Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

1979. március 6., kedd JgHsWUtM Noteszlapok A felelősséggel nem lehet dobálózni. Lassan kezdünk rájönni, hogy ezen a téren csak a következetesség hoz­hatja meg a kívánt ered­ményt. Igen ám, csakhogy sokszor az az ördöngös kér­dés, kinél kezdődjön a fe­lelősségre vonás. >1 gyakor­lat igazolja, hogy a keres­gélés, a találgatás, egyszóval a bizonytalanság, olykor a ködösítéshez vezet. Pedig a megoldás kézenfekvő. íme a példa. Megyénk egyik élelmiszer- ipari vállalatánál történt. Fegyelmi büntetést kapott a műszakvezető. A hirtelen jött felsőbb szintű ellenőrzés megállapította, hogy a ter­mékcsomagolás nem min­denben felelt meg az egész­ségügyi előírásnak. Az áruk többsége kifogástalan volt. De az a néhány súlyosan esett a latba. A vállalat kül­földre is szállít. Szigorúak az egészségügyi előírások. Az ellenőrzés nem terjed ki arra, hogy ki az a dolgozó, aki a szabályokat megszegte. A büntetés éppen ezért fel­háborította a műszak veze­tőjét. Megkérdőjelezte a jo­gosságát. Sőt mi több, ő maga nézett utána a dolog­nak. Rövidesen megállapí­totta, hogy két dolgozó szeg­te meg az előírásokat. Von­ja őket felelősségre a válla­lat! Ezzel a felkiáltással fel­lebbezett. Csakhogy mindez a fegyelmi büntetés kiszabá­sa után történt. A tárgyaláson elutasították a fellebbezését. Mulasztásá­hoz ugyanis nem fért két­ség. Vajon miért nem a fe­gyelmi kiszabása előtt intéz­kedett a szabályok betartá­sáról? Lám-lám, a felelős­ségre vonásnak néha ^ösztön­ző hatása is van. % Íme egy nőnapi hír. A kö­zelmúltban a régészek rá­bukkantak Xanthippe filo­zófiai jellegű műveire. Sőt mi több, ez az asszony ver­seket is írt. Hát nem döbbe­netes! Ugyanis Xanthippe nem volt más, mint Szókratész felesége. A híres görög böl­cselőé, akiről olyan elisme­rően szól a filozófia történe­te. S amennyi jót csak el­mondtak a kortársak, s a késői kor unokái a férfiról, legalább annyi rosszat regél­tek az asszonyról. Szókra­tész zseniális bölcs. Az ellen­pólus pedig egy házsártos fe­leség, aki képtelen felemel­kedni férje káprázatos szel­lemi színvonalára, örökké morcoskodik, panaszkodik és apró-cseprő dolgokkal za­varja, piszkálgatja férjét, aki eközben az emberiség szá­mára fogalmaz örök érvé­nyű tanokat. Csoda, hogy Szókratész nem vált el tőle! Egy ilyen asszonnyal élni rosszabb Dante poklánál. Ilyen képet festettek a fér­fiak több mint egy évezre­den keresztül Xanthippéről. Ehhez még a nők is hozzá­járultak egy-egy sötét ecset­vonással. Az évszázadok so­rán senki sem emelt szót védelmében. Most pedig az ásatások napvilágra hozták műveit, melyekből egyértel­műen kitűnik, szellemileg is méltó társa volt férjének. Méltatlanul tévedett tehát a történelem ennek az asz- szonynak a megítélésében. S erre csak most jöttünk rá. Apropó! A napokban fel­keresett egy férfi a szer­kesztőségben. A harmadik házassága is dugába dőlt. Megcsukló hangon mondta el, hogy melléfogott, amikor elvált első feleségétől. Most őszülő fejjel kezd rájönni, az első volt az igazi. (Serédi) Minden hónap első vasárnapján rendezik a használt autók vásárát Gyulán. Az elmúlt vasárnap is — közrejátszott eb­ben a napfényes időjárás — sok járművet „hajtottak fel” a piacra. A fiatalokat — a kisebb ár miatt is — főleg a mo­torkerékpárok érdekelték Vasárnapi autóvásár Gyulán ,\ „mustrára" kitett járművek sok érdeklődőt vonzottak. A kiválasztott gépkocsi motorháztetejét is felnyitották, úgy hallgatták, elég szépen duruzsol-e a motor. Persze árgus szemekkel figyelték a gumik állapotát, a karosszériát A piac sztárja ez a ZH-s Mercedes volt. amiért a tulajdo­nosa 140 ezret kért. Nem tudjuk, született-e sok üzlet, cse­réltek-e gazdát a gépkocsik, mindenesetre az érdeklődés nagy volt, a kért árak magasak. Trabant, 6 éves, 40 ezerért kelt el. 1200-as Ladák gazdái 80 ezren alul nem is köszön­tek Fotó: Béla Ottó Szociálpolitikánk legnemesebb feladata: Gondoskodás az emberről A napokban tartotta éves beszámolóját a Volán 8. sz. Vállalat szakszervezeti bi­zottsága. Az elmúlt év mun­kájáról Bácskai László vszt- titkár adott számot. — Testületünk megállapí­tása szerint a múlt évi vál­lalati tervünk reális, jó ala­pokra épülő gazdasági terv volt. A fejlődés, az elért eredmények dolgozóink jó munkáját bizonyította. Nagy figyelmet fordítottunk 1978- ban is az élőmunka csökken­tésére, az ezzel elérhető lét­szám-megtakarításokra, a fuvarozás szervezési színvo­nalának fejlesztésére, a ve­zénylés javítására, valamint a felesleges állásidők csök­kentésére. Természetesen a vállalat profiljából adódóan kiemelt feladatunk volt a személyszállítás területén je­lentkező igények maradékta­lan kielégítése, a kulturált­ság további növelése. Jelen­tősen javult a megye közle­kedése 1978-ban. Elősegítette ezt a beszerzett 37 új autó­busz is. Szanazugban levő üdülőnk és a gyulai átmenő szállás fejlesztésére közel egymillió forintot fordítottunk, amely dolgozóink pihenését, kultu­rált szabadidő-eltöltését szol­gálja. Életszínvonal-politi­kánk megvalósításával elér­tük, hogy amíg 1977-ben az egy főre jutó átlagbér 35 ezer 718 forint volt, addig ez a szám a múlt évre 38 ezer 883 forintra emelkedett. A szocialista munkaver­senyben vállalatunknál 125 brigád vett részt közel 1300 fővel, ez a vállalat létszá­mának egyharmadát jelenti. Az 1978. évi értékelés alap­ján két szocialista brigád ér­demelte ki a „Vállalat Kivá­ló Brigádja”, egy a „Válla­lat Kiváló Ifjú Szocialista Brigádja” kitüntető címet. A dolgozókkal való törő­dés és foglalkozás nemcsak a személyi jövedelmek növe­lésében, a munkaidő csök­kentésében valósul meg, ha­nem ide tartozik dolgozóink szociális, kulturális igényei­nek kielégítése is. Szociálpo­litikánk legszebb és legne­mesebb feladata az ember- V ről való fokozott gondosko­dás. Bővítettük az általános orvosi ellátást, emelkedett az üzemorvosok száma. A fizikai dolgozók egészségvé­delmét, a gépjárművezetőink munkalélektani vizsgálatát rendszeres feladatnak tart­juk. Vannak gondjaink is. Ilyen példáid az étkezés minősége. Többszöri tárgyalást foly­tattunk a Dél-alföldi Ven­déglátóipari Vállalattal a minőség javítása érdekében. Az ígéretek a javításra csak rövid időre szólnak. A múlt évben 32 dolgozónk kapott lakásépítési és vásárlási tá­mogatást. .. Számot adott még a vszt- titkár a több gyermekes és gyermekét egyedül nevelő szülőknek adott támogatás­ról, a nyugdíjasokkal való törődésről, a segélyezésekről, az üdülési lehetőségekről, az újítási mozgalom fejlődésé­ről, a döntőbizottság munká­járól, az oktatási és közmű­velődési helyzetről... Vége­zetül a választott tisztségvi­selők és szervezett dolgozók segítségét kérte az 1979-es évre kitűzött szakszervezeti és vállalati feladatok sikeres teljesítéséhez. Béla Vali Nemzetközi gyermekkonferencia Már mintegy ötmillió fo­rintot fizettek be az általá­nos és középiskolások az idén megnyitott gyermekszo­lidaritási alapra — tájékoz­tatták az MTI munkai ársát a Magyar Szolidaritási Bi­zottságnál. A magyar fiata­lok szőtteseit, faragásait, a kézimunkákat, emléktár­gyakat, játékokat iskolai rendezvényeken, bazárokon értékesítik, s az értük ka­pott forintokkal elsősorban a fejlődő országok gyerme­keit támogatják. A nemzetközi gyermekév egész világot átfogó prog­ramjának magyarországi si­keréhez számos rendez­vénnyel, kezdeményezéssel kíván hozzájárulni a nép­front, az Országos Béketa­nács, valamint az UNICEF magyar bizottsága is. A nép­front megyei, városi, községi és körzeti aktívái — a nem­zetközi gyermekév magyar nemzeti bizottságához csat­lakozva — óvodák, bölcső­dék, parkok, játszóterek, sportpályák építésére hívják a lakosságot, A tervek sze­rint Magyarországon 1979- ben társadalmi munkával több mint száz gyermekin­tézményt alakítanak ki, s a bejáratnál emléktáblán örö­kítik meg a városok, a fal­vak lakóinak összefogását. Néprajzi értékű, az apák, nagyapák szellemét, ügyes­ségét is hordozó gyermek­dalok és gyermekjátékok gyűjtésére hív fel a népfront országos honisme­reti mozgalma. Remélik, hogy sok, már-már feledés­be merülő dallamot, s fa­ragott játékot, illetve tár­sasjáték szokást sikerül megmenteni a feledéstől. Ugyancsak a nemzetközi gyermekév jegyében több mint 4500 fiatalt várnak az idei olvasótáborokba. Ezekben a napokban ösz- szegzik az Országos Béketa­nácsnál a február végi, a gyermekek jogaival és vé­delmével, a magyarországi eredményekkel és teendők­kel foglalkozott tudományos tanácskozás anyagát. A ta­pasztalatokat hasznosítják a júniusra Budapesten összehívott nagyszabású nemzetközi tanácskozás elő­készítésében is. Nők a közéletben A gyáregység párttitkára Amikor 1948-ban a párt tagja lett, az a cél vezérel­te, hogy ő is tevékenyen közreműködjék egy olyan világ kialakításában, amely­ben vége szakad a sze­génységnek, megalázottság- nak. Erre ösztönözte az a hatás, amelyet az uradalmi cselédsorban élő szüleinek és testvéreinek a nyomorú­ságos élete gyakorolt rá. Kezdettől fogva szívesen vállalt pártfeladatokat. A munkahelyén nemegyszer megválasztották pártveze­tőségi tagnak, 1970-ben pe­dig Békéscsabán, a Híradó­technikai Vállalat 1-es szá­mú gyáregységében — mint számviteli és pénzügyi cso­portvezető — a pártalapszer- vezet titkára lett Lipták Mi­hály né. Fontos feladatának tekin­ti, hogy a gyáregység minél jobb gazdasági eredményt érjen el. Ennek sok össze­tevője van, de az egyik leg­lényegesebbnek a jó közér­zet megteremtését, megóvá­sát tartja, amiről így be­szél: — Ügy vélem, elsőren- dő fontosságú dolog a szo­cialista erkölcs érvényesí­tése. Az, hogy például azo­nos munkáért azonos bért kapjanak a dolgozók. Ne legyen kivételezés! Ezt elsősorban a nőkkel hozza kapcsolatba, akik 8—10 évvel ezelőtt még kevesebbet kerestek, mint a férfiak. De a gyáregység, amelynek több mint 50 szá­zaléka nődolgozó, folyama­tosan rendezte az ügyet. Más a helyzet azonban, amikor a nőket vezetői munkakörbe akarják he­lyezni. Erről a következőket mondja: — Nehezen szánják rá magukat, hogy vezetők le­gyenek, vagy közéleti tevé­kenységet vállaljanak. Ál­talában a családjukon be­lüli elfoglaltságukra hi­vatkoznak. Nemegyszer azonban a férj van a hát­térben, aki segítség helyett inkább ki akarja szolgáltat­ni magát. Lipták Mihályné négy gyermeket nevelt, akik már felnőttek, és a legki­sebb, az egyetemista fia ki­vételével önállóak. De míg kicsik voltak, ő akkor is igyekezett a sok szabad időt igénybe vevő társadalmi megbízatását teljesíteni. Igaz, a férje, aki pártmun­kás volt, ehhez segítséget nyújtott. Ugyancsak az elsőrendű fontosságú követelmények­hez sorolja a párttagok és a vezetők példamutató mun­káját, magatartását. Ez alól felmentést senki sem kaphat. — Egyszer — emlékszik vissza — valaki, aki elég jelentős funkciót töltött be, több jogot formált a ma­gánügyei intézésére, mint amennyi általában megille­ti a dolgozókat. Elvesztette a tekintélyét, aztán el is kellett mennie tőlünk. — Az emberek kritikusan nézik a világot. Szeretettel beszél a fiata­lokról : — Jó a szakgárda, tanul, alkotó kedvű, keresi az újat — állapítja meg, s hozzáfű­zi: — Tavaly a 30 éven aluli fizikai dolgozók közül 7-en lettek párttagok. Nem utolsósorban a fiata­lok munkájának, tevékeny­ségének tudható be, hogy a gyáregység évről évre jó gazdasági eredményt ér el, bár egyre nehezebbek, mű­szakilag bonyolultabbak a feladatok. De ma már nyu­gati exportra is készülnek termékek. Lipták Mihálynénak jócs­kán van tennivalója. Néha munkaidő után is, mert pártvezetőségi ülést és tag­gyűlést csak akkor lehet tartani. Mint a városi párt- bizottság tagja, rendszerint ugyancsak olyan megbíza­tást kap, amit munkaidő után kell végrehajtani. Mégis örömmel vállalja. Hogy szebb, gazdagabb, em­beribb legyen a világ. Pásztor Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents