Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Kiváló munkabrigád Szeghalmon, a nagyközségi tanácsnál a Május 1. Szocialista Brigád kezdményezésére két munkacsapat alakult és meg­pályázták a Kiváló Munkabrigád címet. A termelési tanács­kozás döntése alapján mindkét kollektíva elnyerte a Kivá­ló Munkabrigád címet. Képünkön Pagyoga Lajosné, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára átnyújtja az oklevelet Cseri Józsefné brigádvezetőnek ■ Fotó: Nátor János Ha valaki megtalálta... „ ... Nyugdíj előtt álló, beteges, kiskeresetű öz­vegyasszony vagyok. 1979. március 7-én, a Budapestről 14.05 órakor induló gyors­vonattal utaztam Békéscsa­bára. Megbízásból — jelen­tős összegért — gombkészí­téshez szükséges kelléke­ket vásároltam. A reklám- szatyrot azonban (kék színű) A békéscsabai Városi Ta­nács igazgatási osztálya két panaszos levélre adott vá­laszt: Jenei Gábomé, Békés­csaba, Bessenyei u. 104. szám alatti lakos lakásügye idő­közben szerencsésen elinté­zést nyert, további intézke­désre nincs szükség. Ugyan­akkor Borbély György, Bé­késcsaba V., Thököly u. 3. szám alatti lakosnak nincs beadva lakásigénye. Az épí­tési engedéllyel kapcsolat­ban részletes felvilágosítást kapott. Egy rokkant nyugdíjas, új- kígyósi olvasónk panaszleve­lére — amelyben arról ír, hogy egy szombati napon járt Békéscsabán az SZTK- ban, az ideggyógyász meg­vizsgálta, ám ÉKG-ra nem volt lehetősége, mert nem volt rendelés — dr. Ávár Zoltán igazgató főorvos vá­laszolt :... „Rendelőintéze­tünkben a belgyógyász szak­orvos végzi az ÉKG-vizsgá- latokat is. Évek óta az a sajnálatos körülmény áll fenn, hogy orvoshiány mi­att egy belgyógyász szakor­vosunk van. A szabad szom­bat igénybevétele miatt két­hetenként nincs szombaton ÉKG-rendelés. Ezért nem tudta panaszosunk a jelzett időben a fenti vizsgálatot megkapni. Egyelőre sajnos ezen változtatni nem tu­dunk, amiért a betegektől szíves elnézést kérünk”... *$• A békéscsabai Tölgyfa ut­ca lakóinak levelére a váro­si tanács műszaki osztályve­zetője adott választ. Elisme­ri, hogy a Pipacs közi szennyvízcsatorna-építés mi­att a Tölgyfa utcai lakók gépkocsival való közlekedé­se nem volt lehetséges, ezért a járdát vették igénybe. En­fennhagytam a vasúti kocsi polcán. Mire visszamentem, nem volt sehol. Nekem az értéket meg kellet fizetnem, ami érzékenyen érintett. Kérem, ha valaki megtalál­ta, értesítsen engem. Kö­szönettel ...” özv. Seregi Jánosné, Békéscsaba V., Julius Fucik u. 11. nek érdekében az Állatfor­galmi Vállalat tmk-műhe- lyéhez vezető feljavított földútról a kérdéses terület­re téglatörmelékes utat ké­szítettek. Ezen már a sze­mélygépkocsik is közleked­hetnek. Ha mégis valaki a járdán közlekedik, elég, ha bejelen­tik a rendszámát, két tanú­val aláíratják, az illető el­len szabálysértési eljárást folytatnak le. A korábban el­kezdett játszótér kialakítása folyamatban van, így a bal­esetveszély megszűnt. Békéscsaba egyik 10 eme­letes lakásából kaptunk le­velet egy kétgyermekes édes­anyától, aki gyesen lévén, sokallja a fizetnivalót. Nem érti, milyen alapon számol­ják két és fél szobás lakás után a fűtést, a lépcsőházi világítást, a liftpénzt és egyebet. Mivel a Békéscsa­bai Lakásszövetkezettől igen részletes — terjedelmes — választ kaptunk, nem áll módunkban a teljes szöveg leközlése, elküldjük levél­írónk címére. Jónás Istvánné gádorosi panaszos levelét az illetékes szervek megvizsgálták. Ki­derült, hogy Jónás István tagsági viszonya a gádorosi November 7. Tsz-szel 1962- től 1977. március 5-ig tartott. A tsz alapszabálya úgy szól: a törzsgárdatagsággal járó anyagi elismerést egy évben egyszer, november 7-én ad­ják az érintett tagoknak. Jó­nás Istvánnal szemben sem­miféle szabálysértést nem követett el a termelőszövet­kezet, mivel az 1977. októ­ber 31-i vezetőségi ülés idején — amikor a törzs- gárdatagok jutalmazásáról tárgyaltak — ő már kívül­álló volt. Pályafenntartók helytállása A MÁV Pályafenntartási Főnökséghez tartozó vasuta­sok derekasan helytálltak a múlt esztendőben — írja többek között Boldizsár Gyula békéscsabai olvasónk. — Többek között tovább ja­vították a vonalhálózatot műszakilag, hogy biztonsá­gosabb legyen a közlekedés. A felépítményi, fenntartási program munkáit teljesítet­ték. A hagyományos kézi­munkát igénylő talpfacsere- tervet is túlteljesítették: a tervezett 9700 helyett 11 888 talpfát cseréltek ki. Több helyen fénysorompót állítot­tak fel.' Beszámol a levélíró arról is, hogy a MÁV Pályafenn­tartási Főnökség területén 1978-ban 19 szocialista bri­gád tevékenykedett. , Nem­csak a szakmai munkában értek el kimagasló sikere­ket, hanem társadalmi mun­kában is. Túl a munkahe­lyük szépítésén, iskolai cé­lokra csaknem öt és fél ezer forintot fizettek be. Köz­területen csaknem 84 ezer forint a társadalmi mun­kájuk értéke. KRESZ-tábla Ideiglenesen Orosházáról írja egy régi kedves olvasónk: a Táncsics u. 3. szám alatti gyermek- gyógyászati szakrendelés, az . 5. szám alatt pedig a Sör­ipari Vállalat kirendeltsé­ge található. Néhány napja új KRESZ-táblát tettek ki, amely szerint csak a sör­iparnak szabad parkírozni, a beteg gyerekkel nem lehet gépkocsival megállni. Érdeklődésünkre az oros­házi Városi Tanács illetéke­sei elmondották: ideiglene­sen, mindössze két hétre tet­ték ki ezt a táblát. Indok: átalakítás folyik a söripar udvarában, a tartálykocsik nem tudnak behajtani, csak hosszú tömlővel tudják a sört rendeltetési helyére el- juttatm. A városi tanács türelmet kér a beteg gyermekekkel érkező autós szülőktől: ha­marosan visszakapják a parkolási lehetőséget. A tar­tálykocsikban érkező sört ugyanis Orosházán palac­kozzák, és ezt a munkát sem lehet akadályozni. Szerkesztői üzenetek. Tóth Béla, Orosháza: A rendelet szerint háztartáson­ként egy ebet lehet házőr­zőnek tekinteni. A második eb kedvtelésből tartottnak minősül, s utána, az előírások szerint 800 forint ebadót kell fizetni. A nyugdíja­soknak azonban, ha igazol­ják, hogy havi nyugdíjuk az 1500 forintot nem haladja meg, s a közös háztartásuk­ban nagykorú, kereső csa­ládtag sincs, az egyébként kivetendő ebadót nem kell megfizetni. A Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osz­tálya ennek alapján teljes egészében elengedte a múlt évre és az ez évre fizeten­dő ebadóját. * * * Adorján István, Orosháza; Balogh Erzsébet, Tótkomlós; özv. Csáki Andrásné, Két- egyháza: a hozzánk érkezett levelekre személyesen vála­szolunk. * * * Többek kérdésére: Szer­kesztőségünk nem tudja, hogy mikor teszik közzé a Márka-kupak sorsjegy nye­reményjegyzékét. Mivel a vártnál több küldemény ér­kezett az illetékesekhez, el­húzódik az értékelés. * * * Lipták Pál, Békéscsaba VII., Marx utcai lakos, öcsödi László, Gyula, Garas András, Gyula, Pósteleki út 37. sz. alatti lakos Szerkesz- szen velünk rovathoz írt levelét kivizsgálás céljából továbbítottuk az illetékes szervekhez. A vizsgálat eredményeiről — mivel má­sokat is érdekel — a Szer­kesszen velünk rovatban kö­zöljük a választ. * * * Nagy Józsefné, Békéscsa­ba, Lencsési u. Önhöz ha­sonlóan sok panaszlevél ér­kezik arról, hogy a bérházi lakók egymást zavarják a késő esti és a hajnali rádió- bömböltetéssel. A társadalmi együttélés szabályainak megtartása mindenkire vo- vatkozik. Ha szép szóval nem tudnak megegyezni, forduljanak panasszal a la­kás szerint illetékes házbi­zottság elnökéhez. * * * Cs. I-né és V. P-né, békés­csabai lakosok: Banánügy­ben már annyit írtunk, hogy ezzel már nem foglalko­zunk. Egyébként is nehéz kinyomozni, hogy pult alól ki, miért nem kapott ba­nánt. Közismert, hogy ba­nánt valutáért kapunk és annyit vásárolunk, ameny- nyi keret erre rendelkezésre áll. Evek óta ilyen hiányos megyénk egyik nagyközségében a MÁVAŰT-váróterem felirata. A nagyközséget főút szeli át, sok hazai és külföldi vendég átutazik itt és elgondol­kodhat — ha a községszéli táblát el nem olvassa — vajon hol jár? Fotó: Veress Erzsi Válaszolnak az illetékesek MIT MOND fl JOGSZABÁLY? özvegy P. Andrásné, Bé­késcsaba: „A napokban le­velet kaptam attól a terme­lőszövetkezettől, amelynek elhunyt férjem tagja volt, hogy megvásárolják 8 ka- tasztrális hold földemet. Az igaz, hogy nem vagyok, s korábban sem voltam a ter­melőszövetkezet tagja. A ke­reskedelemben dolgoztam és onnan mentem nyugdíjba. Vajon köteles vagyok eladni a férjem után örökölt föl­det? Jobban szeretném, ha .tovább kapnám a földjára­dékot, amely nem nagy nyugdíjamat kiegészíti.” — írja levelében. Erre meg is van a lehető­sége. A jogszabály rendel­kezése szerint ugyanis, ha a tsz-tag földjét kívülálló örök­li, s úgy dönt, hogy nem lép be a szövetkezetbe, vagy nem veszik fel tagnak, a termelőszövetkezet által használt földje kötelező meg­váltás címén kerül a terme­lőszövetkezet tulajdonába. A tulajdoni változás megálla­pításáról, valamint a fize­tendő térítésről határozatilag a föld fekvése szerint illeté­kes földhivatal intézkedik. Amennyiben a térítéssel, az­az a megváltási árral kap­csolatban az érdékeltek kö­zött vita merül fel, ennek eldöntése a bíróság hatáskö­rébe tartozik. A földmegvál­tás összegét a termelőszövet­kezet nem egyszerre, hanem 5 év alatt évi egyenlő rész­letekben fizeti ki. Ha a ter­melőszövetkezetnék megvan a lehetősége, rövidebb idejű törlesztésben is megállapod­hat a kívülálló örökössel. A kötelező megváltás azon­ban nem vonatkozik arra az esetre, ha a földet a tsz-tag özvegye örökli. Még akkor sem, ha nem lép be a tsz- be. ön, mint tsz-tag özvegye jogosult a földjáradékra. Mégpedig mindaddig, amíg újabb házasságot nem köt. A földjáradék mértéke a közös használatba adott föld ka­taszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után 5—10 kilogramm búza álla­mi áron számított értéke le­het. Ezen belül a termelő- szövetkezet közgyűlése álla­pítja meg a termelőszövet­kezet által egységesen fize­tett földjáradék nagyságát. A földjáradék megállapítá­sánál a kataszteri tiszta jö- vedelemnék figyelembe ve­hető értéke — szőlő, gyü­mölcs és erdő kivételével — hektáronként nem haladhat­ja meg a 28 aranykoronát. Egy tsz-tag a földjáradékra jogosult, s vele közös ház­tartásban élő személyekkel együtt legfeljebb 15 hektár föld alapulvételével része­sülhet földjáradékban. A földjáradék kiszámításánál — bármelyik művelési ágban — a föld átadáskori katasz­teri tiszta jövedelmét kell irányadónak tekinteni. Ha a termelőszövetkezet haszná­latában levő föld kataszteri tiszta jövedelmét kifejező aranykorona-érték valamilyen okból — földrendezés, nyil­vántartás hiánya — nem ál­lapítható meg, akkor a föld­járadék szempontjából a ter­melőszövetkezet közös hasz­nálatában levő azonos műve­lési ágú bevitt földek átlagos aranykorona-értékét kell fi­gyelembe venni. Mind ettől eltekintve vi­szont felajánlhatja az örö­költ földet a termelőszövet­kezetnek megvásárlásra. Bi­zonnyal a termelőszövetke­zet Önhöz küldött levele er­re vonatkozik, nem pedig a kötelező megváltásra. Össze­gezve: az ön döntésén mú­lik, hogy a földet felajánl­ja-e megvételre a termelő- szövetkezetnek, vagy nem (Dr. Serédi) VISSZHANG „Ötödik sebesség” 380-as vérnyomással címen jogos felháborodással ír Nagy Sándor bélmegyeri olvasónk a Petőfi rádió egyik „csőd­be jutott” műsoráról. A ri­porter két olyan 24—25 éves fiatalembert szólaltatott meg, akik nem dolgoznak sehol, nem is tanulnak, de márkás gépkocsijuk van és naponta „jól” vannak el­eresztve hazulról. Fényes helyekre járnak, tudnak a lányok nyelvén „dumálni”. „ ... Szerencsére nem lett belőlük irigylésre méltó példa, mivel több rádióhall­gató vette a fáradtságot és betelefonált a stúdióba. Így a riporter kénytelen volt befejezni műsorát. Jóleső érzés, hogy az emberek oda­figyelnek ilyesmire, azt kérik, hogy fejezzék be ezt az adást, mert 380-ra szö­kött a vérnyomásuk...” „ ... A telefonálókkal együtt én is megkérdezem: ez nem ifjúság elleni bűn­tett? Ilyenné nevelni a gyereket? Csak azért jár büntetés, ha netalán egy apa leakaszt a gyereknek egy makarenkói pofont ? Ezek a fiatalok nem közve­szélyes munkakerülők? Ezért a szülőt nem lehet fe­lelősségre vonni ? ...” .......Tovább megyek! A b ékéscsabai szatír csak 12 évet érdemel, amiből eset­leg elengednek és ha kijön kezdi elölről? Üjabb nők­nek okozhat testi és lelki sérülést?... Sajnos azt még nem tapasztaltam, hogy az intézkedés hevében esetleg a kelleténél erélyesebben fellépő rendőrt a garázdá­val szemben megvédjük. Pedig szocialista rendsze­rünk védelmében itt kelle­ne a humánum, nem az elő­ző esetben...” Nagy Sándor tanár, Bélmegyer A nevelést kiskorban kell elkezdeni A gyermekekért aggódó, régi kedves olvasónk, egy gyulai nyugdíjas pedagógus írja többek között, hogy a nevelést, a társadalmi együtt­élés szabályaihoz való alkal­mazkodást kiskorban kell elkezdeni, mert később el­szalad a gyeplő és katasztró­fához vezethet. ......Egy • esős márciusi na­pon kisunokámat vártam a 3. sz. általános iskola előtt. Bámultam a száguldó autó­kat. Amikor az utolsó csen­getés is elhangzott, szállin­góztak kifelé a gyerekek. Hirtelen nagyot csattant a nehéz kapu és egy 13 év kö­rüli fiú hajadonfőtt, kiska- bátban rohant le a lépcsőn, át az úttesten, mintha fut- ballpályán lenne. A vér is meghűlt az ereimben...” „ .. .Amikor rászóltam a felelőtlen gyerekre, megsér­tődött. Az ilyen gyerek, akit nem nevelnek a szülei köz­lekedésre és jó modorra, ké­sőbb sem tud alkalmazkodni és sok veszély leselkedik rá­ja. Milyen fokon állhat ne­velésben az a 13 éves fiú, aki minden tilalmat félre­dobva, életét kockáztatja? Amikor kérdőre vontam, hogy miért szaladgál át az úttesten, flegmán válaszolt: „kergettek”. Valóban szaladt utána egy osztálytársa, de az csak a járdaszegélyig ment, ott megállt...” Kedves szülők! A gyeplő az önök kezében van. Vagy talán már nincs? A nevelés­nek nem egyedüli módszere az elnéző szeretet. Fék is kell hozzá, mert esetleg el­szalad a gyeplő!”

Next

/
Thumbnails
Contents