éve gyártja a praktikus és tetszetős vá­laszfal szekrényeket. Ezek a kivitelező vállalatok érde­keltségének hiánya miatt nem terjedtek el. Hosszan lehetne még sorolni az új építőanyagokat, de egyben valamennyi megegyezik: a belőlük épült ház többe ke­rül a hagyományos anya­gokból készültnél, és — őszintén szólva — a nagyobb használati érték — vagy az egyéb előny — nem mindig fedezi ezt a többletköltséget. Legalábbis az új anyagok­ban rejlő termelékenységet ritkán használják ki az épí­tők. Ennek ellenére a fejlő­désnek ez az egyetlen járha­tó útja. A modem építőanyagok még nem igen nyertek teret a házilagos kivitelezésben, pedig a lakások jó fele így készül. Nos, a jövő biztató­nak tűnik: megjelent a Po- roton tégla, amelynek hőszi­getelő képessége duplája a hagyományos tégláénak; a családi házat építők is vásá­rolhatnak vakolást nem igénylő papírbetétes gipsz­karton válaszfal paneleket és vízzel történő keverés után nyomban felhordható Terranova vakolatot. A ház-- gyári rekonstrukció előreha­ladtával az itt készülő ele­mekből kisebb házak is épít­hetők. A Beton és Vasbeton- ipari Művek egyik panelcsa­ládja is felhasználható lesz hasonló célra. Németh Géza Nagyüzemi palántatermelés Nagyüzemi módszerekkel termesztik a paprika-, paradi­csom-, uborkapalántákat Gyulán, a Munkácsy Termelőszö­vetkezetben. Tápkockába ültetik a zsenge növényeket A palántákból több százezret adnak el nemcsak a gyulai kistermelőknek, hanem szinte az egész megyébe, a terme­lőszövetkezeteknek is De nemcsak fólia alatti termesztéshez állítanak elő palán­tát, hanem több milliót szabad földi neveléshez is Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents