Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-14 / 61. szám

\ 1979. március 14., szerda « „Terven felüli” osztrák utazás Közismert, hogy az utóbbi időben — különösen Magyar- ország és Ausztria közötti vízumkényszer eltörlése után — jelentősen megnövekedett a magyar—osztrák turista­forgalom. Csak az utóbbi időben több ezer turista vendégeskedett hazánkban — sokan jöttek Budapestre és a nyugat-dunántúli me­gyékbe. Számítani lehet arra, hogy a jobb idő beálltával — különösen akkor, ha „kinyit a Balaton”, még több oszt­rák érkezik személygépko­csin, autóbuszon hazánk ide­genforgalmi központjaiba. Ahogy növekszik az oszt­rák turistaforgalom, úgy so­kasodnak a Magyarországról Ausztriába induló különféle társas utazások lehetőségei is. Minden bizonnyal az idt i turistaszezon egyik legjelen, tősebb „nyitánya” lesz az a bejelentés, amelyet a napok­ban tett az IBUSZ vezetősé­ge a sajtó képviselőinek. El­mondták: anyagi fedezetet kaptak ahhoz, hogy április 23-tól kezdve 40—50 fős cso­portokat indítsanak az oszt­rák fővárosba — „terven fe­lül”. Egy-egy ilyen bécsi ki­rándulás költsége — attól függően, hogy honnan szer­vezik és melyik napokon in­dítják — 1350,— forintnál kezdődik. Az IBUSZ vezetői elmond­ták, hogy előreláthatóan 12 ezer ilyen „terven felüli” magyar turista utaztatásáról van szó, de közölték azt is: amennyiben az érdeklődés nagyobb lesz, mint ahogy most gondolják, úgy újabb lehetőségek is vannak ilyen csoportok utaztatására. A há­romnapos bécsi kirándulások mentesek a hároméves kor­látozások alól. Ugyancsak mentesül az esetleges sport- eseményekre való kiutazás is. Ez például azt jelenti, hogy az a magyar állampol­gár, aki az idén részt vesz a háromnapos osztrák kirándu­láson — ha még ebben az évben valamilyen magyar— osztrák vonatkozású nemzet­közi rangú sportmérkőaésre kerül sor — mégegyszer ki­utazhat. A kedvezményes osztrák útra az IBUSZ elsősorban a városi ipari központokban és a mezőgazdasági üzemekben szervezi ,a csoportokat. Sze­retné, ha minél több ipari és mezőgazdasági munkás je­lentkezne ezekre a kedvez­ményes hétközi, vagy hétvégi utakra. Nemcsak az IBUSZ, hanem a többi magyar utazási iro­da is szervez, indít ilyen, há­romnapos kirándulásokat Ausztriába. (KS) Csak március 6-án válto­zott meg kissé a szokásos napi program. Akkor ugyan­is az orvosi rendelő és a munkavédelmi csoport dol­gozóiból alakult Semmel­weis Szocialista Brigád fér­fi tagjai virággal köszöntöt­ték a nődolgozókat. Köz­tük dr. Resetár Mária üzemorvost. Máskor az égyik nap olyan, mint a másik. Reg­gel fél nyolctól délelőtt fél 12-ig és délután fél 1-től fél 4-ig szolgálat. Rendelés, az üzemrészek egészségügyi és munkavédelmi szem­pontból' való ellenőrzése, időnként szűrővizsgálat. Naponta átlagosan 50—60 beteg keresi fel az Orosházi Üveggyár rendelőjében dr. Resetár Mária üzemorvost. Ma, kedden azonban 39 táppénzes állományban le­vő dolgozó felülvizsgálatán is részt vett a szakrendelő felülvizsgáló főorvosával együtt. — Ilyenkor, tavasz kez­detén a legtöbb a felső lég­úti megbetegedés, az izüle­ti bántalom és — idegi alapon — egy-két gyomor­fekély. Van, akinek csak gyógyszert írok fel, vagy a vérnyomását ellenőrzőm, néhányan táppénzes állo­mányba kerülnek, egyesek­nek más munkakörbe való helyezését javasolom — tá­jékoztat dr. Resetár Má­ria. — Foglalkozással járó be­tegség nincs? — kérdezem. — Nincs, mert akik egészségre ártalmas mun­kakörben dolgoznak, rend­szeresen járnak szűrővizs­gálatra. — Milyen ártalomnak vannak kitéve a dolgozók? — A munkahelytől füg­gően: a zaj, a hő, az ólom, a toluol, a szilikózis és még néhány festékhigító jelenthet veszélyt. Ha az érintettség egészen csekély mértékű, máris javasolom, hogy a dolgozót véglegesen, vagy átmenetileg helyezzék más munkakörbe. Egyébként akit a gyárba fel akarnak ven­ni, előbb orvosi vizsgára kerül. Itt dől el. hogy mi­lyen munkakör betöltésére alkalmas. Lényeg: megelőzni a be­tegséget, a bajt! A humá­num ezt követeli. De azért nem árt, ha a dolog gazda­sági oldalát is vizsgáljuk. Egyes munkaterületeken a nagy gyakorlattal rendel­kező, hozzáértő dolgozók éves termelése értékben több százezer forintot tesz ki. Ha valaki közülük ki­esik a sorból és más kerül a helyére, a kezdő esetleg csak hónapok múlva lesz képes elődje teljesítmé­nyének az elérésére. Azért is érdemes tehát a munka­helyeken megfelelő körül­ményeket teremteni, az em­bereket a különböző ártal­maktól megóvni, hogy min­denki egészségesen és hosz- szú ideig dolgozhasson ab­ban a munkakörben, amely­hez ért és amelyben megfe­lelő kereset elérésére képes. Az üzemorvos tehát köz­vetve jelentősen elősegítheti a termelést. Ehhez azonban ismernie kell a termelési fo­lyamatokat, illetve azoknak az emberek életére, egész­ségére gyakorolt hatását, ami főként sok vizsgálódás­sal, tapasztalatszerzéssel érhető el. Dr. Resetár Má­riának, aki immár hat éve dolgozik ebben a munka­körben, volt ideje arra, hogy alaposan tájékozód­jék. Tudja jól, hogy pél­dául a zajártalomnak mint­egy 400-an, a hőártalomnak 200-an vannak kitéve. Száz­nál több ember egészségét kell óvni az ólom- és más vegyi anyagok veszélyezte­tése ellen. Nemrég — a tüdőgondozó szocialista brigád vállalása alapján — tüdő- és rákszű­rést tartottak a gyárban, amelyen 2006-an jelentek meg. Természetesen ön­kéntes alapon. A szervező munkában részt vett a Vö­röskereszt, a szakszervezet és a Semmelweis Szocia­lista Brigád. o Békés megye Vízszintes: 1. Kézi esomózású perzsaszőnyegei világhírűek. 15. Lehullott, száraz lomb. 16. Rend­ellenesség. 17. Mezőgazdasági munka. 19. Lengyel szabadság­hős. 20. Itt éltek őseink a IX. században. 21. Piactér a régi gö­rögöknél. 22. Igénytelen búzafaj­ta. 24. Rostos gyümölcslé. 25. Mutató névmás. 26. Gyorsan fo­rog. 28. Csinos. 29. Motívum. 30. Parányi rész. 33. Mese fele. 34. Glédában van! 35. Sima egyne- műi. 37. Nőf név. 38. Nedűje. 41. Forma. 43. Gatya szegélye. 45. Főnemesi cim. 47. KIEMELKE­DŐ, ELSÖRANGÜ. 49. Az „egy­kori legnagyobb magyar falu”. 51. Nem profi, de anyagi jutta­tásban részesülő sportoló. 52. Kiskocsma. 53. Fogyasztásra al­kalmassá válik. 54. Ránc. 55. Ünnepélyesen beiktat. 56. Női név. 58. Helyhatározó. 60. Ciga­rettamárka. 61. Jegyez. 63. Rangjelző. 64 .............medve. 67. K icsinyítő képző. 68. Tompa, mély á hangot ad. 71. Elektron­cső. 74. Becézett férfinév. 75. Külföldi áruk után fizetendő adó. 77. Vallató eszköz. 78. Hibásan jegyző. 80. A lényegi összefogás. 82 . Helyhatározó. 83. Bizalom, hit. 85. Folyami kavics. 86. Lo­pakodik. 87. Szarvasi születésű mártír. — Mi az eredmény? — kérdezem. — Húsznál több dolgozót ismételt ellenőrzésre hívtak meg a tüdőgondozóba Egyébként az értékelés még tart — válaszol dr. Resetár Mária. — Sok az üzemi baleset? — Szerencsére ritka. Leg­utóbb egy munkás — lá­daszállítás közben — borda­törést szenvedett. Halálos baleset 3 éve nem volt. S úgy véli, fontos szere­pe van ebben a Semmelweis brigádnak. A munkavédelmi csoport tagjainak és a négy egészségügyi nővérnek, Sza­bó Imrénének, Vida János- nénak, Komjáti Lászlóné- nak és Ujj Tibornénak. A négy asszony is rendszeres ellenőrzést tart, s a tapasz­talatait bejegyzi a munka- védelmi őrnaplóba. Termé­szetesen a doktornő is nyi­tott szemmel járja végig az üzemrészeket. A üzemorvosi munkakör sok olyan ismeretet is kí­ván, amely a gyár munká­jával, a termeléssel, szer­vezéssel kapcsolatos és igen nagy felelősséggel és elfoglaltsággal jár. Dr. Resetár Mária azon­ban inkább az előnyeiről beszél: — Jóleső érzés elősegíteni a balesetek, megelőzését, megnyerni az emberek bi­zalmát. Jó, hogy egy és nem három műszakban dolgo­zom, jó az is, hogy saját magam oldom meg a fel­adatokat. És örömmel számol be arról, hogy nagyszerű a ren­delő felszereltsége. Van EKG-készülék, szűrő audio­méter, laboratóriumi mik­roszkóp, centrifuga stb. Elé- gedet a közvetlen munka­társaival, a két üzemi és a két kórházi asszisztensnő­vel. — Csak egy fizikoterá­piás készülék kell még, ha lesz rá pénz — mondja és megjegyzi még: — A gyár vezetői elősegítik az üzem- egészségügy eredményes működését. Ebben különö­sen Csont József általános igazgatóhelyettes szerepe kiemelkedő és sokat kö­szönhetünk dr. Kartel Béla rendelőintézeti igazgató fő­orvosnak is. Pásztor Béla Felhívás a nemzetközi gyermekév alkalmából A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Gagarin Szocialista Brigádja felhívja a többi Békés megyei üzem, vállalat, gazdasági egység szocialista brigádjait, hogy csatlakozzanak az ÉFÉDOSZ (Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerveze­te) kezdeményezéséhez a gyermekek nemzetközi éve alkalmából. Mint ismeretes, az ENSZ az 1979-es esztendőt a gyer­mekek nemzetközi évének nyilvánította, és felhívással fordult a világ közvélemé­nyéhez, hogy járuljanak hoz­zá a gyermekek jogainak vé­delméhez, e jogok érvénye­sítéséhez. A szakszervezet tit­Két újság — egy rejtvény Junoszty típusú televíziókészüléket nyerhet, aki ,a Békés megyéről szóló öt keresztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a LOBOGÓ szerkesztőségébe. A Békés megyei Népújság szerdai számaiban (február 28-án, március 7-én, 14-én, 21-én és 28-án) közöljük a keresztrejt­vényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A rejtvényeket ki­egészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÓ márci­us hónapban megjelenő számaiban találják meg. Kérjük az öt megfejtést egy levelezőlapon április 18-ig küldjék be a LOBOGÖ szerkesztőségébe: 1394 Budapest, Pf. 427. n Tanácsköztársaságért harcoltak A második világháború előtt Bulyovszky Jánost bör­tönbe zárták „kormányzó­sértés” vádjával. A békés­csabai parasztembert ez eset­ben nem koholt vádak mi­att, hímem nagyon is ala­pos okkal. Ha az akkori ha­tóságok minden kormányzót sértő szaváról, szitkáról tud­tak volna, éveket kap. Az egykori vöröskatona verekedett a Tanácsköztár­saság megvédéséért. Nehezen jönnek az emlékek. Nyolc­vanöt évét írja ma, 1979- ben. Nem lehet tőle követel­ni a pontos élettörténetét. Ma már feledékeny. De a pártdokumentumok emlé­keznek. * — Bulyovszky bácsit egy plakát hívta, melyet az egy­kori forradalmárok ragasz­tottak falra, oszlopra, fára: „Be a Vörös Hadseregbe!” És fél óra sem telt el, már tagja volt a Békéscsabán szervezett vöröszászlóalj­nak. — Miért tette? — Mi mást lehet kérdezni az alacsony, törékeny embertől. Egyálta­lán nem tudom elképzelni, hogy 25 éves korában is már valami erős, harcos vir­tuóz lett volna Jani bácsi. Várom tőle a választ, de nem adja. Nehézkes hallása miatt újra kérdi a kérdést. „Hogy miért?” — Nem is tudom. Lehet, hogy azért, mert ott min­denki munkás volt, vagy paraszt. Amit ők csinálnak, az meg nem lehet rossz. Nem sarkantyús, fényes csizmás tiszturak voltak a parancsnokok. Qlyanok vol­tak, mint én. Hát akkor köz­tük a helyem... — Ismerte akkor, Jani bá­csi, a Tanácsköztársaság programját? Tudta egyálta­lán, hogy miért veszi fel a Vörös Hadsereg egyenruhá­ját; s miért teszi fejére a „Lenin-sapkát” ? — Hát amire emlékszem. A gyárakból elkergették a tulajdonosokat, földet osz­tottak, meg hogy mi, kisem­berek beleszólhattunk a nagy ügyekbe... A többire már nem is emlékszem... Aztán verekedett az or­szág déli részén. Fogsága alatt tudta meg, hogy vége mindennek. Elbukott a kis­emberek hatalma. Könnyessé vált szemei merengenek, s hallgat. Igen, a többit tudjuk a történe­lemből és az ő történetéből. Nem hagyott fel fogsága letelte után sem a harccal. Ahogy lehetősége volt, úgy vitte tovább — így mondja — az „életművet”. Sok gya­lázat, házkutatások, letar­tóztatások ellenére is. Előbb a földmunkások szakszerve­zetében, majd 1931-től a Szociáldemokrata Pártban gyalázta a kormányzót és rendszerét a város szélén fekvő nagyréti tanyákon. És amikor megjött a „végső győzelem”, 1945-ben elsők között lépett a Magyar Kom­munista Pártba. Meggyötört arcát nézem. Mennyi szenvedést takarhat­nak a szemét övező ráncok, a homlokán végighúzódó gyűrődések... Ezt csak ő tudja. És azok, akik megbe­csülésüket már csak a Szo­cialista Hazáért Érdemrend­del, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékéremmel és a Tanácsköztársasági Emlék­éremmel tudták kifejezni Bu­lyovszky bácsinak. Elégedett. Mikor búcsúzó­ul kezet nyújt, csupán eny- nyit mond: — Engem szeretnek és be­csülnek a mieink... Varga Tibor kársága ennek kapcsán arra hívta fel a bizottságok és a szocialista kollektívák fi­gyelmét, hogy — többek kö­zött — továbbra is vegyenek részt a gyermeklétesítmé­nyek, sportudvarok, játszóte­rek, közlekedési parkok épí­tését célzó társadalmi mun­kában, szorgalmazzák az is­kolák patronálását, segítsék a fiatalok pályaválasztását, kísérjék figyelemmel a nagy- családosok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők hely­zetét, a vállalati közművelő­dési programok keretében szervezzenek a családjogi törvénnyel kapcsolatos elő­adásokat, tájékoztatókat. A Gagarin brigád ebből az 1979-Nemzetközi Gyermekév alkalomból 70 óra társadal­mi munkát ajánlott fel a csabai téglagyárak felújítá­sán. Ezt már teljesítette is, és a munka ellenértékét a gyermekintézmények javára befizette. Kérik, hogy felhí­vásukhoz minél több szocia­lista brigád csatlakozzon. Er­ről Walfish László brigádve­zető vagy Pluhár Mihály vállalati versenyfelelős vár rövid értesítést, a felajánlá­sok megjelölésével. (vj) Üzemorvos az üveggyárban H kormányzósértő

Next

/
Thumbnails
Contents