Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
HESSE} 1919. március 17., szombat Tantárgyanként a legjobb öt jutott tovább Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat Munkácsy termében csütörtökön délután dr. Losonczi Miklós művészeti író nyitotta meg Uhrig Zsigmond festőművész kiállítását Képünkön: a kiállító (balról a második) a megnyitó vendégeinek körében „ Foto: Gal Edit Érdekes kezdéfnényezés született nemrég Békés és Pest megye felnőttoktatásának vezető szakemberei között. A csak néhány éves múltrat visszatekintő új, középfokú felnőttképzési formában, a szakmunkások szakközépiskolájában — az országban elsőként —, e két megye tanulmányi versenyt hirdetett az érettségi tárgyakból. A versenykiírás igen praktikus célból született meg. Az érettségi előtt álló harmadéves hallgatókat ezáltal is igyekeznek fokozottabb tanulásra serkenteni, de a verseny lehetőséget nyújt arra is, hogy a legtehetségesebbek — akik tovább kívánnak tanulni—, többletismeretekre és bizonyos verseny-, valamint vizsgarutinra is szert tegyenek. Éppen ezért, a két megye által közösen kidolgozott versenyfeladatok 75 százaléka az érettségi és 25 százaléka pedig a felvéKüldöttgyűlés és jubileum Gádoroson Idős alapítók, középkorúak és fiatalok nagy figyelemmel hallgatták a közelmúltban Sebesi Sándornét, a gádorosi takarékszövetkezet elnökét. A résztvevők valamennyien e pénzintézet küldöttei voltak, akik a meghívott vendégekkel együtt ez esetben kettős eseménynek lehettek részesei. Egyrészt az 1978. évi eredmények összegzését hallgatták meg, majd pedig ünnepelték a takarékszövetkezet megalakulását. Sebesi Sándorné számvetéséből megtudtuk, 1978- ban 323-an kérték felvételüket a szövetkezet tagjai sorába. így év végén már 2990-en vallották e pénzintézetet sajátjuknak. A szövetkezet részjegyalapja tavaly 20 ezer forinttal nőtt és december végére elérte a 372 ezer forintot. A szövetkezet . legnagyobb üzleti tevékenysége 1978-ban is a betétgyűjtés volt — mondotta az elnökasszony. Ez abban jutott kifejezésre, hogy év közben 7,6 millió forinttal nőtt a pénzintézet kamatozó- és gépkocsi-ny ereménybetétje. Végül is - december utolsó napján már 34,7 millió forintos betétállományt kezelt a takarék- szövetkezet Lenin nevét viselő szocialista brigádja. Egyébként betétnövelési tervét tavaly 52 százalékkal teljesítette túl a szövetkezet. A pénzintézet másik jelentős üzletága 1978-ban is a kölcsönnyújtás volt. Tavaly 1139 esetben, 8,4 millió forint kölcsönt adott tagjainak a szövetkezet. Vagyis 1978-ban 1,7 millió forinttal folyósított több kölcsönt a szövetkezet, mint az előző évben. A kölcsönt kérők többsége lakásépítéshez és tatarozáshoz, illetve háztáji gazdaságok fejlesztéséhez kért segítséget. A kiegészítő üzletágak közül jelentős volt az a tevékenység, ami a háztáji kisgazdaságokból felvásárolt állatok és termények ellenértékének kifizetésében jutott kifejezésre. Ilyen címen a takarékszövetkezet 1978-ban 52,1 millió forinAz ÁFOR közleménye Értesítjük, kedves vevőinket, hogy azok, akik az alábbi boltokban vásároltak petróleumot, a birtokukban levő mennyiséget a boltban szíveskedjenek kicseréltetni, mert az áru a minőségi előírásoknak nem felel meg és felhasználása veszélyes. Univerzál Kisker. Vállalat, Békéscsaba: 46., 47., 48. sz. boltok, Békés és Vidéke ÁFÉSZ: 6., 46., 49., 50. sz. boltok, Békéscsabán, Rossz- erdő bolt, kamuti bolt, 47. sz. muronyi bolt, 37. sz. tar- hosi TÜZÉP-bolt. Med- gyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ: nagykamarási bolt, Gyula és Vidéke ÁFÉSZ: 75. sz. háztartási bolt, dobozi TÜZÉP, battonyai háztartási bolt, Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ: háztartási bolt, Sarkad, 28. sz. bolt, Sarkad, 16-os háztartási bolt, Sarkadkeresztúr, 19. sz. bolt Kisnyék. Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ: fenyvesi bolt, 12. sz. bolt Csaba- szabadi, 13. sz. bolt Csaba- szabadi, 112. sz. bolt Újkígyós. ÁFOR ÁSVÁNYOLAJFORGALMI VÁLLALAT Megyei közúti információ Békés megye országos közúthálózatán folyamatban levő szabályozásokról. A 44. j. főút mellett a Veszély csárdánál létesített tanácsköztársasági emlékmű ünnepélyes avatására 1979. március 18-án kerül sor. Az avatási ünnepség zavartalan lebonyolításának biztosítására a 44. j. főút átmenő forgalmát március 18-án 9—14 óráig terjedő időszakban elterelik. Az ünnepség időtartama alatt a közúti jelzőtáblákkal kijelölt terelőutak a következők: A kamion és autóbuszok számára: Békéscsabán a Szarvasi út, Szabolcs út csatlakozásától Szabolcs u. —Temető sor—Békéscsaba —Szabadkígyósi összekötő út—Szabadkígyós—Gyula összekötő útszakasz, Gyulán a Gyula—Kétegyháza összekötő úton visszacsat- lakozás a 44. sz. főútra és vissza. Az egyéb forgalom számára — személygépkocsi, munkagép stb. — Békéscsaba—Dobozi híd—Gyula és vissza. A terelőútvonalon érvényes súlykorlátozások a terelés időtartamára feloldást nyernek. tot fizetett ki működési területén. Hogy a felvásárolt állatok és termények után ilyen nagy összeg kifizetésére nyílt lehetőség, ehhez sok' segítséget kapott a pénzintézet a gádorosi November 7. és a gerendási Munkácsy Tsz-től, amelyekkel ilyen megállapodást kötött. A majd húsz évvel ezelőtti kezdetre is emlékezett Sebesi Sándorné. Arra az időszakra, amikor Péter József, a takarékszövetkezet első elnöke, Bella Imre, az első pénztáros, Makó Imre, Sódar György, Kristóf Ferenc, a két Szekeres János, Szabó Sándor, Liker András, Libor Antal és mások két évtizeddel ezelőtt öt nap alatt toboroztak össze 120 gádorosit, akik kimondták e szövetkezeti pénzintézet létrejöttét. A kettős eseményen részt vett és felszólalt dr. Szent- irmay Tibor, a SZŐ VOSZ képviselője és Galambosi László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárságának vezetője. Kedves színfoltja volt a küldöttgyűlésnek, amikor szót kért a 80 éves Bella Imre, aki most is nagy lelkesedéssel emlékezett a két évtizeddel ezelőtti kezdetre. Ezután Sebesi Sándorné, a takarékszövetkezet elnöke ajándékokat adott át azoknak az idős embereknek^ akik 20 évvel ezelőtt a szövetkezeti pénzintézet létrejöttéért oly sokat tettek. Balkus Imre I********************* ****************************** «*** Kiteli követelmények alapján készült. A magyarból, történelemből, matematikából és fizikából megrendezett tantárgyi versenyeket pedig — éppen a szélesebb körű általános és politikai műveltség növelése érdekében — kiegészítették egy „politikai ismeretek” vetélkedővel is. Az iskolai versenyeket követően a közelmúltban került sor a tantárgyankénti megyei döntőkre. Gyulán, az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolában a magyar tantárgyból 11 felnőtt hallgató versenyzett a továbbjutásért, ugyancsak Gyulán, az ipari szakmunkásképző intézetben 13-an matematikából, a békéscsabai dolgozók közgazdasági szakközépiskolája és gimnáziumában megrendezett megyei döntőn, fizikából 11-en vettek részt, míg legutóbb, március 13-án Orosházán 15 felnőtt részvételével zárult le a megyei döntők sorozata. Az' orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola e legutóbbi, történelem tárgyból tartott versenyen nyugodt, jó légkört biztosított az eredményes szerepléshez. Dr. Abonyi Lajos, a zsűri elnöke szerint, a verseny- feladatokat sikerült a hallgatók felkészültségéhez mérten, reálisan összeállítani, minden feladattípusban a történelmi események közötti összefüggésre helyezve a hangsúlyt. A szakmunkások szak- középiskolájának első tanulmányi versenyei bebizonyították, hogy a kezdeményezés nemcsak hasznos, de országos kiszélesítésre is alkalmas. Akadt azonban néhány figyelmeztető jel is. A szaktanárok és tagozatvezetők, néhány esetben nem nyújtottak kellő támogatást az ily módon igencsak magukra maradt, versenyrutinnal sem rendelkező hallgatóknak. Az összkép azonban jó, minden tantárgyból akadtak kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatók. Fizikából a legeredményesebbnek Portörő Jánosné, a gyulai 139-es számú tejbolt dolgozója bizonyult, magyarból Szilágyi Sándorné, a gyulai kórház dolgozója, matematikából Kovács Pál, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat dolgozója, történelemből pedig Biri János, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár géplakatos szakmunkása. A Békés megyei versenyek legjobbjai — tantárgyanként az első öt helyezett —, legközelebb április 6-án, 7-én Cegléden méri össze tudását Pest megye legeredményesebb versenyzőivel. B. S. E. Napsütés a szarvasi arborétumban Fotó: Boldizsár Margit Tíz éve II budapesti felhívás K özhellyé vált szinte a kifejezés: korunkban felgyorsult a történelem. Mindenesetre tény, a XX. század második felében egy-egy év alatt annyi változás zajlik le a világban, amennyihez azelőtt évtizedek kellettek. Ezért van az is, hogy egyes jeles dátumokról ma gyakrabban, kisebb időközönként emlékezünk meg, mint korábban, amikor legfeljebb öt- ven-százévenként ültek jubileumot. A tíz évvel ezelőtti esemény azonban olyan változási folyamat kezdetét jelzi, amely mindenképpen fontos fordulóponttá teszi a huszadik századi Európa számára. 1969. március 17-én fővárosunkból intézték kontinensünk országaihoz felhívásukat a Varsói Szerződés államainak vezetői, megismételve három évvel korábbi javaslatukat: Európa országai „működjenek együtt az összeurópai értekezlet összehívásában és azoknak a feltételeknek a megteremtésében, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az értekezlet eredményes legyen és beváltsa a népek hozzá fűzött reményeit.” Ismeretes, az értekezlet 1975. augusztusának első napján összeült a finn fővárosban, és a részt vevő állam- és kormányfők aláírták a „zöld könyvet”, amely, mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya vonult be a történelembe. Ez a dokumentum sokéves munka alapján készült el, s tartalmazta azokat a témákat, amelyeket a budapesti felhívás kijelölt: „Az európai népek számára létkérdés az újabb katonai konfliktusok megakadályozása, az államok közötti gazdasági, poli- JJkai és kulturális együttműködés erősítése az országok egyenjogúságának, függetlenségének és szuverenitásának tiszteletben tartása alapján. A szilárd európai biztonsági rendszer annak objektív lehetőségét és szükségességét, hogy az energetika, a közlekedésügy, a vízi és légtér hasznosítása, valamint az egészségügy területén az egész földrész lakosságának jólétével elválaszthatatlanul összefüggő nagy terveket valósítsunk meg”. Az, hogy a Varsói Szerződés felhívása meghallgatásra talált, rendeződött az NSZK és a szocialista országok viszonya; egyezmény született Nyugat-Berlin státuszáról és a két német állam is szerződést kötött egymással, s megalkották Európa e rendkívül fontos dokumentumát is, a szocialista közösség országai következetesen békeszerető politikájának köszönhető. A Varsói Szerződés országai addig és azóta is számtalan alkalommal hangoztatták tárgyalókészségüket, megegyezési szándékukat minden fontos, Európa és a világ biztonságával kapcsolatos ügyben. Tíz évvel ezelőtt Budapesten az összeurópai együttműködést alternatívául ajánlották a fegyverkezési versenynyel, a katonai szembenállással, a viszálykodásokkal szemben. A szocialista közösség egyeztetett külpolitikai lépéseinek céljai mindig is a leszerelés, a katonai tömbök együttes feloszlatása volt. Ismeretes, hogy az öt éve folyó bécsi csapatcsökkentési tárgyalásokon a Varsói Szerződés tárgyaló tagállamai több fontos — a nyugati elképzeléseket figyelembe vevő — javaslatot tettek a Kö- zép-Európában állomásozó csapatok és fegyverzetek csökkentésére. Az összeurópai együttműködést sokoldalúan értelmezve szorgalmazzák az államok sokoldalú gazdasági és kulturális együttműködését, az emberek közötti jó kapcsolatok erősítését. A megkülönböztetések nélküli kereskedelem fontos kérdés: a KGST és a Közös Piac között mégsem sikerült még megfelelő megállapodást létrehozni, s lehetne tovább sorolni azokat a területeket, ahol megakadtak a szocialista országok kezdeményezései. Hazánk külpolitikája számára az európai együttműködés erősítése Helsinki és a budapesti felhívás szellemében elsőrendű politikai feladat. Ennek jegyében a Magyar Népköztársaság minden szinten és minden téren igyekszik javítani kapcsolatát Európa összes országával. A helsinki értekezlet, a dokumentum elfogadása azt jelezte, hogy a kölcsönös akarat és jóindulat, az enyhülést, a megértést szolgálja. A szocialista országok újabb felhívásai rámutatnak: mindez nem rekedhet meg a mostani szinten, s semmiképpen nem térhetünk vissza a hidegháborúra. Ehhez elsősorban katonai téren kell enyhülést elérni. A szocialista országok legutóbbi moszkvai csúcs- értekezletén 1978 novemberében ismét több fontos javaslatot tettek a fegyverkezési hajsza megfékezésére, hogy „hatékony intézkedésre kerüljön sor az európai politikai enyhülés kiegészítésére és a biztonság megszilárdítására”. A moszkvai közlemény aláhúzta, nincs olyan fegyverfajta, amelyről a szocialista országok ne lennének hajlandók tárgyalni. Válasz ez a keleti fenyegetésről szőtt nyugati mesékre, az aktív és nyugalmazott NATO-gene- rálisok szocializmusellenes vádaskodásaira. » D jövő évben újabb találkozóra ülnek össze a helsinki konferencia résztvevői. Ez alkalommal Madridban vitatják meg, mit végzett Európa a dokumentum ajánlásainak végrehajtásában és milyen feladatokat kell elvégezniük a kontinens országainak a jövőben. Több mint egy év még hátra van, s addig is számos lehetőség kínálkozik. Leonyid Brezs- nyev szovjet államfő, az SZKP KB főtitkára március 2-i választási beszédében javasolta: az európai országok kössenek kollektív meg nem támadási szerződést, ne növeljék katonai erőiket, fokozzák a bizalom- erősítő intézkedések hatékonyságát, azaz a fegyverkezési hajsza helyett lássanak hozzá a béke építéséhez. Miklós Gábor Érkeznek a vándormadarak A kellemes, tavaszias idő beköszöntével naponta újabb és újabb madárcsapatok érkeznek délről a Hortobágyi Nemzeti Park területére. A hét közepén szállt le az első gólyapár. Rendbe hozott fészket talált, s ugyanígy — tatarozott szállással — várják vissza a többi gólyát is. A villanyoszlop tetején levő gólyafészkeket például úgy tették biztonságosabbá, hogy egy méterre a villanyvezeték fölé emelték. A nemzeti parkot egyre több kanalasgém választja őszig otthonának, különösen a halastavak rejtett nádasaiban érzik jól magukat. Az óháti őstölgyesekbe megérkeztek a kékvércsék első csapatai is.