Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-07 / 55. szám
1979. március 7., szerda e IS HAMM 35 millió forintos árbevétel Megkezdődött a sorozatgyártás Tizenkettedik számvetés a békéscsabai baromfitenyésztő szakcsoportnál Nem mindennapi tanácskozásra jöttek össze a közelmúltban a Báldy Bálint- emlékplakett arany fokozatával immár kétszer kitüntetett Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ baromfitenyésztő szakcsoportjának tagjai. Mind a 186-an arra voltak kíváncsiak, hogy meddig jutott szakcsoportjuk, amely 12 évvel ezelőtt az ÁFÉSZ sokoldalú segítségével jött létre, s amely azóta is élvezi e szövetkezet támogatását. A kíváncsiság nem volt megalapozatlan. Ugyanis az évről évre egyenletesen felfelé ívelő eredmények ismeretében is megannyi gondot, akadályt kellett a vezetőknek, valamint a szám szerint folyamatosan gyarapodó tagságnak leküzdenie. Különösen így volt ez 1978. utolsó két hónapjában, amikor- is mintegy 4—5 millió tojás értékesítése látszott úgyszólván lehetetlennek. A szakcsoport tagjai — akik az említett 1978. évi értékesítési gondok közepette együtt izgultak a vezetőkkel — elégedettek voltak az intéző bizottság és a felügyelő bizottság beszámolójával. Következett ez abból, hogy Bakos Mihály, az intéző bizottság elnöke és Gajdács András, az ellenőrző bizottság elnöke őszintén adtak számot a szakcsoport helyzetéről, a külső körülmények, s a belső problémák okozta gondokról egyaránt. Viszont azt sem hallgatták el, hogy némely szakcsoporti tag egyéni érdekeit túlzottan szem előtt tartva időnként megfeledkezik a csoportérdekről, az anyagi természetű kötelezettségek teljesítéséről. A beszámolók azt sem rejtették véka alá, hogy az idei esztendő a tavalyinál is nagyobb szerződéses fegyelmet, jobb gazdálkodást, a partnerekkel és társszervekkel való még fokozottabb kapcsolat kialakítását feltételezi. És ez nemcsak a szakcsoport vezetőire vonatkozik, hanem a tagságra is. Mert csak így képzelhető el, hogy ez a közösség 1979-ben is tovább lépjen. A fent említettekkel csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy ezen a szakcsoporti közgyűlésen olyan számvetést hallottunk, ami előre viszi ezt a közösséget, Csizmár György, a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ elnökhelyettese felszólalásában nem titkolta el, hogy a szövetkezet keretében működő 17 szakcsoport közül ez a közösség dolgozik a legjobban. Itt mondható legegységesebbnek a vezetés, legjobbnak a szerződéses fegyelem betartása, legkövetkezetesebbnek az ellenőrzés. Következésképp, a MÉSZÖV ellenőrzési irodája által végzett 1978. évi vizsgálat is csak néhány formai hibát tárt fel. Mindezek ismeretében váltak érthetővé előttünk úgy igazán azok az eredmények, melyekről Bakos Mihály, a szakcsoport elnöke előzőleg szólt. Többek között, hogy a 186 tagot számláló közösség 1978-ban 10 millió árutojást adott le a szakcsoportnak, amit a vezetőség segítségével értékesített. Jó eredményt értek el a csibekeltetésben is. Évenként mintegy 250—300 ezer naposcsibét keltet ki a szakcsoport, melyből elegendő mennyiség jut Békéscsaba és környéke kisgazdaságaiba is. Ugyanakkor 1978- ban mintegy 25 ezgr darab kiselejtezett tyúkot értékesített a szakcsoport. Továbbá a múlt évben felvásárolt a szakcsoport 114 ezer 800 darab Hampshire tenyésztojást és 231 ezer darab Hubbard húshibridet, melyből 97 ezer 236 Hampshire, illetve 175 ezer húshibrid csibét keltettek ki. A Hampshire tenyész- tojás kelési aránya 85, a húshibridé 76 százalékos volt. A szakcsoport vezetői mindenekelőtt a Hampshire te- nyésztojás kelési arányával elégedettek. Egyébként 1978- ban a szakcsoport a tervezett 220 ezerrel szemben 270 ezer naposcsibét keltetett ki. Jelentős lépés volt az is, hogy tavaly a Hőgyészi Állami Gazdaságból olyan te- nyészállományt szerzett be az intéző bizottság, melyből most is 1200 tyúk hetenként 5 ezer tojást ad. Közben a Bábolnai Állami Gazdaságtól 65 ezer naposbaromfit, a bé-i késcsabai Szabadság Tsz-től 16 ezer előnevelt jércét vett át. Erre az évre a szakcsoport tagjai számára 67 ezer naposcsibét rendeltek. Ettől az állománytól 1979-ben és 1980-ban tetemes mennyiségű tojást vár a szakcsoport. Mindent egybevetve 1978- ban a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ baromfitenyésztő szakcsoportja 35 millió 511 ezer forintos árbevételt teljesített. Csak megjegyezni kívánjuk, hogy 1978-ban 269 vagon tápot szerzett be tagjai állatállománya számára a szakcsoport intéző bizottsága. Ma már ennék a szakcsoportnak az oszthatatlan tiszta közös vagyona — hallottuk Bakos Mihály elnöktől — eléri az 1 millió 600 ezer forintot. És ami szintén idekívánkozik : e szakcsoport idei beruházási igénye ösz- szesen 1 aggregátor beépítése. Ugyanis már teljesen kiépült korszerű telephellyel rendelkezik ez a közösség. Ezek az eredmények azonban nem teszik elbizakodot- tá a szakcsoport vezetőit és a tagságot. Ugyanis tudják, hogy az idei és a későbbi esztendők minden korábbinál nagyobb feladatokat állítanak elébük. Most például — több más mellett — meg kell értetni jó néhány szakcsoporti taggal, hogy az 1978. novemberi és decemberi hónapok tojásértékesítési gondjaiból ne vonjanak le mesz- szemenő következtetéseket. Vagyis egyes tagok ne számolják fel tojást termelő állományukat. Erre hívta fel a közgyűlés figyelmét Fekete Béláné, a MÉSZÖV osztályvezetője. Továbbá arra. hogy a BOV által jelenleg alkalmazott alacsonyabb tojásár ne okozzon visszaesést. Ugyanis az idén, de később hasonlóan szüksége van az országnak jól értékesíthető minőségi tojásra. Az olyanra, mint amilyet a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ baromfitenyésztő szakcsoportjának tagjai 12 év óta állományaikkal termeltetnek. Balkus Imre 0 Békés megye Vízszintes: 1. Aszal. 6. Elemei! 9. Lila virágú, örökzöld félcserje. 15. Erőgép. 16. Példakép. 18. Magasra teszi. 19. Férfinév. 20. Irt. 22. Balszerencse. 23. Hozzátartozó. 25. Török férfinév. 27. H. E. 29. Nitrogén és alumínium vegyjele. 30. Mező- gazdasági eszköz. 32. E. O. R. 33. F. R. 34. A. M. U. 36. Nyaraló jellegű község, gyógyvizei a reumatikus, mozgásszervi megbetegedések gyógyítását segítik elő. 39. Bolond, franciául. 40. Vonal, írás, sor, latinul. 42. Elképzelései. 43. Zsibong. 45. Legközelebb 1980L-ban lesz. 46. Szőlőfajta. 47. V. I. U. 48. Háziszárnyas. 51. Május 19-én van a névnapja. 52. Galambféle, de annál kisebb madár. 54. ősrégi. 55. NDK politikus (Willie). 57. O. U. R. 58. Halál, németül. 60. P. O. O. 61. U. A. G. 63. Neves grafikus (János). 65. Piaci árus. 68. Napszak. 69. Csodálkozó. 70. Népvándorlás korabeli nép. 71. ívpapír. 72. Személyes névmás. 73. Kicsinyítő képző. 74. D. C. 76. ZS. A (az első négyzetben kettősbetű). 77. Y. G. 79. A magnak a növényt kezdeményként tartalmazó része. 82. Megkésett. 84. Latin és. 85. Élesíti. 87. Névutó. 88. Nagy zeneszerzőnk. 90. Híres csárdája, amely a nótába is belekerült, ma is áll, mint az új vendéglő melléképülete. 91. A község műemléke az 1848-ban épült görögkeleti templom. Két újság — egy rejtvény Junoszty típusú televíziókészüléket nyerhet, aki ,a Békés megyéről szóló öt keresztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a LOBOGÓ szerkesztőségébe. A Békés megyei Népújság szerdai számaiban (február 28-án, március 7-én, 14-én, 21-én és 28-án) közöljük a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A rejtvényeket kiegészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÓ március hónapban megjelenő számaiban találják meg. Kérjük az öt megfejtést egy levelezőlapon április 18-ig küldjék be a LOBOGÓ szerkesztőségébe: 1394 Budapest, Pf. 427. Légfékszelep a battonyai MOM-ból Alig másfél évvel az üzem átadása után véget ért a tanulóidő a battonyai MOM- gyáregységben. Kezdetben különféle forgácsolt alkatrészeket készítettek a nagyüzemek, de már ekkor is készültek jövendő feladatukra, a légfékszelepek gyártására. Tavaly már a légfékszelephez gyártottak alkatrészeket, többen pedig Budapesten, a MOM kalibergyárában tanulták a szerelést, természetesen úgy, hogy közben termelő munkát folytattak. A fiatal gyáregység hamar felnőtté vált, amit az elmúlt év eredménye is jelez. Anyagmentes termelési értékük 21 millió forint volt és ezt 105 dolgozóval érték el. Ez annyit jelent, hogy minden dolgozójuk csaknem 200 ezer forint értékű munkát teljesített egy év alatt. Az 1979-es évre tovább nőttek a feladatok, mert késztermék-kibocsátás is szerepel a gyáregység programjában. Ez a késztermék a már említett légfékszelep, amely feladatánál fogva rendkívül kényes gyártmány. A járművek biztonsági berendezései közül a legfontosabbat, a féket működteti, nem fordulhat elő tehát a legkisebb hiba sem. Gyártás közben ezért rendszeres és szigorú minőség- ellenőrzés és összeszerelés után is minden darabot egyedileg kipróbálnak. A gyáregységet csak hibátlan termék hagyhatja el. Az idén 40 ezer légfékszelepet készítenek Battonyán, ebből 30 ezret a Szovjetunió vásárol meg az MTZ Traktorgyárnak. Ezenkívül a továbbiakban is készítenek műszer- és olajfékalkatré- szeket is. Az idei megnövekedett feladatokat gyakorlatilag változatlan létszámban teljesíti a gyáregység, és ebben nagyban számítanak a szocialista brigádok segítségére. De nemcsak nekik, hanem a fiatalos lendületnek is köszönhető az elmúlt évi eredmény, hiszen a gyár dolgozóinak 80 százaléka 30 éven aluli, ők nemcsak az üzemben állnak helyt, hanem a társadalmi munkából is kiveszik részüket. A nagyközség szépítéséi e, iskolák patronálására sok szabad idejüket áldozták már fel. De dolgoznak a fiatalok a gyáregység bővítésén is. Segítenek a tereprendezésben és más szükséges munkákban, hogy minél hamarabb elkészülhessen a most épülő 1200 négyzetméteres új csarnok, amely a szereidének, a kikészítő üzemnek és a tanműhelynek ad otthont. A terv szerint 1980- ban készül el az épület, és akkor csaknem megkétszerezi termelését a MOM battonyai gyáregysége. Minden darabot egyedileg vizsgálnak meg a próbapadon Fotó: Lónyai László II lehetőségek korlátlanok, de... Homokszemek a zöldség-vertikumban Zsitvai Attila, a MÉM főosztályvezető-helyettese tartotta volna az utolsó előadást a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés kertészeti tanfolyamán a napokban, Békéscsabán. A zöldségtermesztés, -forgalmazás és -feldolgozás VI. ötéves tervben várható alakulásával foglalkozó program azonban elmaradt. Pótlásáról — ötletesen — úgy gondoskodtak a szervezők, hogy vitát rendeztek a résztvevők körében a jelzett kérdésekről. Zöldségellátásunk szempontjából mindenekelőtt néhány aggasztó adatról hallottunk. Megyénk középső térségében sok téesz csökkenti zöldség-vetésterületét. Több száz hektáron számolták fel a zöldborsótermesztést, például Endrődön, Eleken, Gyulán, Orosházán, Pusztaföldváron és Tótkomlóson : csökkentést terveznek Kamuion, Gerendáson és Kétsopronyban is. A magyarázat egyszerű: a zöldborsó hozza a legkisebb árbevételt. Csökkent a hagyma és a burgonya vetésterülete is. Mindez azt jelen-, ti, hogy összesen 16—17 százalékos a zöldség-vetésterület csökkenése megyénkben — kivéve a BAGE taggazdaságait, amelyekben viszont ez a terület valamelyest nőtt. A csökkenés fő oka — foI galmazták meg többen is a vita során —, hogy a termelés, a felvásárlás (forgalmazás) és a feldolgozás között még mindig nem kielégítő az összhang. Gondot okoz a felvásárlási és a belső elszámoló árak különbsége; a termelők nem informálódnak frissen a piacról; a felvásárlók is olykor a szabványhoz ragaszkodnak, pedig egyetlen „szabvány” létezik: amilyen minőségű és árú terméket igényel a vevő, az az eladható. Megyénkben számos nehézség forrása az is — fejtegették a hozzászólók —, hogy termelünk ugyan zöldséget, de nem eléggé alkalmazkodunk például a konzervgyár nagyon is konkrét, a feldolgozó-folyamat technológiája által meghatározott igényeihez. Zöldségtermesztőink egyelőre még olyan fajtákat termesztenek, amelyekkel egy évben legfeljebb 4—5 hónapig jelentkezhetnek a piacon, holott a zöldség piaca is 12 hónapos. A megfelelő fajták választékának kialakítása az idő és a partnerek szempontjából egyaránt bővíthetné a keresletet: a konzervipari, az export- és a belföldi igények előnyösen egészíthetnék ki egymást. Néhányan — mint például Eke Sándor, a Körösök Vidéke Tsz-szövetség és Kujbus György, a Békéscsabai Állami Gazdaság képviseletében — szóvá tették: tavaly gyakorta lassú volt a zöldség átvétele, sokszor nem egyértelműen alakult a minősítés, különösen akkor, ha nem a termelőnél, hanem a gyárban történt. Felül kellene vizsgálni azt is, hogy az értékesítés hasznából — indokoltan — méltányos rész jut-e a legnagyobb kockázatot vállaló termelőnek. Benkő László konzervgyári felügyelő válasza: a helyszíni átvételt a gyár munkaerő híján nem tudja megoldani, ezzel szemben mind korszerűbb osztályozó gépeikkel igyekeznek elkerülni a szubjektivizmust a minőség meghatározásánál. Befejezésül Nagy Mihály, a BAGE igazgatója foglalta össze a tanfolyam tanulságait. Zöldségtermesztőink fő feladata a termelés színvonalának további növelése — mondotta —, s ehhez megvannak az eszközeik: a föld, a termőképes fajták és a jó termelési technológia. Mindez azonban kevés, mert az eredményes gazdálkodáshoz alkotó gondolkodás is szükséges. Vonatkozik ez a technológia betartására és arra is, hogy többnyire magáról a növényről „leolvasható”, mikor mit kíván. A termelés gazdagodó eszköztára végeredményben a biológiát és a növényélettant szolgálja, mint legfőbb termelési tényezőt. Jelenti ez azt is, hogy a termelési, eredmények — egészen egy-egy növényfajta „genetikai” lehetőségeinek határáig — gyakorlatilag korlátlanok, s gazdaságaink legtöbbje, sajnos, igen messze van még attól, hogy kihasználja ezeket az adottságokat.- v. j. -