Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
NÉPÚJSÁG 1979. március 8., csütörtök fl Március 8. brigád II Tanácsköztársaságért harcoltak Embernek lenni... Ez a harminchárom tagú brigád készíti elő a Békéscsabai Kötöttárugyárban a gyártást. Egy évben átlagosan 1400 új cikkre kell készíteniük dokumentációkat a varrodának, szabászatnak. Leírásaiktól, utasításaiktól, terítési rajzaiktól függ, hogy miként alakul a gyártó részlegekben a hulladékszázalék. — Miért nevezték el szocialista brigádjukat Március S-nak? — Egyszerű az oka. Korábban megvettük már a brigádnaplót, beszélgettünk a szocialista brigádalakulásról, de mégiscsak két évvel ezelőtt és éppen a nemzetközi nőnap alkalmából határoztuk el, hogy megpályázzuk a szocialista címet. — Akkor csak lányok és főleg asszonyok voltak a gyártás-előkészítésben. Mutassuk meg az üzemnek, hogy szervezettebb összefogással mire vagyunk képesek! — ez volt a cél. — Azóta egy szem fiúnk is van, a diszpécser: Nagy Balázs. A kérdésekre szóló felvilágosításokat : Tóth Mihály- né brigádvezető, Kolarovszki Pálné, Mátyás Tamásné, Fogéi Péterné, Földesi Lajosné, Erős Zoltánná, Adamik Kálmánná, Enyedi Lajosné, s a brigád többi tagja adja. A válaszokból is kitűnik, hogy habár alig egy éve szerezték meg a szocialista címet, jól összeszokott, agilis, s a gyárban is néhány dologban kezdeményező szerepet betöltő kollektívának ismerik el a Március 8. brigádot. — ök kezdeményezték tavaly, hogy a megyében újonnan felépülő öregek napközi otthonának egyszámlájára egynapi keresetüket befizessék a szocialista brigádok. Eddig 33 ezer forintot utaltunk át erre az alapra — mondják a termelési osztályon. — Hasonló, esetleg más formában — ahogy a szükségletek igénylik — akarjuk segíteni a nemzetközi gyermekévet is. Vállaltuk, hogy óvodásainkat, valamint a már régebben is patronált kisegítő osztály tanulóit kirándulásra visszük, de segítjük őket egyéb módon, a nevelés segédeszközeinek előteremtésében is... — Csaknem valamennyien fiatalok vagyunk, csupán négy leány van közöttük — egyelőre. Huszonkilencünk- nek harminchét gyerekünk van. Magunk is érezzük, mit jelentenek a családoknak a gyermekintézmények... A szocialista brigád tagjai zömükben a varrodákban, a szabászaton kezdték a gyári munkát. Adamik Kálmánná például 31 éve dolgozik az üzemben (ő a legidősebb köztük), Enyedi Lajosné pedig csak 1976 óta. ö csupán 19 éves. — A brigád hamar befogadott, segítettek. öröm ilyen jó légkörben dolgozni. — Az összetartásban van az erőnk — mondja a brigádvezető. — Ha kommunista műszakok szervezéséről, vagy társadalmi munkáról, vagy bármi másról van szó, egységes a brigád. Ezt példákkal is alá lehet támasztani. Tavaly augusztusban a szabadságolások, gyerekbetegségek miatt 1260 kiesett órát kellett a gyártás-előkészítésben helyettesítéssel pótolni. Megoldottuk anélkül, hogy kívülről kértünk volna ehhez segítséget. Mindig megoldjuk, egymás helyett dolgozunk, ha úgy adódik. Fél éve például Ko- larovszkiné látja el a beteg Szegediné munkakörét. A brigádnaplójuk példásan vezetett. Teljes részletességgel írják meg benne az eseményeket. A közös színház-, mozilátogatástól, a pártnapokon, a politikai oktatásokban való részvételig személyek szerint is dokumentált a brigád tevékenysége. Vállalásaik tíz pontjának teljesítése ilyen módon feltérképezett. Gazdasági vonalon a hulladékszázalék csökkentése, a helyettesítések megoldása a fővállalás, s azon túl mindaz, ami mélyítheti a szocialista összetartozás vonásait a 33 brigádtagban. — Hogyan tudják megoldani a beteglátogatásokat, a patronálásokat, a közös részvételeket egy-egy rendezvényre, amikor csaknem mindegyiküknek gyerekük van, és otthon is lenne elég tennivaló ? — Egyenjogúság van, nem? — felelik félig tréfálkozva, de mégis komolyan. — A „papa be van idomítva” otthon. Neki is kell foglalkozni a gyerekkel, a család gondjaival... — Rá is vannak szorulva arra, hogy segítsenek, bevásároljanak, néha levigyék a gyereket sétálni, hogy a lakásban gyorsabban haladjon a munka.. . — Persze azért néha meg kell mosni némelyikük fejét, mert „elfelejtik” levinni a szemeteskannát, ezt-azt nem Két hónap telt el az évből, s az élelmiszerek forgalma jól alakult. Milyen ellátásra számíthatunk az elkövetkezendő időben? Erről érdeklődtünk a Szolnok— Békés megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál. Alapvető élelmiszerek közül nem okoz gondot a só beszerzése, hiszen a második negyedévtől nagyobb mennyiség érkezik külföldről. Az egykilós párolt finomsóból viszont átmeneti hiányra számíthatunk. Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan mennyiségben és választékban is kielégítik az igényeket kristálycukorból. Már az üzletekben van a félkilós csomagolású Balaton mokka cukor, amely bővíti a választékot. Nem lesz fennakadás sertészsírból. A békéscsabai és az orosházi fiók az év elejétől folyamatosankapja a műanyag poharas zsírt, amelyet a Gyulai Húskombinát szállít. Kedvezőbb ellátás ígérkezik palackos étolajból. A napraforgóolaj aránya eléri a 63—65 százalékot. Az első félévben az egyenletesebb szállítások révén több margarin kerül az üzletekbe, mint az elmúlt év első felében. A kereskedelem első negyedévi hántolt- rizs-megrendelését az ipar 92 százalékban 'igazolta vissza. Bőséges készlettel rendelkeznek a FÜSZÉRT-fiókok gyári és házi tésztákból, a választék bővítésére esetenként importtermékeket is beszereznek. szívesen csinálják... De hát mindent mi sem győzünk, ezt belátják... Hatvannyolc szocialista brigád van a kötöttárugyárban. Jó munkájuk magával ragad valamennyi dolgozót, s ezért zárta 75 milliós nyereséggel a gyár a múlt évet. Ezt megbeszélték egymás között a Március 8. brigád tagjai, akik érdeklődnek az üzem közös dolgai iránt. Valaki még azt is megmondta, hogy 0,0235 a szorzó, amire a nyolc nap nyereségrészesedést kapják. — Rosszabb soha ne legyen! — Átlagfizetésük 2500 forint körül van — annyi, j mint a hasonló munkakörben dolgozó technikusoké. Mert a 33 tagú brigádból — ha legtöbben a varrodákban, szabászaton kezdték is a munkát, ma már tizenegyen technikusi képzettséggel rendelkeznek, egy főiskolával, egy pedig most jár főiskolára. Kettőjüknek esti marxista egyeteme van. Kilenc párttag és kilenc KISZ-tag dolgozik á brigádban, de valamennyien érdeklődnek az ország, s a nemzetközi élet eseményei iránt. Felháborodással beszélték meg a í kínai agresszorok Vietnam elleni orvtámadását és valamennyien remélik, hogy a békeszerető erők megfékezik a távol-keleti területhódítók további gaztetteit. József Attila írta halhatatlan versében, a Hazámban: „Szövőlány cukros ételekről álmodik, / Nem tud kartellekről...” A mi szövőlányaink gondolkodásába ma már belefér az egész világ. — Hogyan készülnek a nőnapra? — kérdezzük utolsóként. — Mi? — csodálkoznak el. — Erre az egy szem „fiúnk”- nak kell készülődni, aki tavaly is átadta a gyárvezetőség ajándékait... Tavaly — különösen a második félévben — megélénkült á kereslet az édességek iránt. Ezért az év első felében átmenetileg néhány édesipari áru hiányzik a polcokról. Táblás csokoládékból, drazsékból kielégítik az igényeket, de nem lesz elegendő desszertes díszdobozokból, olcsóbb csokoládékból. Ismét forgalomba kerül az 5 dekás diabetikus ét- és tej csokoládé. Gyártási nehézségek miatt hiányokra számíthatunk háztartási és minőségi kekszből. A Győri Keksz- és Ostyagyár teasüteményei ugyancsak kevés mennyiségben kerülnek a boltokba. A hiányt a sütőipari vállalatoktól beszerzett termékekkel pótolják. A konzerváruk választéka ebben az évben szerényebben alakul. A kedvezőtlen mezőgazdasági terméseredmények miatt akadozik az ellátás — többek között — az alma-, a cseresznye-, az őszibarack-, a málnabefőttekből. Főzelékkonzervekből csupán mennyiségben tud-» ják a keresletet kielégíteni. Folyamatos ellátás várható azonban zöldborsóból, zöldbabból és natúrlecsóból. A hús-, máj- és ételkonzervek forgalomba hozását a nyersanyag biztosítása, a doboz- gyártás üteme befolyásolja. Ugyanakkor nem lehet panasz a 'halkonzervekre, hi- | szén 15—20 fajta közül válogathatunk. Belföldi és a , szocialista országokból beho- ; zott bébiételek választékát , tőkés importtermékekkel gazdagítják. „Szeretettel köszöntjük Dávid Vince bácsit a párt megalakulása 60. évfordulója alkalmából. ClMEA raj” — Ezt a nyomtatott, de szavakkal is elmondott üdvözlést hozták magukkal Dávid Vince, veterán, Endrőd, Vör- röshadsereg utca 18. számú lakásába az endrődi úttörők, amikor egy piros dísznyakkendőt kötöttek az öreg harcos nyakára. — Tessék elmondani, Vince bácsi, hogyan alakultak nálunk az 1919-es események és mi volt azután? A záporozó kérdések közül ez volt az érdeklődés középpontjában. S a 76 éves Dávid Vince vékony, szaggatott hangon (mert a szegedi Csillag börtönben — ahol 1933-tól 18 hónapot töltött — szétroncsolták még a hangszálait is) beszélni kezdett: — Az egész világ zúgott akkor. Háború dúlt. A férfiak sokasága a frontokon, vagy megrokkant, családjaik meg itthon szűkölködtek, éheztek. Akik a lövészárkokból hazatértek, lázadoztak és arról beszéltek: új világ kezdődött az orosz honban, a nép elzavarta a cárevicst, a burzsujókat és kezébe vette a hatalmat. Ilyent kell csinálni itthon is, ha nem úgy akarunk élni, mint régen ... 17 éves legény voltam. Erős. 1918. karácsonya előtt még kukoricát törtünk egy gyomai uraság földjén, amit elosztottunk magunk között. Ám lóháton megjelent az uraság fia. Tiszt volt és kivont karddal hadonászott előttünk. El akart zavarni: itt ti nem csináltok közöst! — ordította. Ekkor láttam először, hogy mit jelent az összefogás. Huszonegyen voltunk, közülünk kiállt az egyikünk és emelt hangon azt mondta: Menjen haza innen, ha jót akar! Nem látja, hogy mi többen vagyunk? Itt most már az lesz, amit mi akarunk! Mindannyian mellé álltunk... Hetedik éves koromtól dolgoztam, mint cseléd, de ekkor éreztem először, hogy amiért megdolgoztam, az az enyém... — Mit csináltak ezután? — kérdezte az egyik úttörő. — Éreztük, hogy valami újat kéne tenni, de nem tudtuk hogyan ... Aztán 1919. februárjában, mikor a hideg ellenére is mindenki a piacon, az utcákon gyülekezett, véleményeket cserélt és latolgatta az eseményeket, magához hívott Szmarko Mátyás, a Kommunisták Magyarországi Pártja endrődi szervezetének elnöke és azt mondta: Fiam, kommunista párt alakult nálunk, olyan legényekre lenne szükség mint te, akik nem ijednék meg az árnyékuktól és akik össze tudják szervezni az ifjúságot is. — A proletárdiktatúra kikiáltásakor már erős párt- szervezet volt Endrődön. A munkások, parasztok ülték már a törvényt, szabályozták a járandóságokat, segítették a szegénysorsúakat, kezdték kialakítani az óhajtott új világot ... A direktóriumba a nép minden rétege bekerült... Egyszer, úgy április elején nagy plakátok jelentek meg: Fegyverbe! Bartos Pál, a direktórium tagja gyűlésre hívott mindenkit: A proletár- diktatúra veszélyben van. Imperialista hordák támadták meg a fiatal tanácsköztársaságot és el akarják pusztítani. Mindenki, aki fegyvert tud fogni, álljon a csatasorba, védje a munkások, parasztok hatalmát... így volt, gyerekek. — Endrődről 18-an indultunk el Szolnokra. Ott egyenruhát kaptunk, aztán vagonokat rakodtunk ki-be, meg élelmiszert, muníciót. Mozgott az egész ország. Onnan négyünket Budapestre irányítottak a rendfenntartó erők parancsnokságára. Engem is kiképeztek új feladatomra: a proletárdiktatúra nyomozóival burzsujok lakásaira kellett járnunk, akik valutát, aranyat siboltak ki az országból, hogy gyengítsék a tanácsköztársaságot. Részt vettem néhány bankár, és más reakciós letartóztatásában' ... Aztán ... Aztán megkezdődött a harc, s bár hősiesen helytálltak a Vörös Hadsereg csapatai, a túlerővel nem bírtak. Menekültek ezrei érkeztek a fővárosba Erdélyből. A Nyugati-pályaudvarra rendelték bennünket, ahonnan két szerelvény menekültet Zalaegerszegre kellett kísérnünk. Innen Szolnokra vezényeltek, de már nem tudtam odáig jutni, a front visszahúzódott. Majd a csóti fogolytáborban egy lengyel származású orvosezredes mellett kisegítő asszisztens lettem, aki papírokat szerzett és a Tanács- köztársaság bukása után ezekkel a papírokkal kerültem vissza Endrédre. Az úttörők kérdései nem akartak szűnni. Dávid Vince elmondta, hogyan alakult későbbi élete. A harcot a régi világ urai ellen nem hagyta abba. Kubikosként Ózdra került, ahonnan a Népszava levelezője lett, beszámolt arról a népnyúzásról a Népszava hasábjain, ami ott folyt a bányászok sérelmére. Végi Istvánnal így került kapcsolatba és 1925-ben az ő biztatására alakították meg Endrődön a Magyar Szocialista Munkás Párt alapszervezetét, amit Hunya István szervezett. Sajnos a párt vezetőit letartóztatták hamarosan. 1929-ben Polányi Máté illegális kommunista sejtet hozott létre Endrődön. Dávid Vince ennek is tagja lett. Illegális sajtóterméket, röpcédulákat terjesztettek, éltették az emberekben egy új világ eljövetelének reményét és harcra buzdították őket ennek érdekében. Szervezték a nincstelenek bérmozgalmait. 1933-ban aztán „a társadalmi rendszer elleni felforgatásért” letartóztatták Dávid Vincét is és 18 hónapi börtönre ítélték. Szabadulása után is csatasorba állt. Nem tudta őt megtörni a sok kínzás, amit a vizsgálati fogságban és a börtönben is elviselt. Hiába állt állandó rendőri felügyelet alatt, utat talált azokhoz, akik. várták szavait, hallgattak rá és szervezkedtek a fasiszta rezsim ellen. Én a felszabadulás után nem sokkal Lábatlanba, a nagy építkezésre kerültem és 1961-ig, a nyugdíjazásomig ott dolgoztam mint kubikos és mint a pártalapszervezet titkára. A megyei pártbizottság 75. születésnapján üdvözlő sorokban köszöntötte Dávid Vincét, amely többek között ezt tartalmazta: „... Amit eddig az élet különböző felelős posztjain végzett, abban mindig tükröződött az emberek szeretete, a munkásokért, parasztokért érzett felelősség tudata ...” Igen. Egy küzdelmes élet olyan harcosa volt, amivel az úttörők másik kedves, nyomtatott mondata köszöntötte a szeretett Vince bácsit: „Embernek lenni nehéz de másnak lenni nem érdemes.” V. D. A növényvédelem és a méhészet Napjainkban egyre többet Hallunk a mezőgazdaság és a méhészet kapcsolatáról. A műtrágyák és növényvédő szerep korában sokan gondolták már úgy, hogy a méhek nem játszhatnak jelentősebb szerepet a mezőgazdaság további fejlődésében. A legújabb kutatások azonban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyították. A hasznos rovarok, elsősorban a méhek, megporzó tevékenységükkel jelentős mértékben járulnak hozzá néhány növény, gyümölcsféle termésátlagának növeléséhez. Elméletileg tisztázódott; a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen ugyan a növényvédő szerek használata, de egyetlen nagyüzemben sem feledkezhetnek meg a méhek megporzó tevékenységéről. Látszólag tehát rendeződtek a láthatatlan frontvonalak. A korábbi években a nagyüzemek növényvédő szakemberei és a méhészek között is jó néhányan kitartottak egyébként tarthatatlan álláspontjuk mellett, miszerint a kettő nem létezhet egyidejűleg. Egymást követték a látványos, máskor hosszadalmas, idegölő perek a méhészek és a gazdaságok között. Ezért azután a méhészet az utóbbi 15—20 évben nem, vagy alig fejlődött valamit. Ma Magyarországon 40 ezer méhész, 600 ezer méhcsaládot gondoz. Csaknem valamennyi a háztáji és kisegítő gazdaságok tulajdonában van. A nagyüzemek többségében kezdeti próbálkozások után felszámolták a méhészeteket. A méhészek évente 700—1000 vakon mézet értékesítenek, amelynek nagy részét exportra szállítják. Ezenkívül a külkereskedelmi vállalatok jelentős mennyiségű virágport, viaszt, propoliszt adnak el külföldön. Békés megye 1300 méhészével és 25 ezer méhcsaládjával az ország megyéi között az 5. helyen áll. A különböző rendelkezések ma már súlyának megfelelően segítik a méhészet fejlődését. Az OTP 2 százalékos kamat mellett 50 ezer forintig úgynevezett méhészeti hitelt biztosít. Békés megyében ilyen címen eddig 4 millió forintot vettek igénybe. A „vándorló” méhészeket 55 százalékos fuvarkedvezmény illeti meg, s ma már a nagyüzemek csak kivételes esetekben tagadhatják meg a letelepedést. Ezzel párhuzamosan, különösen az utóbbi másfél évtizedben rohamosan fejlődött a mezőgazdaság kemi- zálása. Tavaly már 17 milliárd forint értékben szórtak ki a földekre műtrágyát, és a gazdaságok csaknem 4 millió forintért vásároltak növényvédő szert. Használatuk indokolt, mi több, nélkülözhetetlen. Nem kis szerepet kaptak eddig is abban, hogy a magyar mezőgazdaság gabona-, takarmány- és ipari- növény-termesztésben megközelítette, vagy túlszárnyalta az eddig élenjárókat. Olyan körülmények között tehát, amikor a mezőgazda- sági megporzás csaknem 80 százalékát a méhek végzik, szükségszerű a méhészet és a mezőgazdasági nagyüzemek együttműködésének javítása. Ez fogalmazódott meg egyébként a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson március 6- án megtartott tanácskozáson, amelyen a megye növényvédelmi szakemberei és a méhészeti szakcsoportok vezetői vettek részt. A megbeszélésen szóltak a kölcsönös informálás jelentőségéről, s a gyakorlatban is alkalmazott kedvező tapasztalatokról, így többek között a Kondoroson megszervezett riadóláncról is. A repülőgépes növényvédelem korszakában nagy jelentőségű, hogy a tanácskozás végeztével egységes álláspontot sikerült kialakítani, amely tovább segítheti a már meglévő rendelkezéseken túl a méhészek és a mezőgazdasági nagyüzemek kapcsolatának rendezését. —nyes— Varga Dezső Új termékek, korszerűbb csomagolás Milyen ellátást ígér a FŰSZERT?
