Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

1979. március 28., szerda o A mezőkovácsházi ÁFÉSZ dekoratőrei a tavaszi kirakat- rendezéshez készülődnek. Képünkön Boros Béla és Berta Sándor látható Fotó: Gál Edit rtWtWWWWMVVVWWWWMWWWWWWWWW Új formájú rendszámtáblák A Pénzügyminisztérium egy korábbi rendelete az úgynevezett lassú jármű­vek — mezőgazdasági von­tatók, kerti traktorok, önjá­ró munkagépek — magán­üzemben tartói részére is kötelezővé tette a gépjármű­felelősségi biztosítást. A rendelet végrehajtása tulaj­donképpen tavaly kezdődött. A kötelező biztosítás akkor lép életbe, amikor a jármű azonosítási jelet, a többitől eltérő háromszögletű „rend­számtáblát” kap. A KPM autófelügyelete a múlt évben kezdte vizsgáz­tatni ezeket a gépeket, s egy év alatt megyénként 300—500 járművet látott el azonosítási jellel. Az idén esedékes első ízben a már „jelölt” magántulajdonban levő gépek évi 300 forintos biztosítási díja, amely ja­nuár 1—június 30. között fizethető be pótlékmentesen. Tavaszi szünet: április 5—17 Módszertani hónap a TIT-ben A TIT Békés megyei Szer­vezete minden évben meg­rendezi a módszertani hóna­pot, amely a TIT-előadók to­vábbképzését jelenti. Márci­us 12-én Köröstarcsán kez­dődött az előadások soroza­ta, mégpedig egy újszerű módszer, a párbeszédes elő­adás segítségével. Dr. Szabó Péter és dr. Szikora István beszélgettek az alkoholizmus és a bűnözés kapcsolatáról, s a társalgásnak a hallgatók is aktív részesei voltak. Már­cius 14—15. és 19-én Békés­csabán, Gyulán és Szeghal­mon rendeztek hasonló elő­adásokat. A hónap második felében még Dobozon, Csor- váson, Gyomán, Orosházán, Mezőkovácsházán és Szarva­son találkoztak a TIT-elő­adók. Fontos feladat a szolgáltatás fejlesztése ülést tartott a KI0SZ Békés megyei választmánya A KIOSZ Békés megyei választmánya tegnap, márci­us 27-én Békéscsabán ülést tartott, melyen megjelent Molnár József, a KIOSZ or­szágos elnöke és dr. Dankó János, a Könnyűipari Mi­nisztérium főosztályvezetője is. Az ülésen a KIOSZ me­gyei vezetősége beszámolt az 1978. évi cselekvési program végrehajtásáról, valamint a szolgáltatásfejlesztési és szakmai bizottságok munká­járól. A beszámoló jelentés meg­állapította többek közt, hogy a KIOSZ a lakossági igé­nyeknek megfelelően a szol­gáltatás fejlesztésére törek­szik. Ennek elősegítésére el­sősorban a nyugdíj és a mun­kaviszony melletti ipargya­korlók számát akarja növel­ni. Két-három éves adómen­tességgel mintegy 300 kis­iparos kezdte meg a munkát több hiányszakmában, ellá­tatlan területen. A KIOSZ közreműködött abban, hogy a kisiparosok a munkájukhoz szükséges anyagot, kisgépet és alkatrészt beszerezhessék. A műhelygondok enyhítésére a Békéscsabán létrejött Mes­terek Háza műhelyeiben 20 kisiparos tevékenykedik. Csorváson, a helyi szervezet* székházában egy helyiséget szabóműhelynek alakítottak ki. A KIOSZ országos vezető­ségének felhívására a me­gyei vezetőség három szol­gáltatóház létesítését pályáz­ta meg, mégpedig egyet- egyet Békéscsabára, Békésre és Szarvasra. Az oktatással, továbbkép­zéssel kapcsolatban a be­számoló meghatározza, hogy a kisiparosok szakmai, poli­tikai és általános műveltsé­gének az emelése alapvető feladat. A KIOSZ körzeti csoportjai az oktatási tervet időarányosan teljesítették. Egyes csoportok mestervizs- előkészítő, iparjogi és szak­mai tanfolyamokat, konzul­tációkat szerveznék. Szüksé­ges lenne, hogy minél több kisiparos törekedjék a mes­ter cím megszerzésére. Fon­tos tennivaló a kisipari szak­munkástanulók létszámának az emelése is. A vezetőség megállapította, hogy a kisiparosok nagy többsége jól dolgozik, meg­tartja az előírásokat, rendel­kezéseket. Egyesek azonban felelőtlen, hanyag munkájuk­kal rontják a kisiparosság hírnevét. A velük szembeni fellépés tehát érdekvédelmi feladat is. P. B. Érettségi menetrend: szóbelik júniusban Tájékoztató a TÜSZSZI munkájáról Az idén a korábbinál hosz- szabb lesz a tavaszi szünet: április 5-én kezdődik és 17- én fejeződik be. A szünet utáni első tanítási nap ápri­lis 18-a, szerda lesz: az ál­talános iskolák 1 106 000 és a középiskolák 198 000 diákja tehát kipihenheti magát. A szünet ideje alatt nyitva tartanak a napközi otthonok, és vidám játékos progra­mokkal várják a gyerekeket. Kihasználják a szabad időt az úttörőcsapatok és a KISZ- szervezetek is: különböző foglalkozásokat, túrákat, ki­rándulásokat szerveznek. A szünetet követően már a tanév végére irányul a diá­1 SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszáma 1979. MÁRCIUS 2G-ÓN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 7 614 Trabant Lim. (Bp.) 19 140 Trabant Lim. (Győr) 7 099 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 27 062 Trabant Lim. Spec. (Győr) 16103 Trabant Combi (Bp.) 4 508 Trabant Combi (Győr) 1 425 Wartburg de Luxe (Bp.) 16 422 Wartburg Lim. (Bp.) 13 455 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 4 849 Wartburg Lim., tolótetős (Budapest) 3 080 Wartburg Tourist (Bp.) 5191 Skoda 105 S (Bp.) 5 511 Skoda 105 S (Debrecen) 2 302 Skoda 105 S (Győr) 2 073 Skoda 120 L (Bp.) 4 919 Skoda 120 L (Debrecen) 1 945 Skoda 120 L (Győr) 2 823 Lada 1200 (Bp.) 99 223 Lada 1200 (Debrecen) 51303 Lada 1300 (Bp.) 12 150 Lada 1300 (Debrecen) 7 858 Lada 1500 (Bp.) 20 529 Lada 1600 (Bp.) 2 768 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Lada Combi (Bp.) 13 067 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 940 Dacia (Bp.) 12 679 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 927 Zaporozsec (Bp.) 28 238 Moszkvics (Bp.) 4 299 kok figyelme. Az általános iskolákban a tanítás legké­sőbb június 20-án ér véget, a középiskolák IV. osztályai­ban május 12-én, a középis­kolák I—III. osztályaiban pedig június 9-én fejeződik be. Az érettségizőknek a ballagási ünnepélyt általában az utolsó tanítási napon, május 12-én, szombaton ren­dezik meg. Az alma mater­től az idén a tavalyihoz ha­sonlóan mintegy 48 ezer diák vesz búcsút. Az érettségi menetrendet is meghatározták az Oktatási Minisztériumban. A középis­kolák nappali tagozatos ta­nulóinak az írásbeli érettségi vizsgák május 14-én, hétfőn kezdődnek, és a hét végével zárulnak. A gimnáziumokban hétfőn magyarból, kedden matematikából, szerdán dél­előtt oroszból, délután angol­ból és olaszból, csütörtökön délelőtt, fizikából, délután franciából és latinból, pénte­ken délelőtt kémiából, dél­után németből és spanyolból, szombaton biológiából ké­szítik el az írásbelit. A szakközépiskolákban hétfőn a magyar, kedden és szerdán a szakmai elméleti tárgyak, csütörtökön a matematika írásbelijére kerül sor. A hét további két napján a szak­középiskolások a választott tárgyakból írják meg a dol­gozatot. A közös írásbeli-érettségi felvételi vizsgák időpontja: május 21—22., hétfő és kedd. A korábbiakhoz hasonlóan közös dolgozatot matemati­kából, fizikából és biológiá­ból írnák a diákok. A szóbeli érettségi vizs­gák június 9—22-ig tarta­nak. Kissé rendhagyó taggyű­lésre ültek össze március 26- án, hétfőn este Békéscsabán, a városi tanács nagytermé­ben a második kerületi párt- alapszervezet tagjai. A népes hallgatóságnak Szemenkár Mátyás, a Társadalmi Ün­nepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda vezetője (ké­pünkön) tartott diavetítéssel egybekötött előadást az iroda tevékenységéről. Beszélt a házasságkötések, a névadó ünnepségek és a házassági jubileumok rende­zéséről, kitérve az ez alkal­makkor nyújtott legújabb szolgáltatásokra. Közben szavait alátámasztva üdvözlő és tájékoztató kártyák, név­adóra készült plakettek, bronzmedálok, s az ünnep­ségeken készült felvételek villantak fel a vetítővásznon. A polgári gyászszertartások rendezésében nincs mód hosszas előkészületre, gyor­san, mindenre kiterjedő fi­gyelemmel kell a gyászolók igényeit kielégíteni. „Munkánkat az érzelemre hatva, de nem érzelgősen kell folytatnunk — mondta Sze­menkár Mátyás — arra a hullámhosszra ráállva, amellyel felkeresnék min­ket.” Az előadás végén kitért a családokkal fenntartott kap­csolatra, s elismeréssel szólt a szakszervezeti aktívák te­vékenységéről. Tájékoztató­ját követően a részvevők kérdéseire válaszolt. Fotó: Latorcai János Lányok a forgácsolóüzemben H azánkban a pályavá­lasztási lehetősége­ket alapvetően az or­szág — közelebbről a lakó­hely — gazdasági szerkeze­te és iskolastruktúrája ha­tározza meg. A döntést pe­dig? Sok minden: a szűkebb és a tágabb környezet ér­tékítélete, a szülők és a pe­dagógusok tájékozottsága — vagy tájékozatlansága — a különböző szakmákról, a várható munkakörülmé­nyek, a kereseti lehetősé­gek, a fiatalok személyes adottságai, hajlamai, és — nem utolsósorban! — az elő­ítéletek. Most főleg az utóbbiakról essék szó. Sosem felejtem el azt a fiatal lányt, akivel a vona­ton ismerkedtem össze ta­valy ősszel. Alighogy elin­dultunk a Keletiből, máris elbóbiskolt mellettem, s fe­jét vállamra ejtette. Gödöl­lőnél riadt fel, amikor a kalauz a jegyeket kérte. Éj­szakás műszakból jön, mondta mentegetőzve, bo­csánat, ha álmában rám ne­hezedett. Nem tesz semmit, biztattam, s hogy másra te­reljem a szót, a munkájáról kezdtem érdeklődni. Textil­gyárban dolgozik mesélte fáradtan, betanított mun­kásnő. Nincs szándékában szakmát tanulni? Ó, van már szakmája, tejházkezelő, csak azt a munkát nem sze­reti. Marika az általános isko­la után két évig családtag­ként segített szüleinek a téeszben. Mikor betöltötte a tizenhatot, a tsz-vezetőség javaslatára társadalmi ösz­töndíjat kapott, hogy bentla­kásos szakmunkásképző is­kolát végezhessen a Dunán­túlon. Tejipari szakmunkás lett, s még be sem töltötte a 18. évét, amikor kinevezték a közös gazdaság tejüzemve­zetőjének, havi 3000 forint fixszel; ehhez jött a pré­mium, meg zárszámadáskor a visszatartott 20 százalék. Marika nyolc hónapig csi­nálta, aztán otthagyta a ter­melőszövetkezetet. Azóta in­gázik, három műszakos be­tanított munkás egy fővárosi textilgyárban. Négy órát tölt utazásai naponta, a fizetése a műszakpótlékokkal együtt alig éri el a háromezret, s szakképzettség nélkül több­re nem is viheti. Hogy miért hagyta el a pályáját? Mert a fiúk elkerülték, táncolni sem akartak vele. Azt mondták: büdös. Tejszagú... Ez a megtörtént eset ár­tatlan anekdotának tűnik a pályaválasztás terén tapasz­talható, mélyen gyökerező előítéletekhez képest! Itt van például az a társadalmi méretű előítélet, amely mindmáig elzárja az utat jó néhány pálya előtt, mond­ván: ezek nőnek nem aján­lott, „férfiszakmák!” Nem ajánlják nőknek pél­dául a gépjármű-villamossá­gi műszerész szakmát a pá­lyaválasztási tanácsadó fü­zetek; talán mert bonyo­lult?! Ajánlják bezzeg a ke­reskedelmi pályát, amely az utóbbi évtizedben teljesen elnőiesedett. Csak tudnám miért „nőiesebb”' dolog egy 28 kilós, literes borral teli italrekeszt, vagy egy 36 kilós, önkiszolgáló kosártornyot emelgetni, mint gépkocsiban villanyt szerelni?! Vagy úgy vélik az illetékesek, hogy az üzletben kimutatott oxi­génhiány, a pultoknál mért 28—29 Celsius-fok kimon­dottan nőknek való?! Mun­kavédelmi vizsgálatok meg­állapították, hogy az oxigén­hiány agyi vérszegénysé­get, az pedig fáradtságot, fásultságot okoz, hogy egy pénztárosnő nyolc óra alatt ezerszer fordul a vevőtől a pénztárgép felé; hogy egy elárusítónő bokája a műszak végére 8—9 milliméterrel vastagabb, mint a műszak kezdetén. Nem ajánlják nőknek a különböző vasipari szakmá­kat sem, bezzeg javasolják a könnyűipart. Az újságok tele vannak féloldanyi hir­detésekkel : „Lányok, gyer­tek szövőtanulónak!” Vagy: „Lányok, vár benneteket a fonóipar!” És a fiúkat miért nem várja? Csoda ezután, hogy a textilipar benépesí- tési gondokkal küzd ? A Magyar Nők Országos Tanácsa már régebben java­solta a Munkaügyi Minisz­térium illetékeseinek: vizs­gálják felül, hogy az utóbbi időkben végbement műsza­ki-technológiai fejlődés kö­vetkeztében milyen szakmá­kat, munkaköröket lehetne megnyitni a nők előtt, és te­gyék meg a szükséges intéz­kedéseket. Tények és számok tanúsít­ják, hogy hazánkban a fér­fi után a női munkaerőfor­rás is fokozatosan kimerül. Mi az elmúlt 30 évben a kereső nők száma megkét­szereződött, addig — az Or­szágos Tervhivatal számí­tásai szerint — 1975. és 1980. között a foglalkozta­tott nők száma körülbelül 30 ezerrel csökkeni fog. Ezt különösen megérzik az ala­csonyabb bérekkel működő ágazatok, illetve munkahe­lyek. Ezek pedig elsősorban nőket foglalkoztatnak. Nők az Ikarus-buszok vo­lánjánál. Lám, ezt is lehet, csak korszerűsíteni kellett hozzá a munkaeszközt, az autóbuszt! Lányok a forgácsoló­üzemben. Utópia? Sokak szerint az, pedig csupán mű­szaki fejlesztés, ergonómia és ésszerűbb pályaorientá­ció kérdése. Ugyanaz a nő, aki könnyűszerrel boldogul a cipőfelsőrész-varrógéppel, miért ne tudná megtanulni a háromfázisú esztergapad kezelését?! 1976-ban az ipari munkás­nőknek csupán 22 százalé­ka volt szakmunkás, 60 szá­zalékuk betanított munkás­ként dolgozott. Miért kell ennek így lennie?! Hiszen felmérések igazolták, hogy a betanított munkás kate­góriában dolgozó nők álta­lános iskolázottsági színvo­nala magasabb, mint a fér­fiaké; ráadásul a betanított munka nem mindig ala­csonyabb színvonalú, mint a szakmunka! Sőt: vannak közöttük olyanok, amelyek mind megítélés, mind pedig bérezés szempontjából bi­zonyos szakmunkatípusok felett állnak. Nem kellene ebből levonni végre a kon­zekvenciát ?... A pályaválasztási dön­tés rendszerint egy életre szól. Ám vá­lasztani csak ismert dolgok között lehet. Abban segít­sünk a lányoknak, hogy mi­nél több ismert szakma, hi­vatás közül választhassanak kedvüknek, adottságaiknak megfelelőt. Nyíri Éva Gyermekműsor a múzeumban A nemzetközi gyermekév alkalmából a Munkácsy Mi­hály Múzeum, a megyei mű­velődési központ és a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház március 28-án, szerdán dél­előtt H óra 30 perckor ver­ses-zenés gyermekműsort rendez a múzeum új épüle­tében. A kis meghívottak 20. századi magyar gyermekver­sekből hallgatnak összeállí­tást Márai Enikő előadómű­vész tolmácsolásában, Hor­váth István és Benedek Mik­lós gitárkíséretével. Az elő­adás talán legizgalmasabb percei lesznek, amikor átad­ják az itt megrendezésre ke­rült gyermekrajz-kiállítás közönségdíját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents