Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
1979. február 10., szombat 1-------Morzsák „Amatőr" háziasszonyok beszélgetnek: — Na, én sem vágnám le. Tudjátok, egyszer, még fiatalasszony koromban megpróbáltam. A háziasszony, akire számítottam, nem volt otthon, az ebédidő meg egyre közeledett, összeszedtem hát magam, meg a nagy kést, aztán elkaptam a lábát. Fogom, elvágom a nyakát, szegény jószág meg tovább vergődik, és kiugrik a kezem közül! Most képzeljétek el, félig levágott fejjel, csapkodva szalad keresztül-kasul a virágoskerten, a veteményesen, én meg az ágyá- sokat, krumplibokrokat átugrálva szabályosan menekülök előle! Épületes látvány lehetett, mert a szomszéd, aki minden szökőévben egyszer mo- solyintja el magát, a hasát fogta nevettében. Na, én azóta nem vágom le a csirkét, inkább maradjak éhen. — Jó, jó — sürgeti a másik asszony —, de azt meséld már, mit tudtál főzni belőle? 9. Délutáni csúcsforgalom, zsúfolt üzlet. Két kalapos hölgy viharos kedvességgel üdvözli egymást. — Drágám, jaj de örülök, hogy látlak! Mesélj, hogy vagytok, mi van veled? — Ö, köszönöm édesem, tűrhetően. Jaj, a harisnyám, hogy tolakodnak itt, és meg lehet fulladni ebben a melegben! Képzeld, szegény Dittikém, éppen influenzás, egészen tönkrement a szép arcbőre, fáj a torka, meg minden. Az apja meg csak azt hajtogatja, egy kis nátha nem a világ! De hát tudod, Sándor mindig ilyen rideg volt, apának is férjnek is! Őrület, hát felborítják az embert! Köszönöm, kisasszony, majd én kiválasztom, amit venni akarok! Jellemző, ezek a mai kereskedők! Szóval drágám, nincs egy nyugodt percem. Nagyon csini ez a bundád, még nem is láttam. Kintről hozta a párod? Jó neked, figyelmes férj! Nézd csak azt a pulóvert, egészen tűrhető fazon. Erről jut eszembe, tudod mit vett magának a Livi? Rakott szoknyát! És hozzá... Jé, záróra! Nahát, ebben az üzletben sem talál az ember semmit! Szervusz, drágám, jó lenne már összejönni, kicsit beszélgetni! Pá! 9 A társaságban arról beszélgetnek, milyen okos, tehetséges, szorgalmas X-ék kisfia, István- ka. Szinte órára be van osztva minden napja. Délelőtt ugye, iskola, ebéd után zeneórák, hetente kétszer nyelvóra, azután otthon több órás gyakorlás magántanári felügyelettel, majd lecketanulás. Már több komoly versenyen első lett, pedig még nincs 12 éves. Remek karrier vár rá, ha így halad — és ha továbbra is szót fogad a szüleinek, akik csak jót akarnak neki. Ekkor szól közbe a há- zigazdáék 10 év körüli kislánya: — De anyukám, az Ist- vánkával ' még játszani sem lehet!... Példás társadalmi munka Szarvason el a DÉLÉP Vállalat, amely 500 ezer forinttal, illetve ennyi értékű munkával segített. A TTV Békés—Csongrádi megyei iroda az útjavításokban és a talajmunkáknál, ugyanígy a Szarvasi Állami Tangazdaság is, valamint a HAKI és a helyi Dózsa Termelőszövetkezet vett részt társadalmi munkában, s ért el szép eredményeket. A szocialista brigádok közül kiemelkedő segítségei, nyújtott az ÖKI dr, Gruber Ferenc Szocialista Brigádja. A kollektíva tagjai a parkok, terek felújításánál és gondozásánál 30 ezer 790 forint értékű munkát végeztek. A Vas-Fémipari Szövetkezet Március 15. Szocialista Brigádja a szovjet hősök emlékmű kerítését és az úttörőház mikrobuszát hozta rendbe társadalmi munkában. Jelentős a KlSZ-véd- nökség is, amit a fiatalok a 250 gyermek elhelyezésére épülő óvoda felett vállaltak. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy az óvodát még az idén átadják rendeltetésének. A tanács az idén is számít ,a lakosság, a közületek, és a szocialista brigádok segítségére, s erre az évre 4 millió 700 ezer forint értékű társadalmi munkát tervezett. A városfejlesztési iroda elkészítette a részletes tervet. Környezetünk védelme, szebbé tétele mindnyájunk közös ügye, s ebben nagy jelentőséggel bír a társadalmi munka, melyre szép példák vannak országszerte és megyénkben is. Nemrég a gyulaiak példamutatásáról írtunk, most a szarvasiak munkáját mutatjuk be, .ahol vállalatok, üzemek, szocialista brigádok és a város lakói a tanácstagok szervezésében, a hazafias népfront, ,a KISZ és más szervek közreműködésével az elmúlt évek során nagyfokú segítséget nyújtottak a város szépítésében, intézmények bővítésében. A tapasztalat azt mutatja, hogy évről évre több azoknak a száma, akik részt kívánnak venni a közös feladatok végrehajtásában, a város szépítésében. A statisztikai kimutatás szerint évente átlagosan 15—20 százalékkal növekszik a társadalmi munkában résztvevők száma, illetve az így végzett munka értéke. Nyolc évvel ezelőtt, 1970-ben például az egy főre jutó társadalmi munka értéke csupán 11,50 forint volt. öt évvel később 187,20 forint, tavaly viszont már 234 forint volt. A közületek, a szocialista brigádok és a lakosság tavaly ösz- szesen 4 millió 551 ezer 131 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ebből a lakosságé a nagyobb rész, több mint 2 millió forint, s az eredmény a tanácstagok érdeme, akik választó kerületükben szervezték a munkát. Különösen kiemelkedő eredményt értek el a 18-as, a 32-es, a 33-as, a 37-es és 40- es választókerületben. Aktívan vettek részt elsősorban a járda- és útépítésben. Itt a társadalmi munka értéke 638 ezer 628 forint volt. Másik kiemelkedő terület a gyermekintézmények megsegítése, az Egy nap az iskoláért, óvodáért mozgalomban' való részvétel. Az elmúlt évben a lakosság ebben 1 millió 210 ezer 443 forinttal, ,a szocialista brigádok 570 ezer 206, a közületek pedig 153 ezer 146 forinttal járultak hozzá. Ebben természetesen társadalmi munka és anyagi hozzájárulás is van. Hasonlóképpen vett részt a lakosság a vízvezeték további bővítésében is. összefogással 1978-ban 614 folyóméter vízvezetékkel bővült a hálózat, s ezzel elérték a 90 százalékos ellátottságot. A társadalmi munkában egyes üzemek, szocialista brigádok, intézmények is kiemelkedő eredményeket értek el. Közös összefogással készült el a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet óvodája, .amelyben 50 gyermeket tudnak elhelyezni. Csupán ennél az egy létesítménynél a társadalmi munka értéke meghaladja a 396 ezer forintot. Az útépítésben kimagasló teljesítményt ért wwvwMMWWiMMMHwmwmmwuMwvM* Eszerint ebben az évben a társadalmi munkákat elsősorban ,a nemzetközi gyermekév jegyében szervezik. Mozgalmat indítanak „Egy üzem, egy játszótér” — címmel, melynek keretében játszótereket, sportudvarokat hoznak létre. Segítik a gyermekintézmények felszerelésének bővítését, melyhez elsősorban a szocialista brigádok segítségét kérik. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább szervezik a közterületek“ gondozására, a meglevő parkok és játszóterek tisztán tartására, a fásításra a mozgalmat. Folytatják az „Egy nap az iskoláért”-akci- ót is. A terv szerint többek között füvesítik az úttörőtábort, társadalmi munkával hozzák rendbe a 18 darab faházat, hogy a gyerekek a nyári szünidőben szebb, kényelmesebb környezetben üdülhessenek. A vízisport-te- lep építésénél, az Erzsébet- ligeti tornapálya kialakításánál is társadalmi munkát szerveznek. Nem szólva az egyéb tennivalókról, a környezetvédelmi, egészségügyi, út- és járdaépítési akciókról. Az eddigi tapasztalatok: az üzemek, szocialista brigádok, tanácstagok és a lakosság elmúlt évi példamutatása biztosíték arra, hogy mindezt meg is tudják valósítani. Kasnyik Judit Békésszentandrási egészségügyi bizottság Támogatják az idős embereket Békésszentandráson a tanács mellett működő egészségügyi és szociális bizottság aktívan tevékenykedik. Munkáját előre elkészített terv szerint végzi, s minden bizottsági tagnak meg van a maga feladata. Elsősorban a nagyközség egészségügyi helyzetének javítását segítik a bizottság tagjai, javaslataikat, észrevételeiket továbbítják a tanácsnak, s ezek meghallgatásra, folyamatos megvalósításra kerülnek. Ilyen volt például többek között a fogorvosi szolgálat létrehozása, melyre a bizottság tagjai tettek javaslatot. Emellett rendszeresen ellenőrzik az intézmények, munkahelyek tevékenységét elsősorban egészségügyi szempontból. De gondolnak az ott dolgozókra is. Ellenőrzéseik során figyelemmel kísérik a munkaruha biztosítását, a munkavédelmet, a tisztálkodási lehetőségeket, a szociális létesítmények felszereltségét. Tapasztalataikról részletes beszámolókat készítenek, azokat továbbítják a tanácsnak. A szakigazgatási szervnek segítséget nyújtanak a szociális ügyek intézésében. Rendszeresen látogatják az egyedül élő, idős embereket, felkutatják az olyanokat, akik gondozásra szorulnak, javaslatot tesznek szociális otthonba való elhelyezésükre, vagy a házi szociális gondozás kiterjesztésére. A bizottság létrehozott egy 13 tagú sportkoordihációs albizottságot is, amelynek célja az Edzett Ifjúságért mozgalom elősegítése. Ebben az elmúlt évben már szép eredményeket értek el. Több esemény, sportrendezvény zajlott le, s az idén ezt tovább bővítik, elsősorban a fiatalok és gyermekek egészséges testnevelése érdekében. Az idősek és a klubélet Mezőkovácsházán Soha a világon nem foglalkoztak ennyit az öregedés problémájával, az idős emberek szociális körülményeinek állandó javításával, mint ma, ahogy ezt napjainkban teszik. És itt mindegy, hogy városról vagy faluról van szó, mert a gondok mindkét településfajtán egyformán jelentkeznek, s ezek megoldása részben az államra, részben a társadalomra, illetve a családi környezetre vár. A segítségnyújtás ezernyi példájával találkozhatunk a televízió képernyője előtt, vagy hallhatunk a rádióban, olvashatunk róluk a sajtóban is. Legutóbb Mezőkovácsházán igyekeztünk feleletet kapni arra, vajon e hatalmas összefogással mennyire lehet megváltoztatni, jobbá tenni az idős korúak sorsát, s hogyan lehet kitölteni azt az űrt, amely a mindennapi munkavégzés abbahagyása miatt keletkezett nyugdíjba vonulásuk után. Rendezvények — de kinek? Elöljáróban néhány mondatot szeretnék írni arról az intézményről, amely helyet és sok egyéb lehetőséget adott a nagyközség valamennyi korosztályának a tanulásra, a kulturálódásra, és a szabad idő sokféle eltöltésére. Ar- nóczky József, a művelődési központ igazgatója több mint másfél évtizeden keresztül irányította az egyik általános iskola oktató-nevelő munkáját. A zömmel fiatalokat tömörítő klubok és szakkörök tevékenységének összehangolása, a különféle kis és nagy rendezvények szervezése, propagálása hallatlan energiát, A nemzetközi gyermekév alkalmából elefántcsúszdát tervezett a Csepeli Papírgyár játszóterére Bolgár Judit keramikus. A nyáron már birtokukba vehetik a gyerekek a „nadrágkoptató” játékszert. A képen: Előtérben a csúszda két kis modellje, háttérben a méretarányos szerkezet készül (MTI-fotó — KS) türelmet és sók időt követel a munkatársaktól is. A kedvező tapasztalatok mellett szóba kerülték a rosszak is. Például a nagytermi rendezvények a csekély látogatottság miatt nemegyszer ráfizetésesek. A novemberi színházi előadáson a helybelieknél is jóval nagyobb számban vettek részt a vidékiek, akik a környező településekről érkeztek. Amióta megtiltották az alkohol- fogyasztást, a bálakon nincs közönség. Akadnak olyan intézmények és gazdasági egységek, amelyeknek vezetői nem támogatják kellő mértékben a művelődési központ kulturális jellegű rendezvényeit. Elzárkózásukkal nem éppen a legjobb példát mutatják a nagyközség lakosságának. A termelési feladatok túlhangsúlyozásával próbálnak ürügyet találni távolmaradásukra. : Bármennyire is jók lehetnek közművelődési politikánk célkitűzései, irányelvei, mit sem érnek, ha a gyakorlati megvalósításuk elakad valahol. Elsősorban a kultúra iránti érdektelenséget és közömbösséget kifogásoljuk, s az igazgatóval együtt mi is feltesz- szük a kérdést: ott, ahol egy könnyűzenei műsorral egybekötött divatbemutatóra délután 800-an, este pedig 1100- an voltak kíváncsiak; akkor miért nem vállalják a művelődést, a szellemi életet fellendítő és az emberek gondolkodásmódját formáló műsorok, előadások megtekintését? A veteránklub Nem ellenpéldaként említjük meg itt az idős emberek közösségi tevékenységét. Hiszen közöttük is vannak olyanok, akik objektív vagy szubjektív okok miatt nem vesznek részt a ~ társadalmi élettel kapcsolatos megmozdulásokban. Akik viszont vállalják a közéleti szereplést, egyesek úgy tekintenek rájuk, mint a „szabadidő-milliomosokra”. Azt mondják: könnyű nekik ide is meg oda is eljárni, mert nem köti őket a család, a munkahely, és nincsenek nagyobb gondjaik. Kétségtelen, sok ebben az igazság. A közösségi életet, a hangulatos társas együttlétet ők igénylik a legjobban. A „valakihez tartozás” érzése az ember legtermészetesebb és legalapvetőbb belső szükségleteihez tartozik. Illyés István nyugdíjas pedagógus 1978 novemberétől vezeti a Komócsin Zoltán veteránklubot. A 41 tagot számláló közösség szigorú alapszabály szerint tevékenykedik. Hetente egy alkalommal tartják összejövetelüket, amikor is megbeszélik az aktuális bel- és külpolitikai eseményeket, átnézik az újságokat és a folyóiratokat, sőt gyakran zenét is hallgatnak. Ezenkívül üzemlátogatások, évfordulókról való megemlékezések és különféle céllal szervezett kirándulások is szerepelnek programjaikban. Szántó Józsefné vezetőségi tag két korábbi eseményt is felelevenített beszélgetésünk alatt, két évvel ezelőtt a veteránklub tagjai ellátogattak a Kerepesi temető Munkás- mozgalmi Panteonjába, hogy koszorút helyezzenek el névadójuk, Komócsin Zoltán sírjánál. Véletlenül összetalálkoztak az özveggyel, és hosz- szasan elbeszélgettek vele. Egy másik alkalommal ez a kis közösség felkereste a végegyházi cigányklubot, ahol az idős embereket nagy szeretettel fogadták és műsorral kedveskedtek nekik. Litauszki Istvánná 1945 óta párttag. Mint mondta, szereti az ifjúságot, és nagyon örül neki, ha közöttük lehet. Lelkesen mesélt azokról az úttörőkről, akik tavaly novemberben vendégül látták, s élete, munkája, a mindennapok valósága felől érdeklődtek... Az öregek helye Magyar Erzsébet pénzügyi előadó a nagyközségi tanácsnál. Amikor beszélgettem vele, minden megnyilatkozásából, gesztusából az idős emberek iránti szeretet, tisztelet áradt. Megemlítette, hogy a múlt év novemberétől vezeti az öregek klubját, amelynek 34 tagja van. Ök is meghatározott program szerint dolgoznak, és feladatuk közé tartozik a beteg emberek meglátogatása, segítése. Bármilyen rossz idő van, a klub- foglalkozásokon mindig ott lehet látni a „törzsgárdát” alkotó 15—20 embert. A közigazgatási szerv által patronált klub vasárnap délután 2 órától tartja összejöveteleit. Ezeken általában jó hangulat uralkodik. Legutóbb még táncra is perdültek az öregek, akik egyébként nagyon hálásak azért, ha rendezvényeiken megjelennek a község vezetői. „Ügy érzem — mondta a klubvezető —, hogy sikerült kialakítanunk a jó kapcsolatot, s magam is megtaláltam a hozzájuk vezető utat. Vagyis megtaláltam azt a kedvező hangot, amelynek segítségével közelebb tudtam kerülni hozzájuk.” Ami a kilátásokat illeti úgy néz ki, hogy ennek a kis közösségnek a létszáma jövőben inkább növekedni semmint csökkenni fog. A2 idős emberek megnyilatkozása, érzelmi-hangulati magatartása alapján arra lehet következtetni, hogy továbbra is igénylik az otthoni környezetből való időnkénti kikapcsolódást, a társas szórakozást, a belső emberi problémákkal való foglalkozást. Mindent egybevetve elmondhatjuk, hogy a mezőkovácsházi művelődési központ vezetői és dolgozói nagy igyekezettel azon fáradoznak, hogy akik felkeresik az intézményt, tartalmasán töltsék el az időt, éljenek a lehetőségekkel, és minél több irányú hasznos elfoglaltságot találjanak maguknak. A tapasztalatok és az elmondottak meggyőztek arról, hogy a fiatalok és az idősek megtalálták a nékik legmegfelelőbb tevékenységi köröket, és most már a középkorúakon a sor, hogy a közművelődés előmozdítását szolgáló feladatok megoldásában az említett generációkkal együtt ők is részt vállaljanak. Bukovinszky István
