Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
1979. március 31., szombat JEGYZET fl feltárt Több mint négy és fél milliárd a takarékban tartalékból Sajtótájékoztató az OTP Békés megyei Igazgatóságán Az utóbbi hónapokban három, minden kritikát kiálló létesítménnyel gazdagodtak az újkígyósiak, a körösladá- nyiak és a dévaványaiak. Két helyen bevásárlóközpont, Újkígyóson pedig étterem létesült. Ez alkalommal nem a beruházások forrásoldalairól, ezek megteremtéséről szeretnénk szólni, bár ez is igen fontos, hanem a kiviteli munkáról. Az anyagi alapok előteremtésénél ugyanis kissé nehezebb ma építőipari kapacitást lelni egy-egy ilyen beruházásra. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy egyedi és viszonylag kis építkezésekről van szó. Nos, hogy mégis elkészülhettek az előbb említett létesítmények, annak végtelenül egyszerű a magyarázata. Összefogott a beruházó és a község lakossága, mely nagyobb részt tagja a fogyasztási szövetkezeteknek. Ebből az összefogásból jött napvilágra a tartalékkapacitás. A körösladányi nagy méretű ABC-áruházon a szeghalmi TÖVÄLL csak az építőipari munkát csinálta. Sok mindent maguk a ladányiak tettek a helyére, építettekbe. Helyben készültek a csupa üvegfal keretei, az ajtók, az ablakok, a belső szerkezetek, szigetelések, díszítések. Dé- vaványán a nagyközségi tanács kivitelező részlege, melyet nagyobb részt a középületek karbantartására szerveztek, olyan jó minőségű • tetszetős munkát produkált, melyet a legigényesebben felszerelt és dolgozó állami építőipari vállalat is büszkén magáénak, sajátjának vallhatna! De kiválóak az újkí- gyósi Róna étterem építőipari és szakipari munkái is! A falusi építőrészlegek néhány év alatt felnőttek az igényes, a kor követelményeinek megfelelő munkák teljesítésére. A baj csupán az, hogy egy helybeli beruházás befejezése után ez a tartalékerő ismét a felszín alá szorul. Pedig mennyire kellene, mennyire szükség lenne más, tehetségekben hiányt szenvedő községekben az ilyen erőkre: üzletházak, bölcsődék, óvodák, iskolák és más egyéb közösségi érdeket szolgáló épületek emelésére. Jól tudjuk, minden községben megvannak a sajátos gondok, feladatok, melyek lekötik, kitöltik a helyi erők munka- és szabad óráit. A kígyósi, a dévaványai és a ladányi példa beszédesen tanúsítja: az összefogás nagy akadályok felett röpítheti át az előbbre vivő gondolatokat. Az egymáson segíteni tudás és akarás az ember egyik legmagasztosabb tulajdonsága, melynek gyakorlásából a három községben most oklevelet állítottak ki. Sok szép példa tanúsítja máshol is az összefogás áldásos hasznát. De az is igaz, hogy azon az úton, amelyen járunk, itt-ott még tarkállnak az önzés bojtorjánjai. De tisztul már a környezet, egyértelművé válik, hogy a szomszéd község lakossága is csak közög erőfeszítés révén boldogulhat. S itt-ott már érezzük, miként mozdul meg egyik település a másikért, miként segítenek a községek egymáson. Közös erőfeszítéseink nyomában immár új, a közösségi embert jellemző tettek állnak őrt, jelezve a tudat változásait. D. K. Az Országos Takarék- pénztár Békés megyei Igazgatóságának múlt évi munkájáról és idei feladatairól tájékoztatta Martincsek László igazgató március 29- én, csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a megyei igazgatóságon a megyei sajtó képviselőit. Sajtótájékoztatójában az igazgató elsőként a pénzintézet takarékbetét-gyűjtési, kezelési tevékenységéről beszélt. Elmondta, hogy megyénk OTP-fiókjai, postai és takarékszövetkezeti egységei 1978-ban 588 millió forint lakossági takarékbetétet gyűjtöttek össze, s ez 33 százalékkal több a tervezettérdeklődést tanúsított a lakosság a lakások visszavásárlásáról tavaly hozott rendelet nyomán. 1978-ban ennek alapján 50 lakás visz- szavásárlására, illetve újraértékesítésére került sor. A megye közép- és rövid lejáratú hitelállománya a múlt évben 47 millió forinttal növekedett; megközelítően 47 ezer kölcsönigényt elégített ki a pénzintézet. Változatlanul nagy az igény a személyi hitelekre. A személyi kölcsönt igénylők száma elérte a 17 ezret, a számukra nyújtott hitel összege megközelíti a 80 millió forintot. Az igazgató ezután rövinél kezelt hosszú lejáratú kölcsönök egy részének elektronikus adatfeldolgozásra történő átállását. Ugyancsak a korszerűbb, gyorsabb ügyviteli bonyolítást szolgálja az átutalási betétszámlák és a rövid lejáratú hitelek elektronikus adatfeldolgozása. A múlt év első felében költözött korszerű, új helyiségbe a szeghalmi járási fiók. A megyei igazgatóságnál a számlakezelő csoport számára munkatermet alakítottak ki, és bővítették az irattári helyiségeket. Battonyán befejeződött az OTP-fiók bővítése, Szarvason korszerűsítés történt, s most alakítják ki a csorvási, a mezőkovácsházi Martincsek László ismerteti az OTP Békés megyei Igazgatóságának múlt évi eredményeit Fotó: Veress Erzsi nél. A leggyorsabb ütemben az 5 és 6 százalékos kamatú, valamint a gépkocsifedezeti betétek növekedtek. A múlt évben elhelyezett 588 millió forinttal együtt 1978 végére megyénk lakosságának takarékbetét-állománya meghaladta a 4,5 milliárd forintot. Mind népszerűbb az ifjúsági takarékbetét — az ilyen betétformában elhelyezett összeg a múlt év végén több mint 115 millió forint volt. Az OTP másik fő területe a hiteltevékenység. Megyénkben a kihelyezett hitelállomány összege 1978 végén meghaladta a 4 milliárd forintot; tavaly több mint 700 millió forinttal növekedett a hitelállomány. A hitel többsége változatlanul hosszú lejáratú. Az OTP pénzügyi és beruházói közreműködésével a múlt évben több mint 2900 lakás építése fejeződött be. Ebből 1500 volt az építési kölcsönnel készült otthon, és 846 a saját beruházásban épített lakás. A társasházlakás-épít- kezés — az érintett helyi tanácsokkal kötött megállapodások alapján — folyamatos, megfelelően közművesített munkaterületek állnak az OTP rendelkezésére. Élénk den szólt a tanácsi pénzgazdálkodással kapcsolatos munkáról, majd a totó-lottó üzletágról. Ez utóbbival kapcsolatosan elmondta, hogy 1977-hez képest tavaly kevesebb szelvényt értékesítettek; a szelvényárak módosítása után mérséklődött a kereslet, elsősorban a sportfogadási szelvények iránt. A legtöbb totó-lottó szelvényt egyébként a postahivatalok értékesítik, nagyságrendben következő a bizományosi hálózat forgalma. Számottevően növekedett az elmúlt időszakban a valuta-deviza forgalom az OTP- nél. A fejlődés elsődlegesen a szocialista országokba irányuló turistaforgalommal összefüggésben mutatkozott meg. A rubel elszámolású valutából több mint 30 százalékkal nagyobb értéket adott el a pénzintézet, mint 1977-ben. A konvertibilis valutákból ez a növekedés 17 százalékos. Tájékoztatta arról is a sajtó képviselőit Martincsek László, hogy milyen körülmények, feltételek között dolgoznak megyénkben az OTP dolgozói. Az adminisztrációs munkák egyszerűsítése érdekében tavaly befejezték a' hálózati egységekés a mezőhegyesi fiók új helyiségeit. A pénzintézet idei feladatairól beszélt ezután az igazgató. Elsőként említette — mint legfontosabb teendőt — a takarékbetét-állomány további növelését. A cél: az idén 580 millió forinttal gyarapítani a betétállományt. Ha ez sikerül, 1979 végére Békés megye takarékbetétállománya meghaladja az 5,1 milliárd forintot. Az ez évre megállapított hitelkonstrukciók keretszámai az előző évhez hasonlóak. Az építési hitelre rendelkezésre álló ösz- szegből előreláthatóan minden jogos lakásépítési-köl- csön igényt ki lehet elégíteni — s a pénzintézet határozott törekvése, hogy ki is elégítsen minden ilyen hitel- kérelmet. Változatlan lendülettel folytatódik az OTP saját beruházású társasház lakásainak építése. Az idén felépülő lakásoknak több mint a felét várhatóan a Dél-magyarországi Építőipari Vállalat készíti el. Megközelítően azonos összeg áll a megyei igazgatóság rendelkezésére rövid és középlejáratú hitelek folyósítására. Az OTP fő szempontja e kölcsönök nyújtásakor: a hitel- igénylők teherbíró-képességétől függően rövidíteni a lejárati időket, és figyelembe venni a kérelmező „eladósodását”. Az elmúlt években ugyanis jelentősen megnövekedett a hátralékos hitelállomány, vagyis többen nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. A mező- gazdasági termelési hiteleknél alapelv, hogy minden megalapozott igényt ki kell elégíteni — fejezte be tájékoztatóját az OTP megyei igazgatója. Ezután Kutas József, az OTP országos központ propaganda- és sajtóosztályának vezetője vette át a szót, aki a fiatalok számára sok kedvezményt és segítséget jelentő ifjúsági takarékbetétről, majd a széles körben népszerű KST-ről beszélt. Végül Martincsek László válaszolt az újságírók kérdéseire. T. I. Felvételi pályázat munkavédelmi szak- és üzemmérnöki képzésre A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet munka- védelmi szakemberek, társadalmi munkavédelmi tisztségviselők és termelésirányítók részére felvételi pályázatot hirdet az új tanévre, levelező rendszerű munkavédelmi szakmérnöki és üzemmérnöki képzésre. A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzemmérnöki tagozatra műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók jelentkezhetnek. A tanulmányi idő vidéki hallgatóknak a szakmérnöki tagozaton 5 év, az üzemmérnöki tagozaton 3 év. A hallgatók a tanévre előre meghatározva egész napos foglalkozásokon vesznek részt. A foglalkozásokat az általános szakon az intézetben, a mezőgazdasági szakon pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartják. Félévenként vannak kollokviumok, a meghatározott tárgyakból pedig szigorlatok. Felvételre május 15-ig lehet jelentkezni. Az érdeklődők részletesebb tájékoztatásért a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának munkavédelmi osztályához fordulhatnak. A Szakszervezeti Tanács első főtitkára 75 éve született Kossá István K ossá István neve egyaránt ismert Somogy és Veszprém megyében, a közlekedési dolgozók körében, vagy a szakszervezeti mozgalomban, és a politikai életben. Hazánk felszabadulás utáni történelmének kimagasló egyénisége volt, aki tetteivel, cselekedeteivel és elvhűségével beírta nevét a haladásért, a szocializmusért küzdő harcosok névsorába. 1904. március 31-én napszámoscsaládban született Balatonlellén. Korán árvaságra jutott, négyéves korától lelencházban nevelkedett, később rokonai gondoskodtak róla. Kitűnő tanuló volt, s alsó fokú iskolái elvégzése után továbbtanult a keszthelyi gimnáziumban. Budapestre került újságírógyakornoknak, majd a fővárosi villamos vasútnál — a BSZKRT-nál — kapott vil- lamoskalauzi állást. A „villamos-prolik” között kapcsolódott be a munkásmozgalomba, ott jegyezte el magát egy életre a dolgozó nép ügyével. 1923-ban belépett a szociáldemokrata pártba, ahol politikailag továbbképezte magát. Tevékeny munkát végzett a szakszervezetben, a villamosalkalmazottak akkor még illegális szövetségében. A kommunisták irányítása alatt létrehozott Egyesült Szakszervezet Ellenzék — az ESZE — egyik vezető egyénisége lett. Az 1930-as években már tagja volt az akkori Szakszervezeti Tanácsnak, főtitkára a Villamosalkalmazottak Szövetségének és titkára a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének. Szoros kapcsolatban állt az illegális kommunista párttal, amelynek hamarosan tagja lett. Egyik szerkesztője és terjesztője a Semperger Sándorral együtt létrehozott Vörös Villamos című illegális kommunista újságnak, a sokszorosított, és a villamoskalauzok között terjesztett kommunista pártsejt ismert lapjának. Kossá Istvánt ezért és röplap szerkesztéséért 1933- ban letartóztatták. Kiszabadulása után — a rendőri megfigyelés ellenére is — hatékony munkát végzett a Kommunisták Magyarországi Pártjában. Nem volt véletlen tehát, hogy alig fél évvel a második világháború kitörése után a nyilvántartott szak- szervezeti funkcionáriusokkal és a kommunistagyanús személyekkel együtt különleges büntetőszázadba sorozva őt is kivitték a keleti frontra — munkaszolgálatosnak. Kossá István több társával együtt az első adandó alkalommal átszökött a szovjet csapatokhoz. Antifasiszta iskolára jelentkezett, ahol tovább gyarapította marxista tudását. Erről az időszakról szól az 1960-ban kiadott Dunától a Donig, majd az 1965- ben megjelent Vissza a Dunához című önéletrajzi regénye. 1944 novemberében illegális pártmegbízatással tért haza, hogy felvegye a kapcsolatot a párt fővárosi vezetőivel és a Magyar Front képviselőivel. Budapest felszabadulása előtt, már 1945. február elején — másokkal együtt — megalakította az új Szakszervezeti Tanácsot, amelynek három éven át, 1948-ig első főtitkára volt. Ezzel egy időben a nemzet- gyűlés alelnöke, parlamenti képviselő. Jelentős szerepe volt a Veszprémi Egyetem létrehozásában. Miniszteri, állami tisztségeinek sora hallatlan munkabírását, sokoldalúságát bizonyítja. 1948-ban iparügyi miniszter, majd 1949-ben kohó- és gépipari miniszter- helyettes. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1951- ben, kohó- és gépipari miniszter 1952-ben, majd általános gépipari miniszter. Két évig, 1954-től az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Tevékeny munkát fejtett ki a Szakszervezeti Világszövetségben, mint a Végrehajtó Bizottság tagja. n Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban pénzügyminiszter, majd 1957 májusától közlekedés- és postaügyi miniszter volt. 1963 december elején ment nyugdíjba, de továbbra is tagja maradt a párt Központi Bizottságának, 1965. április 9-én bekövetkezett haláláig. A 61 éves korában elhunyt Kossá István hazánk újkori történetének sokoldalú, tehetséges és elvhű személyisége volt, akire tisztelettel, megbecsüléssel emlékezik az utókor. Vida Sándor Jubileumra készül a Vöröskereszt Március 29-én, csütörtökön tartotta a Magyar Vöröskereszt Békés megyei vezetősége soron következő ülését. Első napirendi pontként a gyulai városi vezetőség számolt be a térítésmentes véradás helyzetéről. Szigeti Zoltánná, a napirend előadója többek között szólt arról, hogy az önkéntes véradók társadalmi megbecsülése még nem éri el a kívánt szintet. Szeretnék elérni, hogy az üzemek is több figyelmet fordítsanak erre a mozgalomra. Jó törekvés az, hogy egyes üzemekben a kollektív szerződés foglalkozik a véradók megbecsülésével. A hozzászólók között dr. Korány János, ,a Vöröskereszt Országos Vezetőségének gazdasági osztályvezetője érvelésében a személyes példa- mutatást és propagandát tartotta a legfontosabbnak. A napirendet öz Ferenc, a megyei Vöröskereszt titkára zárta azzal a véleménnyel, hogy ez a beszámoló alkalmas volt arra, hogy a véradómozgalmat megyei vonatkozásában is elemezze. Szólt még arról, hogy a kiszállá- sos véradás jó hagyományait ezután is meg kell tartani. Ezután ismét öz Ferenc emelkedett szólásra. Tájékoztatta a megyei Vöröskereszt vezetőségét arról, hogy a véradómozgalom 25 éves, és a térítésmentes véradás 20 éves jubileumát április 24- én ünnepük meg a mozgalom képviselői megyei ünnepség keretében. Az ünnepség alkalmával kitüntető jelvényeket és érmeket adnak át a véradószervezőknek és a társadalmi aktíváknak. A polgárvédelmi parancsnoki kiképzésről esett szó a harmadik napirendi pontban. Március 5-től 17-ig befejeződtek a megye területén a kiképzések. Végezetül bejelentések hangzottak el.
