Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-06 / 54. szám
1979. március 6., kedd Kiállítás és értekezlet Össznépi szemetelés „Eredményes az agresszor A napokban újabb és újabb tiltakozó gyűlésekről, táviratokról értesült szerkesztőségünk. Legutóbb is megyénk több állami és szövetkezeti termelő egységében tartottak ilyen jellegű összejöveteleket a dolgozók azért, hogy a vietnami népet ért kínai támadás miatt hangot adjanak felháborodásuknak. A két ország budapesti nagykövetségéhez, valamint az Országos Béketanácshoz az alábbi sorokat juttatták el a közgyűlések és az értekezletek résztvevői. Az Orosházi Üveggyár KISZ-istái ezt írták: „Mindannyiunkat mélyen megdöbbentett az a hír, hogy a kínai fegyveres erők 1979. február* 17-én szervezett támadást indítottak a VSZK ellen. .. Egyetlen állam sem veheti magának a bátorságot, hogy a nemzetközi jog sárba tiprásával, önbíráskodásra ragadtassa magát, és veszélyeztesse a nálánál kisebb államok létét, a világ békéjét. Követeljük a kínai csapatok azonnali kivonását a VSZK területéről, hogy Vietnam népe békés körülmények között építhesse országát. El a kezekkel Vietnamtól !” oktatóképzésben részt vevő, valamint a tanítóképző főiskolák és az óvónőképző intézetek hallgatóinak. A tárgyat a harmadéves hallgatók egy féléven át heti két — a történelem szakosok heti három — órában tanulják és féléves beszámolóval, illetve kollokviummal zárják. Több mint egy évtizede tevékenykedik már igen eredményesen Ecsegfalván Ben- cze Elemérné könyvtáros és özvegy Sipos Istvánné irányításával a hímzőszakkör. Az is szokás már, hogy ilyenkor a nőnapon bemutatják munkájukat a községi kul- túrházban. Vasárnap délután került sor a kiállítás ünnepélyes megnyitására. Zsúfolásig megtelt a nagyterem, amikor Dékány László, a HNF községi elnöke átadta a kiállítást az érdeklődőknek, majd Gubucz Miklós, a községi pártvezetőség titkára ünnepi beszédben méltatta a nőnap jelentőségét, és dicsé- rően szólt a hímzőszakkör lányainak, asszonyainak munkájáról. „Szebbnél szebb munkát csináltak, amit bizonyít az itt megrendezett gyönyörű kiállítás, mely szíharcot ellen” Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ tagsága szintén követelte a kínai agresszió azonnali megszüntetését, a megszálló csapatok kivonását a sokat szenvedett ország területéről. Ugyanakkor a dolgozók támogatásukról, szolidaritásukról biztosították a vietnami népet, amely a szocialista társadalom építéséért, Indokína békéjének megszilárdításáért harcol. Az Orosháza és Környéke Háziipari Szövetkezet hasonló tartalmú táviratot küldött a budapesti vietnami nagykövetfféghez. A gyulai ÁFÉSZ igazgatósága és tagsága a március 3-i küldöttközgyűlésen emelte fel szavát a kínai agresz- szió ellen. Ezenkívül a sar- kadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet, a Sarkad! Horgász Egyesület, valamint a Sarkadi Építőipari Szövetkezet dolgozói szintén elítélték a kínai csapatokfá- madását. Táviratukat a következőképpen fejezték be: „Kívánunk a vietnami népnek eredményes harcot az agresszor ellen, és kívánjuk, hogy mielőbb ismét békés építőmunkával valósítsa meg a szocializmus töretlen építését.” A megye ifjúsági és úttörőházainak vezetői számoltak be munkájukról, terveikről tegnap délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A megyei tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, Gonda Géza irányította a beszélgetést. Elsőként Bencsik Ilona, a békéscsabai ifjúsági és vet-lelket-szemet gyönyörködtet. Szívből gratulálunk szép munkájukhoz. A munka mellett szívesen elbeszélgettek, meghallgatták a politikai vitakört is. Kérjük, maradjon ez a szakköri foglalkozás továbbra is, erősödjön mindnyájunk örömére. E munkájukhoz kívánok sok sikert.” Az ünnepi beszéd után — a nőnapnak megfelelően — KISZ-es fiatalok kedveskedtek kávéval és hűsítővel a lányoknak, asszonyoknak. A kiállításon 26 felnőtt és 10 úttörő szakköri tag állított ki több mint 100 hímzett párnát, térítőt, matyó, kalocsai, torockói, írásos és keresztszemes hímzést (képünkön). A kiállításra eljöttek a dé- vaványai és kisújszállási nők is, akikkel jó kapcsolatot tartanak fenn az ecsegfalvi szakkör tagjai. A HVDSZ Békés megyei bizottsága ebben az évben hirdetett először kézimunkát készítők részére versenyt, egyben kiállítási lehetőséget, összesen 13 vállalat, illetve költségvetési üzem dolgozója küldte be közel 150 munkadarabját. Ezekét a munkákat szakmai zsűri tekintette meg és értékelte. A legszebb hímzéseket kiállították, melyéket március 5-től 8-ig láthatnak az érdeklődők a szakszervezetek Békés megyei székházában. A legügyesebb munkákat beküldők közül hatan oklevélben és pénzjutalomban részesültek, valamint minden kiállított munka tulajdonosa emléklapot kapott. Nagy írásos térítőjével Zsi- lák Mátyásné, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozója, Friedl Ferencné, az orosházi költségvetési üzem dolgozója mezőségi hímzett falvédője nyerte el az első díjat. Második helyezett Öze Józsefné, az orosházi Faipari Vállalat dolgozója makramé faliképével, valamint Zelenyánszki Jánosné, a békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat dolgozója zsákszövetre készített horgolt faliképével úttörőház igazgatója mondta el, hogy intézményük milyen közművelődési tevékenységet folytat. Már az óvodások is bejáratosak hozzájuk, de főként a kisdobosoknak, úttörőknek és KISZ- eseknek biztosítanak programokat. A leghatásosabb formák a kiscsoportos foglalkozások és szakkörök. Az iskolások szabad szombatjain úttörőmozit, játszót, vezetőképzést szerveznek. Különös gondot fordítanak az irodalmi és zenei nevelésre, rendszeresen irodalmi esteket, drámaesztétikai előadásokat, ifjú zenebarát hangversenyeket biztosítanak a fiataloknak. Egyre több iskola és úttörőcsapat érzi otthonának az ifjúsági házat, de a fiatal munkásokkal, üzemi KlSZ-alapszer- vezetekkel jobb kapcsolatot szeretnének kialakítani. Szarvas úttörőéletéről Laurenczy Jenő igazgató számolt be. Az úttörőház az úttörőcsapatokat szolgálja munkájával, de az ifjúsági vezetők és a felnőtt szakkörvezetők képzését is ők biztosítják. Elmondta, hogy a társadalmi szervekkel kölcsönösen támogatják egymást a gyerekek érdekéFebruár 1-e óta folyik a Békéscsabai Városi Bíróságon Miskolczi János bűnügyének tárgyalása. A 27 rendbeli erőszakos nemi közösüléssel, 20 rendbeli közö- sülési kísérlettel, 24 rendbeli lopással és egyéb súlyos bűncselekménnyel vádolt „szatír” a büntetőeljárás első szakaszában kóros elmeállapotára hivatkozott. Azaz, hogy a bűntettek sorozatát tudatzavarban követte el. A bíróság több igazságügyi orvosszakértőt is meghallgatott, akik megvizsgálták a vádlott elmeállapotát. Beigazolódott, hogy beszámítási képességében nem volt korlátozva, a csenyerte. Harmadik hellyel díjazták Dénes Ferencné kalocsai térítőjét, valamint Sállá Ferencné, az orosházi költségvetési üzem dolgozójának vert csipketerítőjét. Az ízléses kiállítást Valen- tinyi Mártonná, a HVDSZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg, valamint adta át a díjakat. A kiállítás megtekintése után a HVDSZ-hez tartozó alapszervezeti nőbizottsági felelősök időszerű nőpolitikáról hallhattak előadást. Balázs János, az SZMT közgazdasági bizottságának munkatársa munkaügyi és munkajogi kérdésekkel foglalkozott. Ezután Szemenyei Márta, az SZMT nőfelelőse a gyermekév alapszervezeti teendőiről, közös rendezvényekről tartott tájékoztatót. Az előadás befejezéseként Marik Andrásné, a HVDSZ nőfelelőse tartott előadást a helyi ipari és városgazdálkodási dolgozók szakszervezeti feladatairól, melyekkel a kollektív szerződés kialakításában segíthetnek, és kérik segítségüket. A tájékoztatót — amelyen közel 40-en vettek részt — konzultáció követte. ben. Tervezik, hogy a köz- művelődési intézmények funkcióinak jobb összehangolásáért egységes irányítás alá vonják a művelődési és úttörőházat, a könyvtárat és a zeneiskolát. Szerencsi Gábor úttörő- házigazgató , Mezőberény- ből érkezett. Bázisfeladatuk a pályaválasztás segítése, ezért olyan műhely kialakítását tervezik, ahol a gyerekek megismerkednek a község dolgozóinak szakmájával. A herényi úttörőház jövőre is a szakmaismertető, természetjáró és a vízi életről tájékoztató szakkörök számát növeli. A résztvevők beszámolóját követően Cs. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa kérte a KISZ akcióprogramjának támogatását az ifjúsági és úttörőházaktól. A közművelődési munka mostani felmérésének az a célja, hogy a művelődésügyi osztály segítséget, módszertani tanácsadást nyújtson az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálásához és elosztásához. A szakmai tájékozódás érdekében tapasztalatcsere-látogatást szerveznek más megyékbe az ifjúsági és úttörőház igazgatóknak. lekmények zömét előre eltervezte. A sorozatos lopások és betörések alkalmával több mint 200 ezer forint értéket tulajdonított el. A bíróság eddig mintegy 130 tanút hallgatott ki. A női sértettek kihallgatásakor erkölcsi okokból zárt tárgyalást rendelt el. Most, hogy befejeződött a bizonyítási eljárás, a tárgyalások nyilvánosak lettek. Március 7-én iratismertetésre, március 8-án pedig perbeszédekre kerül sor.-Ezen a napon nyilatkozhat tetteiről a vádlott az utolsó szó jogán. A bíróság ezt követően dönt, hogy mikor hirdet határozatot Miskolczi János bűnügyében. H allhatunk, olvashatunk híreket az ország legkülönbözőbb településeinek tisztasági heteiről, hónapjairól. A tudósító rendre beszámol arról, hogy a városukért, községükért mindenre kész polgárok patikatisztaságúra suvickoltak minden talpalatnyi földet, áldozat- vállalásukért a legkiválóbbak kitüntetésben részesültek, s aztán, hogy letelt a kampány, vígan folyik tovább az össznépi szemetelés. Az átlag szemetelő (próbáljon a legjobb barátja utcai cipőben belépni a szobájába!) a kuka mellé önti a szemetet, unottan köpködi a járdára a szotyola héját (vajon mennyibe kerülhet egy stadion szotyolátlanítása egy- egy teltház után?), rendre a hulladékgyűjtő kosár mellé dobja elhasznált autóbuszjegyét, kiürült cukorkászacs- kóját, kiolvasott újságját, miközben megmosolyogja a szöszmötölő utcaseprőket, narancssárga mellényüket, amely pedig fontos munka- védelmi felszerelés. Szóval az átlagszemetelő, aki alkalmasint felháborodik pátriája tisztátalanságán, amondó, hogy „nem érdemes lelkizni ezen az egészen, a szemetet össze kell szedni, el kell szállítani és kész”. A fővárosban a köztisztaság dolgozói évente hárommillió köbméter szemetet szállítanak a különböző lerakodóhelyekre. Ez egyrészt átlagon felüli erőfeszítést igényel a krónikus munkaerőgondokkal küszködő köz- tisztasági hivataltól, vidéken a városgazdálkodási, illetve a községgazdálkodási vállalatoktól; másrészt örvendetes is, hiszen köztudott, hogy a szemétmennyiség arányosan nő az életszínvonallal. Vagyis: hál’ istennek van miből szemetelnünk ... Olyannyira, hogy nem ritkán nagyvonalúan kiterjesztjük a szemét fogalmát. így aztán valamirevaló háznak van saját guberálója. A miénk eleinte csak odasettenkedett a kukához, s must- rálgatta a kínálatot. Két napra rá előkerült a felöltőjéből egy zsák, s abba villámgyors mozdulatokkal különböző holmikat rakott át a kukából. Néhány nap múlva már asszonyostul jött a hajnali szemlére, méghozzá kerékpáron. Az egyik zsákba a kenyér- és ételhulladék (megtudtam, tíz hízót etetnek belőle), a másikba a hasznosítható hulladék kerül: sértetlen üveg, konzervdoboz, újságok, „uraságról levetett” cipők, ruhanemű. Mikor mi van. A kukásautók rakodói, de a szeméttelepek dolgozói is „válogatják” a szemetet. Nines tiltva, legfeljebb a szemet bántja a guberálás — valamikor ez volt a legszegényebbek aranybányája. Ma persze távolról sem az, mindössze annak felismerése, hogy a hulladék nem szemét, hanem újra feldolgozható érték, s mint ilyen, jelentős anyagi forrás lehetne. Lehetne, mert ma még távolról sem az. A lakótelepi szemét 38 százaléka papír, 4—5 százaléka műanyag. E fantasztikus érték javarésze azért is kerül a szemétbe, mert a lakótelepeken nincs MÉH-felvevőhely, vagy egyéb értékesítési lehetőség. Márpedig a honi papírtermeléshez felhasznált rosttömeg 44 százaléka papír- hulladék, s ez az arány még A Magyar Hét frja A múlt év októberében nyitotta meg kapuját a magyar kultúra iránt érdeklődő csehszlovák állampolgárok előtt' a prágai Magyar Kulturális Központ, amelynek eddigi működéséről számol be az öt nyelven — oroszul, csehül, szlovákul, lengyelül, németül — megjelent Magyar Hét legutóbbi, március 4-i 5. száma. Tájékoztatást ad továbbá a világ legnagyobb energiarendszerének építéséről, az orenburgi gázvezeték- rendszerről, a Magyarországon életbe lépett új devizafokozható. S ha netán valamilyen csoda folytán egyik napról a másikra papírhulladék-felesleggel rendelkeznénk, külkereskedőink minden mennyiséget játszva értékesíthetnének. Nem kevésbé aggasztó a műanyagpocsékolás. A műanyaghulladék 1975-ben 60 tonna volt, 1980-ban 130 ezer, 1985-ben pedig várhatóan 200 ezer tonnára rúg majd. Ugyanakkor a műanyaghulladék elégetve magas kalóriaértékű tüzelőanyag, keverhető bitumenbe, kitűnő minőségű hőszigetelő, vagy akár paplan is készíthető belőle, s nem 'utolsósorban : beolvasztás után úgynevezett másodnyersanyag gyanánt bármire- (akárcsak előző életében) hasznosítható. Nem túlzás azt állítani, hogy — szemérmességünket félretéve — üdvös lenne végre termelékenyebbé tenni a rossz emlékű guberálást, hiszen milliókat dobunk ki esztendőről esztendőre a szemétbe. Hogy mást ne mondjak: egy tonna vashulladék felhasználásával 4 tonna vasérc és 2 tonna feketeszén takarítható meg. Egy tonna használt papír 2,5 köbméter fát ment meg, 12 —15 élő fából kivonható cellulózt pótol. Az 1977-ben begyűjtött 155 ezer tonna papírhulladék — hála az úttörőknek — közel kétmillió fát mentett meg a kivágástól, s ez 2000 ‘hektár erdőnek felel meg. Alumíniumhulladékból tizedannyi energiával állítható elő új alumínium, mint bauxitból. És így tovább. Lám, mi mindenre nem terjed ki a szemetelő ember figyelme. A szemetelő emberé, akinek manapság, mondjuk meg őszintén, meglehetősen könnyű dolga van. Hiszen mindenki kedvére kiélheti szemetelhetnékjét, s jóformán csak a saját lelkiismerete akadályozhatja meg ebben. Sokan a társadalmi ellenőri hálózat létrejöttét sürgetik, pedig ebben az országban minden kinevezéstől vagy választástól függetlenül tízmillióan érezhetjük magunkat társadalmi ellenőrnek, s tehetünk feljelentést az első arra járó rendőrnél, vagy a tanács szabálysértési csoportjánál. Mégis, az utcai feljelentések 99 százaléka (a helyszíni bírság megtagadását követően) rendőrtől származik. Budapesten évente átlagosan ötezer köztisztasági szabály- sértéssel kapcsolatos feljelentés került nyilvántartásba. Felbecsülni sem lehet, hogy a ténylegesen elkövetett szabálysértéseknek valójában hány százaléka ez. A szabálysértések tárgya: szemetelés — sittet vagy szénport lefújt a teherautóról a szél, sörösüveget dobtak ki az ablakon, vagy uram bo- fcsá’ (s ebből van a legtöbb), valaki nem volt hajlandó visszatartani hazáig ... (Persze több nyilvános W. C. is elkelne...) Négyből három bejelentett szabálysértést elmarasztaló határozat követ, a bírság összege átlagosan négy-ötszáz forint. M álunk több ihint ne- gyedszázaddál az intézményesített szemétszállítás honosítása előtt, 1830-ban „testi fenyítéssel büntették a szemét és hó kijelölt területeken kívüli lerakását”. Kertész Péter és vámrendelkezésekről, a Fiprega díj odaítéléséről. Színes riportban mutatja be a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumot. Örkény István: Pisti a vérzivatarban című drámájának színházi bemutatójáról közöl kritikát. Továbbá sok fontos tanáccsal látja el a hazánkba érkező külföldi turistákat a Magyar Camping és Caravanning Club táborozási tanácsadója. Mindemellett még számos érdekes és hasznos információt nyújtó írást találhatnak a hazánkba látogató külföldiek a Magyar Hét most megjelent számában. Fotó:«Béla Ottó U| tantárgy * Állampolgári és jogi ismereteket oktatnak szeptembertől az egyetemek és főiskolák tanárszakos és szakü fiatalokról tanácskoztak az ifjúsági és űttörőházak igazgatói Egy teremnyi szépség Hímzéskiállítás Ecsegfalván Perbeszédek a szatírügyben
