Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-24 / 70. szám
1979. március 24., szombat e Megérkezett az új, nagy teljesítményű vetőgép a gyomai Győzelem Tsz-be, ahol már bevetésre készen sorakoznak a tavaszi munka gépei „ ,, „ Foto: Veress Erzsi rtMMmMWWMMWWMMMWMWWWVWWVMWtWWMWUWWiWMW Elitérben az export, a miniség Új követelmények az ipari szövetkezetekben A környezetvédelem gyára Húsz évvel ezelőtt, 1959. január 1-én hozta létre az Országos Vízügyi Hivatal a Vízgépészeti Vállalatot. Alapvető feladatul akkor az öntözésüzemeltetést adták nekik. Három gyáregységet is létrehoztak, melyek közül a 2-es számú Gyulán működik. Megyénk 33 ipari szövetkezete közül nyolcban e hét végén tartja a vezetőség a közgyűlési beszámolót, amelyben ismertetik a tagsággal az elmúlt évi eredményeket, és az idei célkitűzéseket. E szövetkezetek közül most a Szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet munkáját, a füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet eredményeit és a Tót- komlósi Vegyesipari Szövetkezet eredményeit és célkitűzését ismertetjük. SZARVASI SZIRÉN: Elmúlt évi gazdálkodásuk során a legfőbb célkitűzéseket megvalósították. Olyan jelentős feladatokat oldottak meg, amelyek elősegítették dolgozóik munkakörülményeinek javulását, s jelentős mértékben emelték a bér- és jövedelem színvonalát. Így az elmúlt év során befejeződött egyik legnagyobb beruházásuk: használatba vették az új szarvasi üzemcsarnokot, felújították a mezőtúri üzemépületet. Termelési értékük alakulása hasonló volt az azt megelőző évihez, összárbevételük ezzel megközelítette a 225 millió forintot, exportteljesítményük pedig a 66 milliót. Árbevételüket jelentősen csökkentette, hogy tavaly decemberben a belkereskedelem mintegy 90 ezer készre csomagolt ingüket — amelynek értéke csaknem 13 millió forint — nem vett át. A tőkés export csökkenése a textiljáték-kereslet hiányával hozható összefüggésbe. Így konfekciórészlegük exportjának fokozása ellensúlyozta — ha nem is teljes mértékben — az árbevételkiesést. Ennek ellenére kedvezően alakult a játékrészleg árbevétele és termelési értéke, amely csaknem 28 százalékkal növekedett 1977-hez viszonyítva. A gépiszövő-rész- legük termékei iránt a ke-| resiet csökkent, ennek ellenére magasabb árbevételtértek el. Ugyanis a bútorszövet miatt kieső pénzösszeg pótlására a részleg saját anyagos cérnázást vállal. Mindezek által az elmúlt évi mérleg szerint a szövetkezet nyeresége meghaladja a 18 millió forintot. Míg tavaly 1,3 millió férfi- és fiúinget gyártottak, addig az idén ezt a mennyiséget csaknem 50 ezer darabbal kívánják növelni. További célkitűzéseik, hogy a gyermekruhák és a textil játékok termelése 45, illetve 25 százalékkal növekedjen. Ezt indokolja az is, hogy a bútorszövet-termelés az idén a második félévben megszűnik. A bérmunka arányát konfekciórészlegüknél növelik. Mindezzel együttesen 3 százalékos árbevétel-növekedést terveztek erre az esztendőre. FÜZESGYARMATI UNI- VERZÄL SZÖVETKEZET: 235 dolgozója az elmúlt esztendőben mintegy 80 millió forint árbevételt ért el, nyereségük pedig meghaladta a 10 millió forintot. A korábbi évhez viszonyítva a szövetkezet termelésének növekedése mintegy 23 millió forint. S mindehhez érdemes" hozzáfűzni, hogy ezt gépi beruházás nélkül érték el, azaz az üzem- és munkaszervezés, a munkaidő jobb kihasználása, a munkafegyelem javítása, illetve a takarékos gazdálkodás érvényesült. A hatékonysági mutató alakulása igen kedvezőnék mondható, hiszen az 15 százalékkal növekedett, s ez tette lehetővé a 6,6 százalékos bérfejlesztést. Amíg tavaly a félkész- és késztermék-értékesítés 72 millió forintot hozott, addig az idei célkitűzésben ezt 85 millió forint fölé kívánják emelni. A belkereskedelemnek és az ipari vállalatoknak 84 millió forintot meghaladó értékben, a külkereskedelemnek pedig egymillió forint értékben kívánnak szállítani. Emellett mintegy 200 ezer forint értékű szolgáltatói tevékenységet kívánnak végezni a község lakosságának. Ilyenformán a VBKM EKA budapesti gyárának 90 ezer darab világítótestet gyártanak 25 millió forint értékben, Kaposvárra pedig 12 millió forint értékben szállítanak síncsatornákat. Különféle transzformátorokat és készülékeket gyártanak karcagi megrendelésre, amelynek értéke 6 millió forint. Húsvágótokéból az idén mintegy 3600 darabot készítenek, amely után 7,5 millió forintot inkasszálhatnak. Amint azt a szövetkezet vezetői meghatározták, az idei esztendőben fő céljuk a minőség javítása, és a hatékonyság növelése. Ahhoz, hogy a 12 millió forintos nyereség-célkitűzést az idén elérjék, további állami vállalatokkal alakítanak ki kooperációs kapcsolatot. A szövetkezet faipari termelése ugyancsak hasonló kooperációs kapcsolat alapján megközelítheti a 15 millió forintos termelési értéket, 1979- ben. TÓTKOMLÖSI VEGYESIPARI SZÖVETKEZET: Tavaly 24 százalékos termelés- növekedést ért el, amelynek alapján mintegy 88,5 millió forint értékű terméket állított elő. Jelentős exportnövekedést produkált a szövetkezet, amely az idén tovább fokozódik. A négyprofilú szövetkezet egyik üzeme a ruházati, ahol jobbára szocialista és tőkés exportra dolgoznak. Szovjetuniónak számtalan gyermekkabátot szállítottak az elmúlt évben, ugyancsak nagy tételben — csaknem 20-20 ezer darab — gyermekéi felnőttkabátot, dzsékit küldtek francia és holland megrendelésre. Ez utóbbiak jelentősége azért is megnövekedett, mivel bérmunkában végezték a kabátok ösz- szeállítását, amely mint köztudott, nagymértékben növeli az anyagmentes termelési értéket. A tavaly készített 50 ezer kabáttal szemben az idén 75 ezret kívánnak küldeni megrendelőiknek. A bőrruházati üzemükben hatféle munkavédelmi lábbelit, s hasonló munkavédelmi kesztyűket gyártanak. Tavaly mindkét áruféleségből 40 ezernél többet gyártottak. A cipők közül szállítanak a MÁV-nak, külde-j nek öntőcsizmákat a kohászoknak Dunaújvárosba, Ózd- ra. így ez az üzemrész mintegy 20 millió forint értéket állított elő tavaly. Az igény ennél jóval nagyobb, azonban a 70-fös kollektíva jelenleg ennél jóval többet vállalni nem tud. Vasipari részlegük megfelelő minőségben gyártotta tavaly is a jól ismert thermo- bil hőközpontokat, és az ÉTI kazánokhoz az alkatrészeket. Ez az üzemrész is jelentősen hozzájárul dollárbevételükhöz, ugyanis több száz szénaszállító-kocsit gyártottak, illetve küldtek holland megrendelőknek. Jávor Péter A vállalat csaknem 10 évi működés után 1968-ban az OVH és az ÉVM támogatásával új szakterület gyártmányfejlesztési programját indította meg. A kezdeti nagy lendület hozott néhány túlzást is: 65 gyártmánycsalád került kifejlesztésre rövid idő ,alatt. Ez nyilvánvalóan túl sok volt, ezért került sor 1976—77-ben égy tipizálásiegységesítési folyamatra. Szelektálták a termékcsaládokat és csak azokat tartatták meg, melyek továbbfejlesztésre érdemesek, megfelelő műszaki színvonalúak, és gazdaságosan előállíthatóak. E kritériumoknak 21 termék felelt meg, így a vállalat ezek gyártásával foglalkozik csak. Módosult a termékszerkezet A gyulai 2-es számú gyáregységet több vonatkozásban 1 is érintette a termékszerkezet-módosítás. Egyrészt csökkent a termékféleségek száma, másrészt — az erőteljes fejlesztés eredményeként — a többi gyáregységhez viszonyítva több gyártmánycsalád tulajdonosává vált. A gyárak közötti szakosításnál a kialakult termelési gyakorlatot, a hagyományt, a termelőterületek jellegét, a szakemberek felkészültségét, számát és összetételét vette figyelembe a vállalat. Ezért döntöttek úgy. hogy a gyulai 2-es számú gyáregységre a vízkezelés és szennyvíztisztítás berendezéseinek és szerkezeteinek gyártását bízzák. Ennek megfelelően Gyulán víztoronyalkatrészek, hegesztett zsilipszerkezetek, dobszűrők, derítőreaktorok, gépi tisztítású rácsok, ülepítőmedencék kotrói, forgókotrók, valamint előregyártott víz- és szennyvíztisztító-berendezések készülnek. Ezeken kívül különleges igényeket kielégítő hegesztett csöveket és idomdarabokat gyárt a gyulai gyáregység. Ez a régi 20-szal szemben most csak 10 gyártmánycsalád, több figyelmet, energiát lehet tehát fordítani ezek fejlesztésére, a gazdaságos gyártás megszervezésére. Az idén az új termékszerkezet a Tavaszi ünnep március 21-e, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulója. A Magyar Mezőgazdaság megemlékezik a 60 évvel ezelőtti történelmi dátumról. Az akkori hibákat kielemezték történészeink. Jelen körülményeink között a cél: bevált agrárpolitikánk sikeres folytatása. Ez a magva annak az előadásnak, amit Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára mondott el március 14-én, az állami gazdaságok központjában tett látogatása alkalmával. A Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: a szocialista mezőgazdaság kialakításának idején az állami gazdaságok társadalompolitikai feladata volt kiemelkedő jelentőségű, napjainkban azonban már a gazdaságpolitikai feladatok megoldásáé az elsőbbség. Hosszasan időzött a termelési rendszerek kérdésénél, melyeknek korábbi feladataik mellett az egész termelési kultúrát kell gyáregység termelésének 55 százalékát adja, a tervidőszak végére már mintegy 70 százalékát teszik ki a gazdaságosan előállítható termékek. E viszonylag lassú változás oka az, hogy az új termékek jelentős hányadánál licencet vásárolt a vállalat, vagy egy meglevőt fejlesztett tovább. Az új gyártmányok meghonosítása miatt valamivel hosszabb időt vesz igénybe. Fejlesztés és előregyártás Ezt az időt azonban nem töltik tétlenül a vállalatnál. A továbbfejlesztési tervnek megfelelően alaposan korszerűsítik a berendezéséket és felmérik, mi az, aminek továbbfejlesztését saját ériéből meg tudják oldani. Ahol ez nehezen képzelhető el, ott licencet vásárolnak az e téren legismertebb külföldi gyártóktól. A fejlesztés és a licencvásárlás nemcsak a műszaki színvonal emelését szolgálja. Fontos célként tűzték ki a termékek súlycsökkentését, a beépített anyagok feldolgozási fokának növekedését és az egyes gépelemek tipizálását. Emellett arra törekedtek, hogy kevesebb villamos energia is elég legyen a berendezések üzemeltetéséhez. Az sem közömbös, hogy a gyártásban maradt berendezések a lehető legkevesebb tőkés importból származó alkatrészt tartalmazzák. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék, jó néhány műszaki intézkedést máris meg kellett tenni a vállalatnak. Már termel Gyulán a hideghajlító üzem, mellyel nagyfokú előregyártást lehet elérni. Rövidesen üzembe helyezik a vállalat központi re- vétlenítő üzemét is Gyulán, mely nemcsak megtisztítja a feldolgozásra kerülő anyagokat, hanem passziválja és alapozza is. Ez — erős korróziónak kitett anyagokról lévén szó — döntő fontosságú. A gyulai gyárban nagy munka folyik, épül az új telephely. Eddig 60 millió fofejleszteni, magasabb színvonalra emelni. Az előbbi gondolatoknak ad gyakorlati tartalmat Gazdag Ferenc, a Hajdúsági Agráripari Egyesülés igazgatója, akivel Győri Béla készített interjút. Az igazgató szerint a megszokott, beidegzett módszereinket felül kell vizsgálni, mert a sablonok ma már mérhetetlenül veszélyesek. A HAGE igazgatója a tavaszi munkákról, a költségekről, a gazdálkodás egészéről nyilatkozik. Egyre több a tennivaló a határban. A jó búzatermesztő gazdaság hírében álló kamuti Béke Tsz vezetői az időszerű munkálatokról írnak. Most, amikor az átlagosnál gyengébbek a gabonák, különös figyelmet érdemel a cikk. Az élenjárók tapasztalataiból tanulni sohasem szégyen. Az újkígyósi Aranykalász Tsz 92,5 mázsás kukorica- és a csárdaszállási Petőfi Tsz 27 mázsás rizsátlagtermése mindenképpen a követendő példák rint értékű épület készült el, és még több mint 11 millió forintnyi munka van hátra. Megérkezett már az új termelőberendezésék jó része is, összértékük meghaladja a 34 millió forintot. A hátralevő időszakban további 20 millió forintért vásárolnak gépeket a gyulai gyáregység fejlesztésére. Sajnos, e nagyarányú erőfeszítések nem teszik lehetővé, hogy valamennyi részleg egy telephelyre költözzön, ezért meg kell küzdeni a két telephelyes gyártás valamennyi nehézségével. Ennek ellenére jó munkaszervezéssel ennek hátránya minimálisra csökkenthető. II város vezető gyára lesz Az V. ötéves terv még hátralevő részében nagy erőfeszítéseket kell tennie a gyulai gyáregység kollektívájának, hogy felkészüljenek a VI. ötéves tervidőszak feladataira. A fejlődés ugyan mérsékeltebb lesz, mint az V. ötéves tervben, de sokkal magasabb már az alap, ahonnan előbbre kell majd lépni. A mintegy 120 millió forintos éves termelést előreláthatóan csak úgy tudják elérni, ha a régi gyártelepet teljesen felszámolják és befejezik az új gyár építését. A gyár termékszerkezetében nem várható különösebb változás, a mostani tervidőszak végén kialakított gyártmánycsaládok hosszú évekre adnak munkát a gyulaiaknak. Mindez nem azt jelenti természetesen, hogy konzerválják termékeiket, mert tervbe vették egy-két új gyártmánycsalád kifejlesztését. Hogy melyek lesznek ezek, azt a tisztítástechnikák jövőbeni fejlődése dönti majd el. Nagy előnyt jelent, hogy a központi revétlenítő mellett a VI. ötéves terv során Gyulán valósul meg a központi darabolóüzem is. Ez a korszerű termékszerkezettel együtt gazdaságos és rendkívül hatékony termelést tesz majd lehetővé. A Vízgépészeti Vállalat gyulai gyáregysége tehát dinamikusan fejlődik. A vállalat komoly anyagi eszközöket biztosít ahhoz, hogy a modernizálás minél előbb megvalósuljon. Ha a jelenlegi lendület nem lankad, akkor a gyáregység rövidesen a város vezető ipari gyárává válik. Lányai László közé tartozik. A hogyanról nyilatkoznak a gazdaságok szakemberei. Február végén néhány napig hazánkban tartózkodott a kanadai Holstein-Fríz Szövetség főtitkára és a szervezet szaktanácsadási vezetője. Tudományos előadást' tartottak a Herceghalmi Állattenyésztési Kutató Intézetben, mely után válaszoltak a Magyar Mező- gazdaság kérdéseire. Hogyan csökkenthető a borjúelhullás? Erre a kér- > désre válaszolva ajánl gyors élettani-biológiai próbát az Állatorvostudományi Egyetem Élettani Tanszéke által vezetett kollektíva, melynek lényege a föcstejita- tás nátriumszulfitos ki- csapási próbával való ellenőrzése. Szinte állandó téma a lap hasábjain a takarmánygazdálkodás tartalékainak elemzése. Erről a területről ad áttekintést dr. Csomós Zoltán, MÉM főosztályvezető-helyettes. Miről ír a Magyar Mezőgazdaság?
