Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

1979. március 28., szerda

Szovjet testvérteriileti

delegációk vezetői az együttműködésről

A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából csaknem minden megyénk, s nagyobb városaink többsége is testvérterületi, illetve testvérvárosi küldöttséget fogadott. A delegációk tagjai részt vettek a jubileumi ünnepségeken, találkoztak a vendéglátó megye, illetve város vezetőivel, dolgozóival, tanulmányozták több ipari és mezőgazdasági üzem, kulturális létesítmény működését, tárgyaltak az együttműködés fejlesztéséről, elmélyítéséről.

A kölcsönösen hasznos tapasztalatcsere befejeztével, elutazásuk előtt, az MTI munkatársai kérdéseket intéztek több Szovjetunióból érkezett delegáció vezetőjéhez.

J. V. Mjasznyikov, az SZKP penzai területi bizottságának másodtitkára, a két nép testvéri kapcsolatainak hagyományaként szólt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején a penzai területen is több ezer magyar internacionalista harcolt az első proletárállam létéért, győzelméért. A kapcsolatok további alakulásának egyik külön érdekességeként említette meg, hogy a Szovjetunió egész területén Penzá- ban állítottak először emlékművet Marx Károlynak, s ezt a tényt — 1918-ban — Kun Béla publikálta a Pravdában.

L. D. Magomadov, az SZKP Csecsen-Ingus területi bizottságának másodtitkára többek között elmondotta, hogy a Csecsen-Ingus ASZSZK az elmúlt évben elnyerte a Szovjetunió Minisztertanácsának Vörös Vándorzászlaját. — Ebben az eredményben — mint hangsúlyozta — része van annak a segítségnek is, amit magyar barátainktól, Komárom megye dolgozóitól kaptunk. Barátságunk ugyanis ma mír a városokra és a falvakra, az ipari és a mezőgazdasági üzemekre, az élet minden területére kiterjed.

J. V. llnyickij, az SZKP kárpátaljai területi bizottságának első titkára ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy ma már szinte nincs a mindennapi munkának olyan területe, amelyet át meg át ne szőne a két nép, a két ország barátsága. Talán elegendő volna csak a záhonyi és a csapi vasutasok évtizedes múltra visszatekintő kitűnő kapcsolataira utalnom. Mindkét vasutas kollektíva olyan munkasikereket köszönhet a folyamatos tapasztalatcserének, az áruszállítás meggyorsítását, a géppark fokozott kihasználását célzó hagyományos vetélkedőnek, amely e nélkül elképzelhetetlen lenne. De nem lehet kihagyni a sorból a Lenin nevét viselő határ menti, pontosabban a határon is átnyúló almáskertet sem. Gyümölcstermesztő szakmunkásaink, tudományos kutatóink folyamatos, gyakorlatban hasznosuló tapasztalatcseréjének a színhelye ez is. Ezt- az utat, a testvéri együttműködés útját, járja az ungvári állami egyetem és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola is. A közelmúltban szabolcs-szat- mári napokat rendeztünk területünkön, s ezek rendezvényein csaknem 30 000 szovjet állampolgár ismerkedett meg magyar testvérterületének ipari és mezőgazdasági eredményeivel, kulturális életével.

P. A. Csicsikin, az SZKP Csuvas területi bizottságának másodtitkára arról szólt, hogy a megyei szinten kezdődött testvérkapcsolatok ma már áthatják a kisebb egységeket, sőt egyre inkább az egyes szakterületeket is.

Tavaszi túrák

Eléggé ismerjük hazánk szép tájait? Hogyan lehet értelmesen és hasznosan eltölteni a hétvége két-három szabad napját? Erre keresett és talált megoldást a békéscsabai IBUSZ-iroda. A múlt év húsvétjára hirdette meg első ízben a Duna-ka- nyari túrát, melyre egyénileg és családostól egyaránt lehetett jelentkezni. A túrának nagy sikere volt. Az idén három napra tervezik a Du- na-kanyari kirándulást. A

— Kölcsönösen hasznos szakmai együttműködés van 19 csuvasi, illetve Heves megyei vállalat, köztük a csebokszári aggregátorgyár és az Egri Finomszerelvény- gyár, valamint a csebokszári vizi erőmű és a Gagarin Hőerőmű között. A kultúra és a közoktatás munkásai közül a csuvas állami Jakovlev Pedagógiai Főiskola és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola épített ki gyümölcsöző és folyamatos együttműködést.

V. Sz. Novoszercev, az omszki területi pártbizottság titkára részletesen beszélt azokról az élő baráti kapcsolatokról, amelyek az omszki gyárak, kolhozok és szovho- zok dolgozóit 'kötik a Pest megyei üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek dolgozóihoz.

— Felemelő érzés volt számunkra — mondotta ezután —, hogy közvetlenül láthattuk azt a lelkesedést, amely- lyel magyar testvérterületünk lakossága a Tanácsköztársaság évfordulóját köszöntötte. Ott voltunk azon az ünnepségen, amelyen felavatták Ligeti Károlynak, a neves magyar internacionalistának emlékművét. A bronzszobrot — Fjodor Bu- galjenko szobrászművész, Viktor Deszatov építész és egy omszki ipari vállalat munkásainak közös alkotását — a szovjet testvérterület, Omszk ajándékozta Pest megye dolgozóinak.

programban szerepel többek között. Szentendrén Kovács Margit keramikus művész állandó kiállításának, továbbá Visegrádon Mátyás király palotájának és a Sala- mon-torony, Esztergomban pedig a bazilika és a kincstár megtekintése. A tavaszi túra ebben az évben az egri és a szilvásváradi kirándulással bővül. A részvevők többek között ellátogatnak Szilvásváradra a Szalajka völgyébe, és Egerbe a Szépasszony völgyébe.

(MTI)

Két újság — egy rejtvény

Junoszty típusú televíziókészüléket nyerhet, aki ,a Békés megyéről szóló öt keresztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a LOBOGÓ szerkesztőségébe. A Békés megyei Népújság szerdai számaiban (február 28-án, március 7-én, 14-én, 21-én és 28-án) közöljük a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A rejtvényeket kiegészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÓ március hónapban megjelenő számaiban találják meg. Kérjük az öt megfejtést egy levelezőlapon április 18-ig küldjék be a LOBOGÖ szerkesztőségébe: 1394 Budapest, Pf. 427.

o

Békés megye

Vízszintes: 1. A világhírű magyar | festőművész Békéscsabán volt ^etalosinas, itt készültek első „Hifivel” is, a szép tulipános ládák. Nevét ma — többek között — a város múzeuma is őrzi. 13. Ruhatartozék. 15. Zománc. 16. Zsinegnél erősebb anyag. 17. Étkezni. 19. Ricsajo- zó. 21. Magyar lóíajta. 23. ö. G. A. 24. O. I. 25. Arrafelé. 26. A. S. T. 27. Varróeszköz. 28. Orvos. 31. Nagy hírszolgálati iroda. 33. Egyik lábáról a másikra áll. 35. E. G. 37. Erősen befolyásol. 39. Gorkij műve (névelővel). 41. Havasi virág. 43. Japán, japánul. 45. R. N. I. 46. Angol helyeslés. 47. Fénykép. 48. Zenei motívum. 50. Férfinév. 52. József, becézve. 53. Idegen női név (Comaneci). 54. Szintén ne. 55. Pálmafajta. 57. Idegen férfinév (Károly). 58. Egyik legnagyobb „barátunk” és „ellenségünk”. 60. Működteti a gépet. 62. Hőmérő beosztás. 63. Rangjelző. 65. Mint a vizsz. 54. 67. Keserv. 68. Nemesgáz. 70. Névelővel: afrikai nép. 72. Dal. 74. Fenyőfa „könnye”. 76. Emésztőnedv, a máj váladéka. 77. Téli sport. 78. E. F. Á. 80. A hős vezérek mondják a csata kezdetén. 82. E. nap. 84. Hibás kéz! 86. Névutó. 88. Juhtejből kiváló sajtszerü termék. 89. A sivatag hajója. 91. Agresszív előretörés, kőnyöklés. 94. Flagellatae. 96. Dicséretes tulajdonság. 97. Díszes. 98. E. N. D.

Nehéz szolgálat a munkásőré

őrségben

A békési gépgyár leeresztett sorompója megállásra készteti a gépkocsit. Zord tekintetű portás jön ki a fülkéből.

— Hova, hova?

— Be szeretnénk menni, a munkásőrökhöz jöttünk — mondom és már emelném fel a sorompót.

— Egy tapodtat sem, sehova — nyomja vissza a sorompót.

— Tessék, itt van az igazolványunk.

— Engem az nem érdekel, azt mindenki mutathat — mondja megfellebbezhetetlenül.

— Ne vicceljen, igazoltuk magunkat, nekünk dolgunk van itt.

— Na, várjanak egy kicsit — enyhül valamelyest a tekintete —, hívom az őrparancsnokot.

Nehéz volt bejutni, amin nem is nagyon csodálkoztunk, hiszen szigorú parancs volt kiadva, hogy ezen a napon senkit se engedjenek be, mert nem tudni, milyen szándékkal érkeznek. A gépgyár környéke sík terep, nincs rajta erdő és Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka mái- az eligazításon felhívta erre a figyelmet, mondván, hogy a di- verzánsok, akik megtámadják az objektumot, valószínűleg cselhez fognak folyamodni. Hogy milyen előrelátó volt, igazolták ezt a későbbiek.

Az objektumot őrző munkásőrök gyanús idegenekre lettek figyelmesek. Az őrparancsnok járőrt küldött ki, hogy meggyőződjenek, kik ezek? Feltevése helyesnek bizonyult, „diverzán- sok” — fényképezték az épületeket és térképvázlatot készítettek róla. Az elfo- gottakat lefegyverezték és bekísérték.

Munkaruhás fiatalember igyekszik a gyárba, kezében szerszámosláda.

— Jó napot — köszön a portásnak, meg az ott álló munkásőrnek — jöttem a főnök ajtajának zárját megjavítani — és átbújik a leeresztett sorompón.

— Álljon meg — csattan a határozott felszólítás. A fiatalember megáll és mosolyog.

— Mit akarnak tőlem, nem érek rá, sietni kell, azt mondta a főnök.

— Tegye le a ládát és tartsa fel a kezét! A fiatalember engedelmeskedik, a motozás után kiderült, hogy ő is „diverzáns”, így akart bejutni az objektumba. Ha a munkásőrök elnézőek, ez is sikerült volna.

De nemcsak Békésen kell küzdeni az „ellenséggel”, a Békéscsabai Konzervgyár pósteleki telepét is „veszély” fenyegeti. A feltételezés szerint a közeli erdőben „di- verzánsok” bujkálnak

fegyverrel, támadást akarnak intézni a gyár ellen. Itt is példaszerű a védelem. A fontosabb helyeken, s a kerítések mentén rádióadóval felszerelt őrök cirkálnak. A többi munkásőr, aki nincs szolgálatban, a készenléti helyen tartózkodik. Itt sokkal nehezebb a védők helyzete, körös-körül menedéket nyújtó erdők. Az őrséget ellátó munkásőrök között itt nőket is találunk. Ancsinné Papp Mária a pamuttextil dolgozója. Ez az első gyakorlata. Híradós. A hátán a nehéz készülék, s az antenna. Nem könnyű ezzel a

terepen járkálni. A másik Szabó Magdolna, a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységének utókalkulátora.

— Még van egy nő, de az kint van járőrszolgálatban, Vidovenyecz Judit. Régi munkásőr, már 7 éve szolgál a testületben.

Üjabb erősítés érkezik (címképünkön), a gépkocsik megállnak az erdőszélen, a munkásőrök pillanatok alatt leugrálnak a gépkocsiról. Csatárláncba fejlődve indulnak az erdőt átfésülni. Nehéz a terep, nehezen haladnak előre, néhol térdig érő vízben kell gázolni. Az elővéd és a „diverzánsok” között rövid tűzharc alakult ki. „Sebesültek és halottak” is maradnak a terepen. Ezeket hátrább szállítják. Az erdőben .a recsegő- ropogó száraz faágak hangjai nyomán riadt őzek, nyu- lak - rohannak cikk-cakk- ban és megrebbent fácánok

Szabó Magdolna és Ancsinné Papp Mária

szállnak fel. A máskor békés erdő nyugalmát most a harci zaj veri fel. Jó későre jár már, amire befejeződik a kutatás, sikerrel, mert a fegyvereseket elfogják. Megnézte a gyakorlatot Gáti József, a munkásőrség országos parancsnokának helyettese és Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára.

.Estére hajlik már az idő, amire befejeződik a gyakorlat. A harcosok csapzottan, vizesen és szemmel láthatóan fáradtan szállnak a gépkocsikra. Jól dolgoztak. Derekasan helytálltak a nehéz gyakorlaton, teljesítették, amit esküjükben vállaltak. Ma a „harctéren”, holnap pedig a békés építő munkában kell maximálisát nyújtani. És ezek a munkás- őrök mindkét helyen eleget tesznek. Dicséret érte, és tisztelet, akik ezt a nehéz, fárasztó szolgálatot önként vállalják, hazafias kötelességből.

Kép, szöveg: Béla Ottó

Kézre került a „diverzáns”