Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-25 / 71. szám

1979. március 25., vasárnap JgHiHMTd Találjuk fel a spanyolviaszt! M egkaptuk a kulcsot, boldog a család, költözhetünk az új lakásba. Aztán a beköltözés izzadságának le­törlése után vesszük észre, hogy a gázkonvektor csapja mellett ömlik a gáz, hogy a szállító teherautók dörgése megrepesztette a szabványosnál sokkalta véko­nyabb ablaküveget, hogy a lépcsőfordulóban koccanha­tott a rádió, s most azért néma. Holnap tehát cipőtalpra kell fogni a szolgáltató vállalatokat és felvevőirodákat. Bejelenteni a hibát. Mert a rádiómat még csak-csak elvi­szem a tömött buszon, a hónom alatt, de a konvektort, ugye, azt mégsem lehet... A GELKA-f el vevőben mosolyognak: elszakadt a skála- zsinór, raktáron sehol, ha én beszerzem, ők beszerelik. A féléves rádiómba. Az üveges az utolsó negyedévre vállal, a gázosok meg majd jönnek. Talán három nap múlva, talán négy hét elteltével. „De a tömítéseket, amit a sze­relők elfelejtettek beletenni, maga is beszerelheti. Nem nagy dolog, kérem!” — nyugtatnak. És ha nem értek mégsem hozzá? Ha utána az egész szoba lángra kap? Ja, a felelősség is az enyém ... Szolgáltatások. Régi téma, minden évben, minden héten, mindennap megújuló probléma. Azokat bántja, akik igényelnék. A fásult nincset, a nem lehetet, munkával teletömött műhelyekben dolgozók mondják joggal a pul­tok innenső oldalán állóknak. S mi vagy beletörődünk, vagy megyünk a másik javító-karbantartó szervizbe, vagy a fusizó szomszéd, a kontár ismerős segítségéért folyamo­dunk. S szabadnapot, szabadságot kérünk, mert lehet, hogy holnap talán mégis kijön ő, a szerelő. S még egy fogalmat emlegetünk, szintén napi rendsze­rességgel. A minőséget, az eddiginél jobb munka, a kö­rültekintő, alapos és fegyelmezett ténykedés egyenes kö­vetkezményét jelölő szót. Ami valahogy nem mindig akar kézzel fogható valósággá változni. Latabár Kálmánnak az ötvenes évek elején készült, A selejt bosszúja című film­jének képsora jut eszembe ilyenkor. Mert a nadrággombot ma sem varrják fel jobban, mint ahogy az említett filmben Latyi tette. S a ma szabója is beleeshet a maga ásta csapdába... Akár a hibás tévé- és rádiókészüléket, mosógépet, ajtót és ablakot előállító, szerelő, mérnök és munkás éppúgy. Aki viszi a szerelőhöz, a szerelő is a másikhoz... Vége nincs folyamat, tele a hétköznapok al­kotó békességét megmérgező bosszúságcsírákkal, s ez szüli tovább ezt az ördögi kört. Hát nincs, nem lehet en­nek vége? Bele kell törődnünk? Nem tehetjük. Nem sza­bad! Űjabb és újabb szolgáltató üzemek kellenének — mond­ják sokan. S a forintmilliókat felemésztő beruházásokba hasonló értéknagyságú berendezések, s a legnagyobb kincs: a javítást végző szakemberek, az örökkön hiányzó munkaerő. De a boltokban mind több gép és készülék ta­lál gazdára, új lakások tízezreibe költöznek a családok. Lehetetlenség ennyi szolgáltató, javító és karbantartó vál­lalatot nyitni, fenntartani. Hát akkor? Találjuk ki a spanyolviaszt, ott fojtsuk meg a hibát, ahol születik. Az előállítás pillanatában. Mert a minőségi munka nemcsak népgazdaságunk exportterveinek telje­sítését, gazdálkodásunk eredményességét teszi lehetővé. Ha kevesebb selejtes, a KERMI által később letiltott hasznavehetetlen termék, már garanciális korában is agyonjavítgatott cikk kerül ki a gyártó meóján át hoz­zánk, a fogyasztókhoz, akkor szakemberezrek, a javító­szolgáltató kapacitás jelentős része szabadul fel eme új értéket előállítani képtelen gazdasági ágazatból. Amit és akiket a termelésbe lehetne állítani. így lehetne a minő­ségi munkából akár mennyiségi előrelépést is produkálni. U tópisztikus ez az elképzelés? Aligha. Hiszen gazda­ságunk gazdaságosabbá tételét, a jobbat, a többet, a felemelkedés útjait mutatja. Rajtunk is áll, hogy mikor és hogyan valósulhat meg. S nem utolsósorban: ezzel a „spanyolviasszal” bosszúságaink száma is lé­nyegesen csökkenni fog. Jobban tudunk majd örülni sok mindennek. (Nemesi) Egy iizletház megnyitása.. Amit a turistának tudni kell Interjú dr. Pinczisl Istvánnal, a Vám- ás Pénzügyőrség Békés megyei parancsnokával Közeledik a turistaszezon. Megyénkből is sokan utaz­nak majd külföldre. Érthető, hogy egyre többen érdek­lődnek az utazással kapcsolatos szabályokról. Annál is inkább, hiszen a közelmúltban jelentős változás történt ezen a téren. Erről beszélgettünk dr. Pinczési István őr­naggyal, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei parancs­nokával. Először arra kértünk választ, hogy mi tette szükségessé a devizagazdálkodásról szóló korábbi rende­let módosítását. Csák 1978-ban kerülhe­tett sor Dévaványán az első új és igazán korszerű keres­kedelmi egység megnyitásá­ra. Azon a napon kiadós eső pásztázta a községet, mégis több százan esernyőerdő alatt várakoztak az említett ke­reskedelmi egység megnyitá­sára. Legtöbbjüket az a tu­dat fűtötte, hogy több évti­zedes várakozás után mégis kiérdemeltek egy szép bevá­sárlóközpontot. Az idei március 22-én dél­előtt ismét ünnep volt Dé­vaványán. Ez esetben a Le­nin, úti új üzletház megnyi­tására várakoztak -idősek és fiatalok, de most ragyogó napsütésben. Hogy miért érezte ünnepnek e környék lakossága az ABC és presszó megnyitását, azt Havancsák Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke be­szédében így fogalmazta meg. „Az itt várakozók legtöbbje előtt ismeretes, hogy közsé­günk ezen részén — ahol mintegy háromezren élnek — soha nem volt korszerű ke­reskedelmi, vagy vendéglátó- egység. A felszabadulást kö­vetően megalakult földmű­vesszövetkezet olyan boltokat örökölt az egykori magán- kereskedőktől, melyek jó része százéves vályogépüle­tekben tevékenykedett...” Hosszan lehetne sorolni azokat a számadatokat és négyzetmétereket,, melyek az üzletházat jellemzik. Vala­mennyi közül azonban csak a jellemzőbbeket említjük itt. Mindenekelőtt azt, hogy az impozáns ABC és presszó 6 millió 730 ezer forintos költséggel épült. Ennek az üzletháznak a létrejöttét a SZŐ VOSZ 2 millió forinttal segítette és a dévaványai Gyágyszernapok Holnap magyar gyógyszer­napok kezdődnek Srí Lanka fővárosában, Colombóban a MEDIMPEX Gyógyszer Kül­kereskedelmi Vállalat rende­zésében. A program kereté­ben kiállításon, tudományos előadásokon ismertetik meg a Srí Lanka-i orvosokat, gyógyszerészeket a magyar gyógyszeripar és gyógyszer­kutatás eredményeivel, első­sorban az onkológiában, va­lamint a szív- és keringési zavarok gyógyításában al­kalmazható magyar készít­ményekkel. Hasonló' rendez­vénysorozat kezdődik április 3-án a Fülöp-szjgetek fővá­rosában, Manilában is. Új hajósok Vizsgák folynak ezekben a napokban a MAHART Bala­toni Hajózási Üzemigazgató­ságán. Most bizonyítják tu­dásukat a leendő kormányo­sok, és azok, akik gépész- hajóvezető, kormányos-gé­pész, továbbá matróz-gépke­zelő szakmából kettős képe­sítést szereznek. Sokan to­vábbképző tanfolyamokat fe­jeznek be a szezonkezdet előtti napokban. Ezekben az új hajózási sza­bályzattal és a balesetelhá­rítás tudnivalóival ismerked­nek. Fontos tantárgy idén az életmentés, hiszen nyaranta átlag 60 életveszélybe került embert mentenek ki a hajó­sok a viharos tó hullámai­ból. Kész a Thermal Az építkezés befejeződött, már csak az utolsó simításo­kat végzik _ a margit-szigeti Thermal Szálló kivitelezői, a Középületépítő Vállalat dol­gozói. A patinás szigeti nagy­szálló szomszédságában el­készült nyolcemeletes, új épü- letszámyban 216 szobát ren­deztek be. A mellé telepített alacsonyabb épületekben ka­pott helyet a 240 személyes étterem, a drinkbár, az esz­presszó, a night-klub, a kongresszusi terem, a kony­ha, valamint az uszoda, a gyógyvízes termálfürdőkkel, a különböző gyógyászati he­lyiségekkel és öltözőkkel. községi tanács» költségveté­si üzeme építette meg nagy hozzáértéssel. De segítették ennek az üzletháznak a lét­rejöttét a helyi párt- és ta­nácsi szervek és a MÉSZÖV vezetői egyaránt. Mindennél többet mondott azonban a környékbeli la­kosság öröme, amely ezen a délelőttön a Lenin úti üzlet­ház megnyitásakor kifejezés­re jutott. Hazánk idegenforgalmát az intenzív növekedés jel­lemzi. Ezt elég egy szám­adattal alátámasztani: 1978- ban a,ki- és belépők száma 47,5 millió volt, ami közel 29 százalékkal haladta meg az 1977. évi utasforgalmat. Ez a növekedés olyan nem kívánatos jelenségekkel is együtt járt, amelyek már a hazai kereskedelmi ellátást és a közrendet is érintették. Közismert, hogy egyes áruk és szolgáltatások árszínvona­la vagy áruválasztéka eltér a bennünket körülvevő or­szágokétól. Ezt használják ki egyes hozzánk érkező külföl­diek úgy, hogy nemcsák az utazáskor szokásos ajándé­kokat vásárolnak, hanem nagy mennyiségben olyan árukat is, amelyek jelentős ártámogatással kerülnek bel­földi forgalomba. Ezt még jövedelmezőbbé tette egye­sek számára a forintkiaján­lást, illetve a valutával tör­ténő feketekereskedelmet. Az pedig közérdek, hogy a nemzetközi idegenforgalom rendben bonyolódjon le és a forintot minden spekulá­cióval szemben megvédjük, ezért volt szükség a deviza- gazdálkodásról szóló jogsza­bályok módosítására. — Megváltoztak-e a rubel elszámolású országokba uta­zó magyar állampolgárok va­lutaellátásának feltételei? — A rubel elszámolású országokba utazó magyar ál­lampolgárok valutaellátásá­nak feltételei nem változtak. Ez azt jelenti, hogy tovább­ra is évente 10 ezer forintig vásárolhat mindenki valu­tát, s aki gépjárművel megy, az üzemanyag-vásárlás cél­jára további összeget vehet fel. Ez az összeg a távol­ságtól függően változhat, mi­vel üzemanyagot csak a gép­jármű tartályában lehet az ország területéről kivinni. — Milyen előírások vonat­koznak a Lengyelországba utazókra? — Az illetékes magyar és lengyel szervek megállapod­tak abban, • hogy a jövőben — kölcsönösségi alapon — fokozottabban ellenőrizni fogják, hogy a beutazók ren­delkeznek-e tartózkodásuk költségeinek fedezetére ele­gendő és hivatalos helyen vásárolt fizetőeszközzel. A megállapodás ez év márci­us 1-tol hatályos. Részlete­sebben ez azt jelenti, hogy magyar állampolgárok csak akkor utazhatnak egyéni ma­gánutasként Lengyelország­ba, ha minimálisan 800 zlo­tyt vásároltak hivatalos át- válitóhelyen. Ez az összeg 4 napi tartózkodás költségei­nek fedezetére kell. Ha a tartózkodási idejük a 4 na­pot meghaladja, minden to­vábbi tartózkodási napra ez az összeg 200 zlotyval emel­kedik. A lengyel állampol­gárok is csak úgy utazhat­nak be hazánkba egyéni ma­gánutazásra, ha hivatalos lengyel valutakiszolgáltató helyen legalább 600 forintot váltottak be. Ha azonban 4 napnál tovább kívánnak ha­zánkban tartózkodni, ezt az összeget napi 150 forinttal növelni kell. — Február hó 15-e óta az utazáshoz több konvertibilis valutát lehet vásárolni. Hall­hatnánk erre példát? Sokan utaznak Jugoszláviába. Mennyit válthatnak be a tu­risták, illetve a társasutazá­sok résztvevői? — Az új rendelkezések sze­rint a tőkés országokba és Jugoszláviába utazó egyéni turisták — az eddigi 4 ezer forint helyett — 4500 fo­rintért; vásárolhatnak valu­tát olyan feltételekkel, mint korábban. A konvertibilis elszámolású valuták nem ke­reskedelmi árfolyamának emelkedése miatt most 4500 forintért körülbelül annyi konvertibilis devizát kaphat­nak, mint az árfolyam-emel­kedés előtt. Ez alól a jugo­szláv dinár kivétel, mert an­nak árfolyama nem válto­zott. Ez azt jelenti, hogy amíg korábban 4000 forin­tért 3448 dinárt kaptak a magyar turisták, a változás utáni 4500 forintért 3878 di­nárt kaphatnak. Az új ren­delkezések szerint viszont — aki akarja — az említett 4500 forinton felül is vásá­rolhat úgynevezett többlet- devizát, személyenként 1500 forintért, ami után azonban 40 százalékos illetéket kell fizetni. Ez az intézkedés azt a célt szolgálja, hogy a ma­gyar állampolgárok jobb fel­tételekkel utazhassanak a tőkés országokba és Jugo­szláviába is. Az árfolyam- emelkedéssel arányosan nő az a forintösszeg is, amelyért a társasutazásban részt ve­vők vásárolhatnak — költő­pénz címén — konvertibilis valutát. Nekik is módjuk van — 300 forintnak megfe­lelő — többletvalutával ki­egészíteni a zsebpénzüket, természetesen az említett fel­ár mellett. A felár melletti többletvaluta-vásárlás lehe­tősége fennáll — ugyancsak személyenként 300 forintig — a látogató-útlevéllel uta­zókra is, akik változatlanul 500 forintnak megfelelő tő­kés devizát vehetnek igény­be a korábbi feltételekkel. — Mennyi forintot vihet­nek magukkal külföldre a turisták? — Említettem már, hogy a jogszabályi változás egyik célja a forintvédelem. Ez konkrétan is megnyilvánul abban, hogy a magyar állam­polgárok személyenként csak 200 forintot vihetnek ki kül­földre, 50 forintosnál nem nagyobb címletekben. Ezt az összeget is csak a rendelet­ben külön felsorolt KGST- tagállamokban válthatják át, az ottani hivatalos átváltó­helyeken. Külföldi állampol­gárok 100 forintot hozhatnák be, illetve vihetnek ki az országból, de csak érmék­ben. — Milyen más változások történtek? Mit vihet magá­val, és mit hozhat be kül­földről a magyar állampol­gár? — Változás még az is, hogy bizonyos Európán kí­vüli országókba is lehet egyéni turistaként utazni úgy, hogy a repülőjegy árát forintért lehet megvásárolni. Ezek olyan országok, ame­lyekbe a KGST-tagországok valamelyike légi járatot tart lenn, s így a repülőjegy ára nem jár konvertibilisvaluta- kiadással a népgazdaság szá­mára. Ilyen ország például az USA, Kanada. Fontos vál­tozás még, hogy a külföldi állampolgárok a magukkal hozott ingóságaikat Magyar- országon magánforgalomban nem értékesíthetik. A ren­delkezést megszegő külföldi állampolgár — árujának el­adásával —, illetve magyar állampolgár — az áru meg­vételével — a forgalomba került áru belföldi forgalmi értékétől függően, szabály­sértést, illetve bűncselek­ményt valósít meg. Az uta­zási forgalmat érintő válto­zás még az is, hogy bővült azon áruk köre, amelyek postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándék­ként a devizahatóság enge­délye nélkül nem küldhetők, illetve nem vihetők külföld­re. A teljes lista a követke­ző: szalámi- és kolbászáru, nyers- és füstölt hús, füstölt szalonna, zsírszalonna, zsír, olaj, cukor, liszt, kávé, rizs, kakaó, fűszerpaprika-őrle­mény, egész vagy őrölt bors, gyógyszer, szőnyeg és gyer­mekcipő (fiúcipő 38, leány- kacipö 34-es számig). A ki­utazó magyar és külföldi ál­lampolgároknak továbbra is lehetőségük van arra, hogy kiutazáskor az utazás időtar­tamára, legfeljebb azonban három napra való, fogyasz­tásra alkalmas élelmiszert vigyenek magukkal. De hús­ipari termékből csak 1 ki­logramm — a korábbi 2 ki­logramm helyett — vihető ki, ezen belül pedig fajtán­ként fél kilogramm. Az a külföldi, aki 24 óránál rövi- debb ideig tartózkodott Ma­gyarországon, nem jogosult belföldön vásárolt élelmiszer kivitelére. Kivéve a fogyasz­tásra közvetlenül alkalmas, összesen 100 forint értéket meg nem haladó élelmiszert, tehát az útra elegendőt vi­het magával. A kivihető fi­zetőeszköz, élelmiszer és áruk vonatkozásában, továbbá a behozható forint és áruk vo­natkozásában más változás nincsen. — Az új szabályozás elő­írásainak betartása fokozott munkát jelent. Hogyan tud­nak ennek eleget tenni? — Erre a kérdésre a leg­nehezebb válaszolni és a vá­laszomban foglaltak helyes vagy nem helyes voltát is csak a nagy nyári forgalom lezajlása után lehet eldön­teni. Az biztosnak látszik, hogy az ez évi áruforgalom sem lesz kisebb, mint a megelőző évi. Intézkedési ter­veket dolgoztunk ki a felké­szülésre, ezek végrehajtása folyamatos. A lényeg az, hogy szakmailag és politikai­lag felkészítjük az állományt — beleértve a közvetlen ve­zetőket is — a forgalom za­vartalan lebonyolítására, eh­hez igyekszünk megteremte­ni az anyagi és technikai fel­tételeket. Bízunk abban, hogy az utasok igen jelentős része utazása előtt megis­meri a rendelkezéseket és azokat be is tartja, ezzel se­gíti munkánkat, illetve nem akadályozza a határátkelők forgalmának folyamatossá­gát. Itt szeretném megje­gyezni, hogy az új rendelke­zésekről részletes tájékozta­tást adnak a bankok, az uta­zási irodák, a valutakiszol- gáló helyek és a testületi szervek. Befejezésül még annyit, hogy az ellenőrzé­sünk hatékonyabb lesz. Fo­kozottabb felelősségre vonást alkalmazunk, ezért kérek minden külföldre utazót, hogy az utazás megkezdése előtt inkább kérjen felvilá­gosítást, minthogy a határon érje csalódás. Serédi János Kép, szöveg: Balkus Imre Az ABC-ben gazdag az áruválaszték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents