Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

1979, március 4., vasárnap •»HiWKTllcl Barátaink életéből 0 vasút nagy beruházásai Minden kongresszus történelmi mérföldkő n Szovjetunió Kommu­nista Pártja több mint háromnegyed évszáza­dos tevékenysége folyamán 25 kongresszust tartott. A kongresszusok jelentik azt a fórumot, ahol az SZKP meg­határozza az ország minden fejlődési periódusának jel­lemző sajátosságait, a béke és a nemzetközi együttmű­ködés szilárdítását célzó ak­ciók programját, s a kom­munisták, az összes dolgozók erőfeszítéseit a fő feladatok megoldására összpontosítja. A kongresszusok között sa­játos helyet foglal el az SZKP XXV. kongresszusa, amelynek harmadik évfor­dulójáról február végén em­lékezünk meg. Az új társadalom építését és erőfeszítését szolgáló al­kotó tevékenység folyamán az SZKP kongresszusainak szerepe különösen jelentőssé és felelősségteljessé vált. Munkájuk magvát a szocia­lista gazdaság fejlesztésének kérdései, az ötéves tervek megvizsgálása képezte és ké­pezi. Ezért e legfőbb fóru­mok közül számos külön el­nevezéssel került a történe­lembe mint a szocialista ipa­rosításnak, a mezőgazdaság kollektivizálásának, a szo­cializmus minden fronton ki­bontakozó offenzívájának kongresszusa ... A Szovjetunióban a mai szakaszban felépült a sok- iizemágú fejlett népgazda­sággal, a termelés társadal­masításának és koncentrá­ciójának magas szintjével, a termelőerők stabil és gyors növekedési ütemével rendel­kező érett szocialista társa­dalom. A szovjet állam ma már képes egyidejűleg a bo­nyolult gazdasági és szociá­lis problémák komplexumá­nak megoldására. Minden ed­diginél több a lehetőség a dolgozók jólétének növelésé­re. Éppen ezt az irányvona­lat tűzte ki az SZKP XXV. kongresszusa a jelenlegi, ti­zedik ötéves tervre. A mun­kások és alkalmazottak át­lagbére 16—18 százalékkal, a parasztoké 24—27 százalék­kal emelkedik. Megjelölték a cél elérésének útjait is: a tár­sadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése, haté­konyságának minden lehető módon való növelése. A kongresszus óta eltelt három esztendő alatt sok minden történt. Megnőtt az ország gazdasági potenciál­ja. emelkedett a népjólét, megszilárdultak a Szovjet­unió világgazdasági pozíciói. A gazdasági fejlődés funda­mentumát képező termelési állóalapok 195 milliárd ru­bellel növekedtek és elérték az egy billiót. Az ipari ter­melés 16 százalékkal, avagy több mint 82 milliárd rubel­lel emelkedett és 450 milli­árd rubellel nagyobb volt. mint a kilencedik ötéves terv első három évében. Ez a ter­mékmennyiség megegyezik azzal, amit az ország ipara 1973-ban termelt. A fogyasz­tásra és felhalmozásra fordí­tott nemzeti jövedelem 48 milliárd rubellel nőtt. Sikeresen megvalósult a nagyszabású szociális prog­ram: nőtt a munkások és pa­rasztok jövedelme. A lakásépítkezés méreteit azzal jellemezhetnénk, hogy nem egészen egy hónap alatt félmillió lakost befogadó vá­ros épült. Három esztendő alatt 23 millió négyzetméter alapterületű lakást létesítet­tek, ennek révén csaknem 32 millió ember került jobb la­kásviszonyok közé. n szovjet ország az SZKP által a tizedik ötéves tervre kidolgo­zóit gazdasági stratégia tel­jesítésének negyedik eszten­dejébe lépett. Ennek jellem­ző sajátossága a megelőző éveknél gyorsabb gazdasági fejlődés és a termelés haté­konyságának növekedése. A nem termelő szférában újabb 18 millió dolgozó kap bér­emelést, s mintegy 11 millió szovjet ember lakáskörülmé­nyei javulnak meg. így vál­nak valóra a kommunista építésben fontos mérföldkő­nek számító XXV. párt- kongresszus határozatai. Dmitrij Gajmakov APN—KS A vasúti szállítás mindmá­ig a legfontosabb szállítási lehetőség Lengyelországban, s a jövőben is az marad. Népszerűségének egyik oka az, hogy az ásványi kincsek és ipari központok főleg az ország déli részében találha­tók, míg a külkereskedelmi szállítások legnagyobb részét lebonyolító kikötők az or­szág északi részén helyez­kednek el. Emellett az orszá­gon át nagy tranzitforgalom bonyolódik le; itt kereszte­ződnek Európa nyugat—ke­leti és észak—déli útvonalai. A vasúti szállítási felada­tok évről évre növekednek. Tavaly — előzetes adatok szerint — a lengyel vasutak 495 millió tonna árut szállí­tottak, ami az 1970. évihez viszonyítva 113 millió tonna növekedést jelent. A nyolc éve kezdődött nagyarányú rekonstrukciós és fejlesztési program ma már kézzelfog­ható eredményt hozott. A beruházások szorosan kapcsolódnak az új ipari központokhoz. Az óriási „Katowice” kohómű részére például — a szovjet vasérc folyamatos szállításának biz­tosítására — 400 kilométeres vasútvonal épül a kohómű és a szovjetunióbeli Volini Vlagyimir között. Ezt a vo­nalat visszafelé is jól tudják hasznosítani, mivel ugyan­ezen az úton Lengyelország kénszállílmányokat továbbít keleti szomszédjának. Ennek a vonalnak az építése a kö­zeljövőben fejeződik be. Rövidesen megkezdik a központi vasútvonal 3. sza­kaszának építését is, amely a felszabadulást követő év­tizedek legnagyobb vasúti beruházása lesz. E központi vonal 1977-ben elérte Var­sót, összekötve a fővárost Sziléziával; azóta északi irányban tovább épül, hogy jó összeköttetést biztosítson az északi tengerparttal. A vonal másik elágazása Poz­nan irányába halad majd Egyre ritkábban lehet lát­ni a lengyel vasútvonalakon elöregedett gőzösöket. Az 1980-ban befejeződő ötéves tervben több mint 900 vil­lamosmozdonyt helyeznek üzembe, és — a Szovjetunió­val folytatott együttműködés révén — számottevően növe­lik a nagy teljesítményű Die­sel-mozdonyok számát. (BU- D A PRESS — INTERPRESS) Penza megye Beruházási tervek —1979 A Ponzenszka ja Prav­da január 4. számában megjelent egy írás, amely a megye múlt évi gazda­sági eredményeivel és az idei beruházási tervekkel foglalkozott. Most kivo­natosan mi is ismertet­jük az említett cikk né­hány részletét. Penza megyében állami erőből tavaly 450 millió ru­belt fordítottak új vállala­tok, üzemek és műhelyek létesítésére, illetve a már meglevők korszerűsítésére. Elkészült Kámenkában a húskombinát, Belinszkijben a sajtgyár, a Diesel-üzem szerelőcsarnoka, valamint a színesfémöntöde. Új állatte­nyésztő kombinátokat és más mezőgazdasági üzem­egységeket is létrehoztak (például a „Mahaiin" szov- hozban). Ezenkívül öntöző­művek és új utak is épültek az előző évben. Megvalósult a lakásprogram és befejez­ték a tervezett szociális lé­tesítményeket is. Ezek a sikerek jó alapot nyújtanak az ötéves terv negyedik esztendejével ösz- szefüggő beruházási felada­tok megvalósítására. Az épí­tők továbbra is nagy figyel­met szentelnek a munka hatékonyságának növelésé­re és a. minőség javítására, mert csak így érhető el. hogy a korábban megkez­dett beruházásokkal a kitű­zött határidőre elkészülje­nek. Az idén kerül sor az ener­giabázis továbbfejlesztésére. Kiépül a 2-es számú penzai alállomással Veskajma és Penza között az 500 kilo- wattos távvezeték és újabb településeket is bekapcsol­nak az elektromos hálózat­ba. A szakemberek és a ter­vezők különös gondot for­dítanak a gépgyártással fog­lalkozó üzemek rekonstruk­ciójára. Természetesen az idén új ipari üzemek is lé­tesülnek: példáűl Kuznyeck- ben megkezdik annak a műhelynek az építését, amelyben a nagy teljesít­ményű billenőkocsikat fog­ják javítani. Folytatják a penzai gördülőcsapágygyár berendezéseinek felszerelé­sét is, és bővítik, illetve fel­újítják a könnyűipari ága­zatokhoz tartozó vállalatok (élelmiszer, textil stb.) gépeit, valamint üzemcsar­nokait. A mezőgazdaság fejleszté­sére az idén több mint 210 millió rubelt irányoztak elő. Mintegy 13 ezer hektárnyi területet kívánnak öntözés alá vonni. Penzában növelik a ház­gyár kapacitását. Az úthá­lózat korszerűsítésére 14 millió, lakásépítkezésre 24 millió rubelt fordítanak, de a gyermekintézmények, a kórházak, a rendelőintézetek fejlesztésére is jelentős ösz- szegeket terveztek. Ezeknek a céloknak a sikeres végre­hajtása attól függ, mennyi­re tudják tartani a beruhá­zásokban érdekelt szervek, vállalatok az építkezések ütemét, illetve hogyan tud­ják koncentrálni a munka­erőt és az anyagi eszközö­ket egy adott területen. —y—n Egy női szocialista brigád Lányok, asszonyok Csehszlovákiában A Csehszlovák Nők Szö­vetségének 930 ezer tagja május 14—15-én tartja kong­resszusát. A mérlegkészítés hónapjai következnek. Az el­ső kongresszus óta, amelyen 1974-ben a csehszlovák nők egységes szervezete megala­kult, több mint négy eszten­dő telt el. Az azóta végzett első eredményei már jól megfigyelhetők a lányok, asszonyok politikai, társa­dalmi és gazdasági aktivitá­sának fokozódásában. Vegyük például a társa­dalmi munkát: a nők 1974 óta hétmillió 200 ezer tár­sadalmi munkaórát teljesí­tettek: egymilliót a parkok és játszóterek csinosításá­ban, 4 millió 440 ezret a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik év­fordulója tiszteletére, 1977- ben. Igen sokakat, elsősorban fiatalokat vonz a kulturális- önképző munka. A nőszö­vetség keretében mintegy ezer öntevékeny együttes lé­tesült a falvakban és a vá­rosokban, s majdnem 20 ezer szakkör, az eltelt jó négy esztendő alatt. A prog­ramok körében igen közked­veltek továbbá az időszerű kérdésekről rendezett ■ elő­adások, viták, irodalmi és zenei estek, közös színház-, mozi-, s múzeumlátogatások. Csupán 1977-ben a szövetség két és fél ezer kiállítást és körülbelül 25 ezer egyéb kulturális programot szerve­zett. Figyelemre méltó volt a Szlovák Nők Szövetségé­nek a kezdeményezése. „Kis családi iskola” címmel elő­adássorozatot rendeztek, amelynek keretében 30 ezer fiút és leányt tájékoztattak a család és a házasság alap­vető kérdéseiről. A Cseh Nők Szövetsége ugyanebben a témakörben majdnem 300 ezer főt mozgatott meg. Igen kiterjedtek a nem­zetközi kapcsolatok is. A Csehszlovák Nők Szövetsége a világ 98 országának 110 haladó testvérszervezetével működik együtt. Csupán az 1974—1978 között 80 kül­döttséget látott vendégül. Nada Mikusova A nők gondoskodását mar a születés pillanatában érzé­kelhetjük (Fotó: ORBIS—KS) Munkásnők az NDK-ban Brigitte Boek: Jelentősen nőtt a képzés színvonala Beszélgetés Helmut Oppermann államtitkár-helyettessel — Az utóbbi években je­lentősen emelkedett- a dol­gozó nők képzési színvonala. Mit mutat a statisztika? — Az NDK szocialista szektorában a jelenleg fog­lalkoztatott női munkaerő­nek több mint 66 százaléka vett részt szakmunkáskép­zésben, illetve kapott ennél magasabb fokú képzettséget igazoló oklevelet. A felnőt­tek közül a nők 51 százalé­ka főiskolai diplomát, 81 százaléka szakiskolai és 55 százaléka szakmunkásbizo­nyítványt szerzett. Míg 1971- ben 'mindössze csak 21 szá­zalékuknak volt meg a szak- munkásképesítése, ma már ez a szám meghaladja a 47 százalékot. — Csökkentette-e a fejlő­dés a nők és a férfiak kö­zötti különbséget, ha azt vesszük figyelembe, hogy ez a szakmunkásképzési forma már lezárult? — Igen, és méghozzá nem kis mértékben. Az arány 23,4-ről kereken 17 száza­lékra süllyedt 1971-ben. Ez az eredmény arra vezethető vissza, hogy a nők szakmai, politikai és általános képzé­sének mindenoldalú segíté­sét hazánkban kezdettől fog­va a politika szerves alko­tórészének tekintettük. A szocialista NDK 30 éves fennállása alatt sikerült a kaoitalizmusból eredő, a fér­fi és a női munkaerő képzé­sében mutatkozó különbsé­geket számottevően csökken­teni. A fiatal generációval viszont már nincsenek Ilyen gondjaink. — Törvények, rendelkezé­sek egész sora teszi lehetővé és könnyebbé a nők szakmai előrehaladását. Mire kell itt gondolnunk és mit várha­tunk a jövőben? — Az NDK alkotmánya szerint — a szakmai minő­sítést illetően — mind a törvényekben, mind a hét­köznapi életben az egyenjo­gúság érvényesül. Néhány példát azért megemlítek er­re: az oktatási törvény, vala­mint a népi kamara által 1970-ben elfogadott határo­zatok. Ezek a dolgozók kép­zésére és szakmai ismeretei­nek fejlesztésére vonatkozó irányelveket tartalmazzák. Az 1972-ből származó ren­delkezés pedig a teljes mun­kaviszonyban álló nők szak­mai továbbképzését írja elő. Nagyon hatékonynak bi­zonyultak a termelésben dol­gozó nők szakmai tudásszint­jének további emelését, a műszaki területeken tevé­kenykedő, illetve az ezekre a pályákra készülő' lányok, asszonyok szakképzését se­gítő rendelkezések is, ame­lyeket még 1966-ban vezet­tek be. A hatvanas évek vé­gén a szakiskolákban és 1970-ben a főiskolákon, va­lamint az egyetemeken a speciálisan nők számára lét­rehozott tagozatok jól be­váltak a gyakorlatban. Az új munkatörvénykönyv különös tekintettel van a nők jogaira és az üzemek kötelességeire. Mindez a nők helyzetének további javítá­sát hivatott szolgálni. A mi­nősítések szabatos tervezése, a tanulás és a munkába ál­lás folyamatos segítése — a megszerzett szakmai tudás­sal összhangba hozva — a vállalatok legfontosabb fel­adatai közé sorolható. (Neues Deutschland) Fordította: Bukovinszky István A berlini televíziógyár kepcsoüzenienek női kollektívái el­sődleges céljuknak tekintik, hogy az idei munkaversenyben kitűzött minőségi követelményeknek minden szempontból eleget tegyenek Fotó; ND Lange

Next

/
Thumbnails
Contents