Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

1979. március 31., szombat o £\C1 Napirenden A fiatal alkotók helye és szerepe társadalmunkban Ülést tartott az Elnöki Tanács Szilárdan, kiegyensúlyozottan A KISZ Központi Bizott­sága az idén február 28-án tárgyalt a fiatal alkotók, művészek körében folytatott és folytatandó mozgalmi munka jelentőségéről, fel­adatairól. A Központi Bi­zottság állásfoglalását, hatá­rozatait ezt követően orszá­gos művészeti aktíván is­mertették. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legutóbbi kongresszusán is kinyilvání­totta, hogy kiemelt fontossá­gúnak tartja a fiatal művé­szekkel való törődést, hiszen ennek a rétegnek az ifjú nemzedékre gyakorolt hatá­sa jóval nagyobb létszámá­nál. Magyarországon ugyan­is összességében mintegy 3000 fiatal alkotó él és dol­gozik. A fiatal írók, költők, kép­zőművészek, előadóművészek körében folytatott mozgalmi munka szempontjairól, cél­jairól, konkrét gyakorlati feladatairól tegnap, pénte­ken délelőtt Békéscsabán, a Sebes György KlSZ-vezető- képző Iskolán Svéd Pál, a KISZ KB munkatársa tartott vitaindító előadást azon az aktívaülésen, amelyen me­gyénk fiatal alkotói, illetve a tájegység művészeti fóru­mainak képviselői vettek részt. Az előadó hangsúlyoz­ta, hogy egyre nagyobb fi­gyelem kíséri a most felnö­vő művészgeneráció tevé­kenységét, mivel ezeket a fiatalokat általában a tenni- akarás, az ebből fakadó egészséges türelmetlenség, társadalmi céljaink megér­tése jellemzi. Az is megállapítható, hogy a ma jelentkező fiatal művé­szek elődeiknél kedvezőbb helyzetben juthatnak el azokra a fórumokra, ame­lyeken tartalmas munkás­sággal elismerést szerezhet­nek. örvendetes, hogy az ország nagyobb városaiban, megyeszékhelyein, de a ki­sebb városokban is felpezs­dült a szellemi élet, alkotó légkör alakult ki, és olyan műhelyek, stúdiók, klubok, körök alakultak és alakul­nak, amelyeknek tagjai jó szándékkal, a közösséggé válás igényével segítik egy­mást, s próbálnak közösen bizonyítani. Ilyen új közös­ség Békés megyében a FÁK, a Fiatal Alkotók Köre is. Az előadást követő vitá­ban többen is felszólaltak a fiatalok közül. Az aktívaülés munkájában részt vevő Fi- ladelfi Mihály, az Üj Aurora főszerkesztője, Fekete Já- nosné, Békéscsaba városi Tanácsának elnökhelyettese, Bálint Éva, a megyei tanács munkatársa, Kibédi-Varga Lajos, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára, valamint Cs. Tóth János, a KlSZ-bizott- ság munkatársa azokról a lehetőségekről szólt, amelyek a megye alkotóműhelyeinek együttműködésében rejlenek. A Körösök Vidéke Tsz- szövetség elnöksége március 30-i ülésén a szövetséghez tartozó termelőszövetkezetek és társulások tavalyi gazdál­kodásáról tanácskozott. A tsz-szövetség mezőgaz­dasági üzemei az országos átlagot meghaladóan növel­ték termelésüket az elmúlt évben. A termelési érték 5,9 százalékkal lett nagyobb, mint egy évvel korábban. Az országos átlag 3 százalék. A dinamikusnak mondható fejlődés mellett azonban to­vább növekedtek a gazdál­kodás ellentmondásai. A 48 termelőszövetkezet közül ugyanis 1978-ban 13 tsz lett veszteséges, illetve alaphiá­nyos. Hét termelőszövetke­(Folytatás az 1. oldalról) vényszintű hatásköri sza­bályt. Az Elnöki Tanács ezútán személyi kérdésekben dön­tött: Dr. Bíró József, külkeres­kedelmi minisztert — érde­mei elismerésével, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és Veress Pétert külkereskedel­mi miniszternek megválasz­totta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné dr.-t állam­titkárnak kinevezte. Egyide­jűleg a Minisztertanács Bá­lint Józsefet — érdemeinek elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette a Központi Sta­tisztikai Hivatal elnöki tiszt­ségéből, egyben Nyitrai Fe­rencné dr.-t a Központi_ Sta­tisztikai Hivatal elnökévé ki­nevezte. Az Elnöki Tanács Nagy Ti­bort büntetésvégrehajtási ve­zérőrnaggyá, az igazságügy­miniszter pedig a büntetés­végrehajtás országos pa­rancsnokává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. * * * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskede­lemben kifejtett eredményes tevékenysége eliemeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke adta át. Veress Péter külkereske­delmi miniszter pénteken a zetben szanálást követően folytatják a termelést. A Kö­rösök vidékén az utóbbi há­rom év mostoha időjárása következetében 18 termelő- szövetkezet küzd pénzügyi gondokkal. Az ellentmondások tehát élesebben rajzolódnak ki, mint a korábbi években. A megbeszélés résztvevői rá­mutattak, hogy az eddigi munka „egyszerű” folytatása nem elég. Üj gazdálkodási feltételeket kell teremteni a kedvezőtlen adottságok kö­zött gazdálkodó téeszeknek. Kedvező tapasztalatokat ho­zott az elmúlt évben a ve­A Honvédelmi Minisztéri­um jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szol­gálata iránt érdeklődő, és azt hivatásuknak választó fiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesei kívánnak lenni: A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, bün­tetlen és feddhetetlen elő­élet, erkölcsi, politikai meg­bízhatóság, a hivatásos szol­gálatra való egészségi és fi­zikai alkalmasság, általános iskolai végzettség, nőtlen csa­ládi állapot, betöltött 17. életév, de 23 évnél nem idő­sebb életkor. A pályázók jelentkezési la­pot a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapes­ten a fővárosi hadkiegészí­tő) parancsnokságtól, a szak­munkástanulók az iskola igazgatójától, a sorkatonák a parancsnokaiktól kapnak. Parlamentben letette a hiva­tali esküt, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke, és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Veress Péter életrajza Veress Péter 1928-ban született a Csík megyei Gyimesközépla- kon. 1950-ben végezte el a kül­kereskedelmi főiskolát, majd a külkereskedelemben dolgozott. Főként államközi kapcsolataink­kal foglalkozott. 1958. és 1962. között külkereskedelmi kiren­deltségeket vezetett, ezután fő­osztályvezető-helyettesként, il­letve főosztályvezetőként tevé­kenykedett a Külkereskedelmi Minisztériumban. 1964. óta több alkalommal képviselte hazánkat az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Alapjának (UNCTAD) konferenciáin, az UNCTAD ta­nácsában és különböző bizottsá­gaiban. 1971. és 1974. között külkeres­kedelmi miniszterhelyettesként dolgozott. 1974. novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezték ki, és meg­bízták hazánk párizsi nagykö­vetségének vezetésével. (MTI) tésszerkezet módosítása, amely e folyamat első lépé­sének tekinthető. A Körösök vidékén a tsz- ek új típusú együttműködése bontakozik ki. Tavaly a ter­melőszövetkezeti párok szo­cialista együttműködést kö­töttek. Kilenc jó és kilenc kedvezőtlen adottságú közös gazdaság kötött ilyen együtt­működési szerződést. Ugyan­csak kedvezőnek mondhátó a szövetség mellett működő, 1975-ben alakult kölcsönös támogatási alap tevékenysé­ge. A KTA tagjainak száma az elmúlt év végén 53 volt. A pályázók májusban fel­vételi vizsgán vesznek részt. A hallgatók teljes ellátásban, illetményben, a másodig fél­évtől kezdődően — az elért tanulmányi eredménytől füg­gően — tanulmányi pótlék­ban részesülnek. A tanul­mányukhoz szükséges köny veket, segédeszközöket az is­kola parancsnoksága térítés- mentesen adja, s gondosko­dik a hallgatók kulturális és sportigényeinek kielégítéséről is. A tiszthelyettes iskolák ta­nulmányi ideje két év. A ta­nulmányaikat eredményesen befejező hallgatók hivatásos állományba kerülnek, tiszt- helyettesi rendfokozatot kap­nak, és a katonai szakkép­zettség mellett, polgári szak­munkás képesítést, vám­szakmai gyakorlatot szerez­nek. A pályázati határidő 1979. április 20. (MTI) a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetkö­zi tevékenységéről szó­ló jelentést, valamint a bel­politikai élet, egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tá­jékoztatót vitatta meg és fo­gadta el a Központi Bizott­ság március 28-i ülésén, ad­ja tudtul az a közlemény, amelyet a lapok pénteki szá­mukban hoztak nyilvános­ságra. A vezető párt- és ál­lami testületek nemzetközi tevékenységét, annak irány­vonalát jóváhagyva a Köz­ponti Bizottság megkülön­böztetett hangsúllyal muta­tott rá: az enyhülési akadá­lyozó tényezők elhárításában, a nemzetközi légkört mér­gező törekvések visszaszorí­tásában meghatározó szerepe van ,a szocialista országok együttes fellépésének. Ha­zánk aktív résztvevője a szo­cialista országok közös erő­feszítéseinek, Helsinki szelle­mében a nemzetközi enyhü­lést, a békés egymás mellett élést szolgálva. Kiemelkedő jelentőségűnek ítélte a vezető párttestület Kádár János és L eonyid Brezsnyev márciusi találko­zóját, ahol a tárgyalófelek mind a nemzetközi kérdések­ben, mind a gazdasági együtt­működés továbbfejlesztésé­nek szükségességében és gaz­dag lehetőségeiben azonos álláspontot foglaltak el. A nemzetközi helyzet esemé­nyeit áttekintve a Központi Bizottság nagy jelentőségű tényként értékelte Kambod­zsa népének győzelmét, ha­zánk lakossága nevében is elítélte Kína világbékét ve­szélyeztető kalandorpolitiká­ját, a Vietnam elleni fegyve­res agressziót. A nemzetközi helyzetről szóló jelentést el­fogadva a Központi Bizott­ság megállapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változásokat, míg az egyipto­mi—izraeli különbékéről úgy vélekedett, hogy az állandó­sítja a feszültséget a Közel- Keleten. A nemzetközi hely­zet bonyolultsága, a makacs feszültséggócok keltette ve­szélyek is indokolják pár­tunk azon törekvését, hogy óhajtja és a maga eszközei­vel elősegíti a testvérpártok közötti kapcsolatok fejleszté­sét, erősítését. Belpolitikai életünk egyes időszerű kérdéseit elemezve a Központi Bizottság jogos elégedettséggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biz­tosítéka annak, hogy a to­vábbi haladás feltételeit meg­teremthessük. Ezeknek a fel­tételeknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a tes­tület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról és a párt feladatairól — szóló határozata. A Központi Bi­zottság mostani ülése hang­súlyozta: az áprilisi határo­zatban foglaltak végrehajtá­sa — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfele­lő úton halad, a cselekvés egységét, célratörését, ritmu­sát és hatásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére ért­hetjük, vonatkoztathatjuk. A Érdekképviselet Medgyesegyházán, a közsé­gi pártbizottság épületében tartott kihelyezett ülést már­cius 29-én, csütörtökön dél­előtt az Űttörőszövetség Bé­kés megyei elnöksége. A me­zőkovácsházi járásban mű­ködő úttörőcsapatok érdek- képviseleti munkájának ta­pasztalatairól Roczkó Milán, járási úttörőelnök terjesztett elő beszámolót. Ez tartalmaz­za egyebek között, hogy a járás valamennyi csapatában aktívan tevékenykedik az úttörőtanács, tagjai részt vesznek a programok terve­zésében, szervezésében, el­Központi Bizottság ismétel­ten aláhúzta: szocialista épí­tőmunkánk legfontosabb te­repe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi népgazdasági terv­ben foglaltak végrehajtása, a tervcélokkal egyező ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei népgazdasági program kezdete — amint azt a köz­leményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanús­kodik. Éppen emiatt kell föl­figyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításban éppúgy, mint a termelőhelyeken — az új követelményeknek megfelelő gazdasági tenniva­lókat, s ezért ,a célszerű cse­lekvés is késik a termelőte­vékenység némely résztere­pén. A minőségi, hatékony- sági követelmények előtérbe állítása — amire egyebek mellett módot kínál a ter­melésnövekedés visszafogot­tabb üteme, a folyó beruhá­zásokra történő koncentrálás — nem belátás kérdése, ha­nem szükségszerűség. A szi­gorúbb gazdálkodási feltéte­lek ellenére közösségek sora bizonyította, hogy megvan­nak, illetve előteremthetők a források a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító cselekedetekhez, fejlesztések­hez és termelési eredmé- nvekhez. Tág terepen vizsgálódott a Központi Bizottság belpoliti­kai életünk különféle össze­tevőit mérlegelve, hiszen a szövetségi politika alakulása, a tömegek erősödő részvétele a közéletben éppúgy helyet kapott az értékelésben, mint a fegyveres testületek tevé­kenysége, az állami élet fej­lődése, a kommunisták nö­vekvő aktivitása a párt po­litikájának képviseletében és megvalósításában. Ez ,a szé­les körű áttekintés egyben jelzője annak, hogy a veze­tő párttestület folyamatosan figyelemmel kíséri a társa­dalmi-gazdasági életünk iga­zodását a változó körülmé­nyekhez, azaz nem csak ak­kor foglalkozik egy-egy kér­déscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, nehézségek sűrűsödnek, hanem rendsze­res és következetes ellenőr­zést gyakorol éppen a párt vezető szerepéből származó felelősségérzettől vezérelve. K iegyensúlyozott belpo­litikai életünk alapkö­ve a párt bevált poli­tikája. s ezt a politikát a tö­megek cselekvőén támogat­ják. Ez éppúgy kedvező ha­tással van a szocialista de­mokrácia erősödésére, gaz­dagodására, mint ahogy ser­kentően hat arra a párttag­ság megnövekedett aktivitá­sa is, s azon belül a kom­munista példamutatás, a ne­héz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a csele­kedni készek táborának szün­telen gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének szerepe termelő- és lakóhe­lyen egyaránt. A teendők lé­nyegét a Központi Bizottság így fogalmazta meg: „A fő feladat, szocialista vívmá­nyaink megőrzése, az anya­gi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megte­remtése.” lenőrzésében, értékelésében. Továbbítják a gyermekek, pajtásaik véleményét, igé­nyeit, s egyben képviselik érdekeiket is. Nagy szerepet vállaltak az úttörőtanácsok az úttörőparlamentek előké­szítésében. A napirenden szerepelt még — egyebek kö­zött az 1919—80. évi képzési munkaterv megvitatása, me­lyet Janovszki Attila terjesz­tett az elnökség elé. Az ülés után a megyei testület tagjai a medgyesegyházi Petőfi Sándor úttörőcsapatnál tettek látogatást. »MUVUWHMWVUMVVUVVMMVmMVWmiVmMM««: Csütörtökön este nagy sikerű szlovák nemzetiségi műsort rendeztek a mezőmegyeri művelődési házban. Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtit­kára köszöntötte a vendégeket, majd a tatabányai Bányász nemzetiségi ének- és tánccsoport lépett fel Fotó: Demény Gyula Az aktívaülés részvevői a vitaindítót hallgatják Fotó: Gál Edit Veress Péter, új külkereskedelmi miniszter letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt (A felvételek képtávírónkon érkeztek) Növekedtek az ellentmondások Pályázat tiszthelyettes iskolai jelentkezésre

Next

/
Thumbnails
Contents