Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG 1979. március 16., péntek Huszonötmillió forint Százhúszezer pár harisnya készül a Budapesti Harisnyagyár gyulai gyárában naponta. A gyártás befejező művelete az orrhegylezárás, amelyet — lásd képünket — úgynevezett varrva láncoló gépekkel csinálják Fotó: Veress Erzsi karbantartásra A Békéscsabai Konzervgyárban tavaly 6100 vagon készterméket állítottak elő. A szocialista országokba csaknem 3300. a tőkés országokba 500 vason konzervet, tésztát exportáltak. Ennek a hatalmas mennyiségű terméknek az előállítása újabb és úiabb beruházásokat, az üzemelő berendezések és épületek állandó karbantartását, felújítását teszi szükségessé. Az elmúlt évben 125 millió forintot fordítottak beruházásra. Ebből a7 új tésztaüzem 104 millió forintba, a Békéscsaba és Körnvéke Agráripari Egyesülés által vásárolt, a gyárban üzembe helyezett folyamatos sterilező berendezés 13.5 millió forintba került. A tésztaüzem kapacitása az épület és az új berendezések átadását követően több mint a duplájára nőtt. A sterilező berendezéssel pedig jelentősen javult a konzervek minősége. A paprika- és qz uborkafeldolgozás folyamatosságát biztosította a 3.6 millió forintos állami támogatással vásárolt 30 alumínium tartály. A fennmaradó részt a feldolgozás biztonságát, folyamatosságát szolgáló berendezések vásárlására, átalakítására fordították. Így többek n biztonságos hagymatermelésért Kertészetből 34 millió forint árbevétel ■■■■ Az orosházi Űj Élet Tsz 1918-ban, a kedvezőtlen időjárás ellenére a kertészeti főágazatban 24 millió forint árbevételt produkált. Az idén lényegében azonos területen — 650 hektár közös és háztáji földön — rendezkednek be zöldségfélék termelésére, s a tervezett árbevétel 31 millió forint. Rajki Antallal, a kertészeti főágazat vezetőjével arról beszélgettünk: hogyan, miiyen módszerekkel akarnak a zöldségprogramban ilyen jelentős fejlődést elérni. — Tervünk megalapozott. Az Űj Élet Tsz-ben minden lehetőség adott ahhoz, hogy valóra váltsuk az elképzeléseinket. Azzal szeretném kezdeni, hogy szövetkezetünk a Békés megyei Vöröshagyma-termelő és Értékesítő Társulás gesztorgazdasága. Célul tűztük a biztonságos hagymatermelés alapjainak lerakását, és a kedvelt fűszernövényből a tőkés export fokozását. Hogy mit tettünk ezért? Nagyon sokat! Saját dughagYma hőkezelő Közös és háztáji földön 200 hektáron termelünk vöröshagymát, 40 hektáron dughagymát. Az e célra kijelölt táblán az ősszel minden fontos munkálatot elvégeztünk, s ha eljön az ideje, a nagy teljesítményű dughagymaszóró gép gyorsan földbe rakja az apróhagymát. A gyors betakarításra és a minőség megőrzésére természetesen a háztáji területen is géppel szedjük fel a termést. Korábban sok baj volt a dughagyma minőségével. Ezért az orosházi Űj Élet Tsz tavaly kétmillió forint beruházással saját, 120 va- gonos hőkezelőt épített. Első alkalommal 30 vagon dughagymát hőkezeltünk kifogástalan minőségben, de a következő télen már a társulás taggazdaságainak is hőkezelünk. Ugyancsak kétmillió forintért vettünk egy VARI- MAN—100-as típusú hagymaosztályozó gépsort. Minden megtermett hagymát kiválogat, és hatfelé osztályozza 3,5 centi átmérőjűtől a 10 centisig. így a legigényesebb tőkés piacon is álljuk a versenyt, s a termés zömét exportra adjuk. Egyébként a társulás 1978-ban építkezésre és gépi beruházásra 10 millió 710 ezer forintot költött, ebből az Űj Élet Tsz hétmillió 200 ezret vállalt magára. A dughagymaszedő gépre is legyártattuk a mintadarabot. Az új gépeket, gépsorokat a gesztorgazdaságban kipróbáljuk és úgy adjuk tovább a tagoknak a technológiát. A MÉM modellgazdasága Másik fő növényünk a zöldbab. Ebből 150 hektáron termelünk ugyancsak a legkorszerűbb technológiával. Egyébként vöröshagymából és zöldbabból a MÉM szövetkezetünket jelölte ki modellgazdasággá, ennek megfelelően kell dolgoznunk. Zöldborsót 160, szárazbabot pedig 100 hektáron termelünk. Nagyon sokat segít munkánkban a 10 hektáros faiskola és kísérleti telep. Csak olyan fajta zöldséget, kukoricát és búzát termesztünk, amit előbb kis- parcellás kísérletben ki- prób álunk, s meggyőződünk róla, hogy az orosházi talaj- és éghajlati viszonyokra kitűnő. Az idén 50 ezer gyümölcsfaoltványt állítunk elő kis tételekben, hobbikerteknek. Egy hektáron bemutató mintakertet létesítettünk. Az idén fordul termőre, ahol a vevő megnézheti és megkóstolhatja: milyen fajta almát, körtét, meggyet, őszibarackot és egyéb gyümölcsfát vásárolhat. Hatszázezer szál szegfű Növényházunkban évente több ínint hatszázezer óriás virágú szegfűt nevelünk. Orosháza környékén, Budapesten és Nyíregyházán árusítják a növényházi szegfűt, amiből a legtöbb bevétel a nőnap, április 4. és május 1. dátumához kapcsolódik. Ezenkívül a kistermelőknek és • ÁFÉSZ szakcsoportoknak 300 ezer tápkockában előnevelt paprika-, paradicsom- és uborkapalántát adunk. Arra törekszünk, hogy minden kertészeti növényből kiváló minőséget termeljünk. Vöröshagymából legalább 400 vagon termést várunk. Az új hagymamanipuláló gépsorral magunk készítjük elő exportszállításra a termést, ami jelentősen növeli árbevételünket. Jó, pénzes növény a zöldbab és a zöldborsó is. Termelőszövetkezetünk eredményes gazdálkodásához a zöldségprogram megvalósítása sokat segít — fejezte be Rajki Antal. közt nagy teljesítményű borsófogadó vonalat állítottak üzembe. Ezzel a fogadóvonalak száma 5-ről 4-re csökkent, s műszakonként 15 ember munkáját takaríthatták be. Ebben az évben újabb, nagy teljesítményű vonal kezdheti meg a működést. A paradicsomlényerő vonal átalakításával oldották meg a nyersanyagkonténerek fogadását. Ezzel további 15 embert irányíthattak át más munkaterületre. A beruházások, átalakítások egy része saját kivitelezéssel, szereléssel készült el. A közvetlen karbantartásokra így a korábbinál kevesebb erőt' tudtak mozgósítani. Az idén a konzervgyárban 9 millió forintot költenek beruházásokra. A fizikai munka könnyítésére pasztőröző berendezést állítanak üzembe. Tavaly pályázatot készí- tettek az energiafelhasználás ésszerűsítésére. Ennek megvalósítására most 50 százalékos állami támogatást kaptak. A jövőben a gyárban növelik a nagydobozos termékek gyártását. A 10—15 kilós dobozok mozgatása azonban nagy fizikai erőkifejtést követel, ezért dobozzáró automatát szerelnek fel. Az év első felében elkészül az a kút, amely várhatóan percenként 800 liter vizet ad. A kút fúrása növekvő vízigény és a régebbi kutak elapadása tette szükségessé. A konzervgyárban a csúcsidő- szakban naponta 5—6000 köbméter vizet használnak fel. A kút üzembe állítását követően a városi vízhálózatból kevesebb vizet vonnak el. A felsoroltakon kívül jelentősebb beruházásokhoz tartozik még egy vasvázas szín építése és a rakodóterü- let bővítése. A beruházásokkal párhuzamosan gyorsan haladnak a karbantartási munkálatokkal. Tavaly 18,9. az idén 25 millió forintot költenek karbantartásokra. Ennek során jelentős épületfelújításra és a paradicsomvonal páravezető cseréjére is sor kerül. A karbantartásokkal egy időben továbbra is készítenek olyan speciális gépeket, amelyeket nem lehet, vagy körülményes beszerezni. A konzervgyár terveiben, 1979-ben 6300 vagon késztermék — ebből 1800 vagon a tészta — előállítását tervezik. A zöldségnyersanyag nagy részét elhasznált gépsorokon kell feldolgozni. A gyár általános rekonstrukciójára, korszerűsítésére ebben a tervidőszakban még nem kerülhet sor. Ezért a termelés minősége, folyamatossága miatt jelentős feladat hárul a gyár karbantartóira. — Ary-nycsA számítógéptermek egyik legfontosabb berendezése a sornyomtató, amelyeken megjelennek a gép által feldolgozott adatok. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával kidolgozták lézeres változatát. Az új berendezés a hagyományos, mechanikus elven működő sornyomtatónál mintegy négyszer gyorsabb, egy perc alatt egymillió számot vagy betűt ír ki. A lézersugár tiszta és szép betűformákat rajzol, ezért a nyomdaiparban is használható a berendezés. A képen: a lézersugaras sornyomtató (MTI-fotó — Balaton József felvétele — KS) Ösztönzők következetesség^ javuló munkakörülmények Ez van a Generálban Nehéz, de eredményes évet zárt megyénk egyetlen, csak lakossági szolgáltatások kielégítésére kijelölt szövetkezete, a békéscsabai Generálj ahogyan ez a nemrég kezdődött munkahelyi tanácskozásokon is kiderült. A nehézségek abból adódtak, hogy az egész megyét átfogó szövetkezet aránylag kis helyen zsúfolódik össze pillanatnyilag és hogy tágasabb, modernebb munkahelyei legyenek, a termelés mellett nagy beruházások megvalósításához fogott. Épül — sőt 65 százalékos készültségi fokon áll — az ezer négyzetméteres új műhelycsarnokuk, amelyet saját építőbrigádjuk készít, hogy ne húzódjon el a beruházás. Tavaly a szövetkezet szocialista brirgádjai önkéntes vállalásukkal több alkalommal segítettek e cél elérésében. Szabad szombatjaikon bejöttek és részt vettek a szanált épületek bontásában, majd az alapozásban. Ugyanígy állnak készen arra is, hogy a leendő barkácsoló- és tanműhely építésében is részt vegyenek. Az új műhelycsarnok várhatóan a második félévtől a termelés szolgálatába áll modem gépekkel, műszerekkel, melyeket már sikerült beszerezni a szövetkezet vezetőségének. A szövetkezet -.jleszlésé- nek társadalmi munkájától nem fáradtak ki, sőt felfrissültek a tagok. Ezt mutatják termelési eredményeik. 1978-ban már nem volt egyetlen veszteséges részlegük sem. A híradástechnikai, a mérlegjavító, a bútorjavító, az olajkályha- és hűtőgépjavító, a lakáskarbantartó és mindenekelőtt a karosszéria, valamint a motor- és gépkocsijavító részlegeik együttesen 102,1 százalékra teljesítették éves tervüket. A szocialista brigádok nemcsak a békéscsabai központi telepen, hanem Mezőkovács- házán, Gyulán és Tótkomlóson is példát mutattak, amit követtek a még nem brigádban dolgozók. összárbevéfe~ lük meghaladta az 54 millió forintot. 1978-ban már hétezerrel több megrendelő kereste fel részlegeinket, mint annak előtte. Kereken 48 309 ember fordult hozzájuk javítások ügyében. 7739 gépkocsit, 6347 motorkerékpárt, 29 290 híradástechnikai, valamint háztartási gépet, 3896 mérleget hoztak javíttatni és 481 esetben láttak el építőipari, 511 alkalommal pedig bútorjavítási tevékenységet. Ezek az adatok ön..ragukért beszélnek és egyben azt is jelzik, hogy a Generál szövetkezet munkája márkává kezd válni a megyében. Ehhez hozzájárul m ndenek- előtt a gépkocsi- és motor- szerelők gárdájának lelkiismeretes munkája, s nem utolsósorban a karosszériások jó teljesítménye. A munka minőségére alig akad reklamáció. Nem véletlen, hogy több mint hárommilliós nyereséget értek el a Generálnál, és tavaly mintegy 7 százalékkal növekedett az átlagkereset is. A lelkiismeretes munka mellett ez a munkafegyelem javulásának köszönhető. Ide kívánkozik azonban az, hogy a fegyelem megtartatásában mennyire következetes a szövetkezet vezetősége. A korábbi munkahelyi tanácskozásokon, termelési értekezleteken sok szó esettárról, hogy a lelkiismeretes, jó minőségű munka növelheti csak a megrendelő fiatal szövetkezet iránti bizalmát. Aki vét ez ellen, az saját magának tesz rosszat. A meggyőző szavak mellett azonban szigorúbb intézkedésekre is szükség volt, mert két évvel ezelőtt például 139-en hiányoztak igazolatlanul, sok volt a késés és más mulasztások szintén kedvezőtlenül hatottak a munkafegyelemre. A vezetőség felelősségre vonta a mulasztókat, kizárta őket a fizetésemelésből, levonásokat eszközölt a nyereségrészesedésből. A két esztendővel ezelőtti 139 fegyelmi esettel szemben tavaly csak húsz személyt kellett kisebb-nagyobb fegyelmivel sújtani. Erősödött a munka- fegyelem, s az adminisztratív intézkedések melletti anyagi ösztönzők (41 ezer forint a tagok átlagjövedelme!) kedvezően hatottak a fegyelmezett, minőségi munka fokozására. Ezekről a tényekről esik szó a mostani munkahelyi tanácskozásokon, melyeken megvitatják az idei, minden eddiginél feszítettebb tervek teljesítésének lehetőségeit. 1980. január 1-ig 57,5 milliós árbevételt kell teljesíteniük. A szocialista brigádok tagjai és minden szövetkezeti dolgozó a Generálban úgy nyilatkozik, hogy ennek a teljesítésében sem lesz hiba. V. D. Tubus A legszívesebben tubusban veszem a mustárt. Nekem, mint kisfogyasztónak az a leggazdaságosabb, mert hosszú ideig eláll anélkül, hogy kiszáradna. A tubus szájnyílását alumíniummal forrasztják le, s így a finom ételízesítő teljesen zárt térbe kerül. A forrasztást késhegyei könnyedén át lehet szúrni, s egy kis nyomásra jön ki a mustár. Ilyen az elmélet és rendszerint a •gyakorlat is. Nemrég azonban olyan tubust vettem, amelynek a forrasztása minden nyitási kísérletnek ellenállt. Hiába szúrtam, döfködtem hegyes késsel, semmit sem használt. Pedig a virsli, amelyet kivettem a forró vízből, már hűlni kezdett, pedig inkább melegen szeretem. Elő egy szeget meg a kalapácsot! Hiába minden, a szeg néhány ütés után elgörbült, az alumínium ellenállt. Egy másik szeget vettem elő. Bosszúságomban egyre nagyobbakat ütöttem rá a kalapáccsal. Eltaláltam az ujjam, a minőséggel kapcsolatos néhány cifraságot dörmögtem magamban, s észre se vettem, hogy a tubus oldalán, ahol gyengébb az ellenállás, nyílás keletkezett, melyen keresztül szivárgott a mustár. Előbb egy cseppnyi került belőle a konyha padlójára, majd még egy és még egy... No, ne tessék azt gondolni, hogy a mustár javarésze veszendőbe ment. Nem. A tubusban maradt. Ezt vizs- gálgatva azon kaptam magam rajta, hogy kezdek bűnbánatot érezni a minőségi kifogás dörmögéssel való kifejezésre juttatása miatt. Beláttam, hogy kizárólag én vagyok a hibás. Mert miért nem előbb jöttem rá arra, hogy egyszerűbb a tubus oldalát kiszúrni, ha éppenséggel mustárhoz akar jutni az ember.
