Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
1979. március 25., vasárnap «naura« Amoco Cadiz: a világ eddigi legnagyobb olajkatasztrófája. 1978. március 17-én 231 ezer tonna olaj szennyezte Brestnél a francia partokat Kitekintés Halálhajókés„úszó bombák” Zátonyra futott a napokban Gibraltárnál a 67 ezer tonna olajat szállító Grey Hunter nevű angol tankhajó. Az olaj egy része a tengerbe ömlött, de — a jelentések szerint — a szennyeződést sikerült lokalizálni. A világ hírügynökségei szinte naponta közölnek híreket tankhajók baleseteiről. A Lloyd biztosító statisztikája például kimutatja, hogy 1977-ben 340 olajszállító hajót ért baleset; közülük 19 óriás tankhajó elsüllyedt. 1979 elején az írországi Bantry-öbölben kisebb robbanás rázta meg a Betelgeuse nevű francia tankhajót. Éppen hozzáláttak, hogy a 281 méter hosszú hajóóriás tartályaiból a 120 ezer tonna olajat kiszivattyúzzák. A hajó tűzoltókészülékei elégtelennek bizonyultak a fedélzeti tűz elfojtásához, és néhány óra múlva bekövetkezett a második robbanás. A lángnyelvek az égig csaptak, emberi testek repültek a magasba. A hajó derékba tört. Négy tengerész és hét kikötői munkás vesztette életét. Az olaj a tengerbe ömlött és megfertőzte az öböl vizét. Az olajkikötőt 1968-ban létesítette — a halászok és környezetvédők minden tiltakozása ellenére — a Gulf Oil, a világ negyedik legnagyobb olajtársasága. Azóta 24 hajó került itt a hullámsirba és szennyezte a kiömlő olaj az ír partok vizét. A francia Total hajótársaság főnöke, Louis Bouzols, „érthetetlennek” nevezte a katasztrófát. Gilbert Bredel, a francia tengerész-szakszervezet titkára azonban a Quick cimű magazinnak adott nyilatkozatában rámutatott, hogy a Betelgeuse-t, mint a társaság más hajóit is, rossz állapota miatt már nem egy kikötőből kiutasították. A katasztrófa tehát inem véletlen szerencsétlenség. Az emberek általában azt hiszik, hogy a tankhajók olaj tömege jelenti a veszélyt. Ez nem egészen így van. Néhány éve a Pacific Glory nevű tankhajó összeütközött az Allegro nevű olajszállítóval. A Glory gépháza az ütközés következtében felrobbant, a fedélzetet a tűz elpusztította, de a színültig telt tartályokban a 77 ezer tonna Olaj nem gyulladt ‘ki. Nem a kőolaj, hanem az abból kipárolgó gáz a robbanásveszélyes. Ez akkor keletkezik, ha a tartály nincs egészen tele. 1969 decemberében az afrikai partok közelében, első útja alkalmával felrobbant és elsüllyedt a 200 ezer tonnás Marpessa nevű Shell- szu pertankhajó. Két hét múlva testvérhajóját is ugyanez a sors érte, majd a következő napon, a King Hakoon VII. nevű 220 ezer tonnás norvég óriás hajó járt ugyanígy. Mindhárom hajón a tartályt tisztították a katasztrófa pillanatában. Angol szakértők szerint a tisztításhoz használt vízsugár súrlódása váltotta ki a robbanást. Megoldás lenne, ha a ‘keletkező gázokat megfelelő szerkezet segítségével elvezetnék. Ez azonban költséges eljárás és a Betelgeuse tulajdonosai erre nem voltak hajlandók. „Halálpart”-nak nevezik a tengerészek az észak-spanyolországi La Coruna város saiklazátanyos partvidékét, ahol 1976 májusában a 110 ezer tonnás UrquioLa, 1978 utolsó napján pedig a 200 ezer tonnás görög Andros Patria járt szerencsétlenül. A hajósok mégis ezt a zátonyos szakaszt hasznáják, mert ez a legrövidebb tengeri út. Az olajhajózás kezdettől fogva veszélyes mesterség volt. A világ 4500 tankhajójából csupán 700 tekinthető első osztályúnak. Míg a normál kereskedelmi hajók rendszerint 2-4 hajtóművel, és 2-8 kazánnal vannak ellátva, a világ legnagyobb tankhajóit csupán egyetlen gépcsoport hajtja. Főleg a japán hajógyárak jeleskednek a takarékoskodásban. Így kevesebb üzemanyagot fogyaszt és több lehet a hajó hasznos terhelése. Ha aztán a gép meghibásodik, leáll, megszűnik a hajón a világítás, nem működik a mélységmérő, a lokátor, sőt a tűzoltókészülék sem. A 300 méter hosszú óriások kor- mányozhatatlanná válnak és beüt a katasztrófa. A Holland Hajózási Intézet megállapítása szerint a világ tankhajóállományának kétharmada kétes hírű társaságok kezében van, amelyek hajóikat — főleg az alacsony adók és a laza biztonsági követelmények miatt — legtöbbször libériái, panamai, máltai és más zászlók alatt közlekedtetik. Ehhez járul még, hogy nincsenek egységes előírások a tengerészek, sőt a kapitányok szakképzettségére vonatkozóan sem. 1972- ben csupán a hajók egy- harmada közlekedett „olcsó” zászlók alatt, ma már 75 százalékuk. S köztük nem egy a 200 ezer tonnás óriás. A profitéhség naponta emberéletek, értékek tömegét veszélyezteti, s közben szennyezi a tengerek éltető vizét. Gáti István T udomány — technika Filatéliai hírek A XVII. országos ifjúsági kiállítás rendező bizottsága folyamatosan folytatja tárgyalásait. A kiállítást propagáló anyagot elkészítve kéri a rendező bizottság, hogy a békéscsabai Városi Kör titkáránál mielőbb leadni szíveskedjenek. Egyben már most értesíti a megye bélyeggyűjtőit, hogy a tudományos munkaközösség háromtagú bizottsága április 1-én az ifjúsági és úttörőházban tartja előadásait. Már közöltük, hogy a posta a jövőben minden év végén készletmegsemmisítést hajt végre. Ezúttal az elmúlt 10 év alatt felhalmozódott bélyegkészleteket égették el, s természetesen ezáltal a megmaradt és a gyűjteményekben levő bélyegek értéke emelkedett. Felsoroljuk a most megsemmisített bélyegeket: 1967. Aerofila 1. sorból 14 734 darab. Aerofila 1. blokkból 5845 darabot, Aerofila 11. sorból 98 379 és az Aerofila 11. blokkból 56 760 darabot égettek el. 1968. évben kiadott bélyegnapi sorból 75 039, míg a bélyegnapi blokkból 66 187 darabot égettek el. 1969-ben Budapest 71. 98 763, bélyegnapi sor 76 246, bélyegnapi blokk 26 523, 1970-ben Budapest 71. 33 040, bélyegnapi sor 4820, bélyegnapi blokk 12 775, 1971-ben Budapest 71. I. sorból 26 240, Budapest 71. blokkból 41 240, Budapest 71. II. sor 40 159, Budapest 71. 11. blokk 26 315, 1972. évben bélyegnapi sor 81 447, bélyegnapi blokk 47 949. Bélyegmúzeum—Postamúzeum 95 569, 1973-ban bélyegnapi sor 66 545, bélyegnapi blokk 40 676, 1974. évben Aerofila blokkból 10 294, 1975. évben Visegrád blokk 26 472, 1976. évben 100 éves a méterrendszer 51 468, és az Idegenforgalmi blokkból 19 576 darabot égettek el. A nem fogazott kiadásokból az 1976. évben megjelent Vadállatkölykökből 1606, méterrendszer 3510, idegeilforgalmi blokkból 2763-at, II. Rákóczi Ferenc sorból 1565-öt, végül a Telefon vágott bélyegből 4011 darabot semmisítettek meg. Vas Tibor Időmérés — A nagy pontosságú időmérésre először a csillagászatban, majd a térképezésben, és a tengeri hajók irányításában volt szükség. A földrajzi helymeghatározáshoz nélkülözhetetlen a jól járó óra, amely hosszú időn át pontosan mutatja az érvéKvarc alkatrészeket előállító üzemben a rezonátorokat galvanizálják nyes helyi időt. Évszázadokon át a csillagvizsgálókban voltak a legpontosabb órák.*- E súllyal hajtott, kerékműves nagy ingaórák kielégítő pontossággal jártak, de a hőmérséklet- és légnyomás- ingadozás hatásának a kiküszöbölése nem kis műszaki feladat volt. A második világháború alatt a Csendesóceánon és az Atlanti-óceánon átrepülő gépek még hasonló kronométereket használtak földrajzi hosszúságmérésre. Szigorú, nagy pontosságú, tudományos — atomfizikai, csillagászati, geodéziai — célokra a mechanikus szerkezetű, rugóval, fogaskerekekkel működő órák már nem felelnek meg. Már a harminpontosabban cas években rájöttek, hogy bizonyos kristályoknak, például a kvarckristályoknak az a tulajdonsága, hogy hossz- tengelyük irányában megnyomva vagy széthúzva, a felületükön elektromos feszültség keletkezik; ez az úgynevezett piezo-elektromos jelenség. Váltakozó feszültség hatására a kvarckristály rezgésbe jön, úgy viselkedik; mint egy rezgő kör a rádióban, amelynek rezgésszáma meghatározott, és amely adott hőmérsékleten szigorúan állandó. Ez óra szabályozására — kerékbillegő vagy inga helyett — szintén felhasználható. A kvarcórákban tehát az állandó rezgésszámot a kvarckristály adja. A rezgő kör elektronikusan felerősített áramával szinkron- motort működtetnek, amely azután fogaskerék-áttételek útján a mutatószerkezetet mozgatja. Bizonyos atomfizikai folyamatok megvizsgálása, a relativitáselmélet felfedezése és a sebességváltozás következtében beálló időeltéréseknek a tanulmányozása a kvarcóránál is pontosabb műszereket kíván. így tértek rá a kutatók a változatlan molekulák és atomok tulajdonságainak az igénybevételére. Megalkották a molekula- és atomórát, és ezek a rendkívüli pontosságú idő- mérőeszközök minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek. Atomórával akarják megállapítani például, hogy a Föld körül keringő mesterséges holdban mennyivel lassúbbodik az idő múlása. Legújabban pedig már kidolgozták a lézerórát, amellyel egymillió éves időtartam is a másodperc törtrészeinek a pontosságával mérhető. \ ’ Kert — háztáji Tavaszi munkák a szőlőben A szőlőskertben most a legfontosabb munka a metszés. Mivel a télen a hőmérséklet jó néhányszor több helyen tartósan mínusz 20 fok alá csökkent, számítani lehet fagykárokra. Ezért a metszésre a szokottnál nagyobb figyelmet fordítsunk, s mielőtt e munkához kezdenénk, feltétlenül végezzünk rügy- és vesszővizsgálatot. A rügyeket a szőlőskert különböző tőkéiről lemetszett, teljes hosszúságú vesszőkön és a rügyek sorrendjében ellenőrizzük. Gondoljunk ,a fajták eltérő fagyérzékenységére és fajtánként vizsgáljuk meg a rügyeket. Legérzékenyebb például a csemegeszőlők közül a Pannónia kincse, a Cardinal, a Szőlőskertek királynője, az Afuz Ali, a borszőlők közül az Ezerjó, a Mézesfehér, a Bánáti rizling. ♦ A rügyvizsgálatkor a rügyeket éles késsel vágjuk át hosszában és keresztben. Az egészséges, nem károsodott rügy belseje zöld és jól láthatók a fő- és mellékrügyek. A fagyott rügy főrügye barna v,agy fekete. Jelentősebb fagykár esetén vizsgáljuk meg a diafragmáf (a bélrekeszt), és a háncsot is. Ha barnák, a vesszőnek ezek a részei is károsodtak. A vesz- szők feldarabolásával a fagyott és az egészséges részek kitűnően felismerhetők. A metszést a károsodás szerint végezzük. Részleges fagykár esetén a metszéskor a kár mértékének megfelelően több rügyet, hagyunk meg. Ha a fagykár eléri a 40—50 százalékot, várjuk meg a szőlő fakadását és csak ekkor metsszünk. Amennyiben minden rügy elfagyott, a tőkét rövidcsaposra (1-2 rü- gyesre) metsszük. Teljes fagykár esetén, amikor a vesszők, sgt az idősebb részek is károsodtak, a fáka- dás után az elpusztult tőkerészeket, karokat az élő részig vágjuk vissza és majd az idős karrészekből, törzsből, tőből kitörő erős hajtásokkal próbáljuk újra nevelni a termőfelületet. ♦ A metszést a fagytűrőbb fajtákkal kezdjük, s a tőke erőssége, a fajta igénye, a trágyázás mértéke szerint végezzük. A magaskordon és a lugasművelésű szőlők metszését követően nyissuk ki a befedett hagyományos művelésű tőkéket és ezeket is metsszük meg. A nyitás előtt szórjuk ki a nitrogén ’műtrágyát, s ha nem adtunk volna szerves trágyát, most még pótolhatjuk. A metszéskor fordítsunk nagy ''figyelmet a tőketisztogatásra. A beteg, fertőzött, száraz csonkokat, csapokat vágjuk le, s távolítsuk el a felesleges nyakhajtásokat is. Az idősebb, elhanyagoltabb tőkéket, kordonkarokat drótkefével, esetleg kéregkapa- róval is tisztítsuk át, mert ezzel jól megsemmisítjük az áttelelő hernyókat és más kártevőket, a búvóhelyeiken megtelepedett pajzstetveket. Ha idős tőkéket ifjítunk, a jobb és gyorsabb sebforradás céljából kenjük be a metszfelületeket a gombaölőszert is tartalmazó San- tar SM sebkezelő pasztával. Annak, aki úgy érzi, hogy nem elég tájékozott, gyakorlott a metszésben, feltétlenül hasznára válik, ha áttanulmányozza Prohászka Ferenc: Sző to és bor, Csepregi Pál: A szőlő metszése című könyvét. Ezekben az egyéb munkákról is részletesen olvashatunk. Érdemes a Kertészet és Szőlészet szaklap idei 7- es, 8-as, 9-es és 10-es számait is átnézni, mert ezekben is szó esik a metszésről. ♦ A termőszőlőben, a fiatal és új telepítésben egyaránt pótoljuk a tőkehiányokat. Ez azért fontos, mert ahány százalék hiánya van a szőlőnek, többnyire annyival kevesebbet terem, ugyanakkor pedig a munka és az anyagráfordítás költségei annyit tesznek ki, mintha minden tőke meglenne. Most még talán jut rá időnk: írjuk össze, hogy a szőlő ápolásához, gondozásához milyen eszközökre, anyagokra, gépekre lehet szükségünk és ,a növényvédő szerekkel együtt mielőbb vásároljuk meg. Tervszerűen dolgozva munkánk eredményesebb és gazdaságosabb lesz, hiszen a szakszerű gondoskodást a növények nagyobb és szebb terméssel hálálják majd meg. Szent-Miklóssy Ferenc llrquiola: a spanyol tankba ió a „halálpart”-nak nevezett atlanti-óceáni partok előtt szikik iítk ott ' ‘0 ezer tonna olaj szennyezte be a tenger vizét
