Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29., csütörtök 1979-től közösen rendez szemlét az Ifjú Gárda és az Úttörő Gárda Első közös, kibővített pa­rancsnoki értekezletét tar­totta meg március 27-én, kedden délelőtt Békéscsabán a megyei Ifjú Gárda és Út­törő Gárda. A megbeszélés fő témája a X. Ifjú Gárda Szemlére való felkészülés volt. A KISZ megyei bizott­sága" és az Úttörő Szövetség Békés megyei elnöksége dön­tésének megfelelően ez évtől közös városi, járási, illetve megyei szemlén adnak szá­mot felkészültségükről az ifjúgárdisták és úttörőgár­disták. A megyei szemlére az idén június 15—16—17- én, illetve rossz idő esetén egy héttel később — Póste- leken kerül sor. Iskolák, gyermek­intézmények karbantartói A sarkadi Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága a közelmúltban vizsgálta meg a helyi költségvetési üzem 1979. évi feladattervét. Az elmúlt évet jól záró üzem igen nagy gonddal, körülte­kintéssel készült fel az újabb gazdasági évre. összesen 10 millió 300 ezer forint értékű termelő munkát teljesítettek, s a nyereségük előrelátható­lag megjjaladja a másfél milliót. Munkájuk nagyságát ak­kor érzékeljük igazán, ha tudjuk: tevékenységük fő­ként közületi szolgáltatás. Sarkadon, Gyulán, Méhke­réken, Sarkadkeresztúron, Kötegyánban vállaltak taná­csokhoz tartozó épületek kar­bantartását, tatarozását. Is­kolák, szolgálati lakások, óvodák, tanácsházák, bölcső­dék szépülnek, „megfiata­lodnak” a költségvetési üzem dolgozóinak jóvoltából. Nyáridőben főleg az iskolai tantermeket, óvodákat fes­tik, hogy ősszel, az új taní­tási évben tiszta, egészséges környezetben kezdjenek a gyermekek. Dolgoznak a gyu­lai szociális otthonban, sok tűzoltó laktanyában, utakat, hidakat javítanak, belvízel­vezető csatornákat építenek. A költségvetési üzem dol­gozói minden munkahelyen határidőre és jó minőségben teljesítik munkájukat, ezért is jelentkeznek náluk évről évre több helységből meg­rendelők. Tavaszi munka a szarvasi Dózsa Tsz-ben A szarvasi Dózsa Tsz ha­tárában megkezdődött a se­rény tavaszi munka. Az őszi búzavetések viszonylag jól teleltek, az összterület 10 százaléka azonban felülve- tésre szorult. Nagy teljesít­ményű gépek munkálkodnak a vetőágy készítésén, a talaj lezárásán. Megkezdődött a lucerna vetése, jól előkészí­tett talajba hull a drága mag. A jó hírű szövetkezet köz­pontjában gyorsan halad az új tehenészeti telep építése, amelyet a Dózsa Tsz építő­brigádja töt£> hónappal ha­táridő előtt és a tervezett költségnél olcsóbban ad majd át rendeltetésének. Közrend, közbiztonság Békéscsabán H osszú időn át nyugta­lanították a megye- székhely lakosságát azok az erőszakoskodó cse­lekmények, melyeket egy is­meretlen tettes követett el. Több évig a város viszony­lag szilárd közrendjének és közbiztonságának ez volt az egyetlen, de ugyanakkor elég sötét kérdőjele, amelyre a múlt évben adott választ a rendőrség. A szatírügyre a közelmúltban a bíróság tette fel a végső pontot. A napok­ban azonban újból nyugtala­nító eset történt: a Csányi ut­cai sporttelep közelében egy idős ember életét oltotta ki valaki. Alig telt el azonban két nap, s a tettes kézreke- : rült. A súlyos bűncselekmények gyors felderítésének jelentő­ségét aligha kell indokolni. Igaz, Békéscsaba bűnügyi statisztikája más megyeszék­helyekhez képest kedvező. Évente ezer bűncselekmény történik a városban. S azok­nak is több mint a fele ki­sebb társadalmi veszélyessé- gű vétség. A múlt évben ja­vult a rendőrségi nyomozás eredményessége. Ugyanakkor az eljárás során megfelelően érvényesültek a jogalkalma­zás jogpolitikai elvei. A ko­rábbi évekhez képest a me­gyeszékhelyen gyakrabban éltek a bíróság elé állítás in­tézményével. Az eljárások gyorsításának vonatkozásá­ban érezhető volt a hatása a bűnmegelőzésben is. Az ered­mények ellenére a tennivalók alig csökkentek. Hiszen a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűncselekmé­nyek az utóbbi években, emelkedtek. Legtöbbet az iparban követtek el. Zömük­ben kis kárértékű lopások voltak, melyek elsősorban az ipari vállalatoknál fordultak elő. Legtöbbször az építő­anyagok, szerszámok bizton­ságos őrzésének elmulasztása szolgáltatott lehetőséget. Eléggé veszélyeztetett terü­letnek bizonyult a kereskede­lem is. A lopások elkövetésé­ben itt is szerephez jutott a társadalmi tulajdon őrzésé­nek elmulasztása. A mező- gazdaságban a bűncselekmé­nyek kétharmadát alkalmi jellegű anyag- és terménylo­pások képezték. A szállítás, a hírközlés területén előfordult bűncselekmények túlnyomó többségét ugyancsak a kis kárértékű lopások tették ki. Az utóbbi két évben emelke­dett a sikkasztások száma is. A városi rendőrkapitányság nagy gondot fordított arra, hogy a bűnügyek nyomozása és egyéb ellenőrzések során tapasztalt hiányosságokról rendszeresen tájékoztassák a gazdasági egységek vezetőit. S egyben javaslatokat is tet­tek a bűncselekmények el­követését elősegítő körülmé­nyek felszámolására. Ennék tudható be, hogy a társadal­mi tulajdon védelme terén javult a helyzet a városban. Az utóbbi két évben 86 jel­zőkészüléket szereltek fel, s így számuk 186-ra gyarapo­dott. A személyek javai ellen el­követett bűncselekmények száma sem csökkent számot­tevően a múlt évben. Az a tény, hogy többnyire kis kárértékű lopásokról volt szó, nem jelentett kevesebb feladatot a rendőrségnek, mert nyomozásuk igen idő­igényesnek bizonyult. Élén­kült a cigánybűnözés, a be­surranásos lopások sem let­tek kevesebbek. Gyakran maguk a károsultak teremte­nek lehetőséget a tolvajlásra, könnyelműségükkel, meggon­dolatlanságukkal, nem egy esetben pedig a nyomozást nehezítették meg, amikor ké­sedelmesen tettek bejelen­tést. Élet elleni bűncselek­mények ritkán fordultak elő a városban. Leginkább ren­dezetlen családi körülmé­nyekből, szerelemféltésből következtek be. A szándéko­san elkövetett súlyos testi sértések száma mintegy har­mincat tett ki a múlt évben. Elgondolkoztató, hogy jelen­tős részük családon belül történt, vagy a szomszédok közötti nézeteltérésből fa­kadt. Jóllehet a városban a fia­talkorúak által elkövetett bűncselekmények száma az összbűnözéshez képest nem nagy hányadot képvisel, mégis figyelemre méltó. Már azért is, mert évről évre emelkedik. 1976-ban mind­össze 35 esetben követtek el fiatalok bűncselekményt, a múlt évben viszont már 68 esetben. Különösen a va­gyon elleni bűncselekmények száma emelkedett. A bűntet­tek nemcsak a személyek javai ellen irányultak, de tár­sadalmi tulajdon fosztogatása is előfordult. Noha szerve­zett galeribűnözés nem volt, de alkalmi jellegű csoportos elkövetés egyre gyakoribb. A fiatalkorú bűnözés megelő­zésére a rendőrkapitányság nagy gondot fordít. Felkutat­ják a veszélyeztetett környe­zetben élő fiatalokat, s intéz­kedéseket tesznek a veszé­lyeztetés megszüntetésére. Tagadhatatlan, hogy a bűn- megelőzés gondját önmagá­ban a rendőrség nem tudja megszüntetni. Éppen ezért jelentős együttműködést ala­kított ki a városi KISZ-bi- . zotfsággal, az Ifjú Gárdával, a városi tanács művelődés- ügyi és egészségügyi osztá­lyával. A kapitányság ifjú­ságvédelmi előadójának munkáját pedagógusokból ál­ló önkéntes rendőri csoport segíti. A középiskolákban az osztályfőnöki órákon tartott rendőrtiszti előadásoknak is kedvező hatása van a fiata­lok nevelése szempontjából. A közlekedési balesetek statisztikája eléggé elszomo­rító. A megyeszékhelyen szinte minden második nap­ra jut egy baleset. A múlt évben 14 halálos kimenetelű, 84 súlyos és 106 könnyű sé­rüléssel járó baleset történt. Az ittas járművezetések szá­ma is emelkedett, a múlt év­ben meghaladta a 190-et. Többségük gyorshajtásból, az elsőbbség meg nem adásából, szabálytalan előzésből, ka­nyarodásból, illetve a köve­tési távolság meg nem tartá­sából adódott. A nagyobb sú­lyú szabálysértések esetén a vezetői engedélyt bevonták. Tagadhatatlan, hogy az ilyen intézkedésnek visszatartó ereje van. A közlekedési mo­rál javításához a városi köz­lekedési tanács is segítséget nyújt. Vitathatatlan, hogy az utóbbi években megnöveked­tek a feladatok. A szabály- sértések száma évente meg­közelíti az 1400-at. Az igaz­gatásrendészet ügyfélforgal­ma szinte meghatványozó­dott. Az emelkedést jól tük­rözi az útlevélkérelmek szá­ma. 1976-ban 7000 kérelem érkezett a rendőrkapitány­sághoz, a múlt évben vi­szont már több mint 23 000. A város közrendjének és közbiztonságának szempont­jából örvendetes, hogy az utóbbi években kiszélesedett és megszilárdult a körzet­megbízotti rendszer. Erősö­dött és állandósult a körzet­megbízott kapcsolata a lakos­sággal. A bűnmegelőzésben, de a felderítésben is számot­tevő munkát fejtettek ki az önkéntes rendőrök. Jelenleg 300-an dolgoznak a városban. Mintegy százan több mint 10 éve tevékenykednek. A köz- biztonsági és a közlekedési önkéntes rendőri csoportok mellett speciális csoportok is működnek az ifjúságvéde­lemben, a vendéglátóiparban, és a környezetvédelemben. A múlt év tapasztalatai arról is számot adnak, hogy tovább javult a lakossággal való kapcsolat. Különösen a súlyos bűncse­lekmények elkövetése esetén nyilvánul meg a lakosság ak­tivitása. Évente mintegy 900 esetben fordulnak az éjsza­kai órákban az URH-szolgá- lathoz, kérve a rendőrség se­gítségét. Mindez azt igazolja, hogy Békéscsabán szélesedett a bűncselekmények megelő­zésének társadalmi bázisa. S így tovább szilárdult a vá­ros közrendje és közbizton­sága. Serédi János Körséta az épülő kórházban A megyeszékhelyen, a Gyu­lai út és a Hámán Kató ut­ca sarkán új- épületcsoport magasodik. Két éve épül a csabai kórház, melynek tel­jes beruházási költsége 270 millió forint. Akik ritkán járnak arra, elismeréssel szólnak a látottakról, a jól­értesültek szerint „betegen” haladnak az építők, míg egyesek véleménye az, hogy nem történik itt semmi kü­lönös, épp olyan, mint más építkezés. A fűtés nyomáspróbáját folytatják már a szerelők, sajnos sok a hibás, lyukas öntöttvas radiátor. Ennek föl- és leszerelése többlet­időt és -költséget igényel — Kívülről valóban min­den építkezés egyforma — kezdi Vincze Imre, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat építésvezetője, mi­közben nagyot pödör dús ba­juszán. — Ez mégis más... Új szerkezeteket építünk be, vakolatmentes födémpanele­ket alkalmazunk, vagyis ezeket már nem kell vakol­ni. Új technológiákkal is dolgozunk, főleg a szakipari munkáknál. Ilyen például a parafaalátétes linóleumpadló, vagy említhetném azt a fes­tési eljárást is, amit az or­szágban itt alkalmazunk elő­ször — s egy sétára invitál, hogy győződjünk meg: való­jában milyen ütemben is épül a kórház. A hőközpontban a szerelvé­nyek a hőszigetelőket várják — A két, összesen 310 ágyas hotelszárny a hozzá tartozó kiszolgálóhelyiségek­kel elkészült épp úgy, mint a hőközpont, ahol már csak a szigetelés van hátra. A hét­szintes középső épületrész, vagyis a monolittechnológiá­val készülő részből még csak egy szint épült meg — itt lesz a lépcsőház, a négy sze­mély- és két teherfelvonó —, a lemaradás számottevőnek mutatkozik. A BÁÉV-nak ke­vés a vasbetonszerelője, így ezen a szárnyon vontatottan halad a munka, no meg az­tán zsaluzó ácsból is elkell- ne néhány, de tudnának még asztalosokat és kőműveseket is foglalkoztatni. A kórtermek itt már nem hasonlítanak a mai kórházi szobákra: valamennyiben 6 beteg lesz majd, újdonság, hogy minden ágyhoz felsze­relnek nővért és orvost hívó csengőt, rádiót és külön vi­lágítást. A legfelső szintről elénk tárul a megyeszékhely pano­A két hotelszárny között lesz a lépcsőház a liftekkel Az étterem külső munkái befejező szakaszához közelednek A konyha hatalmas méretei szokatlanok, az utolsó téglák kerülnek a helyükre S amit az utca embere a Gyulai út és Hámán Kató utca ke­reszteződéséből lát... Fotó: Veress Erzsi rámája, a távolban fehérle­nek a lakótelepek. A szom­szédságunkban a régi kór­ház törpének tűnik. Alattunk az 1600 adagos konyha körí­tőfalait rakják a kőművesek, s ősszel hozzálátnak a tech­nológiai szereléséhez. — A közelmúltban az ÉVM segítséget ígért... — jegy­zem meg. — Most még kicsi a le­maradás. Az intézkedések megtörténtek, hogy gyorsít­suk a munkákat. Szeretnénk a kórház külső munkálatai­val az idén végezni, hogy majd azután 1980 júniusá­ban műszakilag átadhassuk a létesítményt — mondja az építésvezető, s együtt indu­lunk a földszintre. Még egy­szer végigsétáljuk a belgyó­gyászatot, a szemészetet, az orr-, fül- és gégeosztályt, a gyermek- és az intenzív osz­tályt. Az építőmesteri munkák­ban kevés az itt dolgozók létszáma. Ezen az építkezé­sen különösen nagyok a kö­vetelmények, csak első osz­tályú munkát lehet átadni. Félő, hogy ha a későbbiek­ben a munkák torlódnak, ak­kor ez a minőség rovására megy. —szekeres—

Next

/
Thumbnails
Contents