Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
1979. március 16., péntek JEGYZET ] Vendégfogadó Bevallom, eleinte né- £ ■ mi borzongással ízlelget- £ • tem a nevet, amit az : j apró mellékutca felöl £ ; nézve észrevettem a ki- £ J vül-belül megszépített, : : kicsinosított békési szál- ; : loda és étterem homlok- £ • zatán. Diibögő..., dübö- ‘ 5 gö... forgattam nyelve- £ : men a szót. ízes, szép, £ ij kifejező szó ez, semmi- • í vei se rosszabb, mint a £ ■ többi. De való-e, nem 5 I visszatetsző-e egy szem- £ ; revaló épület, egy szál- £ ; loda homlokzatán? Való-e • j egyformán magyarok és £ a nálunk megfordult £ idegenek nyelvére? • ! Nem mondhattam * 1 mindjárt határozott ; igent. Már csak azért se, £ mert a hasonló célú cé- ! ; gek, intézmények mind : ; megannyi idegenszerű £ : neve az utóbbi tíz-ti- S zenöt évben kiforgatta : ' az én nyelvérzékemet is; £ helytelen, téves előítéle- £ tét formált ki bennem. Pedig csak az a gya- j korlat téves, mely sze- £ rint jó, hasznos idegen £ vagy félig idegen nevet : adni idegenforgalmi vál- i lalatainknak, vendégfo- £ gadóinknak. Olyan el- • gondolás szerint, hogy £ így bizonyára könnyeb- £ ben megjegyzik e szó- £ kát a hozzánk látogató : külföldiek, tán szíveseb- £ ben térnek vissza hoz- £ zánk, s jobban kötődnek : a céghez is. Márpedig semmi más £ nem lehet egy bárhon- ■ nan érkező igényes ven- : dég számára vonzó, £ ■ csakis vendéglátásunk, : • szolgáltatásaink színvo- { nala, figyelmessége, mi- : nősége. Ha ezt elérjük, £ jó esély van rá, hogy a £ vendég valóban vissza- i tér. : A gondos, előzékeny • vendéglátás másik célja, £ hogy reális, vonzó képet j adjunk a külföldieknek £ országunkról, népünkről. £ ; S hogy legyen valami • kedves csekélység — £ egy zászló, egy címke, £ egy képeslap, bármi — j £ ami vendégünket később : is miránk, e szíves ven- £ déglátó országra emlé- £ kezteti. Esetleg egy név ! is. Például a szálló neve, £ ahol lakott. Már csak £ ezért sem jó, ha távozó : vendégünk ennyit jegyez £ meg: ilyen vagy olyan £ „hotel”, ilyen vagy olyan : „tourist”. Mindenütt, a £ föld minden pontján ho- ; • telek és touristok van- í nak. Mi ebben a ma- £ gyár? Mi ebben a meg- £ £ ragadó különös? •S Megtörténhet, hogy • i egy-egy magyar szót, | : elnevezést a külorszá- J gi vendég előszörre még ! nem tud kimondani. De : másodszorra már ki- £ mondja, ha talán döcög- £ ve is. Harmadszorra pe- ; dig már könnyedén £ ; mondja ki, és úgy int J búcsút, hogy megtanult g egy magyar szót. Például : £ azt, hogy „dübögő”. ■ B Nemrég egyik lapunk- £ ban — nem kis örömöm- £ re ezt olvastam: Royal : Nagyszálló — a „bevett” ■ Hotel Royal helyett. £ Mint vendéglátásunk hír- : nevéért és nyelvünk sor- £ sáért aggódó ember, me- £ legen üdvözlöm a „dü- i bögő”-t is. Ez nemcsak a békési névadók hagyó- £ mányszeretetét, nyelvi leleményét és elnevező ; bátorságát dicséri, ha- £ nem a lakosság tisztele- • tét is: azét a népét, amely a Dübögőt Dübö- £ gőnek hívja. S kíváncsi- £ an várom, mikor és hol olvashatom egyik szép £ éttermünk homlokzatán ■ ezt a kissé ódon hangulatú, de méltatlanul £ mellőzött szót: vendég- £ fogadó. V. J. ■ ■ Idegenforgalom és szolgáltatás A Tanácsköztársaságért harcoltak A fürdővendégek száma Gyulán az elmúlt évben meghaladta az egymilliót. Ennek a tekintélyes számnak a birtokában érdemes megvizsgálni, vajon ez a fél fő- városnyi ember hogyan érezte magát, ami nem elhanyagolható kérdés a jövő vendéglátását illetően. Kezdjük a vendéglátóipari vállalattal, amelynek elsősorban kötelessége a vendégekről megfelelően gondoskodni. Ennek vizsgálatánál óhatatlanul számot kell vetni országosan is a vendéglátás elmúlt évi forgalmával. Megállapítható, hogy az előző évhez képest 0,7 százalékkal maradt el a vendéglátás forgalma, amit elsősorban a bevezetett szeszkorlátozással indokolnak. Ezt még az ételforgalom növelésével sem lehetett ellensúlyozni, pedig a külföldi turisták száma tavaly 30 százalékkal volt magasabb az 1977-es évinél. Ennyit az országos adatokról. És mi a helyzet Gyulán? Nos, éppen ellenkező a helyzet. A vállalat összes árbevétele megközelítette a 140 millió forintot, ami csaknem 10 százalékos emelkedésnek felel meg. A kereskedelmi egységek kihasználása megközelítette a 80 százalékot. Ha az utóbbi 5 esztendőt vizsgáljuk, ebből is kiderül a dinamikus fejlődés, hiszen a forgalom 63, a saját készítésű áruk forgalomnövekedése pedig 68 százalékos volt. Sajnos a város összesen 1000 fizetővendég szálláshellyel rendelkezik. Valamit enyhít a helyzeten, hogy a nyári időszakokban a kollégiumokat is fel lehet használni idegenforgalmi célokra, szálláshelyekre. Hol éjszakázik a vendég? Hogy hol éjszakázik ez a rengeteg vendég? Ismeretlen helyen. Nem a szálláshelyek ismeretlenek, hanem az olyan szoba, amely után az állam nem jut bevételhez. A vendéglátó vállalat által üzemeltetett néhány zenés szórakozóhelyen kívül igényes, változatos szórakozást nyújtó egység nincs. Különösen szembetűnő ez a középkorúak, vagy ennél idősebbek esetében. Még az a néhány étterem, italbolt is gyakran foglalt vállalati vagy egyéb zártkörű rendezvény miatt. Hogy megszűnjön ez az áldatlan állapot, a vendéglátóiparnak jelentősen és sürgősen bővíteni kellene a hálózatot. Ez annál is indokoltabb, mert — fejlesztés nélkül — újabb 10 százalékos forgalomnövelést irányoztak elő erre az évre. Ez 13 millió forintnak felel meg. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy a vendég a szállásra és szórakozásra szánt pénzét élelmiszerre, ajándékra, esetleg egyéb iparcikkre költi. Mindezek közül ezt csak az élelmiszerforgalom-növekedésben lehet észrevenni. Hogy az iparcikk- és az ajándéktárgykereskedelem forgalma nem nőtt jelentősen, azt többek között azzal lehet magyarázni, hogy nem megfelelő a választék és egyre kevesebb az olyan cikk, amit szívesen megvásárolnának. Pedig kereskedelmi szolgáltatás fejlesztése nélkül aligha lehet az idegenforgalmat tovább növelni. Megoldás — elörecsomagolás? Az üzletek zsúfoltsága közismert, sajnos a fejlesztési lehetőségek is korlátozottak. Mi tehát a megoldás? Az üzletek átbocsátó képességének növelése . csak a szintentar- tást biztosítja. Jelentene valamit, ha egyre több áru előre csomagolva kerülne az üzletekbe. Idegenforgalmi szempontból különösen az élelmiszerek előre csomagolásának volna nagy jelentősége, amit különben az élelmiszertörvény is előír. Ezzel megvalósítható lenne a teljes önkiszolgálás, és csökkolóhelyek bővítésére, a jelzőtáblák állagára, hogy ne „forogjon” tanácstalanul az idegen. Meghatározó szerepe van az idegenforgalomban a különböző személyi és ipari szolgáltatásnak. Ebben az utóbbi években mintha javulás lenne tapasztalható. A kiemelt támogatás eredményeként jelentősen nőtt a szolgáltatóhelyek száma. Milyen beruházásokat kellene megvalósítani, hogy az eddig elért gyors fejlődés a következő években se lassuljon le? Hogy csak a legfontosabbakról szóljunk. Feltétlenül szükség lenne egy 600 négyzetméter alapterületű ABC-áruházra, 2200 négyzetméter alapterületű üzlet- központra, egy 800 négyzet- méter alapterületű önkiszolgáló étteremre, a jelenlegi Komlót bővíteni kellene 500 Nagy forgalmat bonyolít le az IBUSZ gyulai irodája kenne a boltok zsúfoltsága. A boltok átmeneti megoldásként már kísérleteznek a bolti előre csomagolás bevezetésével. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat már néhány üzletet átalakított teljes önkiszolgálóvá. A végleges megoldás azonban csak úgy képzelhető el, ha már az ipartól csomagolva érkezik az áru. A húsipar dicséretes módon már próbálkozik ezzel a megoldással. Ebből is kitűnik, hogy a bolthálózat fejlesztése fontos feladat Gyulán is, ha nem akarnak elesni az idegenforgalommal járó előnyöktől. Mj kellene a fejlődéshez? Szükséges tehát, hogy mihamarabb üzemelhessen a Törökzugban épülő ABC- áruház, a Nagyváradi úti ABC-áruház, az autóbuszpályaudvar mellett épülő bisztró, valamint a barkács- ezermesterbolt. Nagyobb gondot kellene fordítani a parnégyzetméterrel. Nagy szükség lenne egy újabb 300 személyes szállodára — megfelelő étteremmel, és egy speciális vendéglőre. Az igények követelik a piac rekonstrukcióját, a külterületi üzlethálózat továbbfejlesztését, a Park étterem felújítását, férfi-női fodrász, kozmetikus üzlet létesítését Törökzugban, valamint a fürdő környékén. Ügy tűnik, hogy ezek nagy igények. Sajnos nagyobbak annál, mint amennyi pénz áll rendelkezésre az érintett vállalatoknak fejlesztésre. Nem nagy igények, ha azt vesszük alapul, hogy a megyében Gyulán a legnagyobb az idegenforgalom, ha tisztában vagyunk azzal, hogy az elképzelések megvalósítása alapvetően fontos az idegenforgalom további növeléséhez. A megoldásukhoz hasznos lenne az érintett ágazatok összehangoltabb, céltudatosabb tervezése, hiszen az idegenforgalom nem Gyula magánügye. Kép, szöveg: Béla Ottó Összekapcsolt a közös sorsunk Neve: Kovács Pál, született 1896-ban Szentetor- nyán. Foglalkozása: földmunkás. 1915-ben behívták katonának. Volt az olasz és az orosz fronton. 1919-ben vöröskatona lett. Utána négy és fél hónapig volt internálva Tápiósülyön. 1933-ban alapító tagja a szociáldemokrata párt helyi szervezetének, majd ennek betiltását követően a földmunkások szakcsoportjának. A Vörös Segély útján segítette az 1937-ben lebukott elvtársakat és családjait. 1937-től ismét a szociáldemokrata párt tagja és 1944-ben a KMP-be lép. A Horthy-rendszerben állandó rendőri felügyelet alatt áll, mint forradalmár, aki részt vesz a munkásmegmozdulásokban, bérharcokban. 1949-ben a Vörös Csillag Tsz alapító tagja, s 1956-ban védi a szét- hurcolás ellen a tsz vagyonát. Mozgalmi múltját 1919-től, párttagságát pedig 1933-tól ismeri a KB régi párttagok ügyeivel foglalkozó bizottsága. Ennyi a tömör életrajz a veterán harcos múltbéli tevékenységéről. Hogyan lett vöröskatona? A forradalom szele már Ukrajnában érintette. Rosz- tov mellett, ahol megszálltak, hozta össze a sors egy forradalmár orosz tanítóval, aki magyar hadifogságból szökött meg és törte a magyar nyelvet. Mivel a fehérek uralkodtak 1918 elején a környéken, a tanító bújdosott, a magyar katonák ráleltek, de nem árulták el. Sokat beszélgettek vele zászlósukkal együtt, akinek demokratikus érzelmei voltak. Egyszer a tanító megkérdezte, amikor érdeklődtek tőle: tulajdonképpen mi van most Oroszországban : — Neked hány testvéred van? — Tizenegy — válaszolta Kovács Pál. — És mennyi földetek? — Mi csak kaparjuk az uraságok földjét... — Akkor nektek sem jó. Vegyétek el tőlük, ahogy mi akarjuk. Erre a forradalomra vezet bennünket Lenin. Azt illeti a föld, meg a gyár, az egész hatalom, aki fenntartja. A dolgozók jogos tulajdona minden, mert ők teremtették meg a javakat. No, ennek az elérése van most Oroszországban ... Mikor 1919-ben úgy fordult a dolog, hogy Orosházán és Szentetornyán is megjelentek a plakátok: Be a Vörös Hadseregbe! — a Kovács Pálhoz hasonló sor- súak nem gondolkoztak. Csaknem háromszázan jelentek meg a felhívásra, hogy fegyvert fogjanak és megvédjék a kikiáltott proletárdiktatúrát. Kovács Pál a 28-as vadász zászlóaljba került, előbb Árgya, Kis- jenő, Erdőhegy objektumaira, a határ védelmére. Húsvét első napján az intervenciós seregek kiszorították onnan őket. Ekkor Szolnokra, majd Kecskemétre rendelték egységüket, ahonnan elindultak a felvidékre. Útirány: Kassa, Salgótarján. Első ízben a Turzó- hegyen ütköztek meg a cseh nacionalisták. Losoncig nyomták őket, melynek térségében heves tűzpárbajt vívtak velük. Akkor jött a hír, hogy Miskolcot fenyegetik a román intervenciósok. Átdobták csapategységeiket a Hernád környékére. Kemény harcok után meghátráltak az intervenciósok, pillanatnyilag elmúlt a veszély Miskolc felett. Aztán alighogy elérték ismét Kassát, újabb parancs érkezett: ki kell üríteni a felvidéket. Azt beszélték, ennek árán visz- szavonulnak a románok is. De nem így történt, az intervenciósok megszegték szavukat, támadást indítottak Szolnok irányába. Elkeseredetten védték a hídfőket, súlyos harcok folytak Fegyvernek, Karcag környékén és ismét rossz hírek kezdtek keringeni: bekerítéssel fenyegetik csapataikat, vissza kell vonulni. Szétdemorizálták a Vörös Hadsereg egységeit, amelyek egészen Pestig vonultak vissza. Kovács Pál találkozott oroszországi zászlós ismerősével, aki letörten mondta: Na, Kovács, megpróbáltuk csinálni, amit Oroszországban hallottunk, de úgy látszik, még gyengék vagyunk erre ... Azért a tettünket, azt hiszem, nem felejti el az utókor ... Maga se felejtse el... Gecser Ottó zászlóssal azóta nem találkozott Kovács Pál. Ám, amint lehetősége nyílt rá, folytatta a harcot, amit mint vörskato- na kezdett, nem félve a következményektől, vállalva a csendőrterror zaklatásait, mert biztos volt abban, hogy egyszer erősek leszünk a régi álmok megvalósításáért folytatott harcot sikerre vinni. Harcos életútjának elismerése az az öt kitüntetés (amiket ünnepekkor, s most a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulóján is a mellére tűz), mellyel az új generáció is büszkén emlékezik a veteránok útjára. Varga Dezső Tavaszi szakkiállítások Budapesten Ifjú Gárda zászlúaljgyíílés A napokban tartották. meg Gyulán, a Dobos István Ifjú Gárda zászlóalj ünnepélyes egységgyűlését. Máthé István, az Ifjú Gárda városi parancsnoka beszámolójában értékelte az 1978/79-es képzési év első fél évi munkáját. Előadásában szólt arról, hogy a kitűzött célokat megvalósították. Kiemelte, hogy a szakmunkásképző intézetben a gárdisták védnökséget vállaltak a közvagyon védelme felett, valamint a nemzetközi gyermekév tiszteletére kiállítást rendeztek. Ezenkívül társadalmi munkafelajánlást tettek a „Szép Gyuláért” és az intézetért. Az intézetben készült rádiós műsor is az Ifjú Gárda életéről, valamint a közbiztonsági járőrszolgálatról is. A közrend biztonsági járőrszolgálat elindítása óta nőtt az ifjúgárdisták létszáma, valamint aktivitásuk is fokozódott. A tervek között szerepel az az elképzelés, hogy határőr alegységet hoznak létre Gyulán. Egy hónap múlva nyitja kapuit a budapesti nemzetközi vásárváros. Az idén tavasszal négy szakkiállítás megrendezésére kerül sor április 6—11. között. Az AGROMASEXPO nemzetközi mezőgazdasági, élelmiszeripari, gép- és műszerkiállítás évente gyűjti össze, s mutatja be a szocialista és tőkés országok mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti gép- és műszerújdonságait, melyek 25%-a teljesen új vagy korszerűsített konstrukció. Az AUTOSERVICE kétévenként megrendezésre kerülő kiállítás sok ezer ember látogatója az idén is elsősorban az autójavító üzemek, szervizek szakembereiből, s a ma már több mint 800 ezer .autótulajdonos közül kerül ki. A kiállítók azok a gyárak, cégek, kereskedelmi képviseletek, melyek az autózás, a motorizáció zavartalan fejlődése érdekében állítják ki a korszerű diagnosztikai berendezéseket, vizsgáló műszereket, felszerelési cikkeket, szerkezeti alkatrészeket, szerszámokat, vegyi anyagokat s a gumi- és a műanyagipar újdonságait. A HUNGAROPLAST szak- kiállításon —, mely a legrégibb hagyományokkal rendelkező hazai szakkiállítás —, a vásárváros két új csarnokában („B” és „D” csarnokok) az iparág legismertebb hazai és külföldi cégei, vállalatai mutatják be műanyagaikat, segédanyagaikat, műanyagfeldolgozó gépeiket, műanyag termékeiket, s azok különböző területén történő alkalmazását. A LIMEXPO — nemzetkö- zi könnyűipari gépkiállításon, minden előző ilyen kiál'ítás- nál nagyobb területen, 11 ország kiállítói mutatják be a textil- és ruházati ipari, bőr-, szőrme-, cipő- és bőrdíszmű- ipari, tisztítóipari gépek, berendezések, műszerek, szerszámok, segédanyagok, kellékek stb. újdonságait.
