Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-28 / 73. szám

1979. március 28., szerda Szovjet testvérteriileti delegációk vezetői az együttműködésről A Tanácsköztársaság 60. évfordulója alkalmából csak­nem minden megyénk, s na­gyobb városaink többsége is testvérterületi, illetve test­vérvárosi küldöttséget foga­dott. A delegációk tagjai részt vettek a jubileumi ün­nepségeken, találkoztak a vendéglátó megye, illetve város vezetőivel, dolgozói­val, tanulmányozták több ipari és mezőgazdasági üzem, kulturális létesítmény mű­ködését, tárgyaltak az együtt­működés fejlesztéséről, el­mélyítéséről. A kölcsönösen hasznos ta­pasztalatcsere befejeztével, elutazásuk előtt, az MTI munkatársai kérdéseket in­téztek több Szovjetunióból érkezett delegáció vezetőjé­hez. J. V. Mjasznyikov, az SZKP penzai területi bi­zottságának másodtitkára, a két nép testvéri kapcsolatai­nak hagyományaként szólt arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ide­jén a penzai területen is több ezer magyar interna­cionalista harcolt az első proletárállam létéért, győ­zelméért. A kapcsolatok to­vábbi alakulásának egyik külön érdekességeként emlí­tette meg, hogy a Szovjet­unió egész területén Penzá- ban állítottak először emlék­művet Marx Károlynak, s ezt a tényt — 1918-ban — Kun Béla publikálta a Prav­dában. L. D. Magomadov, az SZKP Csecsen-Ingus terü­leti bizottságának másodtit­kára többek között elmon­dotta, hogy a Csecsen-Ingus ASZSZK az elmúlt évben el­nyerte a Szovjetunió Minisz­tertanácsának Vörös Vándor­zászlaját. — Ebben az ered­ményben — mint hangsú­lyozta — része van annak a segítségnek is, amit magyar barátainktól, Komárom me­gye dolgozóitól kaptunk. Ba­rátságunk ugyanis ma mír a városokra és a falvakra, az ipari és a mezőgazdasági üzemekre, az élet minden területére kiterjed. J. V. llnyickij, az SZKP kárpátaljai területi bizottsá­gának első titkára ugyan­csak azt hangsúlyozta, hogy ma már szinte nincs a min­dennapi munkának olyan te­rülete, amelyet át meg át ne szőne a két nép, a két ország barátsága. Talán elegendő volna csak a záhonyi és a csapi vasutasok évtizedes múltra visszatekintő kitűnő kapcsolataira utalnom. Mind­két vasutas kollektíva olyan munkasikereket köszönhet a folyamatos tapasztalatcseré­nek, az áruszállítás meg­gyorsítását, a géppark foko­zott kihasználását célzó ha­gyományos vetélkedőnek, amely e nélkül elképzelhe­tetlen lenne. De nem lehet kihagyni a sorból a Lenin nevét viselő határ menti, pontosabban a határon is át­nyúló almáskertet sem. Gyü­mölcstermesztő szakmunká­saink, tudományos kutatóink folyamatos, gyakorlatban hasznosuló tapasztalatcseré­jének a színhelye ez is. Ezt- az utat, a testvéri együttmű­ködés útját, járja az ungvá­ri állami egyetem és a nyír­egyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola is. A közelmúltban szabolcs-szat- mári napokat rendeztünk te­rületünkön, s ezek rendezvé­nyein csaknem 30 000 szov­jet állampolgár ismerkedett meg magyar testvérterületé­nek ipari és mezőgazdasági eredményeivel, kulturális életével. P. A. Csicsikin, az SZKP Csuvas területi bizottságának másodtitkára arról szólt, hogy a megyei szinten kez­dődött testvérkapcsolatok ma már áthatják a kisebb egységeket, sőt egyre inkább az egyes szakterületeket is. Tavaszi túrák Eléggé ismerjük hazánk szép tájait? Hogyan lehet értelmesen és hasznosan el­tölteni a hétvége két-három szabad napját? Erre keresett és talált megoldást a bé­késcsabai IBUSZ-iroda. A múlt év húsvétjára hirdette meg első ízben a Duna-ka- nyari túrát, melyre egyéni­leg és családostól egyaránt lehetett jelentkezni. A túrá­nak nagy sikere volt. Az idén három napra tervezik a Du- na-kanyari kirándulást. A — Kölcsönösen hasznos szakmai együttműködés van 19 csuvasi, illetve Heves megyei vállalat, köztük a csebokszári aggregátorgyár és az Egri Finomszerelvény- gyár, valamint a csebokszári vizi erőmű és a Gagarin Hő­erőmű között. A kultúra és a közoktatás munkásai közül a csuvas állami Jakovlev Pedagógiai Főiskola és az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola épített ki gyümöl­csöző és folyamatos együtt­működést. V. Sz. Novoszercev, az omszki területi pártbizottság titkára részletesen beszélt azokról az élő baráti kapcso­latokról, amelyek az omszki gyárak, kolhozok és szovho- zok dolgozóit 'kötik a Pest megyei üzemek, vállalatok és termelőszövetkezetek dolgo­zóihoz. — Felemelő érzés volt szá­munkra — mondotta ezután —, hogy közvetlenül láthat­tuk azt a lelkesedést, amely- lyel magyar testvérterüle­tünk lakossága a Tanácsköz­társaság évfordulóját kö­szöntötte. Ott voltunk azon az ünnepségen, amelyen fel­avatták Ligeti Károlynak, a neves magyar internaciona­listának emlékművét. A bronzszobrot — Fjodor Bu- galjenko szobrászművész, Viktor Deszatov építész és egy omszki ipari vállalat munkásainak közös alkotá­sát — a szovjet testvérterü­let, Omszk ajándékozta Pest megye dolgozóinak. programban szerepel többek között. Szentendrén Kovács Margit keramikus művész állandó kiállításának, továb­bá Visegrádon Mátyás ki­rály palotájának és a Sala- mon-torony, Esztergomban pedig a bazilika és a kincs­tár megtekintése. A tavaszi túra ebben az évben az eg­ri és a szilvásváradi kirán­dulással bővül. A részvevők többek között ellátogatnak Szilvásváradra a Szalajka völgyébe, és Egerbe a Szép­asszony völgyébe. (MTI) Két újság — egy rejtvény Junoszty típusú televíziókészüléket nyerhet, aki ,a Békés megyéről szóló öt keresztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a LOBOGÓ szerkesztőségébe. A Békés megyei Népújság szerdai számaiban (február 28-án, március 7-én, 14-én, 21-én és 28-án) közöljük a keresztrejt­vényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A rejtvényeket ki­egészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÓ márci­us hónapban megjelenő számaiban találják meg. Kérjük az öt megfejtést egy levelezőlapon április 18-ig küldjék be a LOBOGÖ szerkesztőségébe: 1394 Budapest, Pf. 427. o Békés megye Vízszintes: 1. A világhírű ma­gyar | festőművész Békéscsabán volt ^etalosinas, itt készültek első „Hifivel” is, a szép tulipá­nos ládák. Nevét ma — többek között — a város múzeuma is őrzi. 13. Ruhatartozék. 15. Zo­mánc. 16. Zsinegnél erősebb anyag. 17. Étkezni. 19. Ricsajo- zó. 21. Magyar lóíajta. 23. ö. G. A. 24. O. I. 25. Arrafelé. 26. A. S. T. 27. Varróeszköz. 28. Or­vos. 31. Nagy hírszolgálati iro­da. 33. Egyik lábáról a másikra áll. 35. E. G. 37. Erősen befo­lyásol. 39. Gorkij műve (névelő­vel). 41. Havasi virág. 43. Ja­pán, japánul. 45. R. N. I. 46. Angol helyeslés. 47. Fénykép. 48. Zenei motívum. 50. Férfinév. 52. József, becézve. 53. Idegen női név (Comaneci). 54. Szintén ne. 55. Pálmafajta. 57. Idegen fér­finév (Károly). 58. Egyik legna­gyobb „barátunk” és „ellensé­günk”. 60. Működteti a gépet. 62. Hőmérő beosztás. 63. Rang­jelző. 65. Mint a vizsz. 54. 67. Keserv. 68. Nemesgáz. 70. Név­elővel: afrikai nép. 72. Dal. 74. Fenyőfa „könnye”. 76. Emésztő­nedv, a máj váladéka. 77. Téli sport. 78. E. F. Á. 80. A hős ve­zérek mondják a csata kezdetén. 82. E. nap. 84. Hibás kéz! 86. Névutó. 88. Juhtejből kiváló sajtszerü termék. 89. A sivatag hajója. 91. Agresszív előretörés, kőnyöklés. 94. Flagellatae. 96. Dicséretes tulajdonság. 97. Dí­szes. 98. E. N. D. Nehéz szolgálat a munkásőré őrségben A békési gépgyár leeresz­tett sorompója megállásra készteti a gépkocsit. Zord tekintetű portás jön ki a fülkéből. — Hova, hova? — Be szeretnénk menni, a munkásőrökhöz jöttünk — mondom és már emelném fel a sorompót. — Egy tapodtat sem, se­hova — nyomja vissza a so­rompót. — Tessék, itt van az iga­zolványunk. — Engem az nem érdekel, azt mindenki mutathat — mondja megfellebbezhetet­lenül. — Ne vicceljen, igazoltuk magunkat, nekünk dolgunk van itt. — Na, várjanak egy ki­csit — enyhül valamelyest a tekintete —, hívom az őrparancsnokot. Nehéz volt bejutni, amin nem is nagyon csodálkoz­tunk, hiszen szigorú parancs volt kiadva, hogy ezen a napon senkit se engedjenek be, mert nem tudni, milyen szándékkal érkeznek. A gép­gyár környéke sík terep, nincs rajta erdő és Tóth Pál, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka mái- az eligazítá­son felhívta erre a figyel­met, mondván, hogy a di- verzánsok, akik megtámad­ják az objektumot, való­színűleg cselhez fognak fo­lyamodni. Hogy milyen elő­relátó volt, igazolták ezt a későbbiek. Az objektumot őrző mun­kásőrök gyanús idegenekre lettek figyelmesek. Az őr­parancsnok járőrt küldött ki, hogy meggyőződjenek, kik ezek? Feltevése helyes­nek bizonyult, „diverzán- sok” — fényképezték az épületeket és térképvázla­tot készítettek róla. Az elfo- gottakat lefegyverezték és bekísérték. Munkaruhás fiatalember igyekszik a gyárba, kezében szerszámosláda. — Jó napot — köszön a portásnak, meg az ott álló munkásőrnek — jöttem a főnök ajtajának zárját meg­javítani — és átbújik a le­eresztett sorompón. — Álljon meg — csattan a határozott felszólítás. A fiatalember megáll és mo­solyog. — Mit akarnak tőlem, nem érek rá, sietni kell, azt mondta a főnök. — Tegye le a ládát és tartsa fel a kezét! A fiatal­ember engedelmeskedik, a motozás után kiderült, hogy ő is „diverzáns”, így akart bejutni az objektumba. Ha a munkásőrök elnézőek, ez is sikerült volna. De nemcsak Békésen kell küzdeni az „ellenséggel”, a Békéscsabai Konzervgyár pósteleki telepét is „veszély” fenyegeti. A feltételezés sze­rint a közeli erdőben „di- verzánsok” bujkálnak fegyverrel, támadást akar­nak intézni a gyár ellen. Itt is példaszerű a védelem. A fontosabb helyeken, s a ke­rítések mentén rádióadóval felszerelt őrök cirkálnak. A többi munkásőr, aki nincs szolgálatban, a készenléti helyen tartózkodik. Itt sok­kal nehezebb a védők hely­zete, körös-körül menedé­ket nyújtó erdők. Az őrséget ellátó munkásőrök között itt nőket is találunk. Ancsinné Papp Mária a pamuttextil dolgozója. Ez az első gya­korlata. Híradós. A hátán a nehéz készülék, s az an­tenna. Nem könnyű ezzel a terepen járkálni. A másik Szabó Magdolna, a MEZŐ­GÉP békéscsabai gyáregysé­gének utókalkulátora. — Még van egy nő, de az kint van járőrszolgálatban, Vidovenyecz Judit. Régi munkásőr, már 7 éve szol­gál a testületben. Üjabb erősítés érkezik (címképünkön), a gépkocsik megállnak az erdőszélen, a munkásőrök pillanatok alatt leugrálnak a gépkocsiról. Csatárláncba fejlődve in­dulnak az erdőt átfésülni. Nehéz a terep, nehezen ha­ladnak előre, néhol térdig érő vízben kell gázolni. Az elővéd és a „diverzánsok” között rövid tűzharc ala­kult ki. „Sebesültek és ha­lottak” is maradnak a tere­pen. Ezeket hátrább szállít­ják. Az erdőben .a recsegő- ropogó száraz faágak hang­jai nyomán riadt őzek, nyu- lak - rohannak cikk-cakk- ban és megrebbent fácánok Szabó Magdolna és Ancsin­né Papp Mária szállnak fel. A máskor bé­kés erdő nyugalmát most a harci zaj veri fel. Jó késő­re jár már, amire befejező­dik a kutatás, sikerrel, mert a fegyvereseket elfogják. Megnézte a gyakorlatot Gáti József, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyet­tese és Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára. .Estére hajlik már az idő, amire befejeződik a gyakor­lat. A harcosok csapzottan, vizesen és szemmel látható­an fáradtan szállnak a gép­kocsikra. Jól dolgoztak. De­rekasan helytálltak a nehéz gyakorlaton, teljesítették, amit esküjükben vállaltak. Ma a „harctéren”, holnap pedig a békés építő mun­kában kell maximálisát nyújtani. És ezek a munkás- őrök mindkét helyen eleget tesznek. Dicséret érte, és tisztelet, akik ezt a nehéz, fárasztó szolgálatot önként vállalják, hazafias köteles­ségből. Kép, szöveg: Béla Ottó Kézre került a „diverzáns”

Next

/
Thumbnails
Contents