Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

HESSE} 1919. március 17., szombat Tantárgyanként a legjobb öt jutott tovább Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat Munkácsy termében csütörtökön délután dr. Losonczi Miklós művészeti író nyi­totta meg Uhrig Zsigmond festőművész kiállítását Képün­kön: a kiállító (balról a második) a megnyitó vendégeinek körében „ Foto: Gal Edit Érdekes kezdéfnényezés született nemrég Békés és Pest megye felnőttoktatásá­nak vezető szakemberei kö­zött. A csak néhány éves múltrat visszatekintő új, kö­zépfokú felnőttképzési for­mában, a szakmunkások szakközépiskolájában — az országban elsőként —, e két megye tanulmányi versenyt hirdetett az érettségi tár­gyakból. A versenykiírás igen praktikus célból szü­letett meg. Az érettségi előtt álló harmadéves hallgató­kat ezáltal is igyekeznek fokozottabb tanulásra ser­kenteni, de a verseny lehe­tőséget nyújt arra is, hogy a legtehetségesebbek — akik tovább kívánnak tanul­ni—, többletismeretekre és bizonyos verseny-, vala­mint vizsgarutinra is szert tegyenek. Éppen ezért, a két megye által közösen ki­dolgozott versenyfeladatok 75 százaléka az érettségi és 25 százaléka pedig a felvé­Küldöttgyűlés és jubileum Gádoroson Idős alapítók, középko­rúak és fiatalok nagy figye­lemmel hallgatták a közel­múltban Sebesi Sándornét, a gádorosi takarékszövet­kezet elnökét. A résztvevők valamennyien e pénzintézet küldöttei voltak, akik a meghívott vendégekkel együtt ez esetben kettős eseménynek lehettek ré­szesei. Egyrészt az 1978. évi eredmények összegzését hallgatták meg, majd pedig ünnepelték a takarékszövet­kezet megalakulását. Sebesi Sándorné szám­vetéséből megtudtuk, 1978- ban 323-an kérték felvételü­ket a szövetkezet tagjai so­rába. így év végén már 2990-en vallották e pénz­intézetet sajátjuknak. A szövetkezet részjegyalapja tavaly 20 ezer forinttal nőtt és december végére elérte a 372 ezer forintot. A szö­vetkezet . legnagyobb üzleti tevékenysége 1978-ban is a betétgyűjtés volt — mon­dotta az elnökasszony. Ez abban jutott kifejezésre, hogy év közben 7,6 millió forinttal nőtt a pénzintézet kamatozó- és gépkocsi-ny e­reménybetétje. Végül is - de­cember utolsó napján már 34,7 millió forintos betétál­lományt kezelt a takarék- szövetkezet Lenin nevét vi­selő szocialista brigádja. Egyébként betétnövelési tervét tavaly 52 százalékkal teljesítette túl a szövetke­zet. A pénzintézet másik je­lentős üzletága 1978-ban is a kölcsönnyújtás volt. Ta­valy 1139 esetben, 8,4 millió forint kölcsönt adott tag­jainak a szövetkezet. Vagy­is 1978-ban 1,7 millió fo­rinttal folyósított több köl­csönt a szövetkezet, mint az előző évben. A kölcsönt kérők többsége lakásépítés­hez és tatarozáshoz, illet­ve háztáji gazdaságok fej­lesztéséhez kért segítséget. A kiegészítő üzletágak közül jelentős volt az a tevékenység, ami a háztáji kisgazdaságokból felvásá­rolt állatok és termények ellenértékének kifizetésé­ben jutott kifejezésre. Ilyen címen a takarékszövetkezet 1978-ban 52,1 millió forin­Az ÁFOR közleménye Értesítjük, kedves vevő­inket, hogy azok, akik az alábbi boltokban vásároltak petróleumot, a birtokukban levő mennyiséget a boltban szíveskedjenek kicseréltet­ni, mert az áru a minőségi előírásoknak nem felel meg és felhasználása veszélyes. Univerzál Kisker. Válla­lat, Békéscsaba: 46., 47., 48. sz. boltok, Békés és Vidéke ÁFÉSZ: 6., 46., 49., 50. sz. boltok, Békéscsabán, Rossz- erdő bolt, kamuti bolt, 47. sz. muronyi bolt, 37. sz. tar- hosi TÜZÉP-bolt. Med- gyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ: nagykamarási bolt, Gyula és Vidéke ÁFÉSZ: 75. sz. háztartási bolt, do­bozi TÜZÉP, battonyai ház­tartási bolt, Sarkad és Vidé­ke ÁFÉSZ: háztartási bolt, Sarkad, 28. sz. bolt, Sar­kad, 16-os háztartási bolt, Sarkadkeresztúr, 19. sz. bolt Kisnyék. Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ: feny­vesi bolt, 12. sz. bolt Csaba- szabadi, 13. sz. bolt Csaba- szabadi, 112. sz. bolt Újkí­gyós. ÁFOR ÁSVÁNYOLAJFORGALMI VÁLLALAT Megyei közúti információ Békés megye országos közúthálózatán folyamat­ban levő szabályozásokról. A 44. j. főút mellett a Veszély csárdánál létesített tanácsköztársasági emlék­mű ünnepélyes avatására 1979. március 18-án kerül sor. Az avatási ünnepség zavartalan lebonyolításá­nak biztosítására a 44. j. főút átmenő forgalmát március 18-án 9—14 óráig terjedő időszakban eltere­lik. Az ünnepség időtarta­ma alatt a közúti jelzőtáb­lákkal kijelölt terelőutak a következők: A kamion és autóbuszok számára: Békéscsabán a Szarvasi út, Szabolcs út csatlakozásától Szabolcs u. —Temető sor—Békéscsaba —Szabadkígyósi összekötő út—Szabadkígyós—Gyula összekötő útszakasz, Gyu­lán a Gyula—Kétegyháza összekötő úton visszacsat- lakozás a 44. sz. főútra és vissza. Az egyéb forgalom szá­mára — személygépkocsi, munkagép stb. — Békéscsa­ba—Dobozi híd—Gyula és vissza. A terelőútvonalon érvé­nyes súlykorlátozások a te­relés időtartamára feloldást nyernek. tot fizetett ki működési te­rületén. Hogy a felvásárolt állatok és termények után ilyen nagy összeg kifizetésé­re nyílt lehetőség, ehhez sok' segítséget kapott a pénzintézet a gádorosi No­vember 7. és a gerendási Munkácsy Tsz-től, amelyek­kel ilyen megállapodást kö­tött. A majd húsz évvel ez­előtti kezdetre is emlékezett Sebesi Sándorné. Arra az időszakra, amikor Péter Jó­zsef, a takarékszövetkezet első elnöke, Bella Imre, az első pénztáros, Makó Imre, Sódar György, Kristóf Fe­renc, a két Szekeres János, Szabó Sándor, Liker And­rás, Libor Antal és mások két évtizeddel ezelőtt öt nap alatt toboroztak össze 120 gádorosit, akik ki­mondták e szövetkezeti pénzintézet létrejöttét. A kettős eseményen részt vett és felszólalt dr. Szent- irmay Tibor, a SZŐ VOSZ képviselője és Galambosi László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkár­ságának vezetője. Kedves színfoltja volt a küldöttgyűlésnek, amikor szót kért a 80 éves Bella Imre, aki most is nagy lel­kesedéssel emlékezett a két évtizeddel ezelőtti kezdet­re. Ezután Sebesi Sándorné, a takarékszövetkezet elnöke ajándékokat adott át azok­nak az idős embereknek^ akik 20 évvel ezelőtt a szö­vetkezeti pénzintézet létre­jöttéért oly sokat tettek. Balkus Imre I********************* ****************************** «*** Ki­teli követelmények alap­ján készült. A magyarból, történelem­ből, matematikából és fizi­kából megrendezett tantár­gyi versenyeket pedig — éppen a szélesebb körű álta­lános és politikai műveltség növelése érdekében — ki­egészítették egy „politikai ismeretek” vetélkedővel is. Az iskolai versenyeket követően a közelmúltban került sor a tantárgyankén­ti megyei döntőkre. Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában a magyar tantárgyból 11 fel­nőtt hallgató versenyzett a továbbjutásért, ugyancsak Gyulán, az ipari szakmun­kásképző intézetben 13-an matematikából, a békéscsa­bai dolgozók közgazdasági szakközépiskolája és gim­náziumában megrendezett megyei döntőn, fizikából 11-en vettek részt, míg leg­utóbb, március 13-án Oros­házán 15 felnőtt részvételé­vel zárult le a megyei dön­tők sorozata. Az' orosházi Táncsics Mihály Gimná­zium és Szakközépiskola e legutóbbi, történelem tárgy­ból tartott versenyen nyu­godt, jó légkört biztosított az eredményes szerepléshez. Dr. Abonyi Lajos, a zsűri elnöke szerint, a verseny- feladatokat sikerült a hall­gatók felkészültségéhez mérten, reálisan összeállíta­ni, minden feladattípusban a történelmi események kö­zötti összefüggésre helyezve a hangsúlyt. A szakmunkások szak- középiskolájának első ta­nulmányi versenyei bebizo­nyították, hogy a kezdemé­nyezés nemcsak hasznos, de országos kiszélesítésre is alkalmas. Akadt azonban néhány figyelmeztető jel is. A szaktanárok és tagozatve­zetők, néhány esetben nem nyújtottak kellő támogatást az ily módon igencsak ma­gukra maradt, versenyru­tinnal sem rendelkező hall­gatóknak. Az összkép azon­ban jó, minden tantárgyból akadtak kiemelkedő telje­sítményt nyújtó hallgatók. Fizikából a legeredménye­sebbnek Portörő Jánosné, a gyulai 139-es számú tejbolt dolgozója bizonyult, ma­gyarból Szilágyi Sándorné, a gyulai kórház dolgozója, matematikából Kovács Pál, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat dolgozója, törté­nelemből pedig Biri János, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár géplakatos szakmunká­sa. A Békés megyei versenyek legjobbjai — tantárgyan­ként az első öt helyezett —, legközelebb április 6-án, 7-én Cegléden méri össze tudását Pest megye leg­eredményesebb versenyzői­vel. B. S. E. Napsütés a szarvasi arborétumban Fotó: Boldizsár Margit Tíz éve II budapesti felhívás K özhellyé vált szinte a kifejezés: korunkban felgyorsult a törté­nelem. Mindenesetre tény, a XX. század második felé­ben egy-egy év alatt annyi változás zajlik le a világ­ban, amennyihez azelőtt évtizedek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátumokról ma gyakrab­ban, kisebb időközönként emlékezünk meg, mint ko­rábban, amikor legfeljebb öt- ven-százévenként ültek ju­bileumot. A tíz évvel ezelőtti ese­mény azonban olyan válto­zási folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fon­tos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969. március 17-én fővárosunkból intézték kon­tinensünk országaihoz fel­hívásukat a Varsói Szerző­dés államainak vezetői, megismételve három évvel korábbi javaslatukat: Euró­pa országai „működjenek együtt az összeurópai érte­kezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes le­gyen és beváltsa a népek hozzá fűzött reményeit.” Is­meretes, az értekezlet 1975. augusztusának első napján összeült a finn fővárosban, és a részt vevő állam- és kormányfők aláírták a „zöld könyvet”, amely, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya vonult be a történelembe. Ez a doku­mentum sokéves munka alapján készült el, s tartal­mazta azokat a témákat, amelyeket a budapesti fel­hívás kijelölt: „Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az álla­mok közötti gazdasági, poli- JJkai és kulturális együtt­működés erősítése az orszá­gok egyenjogúságának, füg­getlenségének és szuvereni­tásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légtér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével el­választhatatlanul összefüg­gő nagy terveket valósítsunk meg”. Az, hogy a Varsói Szer­ződés felhívása meghallga­tásra talált, rendeződött az NSZK és a szocialista orszá­gok viszonya; egyezmény született Nyugat-Berlin stá­tuszáról és a két német ál­lam is szerződést kötött egymással, s megalkották Európa e rendkívül fontos dokumentumát is, a szocia­lista közösség országai kö­vetkezetesen békeszerető politikájának köszönhető. A Varsói Szerződés or­szágai addig és azóta is számtalan alkalommal han­goztatták tárgyalókészségü­ket, megegyezési szándéku­kat minden fontos, Európa és a világ biztonságával kapcsolatos ügyben. Tíz év­vel ezelőtt Budapesten az összeurópai együttműkö­dést alternatívául ajánlot­ták a fegyverkezési verseny­nyel, a katonai szembenál­lással, a viszálykodásokkal szemben. A szocialista kö­zösség egyeztetett külpoli­tikai lépéseinek céljai min­dig is a leszerelés, a kato­nai tömbök együttes fel­oszlatása volt. Ismeretes, hogy az öt éve folyó bécsi csapatcsökkentési tárgyalá­sokon a Varsói Szerződés tárgyaló tagállamai több fontos — a nyugati elkép­zeléseket figyelembe vevő — javaslatot tettek a Kö- zép-Európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkentésére. Az összeurópai együtt­működést sokoldalúan ér­telmezve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasági és kulturális együttműködé­sét, az emberek közötti jó kapcsolatok erősítését. A megkülönböztetések nélküli kereskedelem fontos kér­dés: a KGST és a Közös Piac között mégsem sike­rült még megfelelő megál­lapodást létrehozni, s le­hetne tovább sorolni azokat a területeket, ahol meg­akadtak a szocialista orszá­gok kezdeményezései. Hazánk külpolitikája szá­mára az európai együttmű­ködés erősítése Helsinki és a budapesti felhívás szelle­mében elsőrendű politikai feladat. Ennek jegyében a Magyar Népköztársaság minden szinten és minden téren igyekszik javítani kapcsolatát Európa összes országával. A helsinki értekezlet, a dokumentum elfogadása azt jelezte, hogy a kölcsönös akarat és jóindulat, az eny­hülést, a megértést szolgál­ja. A szocialista országok újabb felhívásai rámutat­nak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, s semmiképpen nem térhe­tünk vissza a hidegháború­ra. Ehhez elsősorban kato­nai téren kell enyhülést el­érni. A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcs- értekezletén 1978 novem­berében ismét több fontos javaslatot tettek a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, hogy „hatékony intézke­désre kerüljön sor az euró­pai politikai enyhülés ki­egészítésére és a biztonság megszilárdítására”. A moszkvai közlemény alá­húzta, nincs olyan fegyver­fajta, amelyről a szocialista országok ne lennének haj­landók tárgyalni. Válasz ez a keleti fenyegetésről szőtt nyugati mesékre, az aktív és nyugalmazott NATO-gene- rálisok szocializmusellenes vádaskodásaira. » D jövő évben újabb találkozóra ülnek össze a helsinki kon­ferencia résztvevői. Ez al­kalommal Madridban vitat­ják meg, mit végzett Euró­pa a dokumentum ajánlá­sainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell el­végezniük a kontinens or­szágainak a jövőben. Több mint egy év még hátra van, s addig is számos lehetőség kínálkozik. Leonyid Brezs- nyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára március 2-i választási beszédében javasolta: az európai or­szágok kössenek kollektív meg nem támadási szerző­dést, ne növeljék katonai erőiket, fokozzák a bizalom- erősítő intézkedések haté­konyságát, azaz a fegyver­kezési hajsza helyett lássa­nak hozzá a béke építéséhez. Miklós Gábor Érkeznek a vándormadarak A kellemes, tavaszias idő beköszöntével naponta újabb és újabb madárcsa­patok érkeznek délről a Hortobágyi Nemzeti Park területére. A hét közepén szállt le az első gólyapár. Rendbe hozott fészket talált, s ugyanígy — tatarozott szállással — várják vissza a többi gólyát is. A vil­lanyoszlop tetején levő gó­lyafészkeket például úgy tették biztonságosabbá, hogy egy méterre a vil­lanyvezeték fölé emelték. A nemzeti parkot egyre több kanalasgém választja őszig otthonának, különösen a halastavak rejtett nádasai­ban érzik jól magukat. Az óháti őstölgyesekbe meg­érkeztek a kékvércsék első csapatai is.

Next

/
Thumbnails
Contents