Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-06 / 54. szám

1979. március 6., kedd Kiállítás és értekezlet Össznépi szemetelés „Eredményes az agresszor A napokban újabb és újabb tiltakozó gyűlésekről, távira­tokról értesült szerkesztősé­günk. Legutóbb is megyénk több állami és szövetkezeti termelő egységében tartottak ilyen jellegű összejövetele­ket a dolgozók azért, hogy a vietnami népet ért kínai támadás miatt hangot adja­nak felháborodásuknak. A két ország budapesti nagykö­vetségéhez, valamint az Or­szágos Béketanácshoz az alábbi sorokat juttatták el a közgyűlések és az értekezle­tek résztvevői. Az Orosházi Üveggyár KISZ-istái ezt írták: „Mind­annyiunkat mélyen megdöb­bentett az a hír, hogy a kí­nai fegyveres erők 1979. feb­ruár* 17-én szervezett táma­dást indítottak a VSZK el­len. .. Egyetlen állam sem veheti magának a bátorsá­got, hogy a nemzetközi jog sárba tiprásával, önbírásko­dásra ragadtassa magát, és veszélyeztesse a nálánál ki­sebb államok létét, a világ békéjét. Követeljük a kínai csapatok azonnali kivonását a VSZK területéről, hogy Vietnam népe békés körül­mények között építhesse or­szágát. El a kezekkel Viet­namtól !” oktatóképzésben részt vevő, valamint a tanítóképző fő­iskolák és az óvónőképző in­tézetek hallgatóinak. A tár­gyat a harmadéves hallgatók egy féléven át heti két — a történelem szakosok heti há­rom — órában tanulják és féléves beszámolóval, illetve kollokviummal zárják. Több mint egy évtizede te­vékenykedik már igen ered­ményesen Ecsegfalván Ben- cze Elemérné könyvtáros és özvegy Sipos Istvánné irá­nyításával a hímzőszakkör. Az is szokás már, hogy ilyen­kor a nőnapon bemutatják munkájukat a községi kul- túrházban. Vasárnap délután került sor a kiállítás ünnepélyes megnyitására. Zsúfolásig megtelt a nagyterem, ami­kor Dékány László, a HNF községi elnöke átadta a ki­állítást az érdeklődőknek, majd Gubucz Miklós, a köz­ségi pártvezetőség titkára ünnepi beszédben méltatta a nőnap jelentőségét, és dicsé- rően szólt a hímzőszakkör lányainak, asszonyainak munkájáról. „Szebbnél szebb munkát csináltak, amit bi­zonyít az itt megrendezett gyönyörű kiállítás, mely szí­harcot ellen” Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ tagsága szintén kö­vetelte a kínai agresszió azonnali megszüntetését, a megszálló csapatok kivoná­sát a sokat szenvedett or­szág területéről. Ugyanakkor a dolgozók támogatásukról, szolidaritásukról biztosítot­ták a vietnami népet, amely a szocialista társadalom épí­téséért, Indokína békéjének megszilárdításáért harcol. Az Orosháza és Környéke Háziipari Szövetkezet hason­ló tartalmú táviratot kül­dött a budapesti vietnami nagykövetfféghez. A gyulai ÁFÉSZ igazgató­sága és tagsága a március 3-i küldöttközgyűlésen emel­te fel szavát a kínai agresz- szió ellen. Ezenkívül a sar- kadkeresztúri Egyetértés Termelőszövetkezet, a Sar­kad! Horgász Egyesület, va­lamint a Sarkadi Építőipari Szövetkezet dolgozói szintén elítélték a kínai csapatokfá- madását. Táviratukat a kö­vetkezőképpen fejezték be: „Kívánunk a vietnami nép­nek eredményes harcot az agresszor ellen, és kívánjuk, hogy mielőbb ismét békés építőmunkával valósítsa meg a szocializmus töretlen épí­tését.” A megye ifjúsági és úttö­rőházainak vezetői számol­tak be munkájukról, ter­veikről tegnap délelőtt Bé­késcsabán, az ifjúsági és út­törőházban. A megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának munkatársa, Gonda Géza irányította a beszélge­tést. Elsőként Bencsik Ilo­na, a békéscsabai ifjúsági és vet-lelket-szemet gyönyör­ködtet. Szívből gratulálunk szép munkájukhoz. A mun­ka mellett szívesen elbeszél­gettek, meghallgatták a po­litikai vitakört is. Kérjük, maradjon ez a szakköri fog­lalkozás továbbra is, erősöd­jön mindnyájunk örömére. E munkájukhoz kívánok sok sikert.” Az ünnepi beszéd után — a nőnapnak megfelelően — KISZ-es fiatalok kedvesked­tek kávéval és hűsítővel a lányoknak, asszonyoknak. A kiállításon 26 felnőtt és 10 úttörő szakköri tag állított ki több mint 100 hímzett pár­nát, térítőt, matyó, kalocsai, torockói, írásos és kereszt­szemes hímzést (képünkön). A kiállításra eljöttek a dé- vaványai és kisújszállási nők is, akikkel jó kapcsolatot tartanak fenn az ecsegfalvi szakkör tagjai. A HVDSZ Békés megyei bizottsága ebben az évben hirdetett először kézimunkát készítők részére versenyt, egyben kiállítási lehetőséget, összesen 13 vállalat, illetve költségvetési üzem dolgozó­ja küldte be közel 150 mun­kadarabját. Ezekét a munká­kat szakmai zsűri tekintet­te meg és értékelte. A leg­szebb hímzéseket kiállítot­ták, melyéket március 5-től 8-ig láthatnak az érdeklő­dők a szakszervezetek Békés megyei székházában. A legügyesebb munkákat beküldők közül hatan okle­vélben és pénzjutalomban részesültek, valamint min­den kiállított munka tulaj­donosa emléklapot kapott. Nagy írásos térítőjével Zsi- lák Mátyásné, a Békés me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozója, Friedl Ferencné, az orosházi költ­ségvetési üzem dolgozója mezőségi hímzett falvédője nyerte el az első díjat. Má­sodik helyezett Öze Józsefné, az orosházi Faipari Vállalat dolgozója makramé faliké­pével, valamint Zelenyánszki Jánosné, a békéscsabai Ker­tészeti és Köztisztasági Vál­lalat dolgozója zsákszövetre készített horgolt faliképével úttörőház igazgatója mondta el, hogy intézményük mi­lyen közművelődési tevé­kenységet folytat. Már az óvodások is bejáratosak hoz­zájuk, de főként a kisdobo­soknak, úttörőknek és KISZ- eseknek biztosítanak prog­ramokat. A leghatásosabb formák a kiscsoportos foglalkozások és szakkörök. Az iskolások szabad szombatjain úttörő­mozit, játszót, vezetőkép­zést szerveznek. Különös gondot fordítanak az irodal­mi és zenei nevelésre, rend­szeresen irodalmi esteket, drámaesztétikai előadáso­kat, ifjú zenebarát hang­versenyeket biztosítanak a fiataloknak. Egyre több is­kola és úttörőcsapat érzi otthonának az ifjúsági há­zat, de a fiatal munkások­kal, üzemi KlSZ-alapszer- vezetekkel jobb kapcsola­tot szeretnének kialakítani. Szarvas úttörőéletéről Laurenczy Jenő igazgató számolt be. Az úttörőház az úttörőcsapatokat szolgálja munkájával, de az ifjúsági vezetők és a felnőtt szak­körvezetők képzését is ők biztosítják. Elmondta, hogy a társadalmi szervekkel kölcsönösen támogatják egy­mást a gyerekek érdeké­Február 1-e óta folyik a Békéscsabai Városi Bírósá­gon Miskolczi János bűn­ügyének tárgyalása. A 27 rendbeli erőszakos nemi kö­zösüléssel, 20 rendbeli közö- sülési kísérlettel, 24 rend­beli lopással és egyéb sú­lyos bűncselekménnyel vá­dolt „szatír” a büntetőeljá­rás első szakaszában kóros elmeállapotára hivatkozott. Azaz, hogy a bűntettek soro­zatát tudatzavarban kö­vette el. A bíróság több igazságügyi orvosszakértőt is meghallgatott, akik meg­vizsgálták a vádlott elmeál­lapotát. Beigazolódott, hogy beszámítási képességében nem volt korlátozva, a cse­nyerte. Harmadik hellyel dí­jazták Dénes Ferencné ka­locsai térítőjét, valamint Sállá Ferencné, az orosházi költségvetési üzem dolgozó­jának vert csipketerítőjét. Az ízléses kiállítást Valen- tinyi Mártonná, a HVDSZ megyei bizottságának titká­ra nyitotta meg, valamint adta át a díjakat. A kiállí­tás megtekintése után a HVDSZ-hez tartozó alap­szervezeti nőbizottsági fe­lelősök időszerű nőpolitiká­ról hallhattak előadást. Ba­lázs János, az SZMT köz­gazdasági bizottságának munkatársa munkaügyi és munkajogi kérdésekkel fog­lalkozott. Ezután Szemenyei Márta, az SZMT nőfelelőse a gyermekév alapszervezeti teendőiről, közös rendezvé­nyekről tartott tájékoztatót. Az előadás befejezéseként Marik Andrásné, a HVDSZ nőfelelőse tartott előadást a helyi ipari és városgazdálko­dási dolgozók szakszervezeti feladatairól, melyekkel a kol­lektív szerződés kialakításá­ban segíthetnek, és kérik se­gítségüket. A tájékoztatót — amelyen közel 40-en vettek részt — konzultáció követ­te. ben. Tervezik, hogy a köz- művelődési intézmények funkcióinak jobb összehan­golásáért egységes irányítás alá vonják a művelődési és úttörőházat, a könyvtárat és a zeneiskolát. Szerencsi Gábor úttörő- házigazgató , Mezőberény- ből érkezett. Bázisfeladatuk a pályaválasztás segítése, ezért olyan műhely kialakí­tását tervezik, ahol a gyere­kek megismerkednek a köz­ség dolgozóinak szakmájá­val. A herényi úttörőház jö­vőre is a szakmaismertető, természetjáró és a vízi élet­ről tájékoztató szakkörök számát növeli. A résztvevők beszámolóját követően Cs. Tóth János, a KISZ megyei bizottságának munkatársa kérte a KISZ akcióprogramjának támoga­tását az ifjúsági és úttörő­házaktól. A közművelődési munka mostani felmérésé­nek az a célja, hogy a mű­velődésügyi osztály segítsé­get, módszertani tanácsadást nyújtson az anyagi és szel­lemi erőforrások koncent­rálásához és elosztásához. A szakmai tájékozódás érdeké­ben tapasztalatcsere-látoga­tást szerveznek más me­gyékbe az ifjúsági és úttö­rőház igazgatóknak. lekmények zömét előre el­tervezte. A sorozatos lopá­sok és betörések alkalmával több mint 200 ezer forint értéket tulajdonított el. A bíróság eddig mintegy 130 tanút hallgatott ki. A női sértettek kihallgatásakor er­kölcsi okokból zárt tárgya­lást rendelt el. Most, hogy befejeződött a bizonyítási eljárás, a tárgyalások nyil­vánosak lettek. Március 7-én iratismertetésre, március 8-án pedig perbeszédekre kerül sor.-Ezen a napon nyi­latkozhat tetteiről a vád­lott az utolsó szó jogán. A bíróság ezt követően dönt, hogy mikor hirdet határo­zatot Miskolczi János bűn­ügyében. H allhatunk, olvashatunk híreket az ország leg­különbözőbb települé­seinek tisztasági heteiről, hó­napjairól. A tudósító rendre beszámol arról, hogy a váro­sukért, községükért minden­re kész polgárok patikatisz­taságúra suvickoltak minden talpalatnyi földet, áldozat- vállalásukért a legkiválób­bak kitüntetésben részesül­tek, s aztán, hogy letelt a kampány, vígan folyik to­vább az össznépi szemetelés. Az átlag szemetelő (pró­báljon a legjobb barátja ut­cai cipőben belépni a szobá­jába!) a kuka mellé önti a szemetet, unottan köpködi a járdára a szotyola héját (va­jon mennyibe kerülhet egy stadion szotyolátlanítása egy- egy teltház után?), rendre a hulladékgyűjtő kosár mellé dobja elhasznált autóbuszje­gyét, kiürült cukorkászacs- kóját, kiolvasott újságját, miközben megmosolyogja a szöszmötölő utcaseprőket, narancssárga mellényüket, amely pedig fontos munka- védelmi felszerelés. Szóval az átlagszemetelő, aki alkal­masint felháborodik pátriá­ja tisztátalanságán, amondó, hogy „nem érdemes lelkizni ezen az egészen, a szemetet össze kell szedni, el kell szállítani és kész”. A fővárosban a köztiszta­ság dolgozói évente három­millió köbméter szemetet szállítanak a különböző le­rakodóhelyekre. Ez egyrészt átlagon felüli erőfeszítést igényel a krónikus munka­erőgondokkal küszködő köz- tisztasági hivataltól, vidéken a városgazdálkodási, illetve a községgazdálkodási válla­latoktól; másrészt örvendetes is, hiszen köztudott, hogy a szemétmennyiség arányosan nő az életszínvonallal. Vagy­is: hál’ istennek van miből szemetelnünk ... Olyannyira, hogy nem rit­kán nagyvonalúan kiterjeszt­jük a szemét fogalmát. így aztán valamirevaló háznak van saját guberálója. A mi­énk eleinte csak odasetten­kedett a kukához, s must- rálgatta a kínálatot. Két napra rá előkerült a felöl­tőjéből egy zsák, s abba vil­lámgyors mozdulatokkal kü­lönböző holmikat rakott át a kukából. Néhány nap múl­va már asszonyostul jött a hajnali szemlére, méghozzá kerékpáron. Az egyik zsák­ba a kenyér- és ételhulladék (megtudtam, tíz hízót etet­nek belőle), a másikba a hasznosítható hulladék ke­rül: sértetlen üveg, konzerv­doboz, újságok, „uraságról levetett” cipők, ruhanemű. Mikor mi van. A kukásau­tók rakodói, de a szemétte­lepek dolgozói is „válogat­ják” a szemetet. Nines tilt­va, legfeljebb a szemet bánt­ja a guberálás — valamikor ez volt a legszegényebbek aranybányája. Ma persze tá­volról sem az, mindössze annak felismerése, hogy a hulladék nem szemét, ha­nem újra feldolgozható ér­ték, s mint ilyen, jelentős anyagi forrás lehetne. Lehetne, mert ma még tá­volról sem az. A lakótelepi szemét 38 százaléka papír, 4—5 százaléka műanyag. E fantasztikus érték javarésze azért is kerül a szemétbe, mert a lakótelepeken nincs MÉH-felvevőhely, vagy egyéb értékesítési lehető­ség. Márpedig a honi papír­termeléshez felhasznált rost­tömeg 44 százaléka papír- hulladék, s ez az arány még A Magyar Hét frja A múlt év októberében nyitotta meg kapuját a ma­gyar kultúra iránt érdek­lődő csehszlovák állampol­gárok előtt' a prágai Ma­gyar Kulturális Központ, amelynek eddigi működésé­ről számol be az öt nyelven — oroszul, csehül, szlová­kul, lengyelül, németül — megjelent Magyar Hét leg­utóbbi, március 4-i 5. szá­ma. Tájékoztatást ad továb­bá a világ legnagyobb ener­giarendszerének építéséről, az orenburgi gázvezeték- rendszerről, a Magyarorszá­gon életbe lépett új deviza­fokozható. S ha netán vala­milyen csoda folytán egyik napról a másikra papírhulla­dék-felesleggel rendelkez­nénk, külkereskedőink min­den mennyiséget játszva ér­tékesíthetnének. Nem kevésbé aggasztó a műanyagpocsékolás. A mű­anyaghulladék 1975-ben 60 tonna volt, 1980-ban 130 ezer, 1985-ben pedig várha­tóan 200 ezer tonnára rúg majd. Ugyanakkor a mű­anyaghulladék elégetve ma­gas kalóriaértékű tüzelő­anyag, keverhető bitumenbe, kitűnő minőségű hőszigetelő, vagy akár paplan is készít­hető belőle, s nem 'utolsó­sorban : beolvasztás után úgynevezett másodnyers­anyag gyanánt bármire- (akárcsak előző életében) hasznosítható. Nem túlzás azt állítani, hogy — szemérmességünket félretéve — üdvös lenne végre termelékenyebbé ten­ni a rossz emlékű guberálást, hiszen milliókat dobunk ki esztendőről esztendőre a sze­métbe. Hogy mást ne mond­jak: egy tonna vashulladék felhasználásával 4 tonna vasérc és 2 tonna fekete­szén takarítható meg. Egy tonna használt papír 2,5 köbméter fát ment meg, 12 —15 élő fából kivonható cel­lulózt pótol. Az 1977-ben begyűjtött 155 ezer tonna papírhulladék — hála az út­törőknek — közel kétmillió fát mentett meg a kivágás­tól, s ez 2000 ‘hektár erdő­nek felel meg. Alumínium­hulladékból tizedannyi ener­giával állítható elő új alu­mínium, mint bauxitból. És így tovább. Lám, mi mindenre nem terjed ki a szemetelő ember figyelme. A szemetelő em­beré, akinek manapság, mondjuk meg őszintén, meg­lehetősen könnyű dolga van. Hiszen mindenki kedvére kiélheti szemetelhetnékjét, s jóformán csak a saját lelki­ismerete akadályozhatja meg ebben. Sokan a társadalmi ellenőri hálózat létrejöttét sürgetik, pedig ebben az or­szágban minden kinevezés­től vagy választástól füg­getlenül tízmillióan érez­hetjük magunkat társadal­mi ellenőrnek, s tehetünk feljelentést az első arra já­ró rendőrnél, vagy a tanács szabálysértési csoportjánál. Mégis, az utcai feljelentések 99 százaléka (a helyszíni bírság megtagadását követő­en) rendőrtől származik. Bu­dapesten évente átlagosan ötezer köztisztasági szabály- sértéssel kapcsolatos felje­lentés került nyilvántartás­ba. Felbecsülni sem lehet, hogy a ténylegesen elköve­tett szabálysértéseknek való­jában hány százaléka ez. A szabálysértések tárgya: sze­metelés — sittet vagy szén­port lefújt a teherautóról a szél, sörösüveget dobtak ki az ablakon, vagy uram bo- fcsá’ (s ebből van a legtöbb), valaki nem volt hajlandó visszatartani hazáig ... (Per­sze több nyilvános W. C. is elkelne...) Négyből három bejelentett szabálysértést el­marasztaló határozat követ, a bírság összege átlagosan négy-ötszáz forint. M álunk több ihint ne- gyedszázaddál az in­tézményesített sze­métszállítás honosítása előtt, 1830-ban „testi fenyítéssel büntették a szemét és hó ki­jelölt területeken kívüli le­rakását”. Kertész Péter és vámrendelkezésekről, a Fiprega díj odaítéléséről. Színes riportban mutatja be a Magyar Munkásmoz­galmi Múzeumot. Örkény István: Pisti a vérzivatar­ban című drámájának szín­házi bemutatójáról közöl kritikát. Továbbá sok fon­tos tanáccsal látja el a ha­zánkba érkező külföldi tu­ristákat a Magyar Camping és Caravanning Club tá­borozási tanácsadója. Mind­emellett még számos érde­kes és hasznos információt nyújtó írást találhatnak a hazánkba látogató külföl­diek a Magyar Hét most megjelent számában. Fotó:«Béla Ottó U| tantárgy * Állampolgári és jogi is­mereteket oktatnak szeptem­bertől az egyetemek és fő­iskolák tanárszakos és szak­ü fiatalokról tanácskoztak az ifjúsági és űttörőházak igazgatói Egy teremnyi szépség Hímzéskiállítás Ecsegfalván Perbeszédek a szatírügyben

Next

/
Thumbnails
Contents