Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

1979. február 4., vasárnap NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Műkorcsolya EB Bronzérmes a Regőczy—Sallai jégtáncos pár A zágrábi műkorcsolya Európa-hajnokságon — pén­teken telt ház előtt — 17 duó mutatta be szabadkorcsolyá­zását a jégtáncosoknál. A bajnoki címért két szovjet kettős versengett. A magyar Regőczy Krisztina és Sallai András szabadkorcsolyázása nagy sikert aratott. A másik magyar kettős, az élete első felnőtt világversenyén jégre lépő Remport, Nagy duó a 16. helyet szerezte meg. LABDARÚGÁS Az NB Kupáért Bcs. Előre Spartacus— Hódmezővásárhelyi MSE 4—2 (2—1). Labdarúgó nem­zeti bajnokságok kupája mérkőzés, IV. csoport, Bé­késcsaba, Kórház utca, 600 néző. V: Kávai. Előre Sp.: Győrfi — Királyvári, Kere­kes A., Kerekes Gy., Bánáti — Pásztor, Kőhalmi, (Buda­vári), Csepregi — Mártái, (Kurucz), Tulipán, Bogács. Edző: Ondrik István. HMSE: Kelemen — Nagy F., Ma­gyar, Czibere, Patócs (Tö­rök) — Antal, Bálint dr., Zielbauer — Kovács, Feleki, Nádasdi. Edző: Mészáros Imre. Tavaszias időben, a mély, latyakos salakpályán került sor a találkozóra. Az első fél órában lendületesen, jól játszott a csabai csapat, majd kiegyensúlyozottá vált a küzdelem. Nem sok hiány­zott a HMSE egyenlítéséhez! A hajrában ismét azt a tel­jesítményt nyújtotta az NB I-es csapat, amelyet joggal elvárt a szép számú közön­ség. Mutatós akciók után 4—1-re húztak el a lila-fehé­rek, majd a lelkes, helyen­ként ügyesen kombináló ven­dégcsapat (igaz, durva vé­delmi hibából) szépíteni tu­dott. G: Tulipán 2, Pogács, Budavári, ill. Feleki 2. Jók: Királyvári, Kerekes Gy., Pásztor, Kőhalmi, Csepregi, Tulipán, illetve Magyar, An­tal, Feleki, Nádasdi. Sportműsor Kézilabda. XXII. Békés megyei Népújság Teremkupa mérkőzései. Sarkad, gimnázi­um tornacsarnoka, 8.30 órá­tól. Béke Kupa. V. forduló. Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium tornaterme. 8.00 órától. Teremfoci. Mezőkovácsházi Téli Kupa teremtorna, a gim­názium tornacsarnokában, 8.00 órától. Pusztaföldvári te­remtorna, általános iskola tornaterme, 8.00 órától. Labdarúgás. Felkészülési vándorkupa, Orosháza, OMTK-sporttelep. Bcs. Előre Spartacus II.—Szentesi Víz­mű, 13.00, Nagyszénás— OMTK, 15.00. Kosárlabda. Körös Kupa. Férfi-női torna, Szeghalom, gimnázium tornaterme, 8.30 órától. Asztalitenisz. Megyei újonc egyéni hajnokság, Békéscsa­ba, Konzervgyár, 9.00 óra. A jégtánc 1979. évi Euró- pa-bajnoka: Natalja Lim­esük, Gennagyij Karpono- szov (Szovjetunió), 2. Irina Mojszejeva, Andrej Minye- kov (Szovjetunió), 3. Regőczy Krisztina, Sallai András (Ma­gyarország), 4. Rehakova, Drasztics (Csehszlovákia), 5. Karamiseva, Szinyicin (Szov­jetuniói), 6. Torville, Dean (Nagy-Britannia)... 16. Rem­port Gabriella, Nagy Sándor (Magyarország). A férfi bajnokságot óriási küzdelem után az NDK-beli Jan Hoffman szerezte meg. A magyar Vajda László 10. lett. Úttörő- olimpia ’79 SAKK A közelmúltban rendezte i meg a szarvasi járási úttörő- j elnökség az úttörőolimpia sakkversenyeit. A küzdel­mekre Békésszentandráson, a művelődési házban került sor. Az eredmények ezek vol­tak. Fiú úttörő. 1. Nyemcsok László (Kondoros) 4, 2. Brachna János (Kondoros) 3,5, 3. Mrena Lajos (Békés- szentandrás) 3, 4. Bácsi Lász­ló (Gyoma II.) 3, 5. Dávid Imre (Endrőd) 1,5, 6. Faze­kas János (Békésszentandrás) 1 ponttal. Fiú kisdobos. 1. Bencsik Tamás (Békésszentandrás) 4, 2. Szabó Tibor (Endrőd) 2, 3. Sonkoly János (örmény­kút) 2, 4. Kollár Sándor (Kondoros) 2, 5. Kereki Sán­dor (Gyoma) 0 ponttal. Leány úttörő. 1. Giricz Irén (Endrőd) 5, 2. Bontovics Tímea (Békésszentandrás) 5. 3. Polányi Éva (Endrőd) 4,4. Nagy Mária (Kondoros) 3,5. Bencsik Katalin (Békésszent­andrás) 3, 6. Kondacs Zsu­zsanna (örménykút) 2 pont­tal. Leány kisdobos. 1. Nagy Zsuzsanna (Kondoros) 3,5, 2. Hruska Anikó (örménykút) 3, 3. Nyemcsok Andrea (Gyo­ma II.) 2, 4. Szalai Brigitta (Békésszentandrás) 1,5, 5. Keresztes Judit (Endrőd) 0 ponttal. Fiúcsapat. 1. Kondoros 9,5, 2. Békésszentandrás 9, 3. Endrőd 4,5, 4. örménykút 4, 5. Gyoma II. 4 ponttal. Leánycsapat. 1. Békés­szentandrás 9,5, 2. Endrőd 9, 3. Kondoros 7,5, 4. örmény­kút 7 ponttal. A győzteseknek és helye­zetteknek az érmeket Gutyán Mihály úttörőtitkár és Ha­lász István ÁISB-elnök nyúj­totta át. A megyei sakkolim­pián — 1979. február 10-én — a szarvasi járást Nyem­csok László, Brachna János, Nagy Zsuzsa (mindhárom Kondoros), Bencsik Tamás, Bontovics Tímea (mindkettő Békésszentandrás) és Giricz Irén (Endrőd) pajtások kép­viselik. Dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettese: A testi nevelés váljon a mindennapi nevelő munka szerves részévé Iskolaigazgatók, úttörőelnökök, tanulmányi felügyelők, me­gyei, járási sportvezetők ültek a békéscsabai ifjúsági és úttörőház nagytermének széksoraiban a Békés megyei Diák Sport Tanács csütörtök délelőtt megtartott ülésén. Az általá­nos iskolások testi nevelésével foglalkozó előadássorozaton részt vett Szakái József, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese, Hárs Györgyné, a megyei művelődésügyi osztály csoportvezetője. A jelenlevőket Tenkei Antal testne­velési szakfelügyelő, a DST megyei elnöke üdvözölte, majd átadta a szót a két előadónak; dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettesének, és dr. Frenkl Róbert egyetemi tanárnak, a Testnevelési Főiskola tanszékvezetőjének. Dr. NAGY TAMÁS a több mint 150 szakmabeli előtt az általános iskolások új tanter­véről, a tanórán kívüli test­edzésről, a tömegsportórák­ról, a felmérésekről, az út­törőolimpia versenyrendsze­rérői beszélt. Elmondotta, hogy a tan­tervek a nevelésközpontúsá­got tekintik elsődlegesnek és a gyerekekkel foglalkozók fi­zikailag aktív életre akarják nevelni a kisfiúkat, kislá­nyokat. Megállapította: a munkára nevelés mellett — örvendetesen — a testi ne­velés kapott fokozott hang­súlyt az általános iskolai tantervek összeállításánál. Idézte az OM 134/1978-as rendeletét, amely a tanórán kívüli testnevelésről, tested­zésről, a tömegsportórák, já­tékdélutánok megtartásáról i ntézkedik. Hangsúlyozta: az alsó tagozatosoknál a játék­délutánok megszervezése, a felső tagozatosoknál- az Ed­zett Ifjúságért mozgalom rendezvényeire és az úttörő­olimpiára való felkészülés a cél. De a nagy vetélkedőre nem a tömegsport és testne­velési órákon, hanem a pluszfoglalkozásokon kell ké­szülni. — Fontos az, hogy növe­kedjen a tanórán kívüli, mozgással, sporttal eltöltött órák száma, s a pajtások is­merjék meg az úgynevezett szabad idős sportágakat; pél­dául a tollaslabdázást, a röp­labdázást, a vízi sportokat, a kerékpározást — jelentette ki az OTSH elnökhelyettese. Az előadó szólt arról, hogy az Edzett Ifjúságért mozga­lom követelményeit nagysze­rűen lehet teljesíteni a test- nevelési órákon, a tanterv­ben előírt őszi-tavaszi fel­mérések alkalmával. Itt fo­nódik össze a tömegsport­mozgalom és az iskolai test­nevelés! A mozgalom sikere érdekében szükséges a spor­tolási alkalmak számát bő­víteni. Nem azokat a gyere­keket kell megmozgatni, akik amúgy is aktívak, egye­sületi, sportiskolái tagok, ha­nem azokat, akik eddig még kimaradták a versenyek, rendezvények résztvevőinek táborából. — Szeretnénk, ha a testi nevelést nemcsak a testne­velő tanárok szorgalmaznák, hanem minden pedagógus fontos feladatának tekintené a gyerekek fizikai képzését — mondotta dr. Nagy Ta­más. A továbbiak során beszá­molt arról, hogy az úttörő­olimpia versenyeit a jövő­ben a korábbitól eltérő rend­szerben bonyolítják le. Kü­lön kiemelte-a nyári progra­mok, az úgynevezétt „ván­dortáborok” jelentőségét, szólott az iskolák, a sport­egyesületek helyenként jó, másutt kevésbé gyümölcsö­ző kapcsolatáról; majd meg­jegyezte: — Az általános iskolai testnevelő tanárok munkájá­nak elbírálásánál ne csak azt vegyék figyelembe az il­letékesek, hogy hány kisdiák szerzett minősítést — arany-, ezüst-, bronzjelvényt — va­lamelyik sportágban, ha­nem azt is, hogy a nevelő eleget tett-e a tanórai és a tanórán kívüli testnevelési Dr. Nagy Tamás foglalkozások követelményei­nek?! A sporttal, a testedzés­sel közelebbi kapcsolatba tudta és tudja-e hozni ta­nítványait, vagy sem? Megemlítette dr. Nagy Ta­más, hogy gondolatébresztő az a statisztikai adat, mely szerint Magyarországon a nyilvántartott 285 ezer iga­zolt versenyző kétharmada diák! Ebből adódóan felme­rül a kérdés: miért sportol olyan kevés 20—26 éven fe­lüli férfi és nő hazánkban? Az OTSH elnökhelyettese ezekkel a szavakkal zárta ér­tékes előadását: — Azt kell elérnünk,-hogy a testi nevelés váljon min­dennapi nevelő munkánk szerves részévé! DR. FRENKL ROBERT nagy érdeklődéssel kísért elő­adásában nemcsak a diákok fizikai terhelhetőségének le­hetőségeit fejtegette. — Milyen az az ember, aki felé megyünk? Milyen lesz az ezredfoduló embere? — vetette fel a kérdést be­vezetőként. Amíg az ezzel kapcsolatos választ megadta, sok más — de természetesen a témához vágó — kérdésre is rávilágított. Kijelentette; jelenleg a testnevelés „forradalmának” időszakát éljük, ugyanis minden társadalom, minden társadalmi rendszer jelene, jövője az ifjúságtól függ. És keleten, nyugaton, északon és délen, mindenütt arra tö­rekszenek, hogy egységes, ed­zett, teherbíró legyen a jövő nemzedéke! . Hosszasan beszélt az ur­banizáció hatásáról, a váro­siasodás pozitív és negatív jelenségeiről. Kutatási ered­mények adataival bizonyítot­ta, hogy a mai fiatalok „in­aktívak”, azaz: a ma embe­re 90 százalékkal kevesebbet mozog — a 40—50 évvel ko­rábban élt embernél. A gye­rekek között — ezt is felmé­rési adatok bizonyítják — vannak olyanok, akik a napi 24 órából 16 órán át (!) sem­mit sem mozognak. Egy ha­marosan bemutatásra kerülő dokumentumfilmről beszélt, amely ezzel az izgalmas kér­déssel foglalkozik, s ame­lyet nagy érdeklődéssel vár­nak a szakemberek. Az egyetemi tanár, a ku­tatóorvos érdekes összeveté­seket tett az „átlag ember” fizikai felkészültsége és a versenysport művelőinek eredményei között. Egy el­lentmondásra hívta fel a figyelmet. Megállapította, hogy ugrásszerűen emelked­tek az élsportolók verseny- eredményei. Ugyanakkor csökkent a nem aktívan sportoló fiatalok fizikai ■ tel­jesítménye. Sajnálatos mó­don a serdülők egyötödénél mozgásszervi megbetegedé­sek tapasztalhatók. Szólott arról is, hogy egy emberöltő alatt csaknem duplájára emelkedett az emberi átlagéletkor, de ez nem a fokozott fizikai erő­södés ; hanem a korábbinál összehasonlíthatatlanul jobb életkörülmények következ­ménye! Azt is elemezte, hogy a fiatalok magasság­növekedését nem követte a belső szervek és az izomzat gyarapodása. Pozitívként említette meg: a XX. század végére kiala­kult az az embertípus, amelynek esélye van a hosz- szú életre. De hogy ez valóra is váljon, a ma és a jövő nemzedékének élnie kell a lehetőségekkel. Hogy ezek mik? Erre is választ kaphat­tak a hallgatók. — Gyógyszerekkel nem le­het egészségessé tenni ~ az embereket. Ehhez a legjobb eszköz a testedzés! Es en­nek lehetőségeivel — éppen az urbanizáció eredménye­ként — rendelkezik az embe­riség. Ahhoz, hogy egészsé­ges legyen a jövő ifjúsága, a mainál sokkal, de sokkal na­gyobb fizikai aktivitásra, erőteljes testi nevelésre van szüksége. Az életmódba be kell építeni a testedzést — hangsúlyozta dr. Frenkl Ró­bert. Előadása további részében a Testnevelési Főiskola tan­székvezetője arról beszélt, hogy a különböző mozgás- szervi és egyéb, belső szervi betegségekkel küzdő gyere­kek további sorsát illetően végzetes lehet a testnevelés alóli felmentés. A ma orvo­sának azt kell megállapíta­nia, mi az a fizikai munka, amit a gyerek elvégezhet, s amely — bizonyos határese­teket kivéve — segíti a gyó­gyulását?! Példákkal bizo­nyította : a gyógy testnevelés a gerincproblémákat is meg tudja oldani! — A gyerekeket szoktatni, nevelni kell a testedzésre. Helyes a játékosság, de a cél megvalósítását jól szolgálja a versenyzés is, amely edzi, erősíti a fiatalok akaratere­jét. A versenysportban ugyanis a gyereknek le kell győznie önmagát. A viada­lok bizonyos fokú feszítettsé- ge hozzászoktatja a kisfiút és a kislányt a pontossághoz, ami azután másutt gyümöl- csöztetheti jótékony hatását. Az előadó kiemelte; a test­edzés megszerettetése a test­nevelők, a pedagógusok, a család, a kollektíva összmun­kája nélkül nem képzelhető el. Ezt a munkát már az óvodásoknál, az alsó tagoza­tosoknál kell elkezdeni. Az egyetemi tanár végeze­tül az általános iskolások fi­zikai terhelhetőségéről szólt. — Bátran terhelhetők a 10—14 éves serdülők —mon­dotta dr. Frenkl Róbert —, hiszen a keringési és légzési szervek erőteljesen fejlőd­nek ebben az időszakban. Tulajdonképpen csak az izom-csontrendszer kialaku­latlansága szab határt a fi­zikai terhelésnek! A nagy sikerű előadás után Bulik Pál, a mezőko­vácsházi járás testnevelési és sportfelügyelője az úttörő­olimpia további sorsáról ér­deklődött. Dr.Nagy Tamás válaszában elmondotta, a jövőben a fő hangsúly a há­ziversenyek, az iskolák kö­zötti viadalok 8 hónapos so­rozatán van. Megmaradnak a megyei, országos vetélkedők is, csak olyan sportágakat vesz át versenyrendszerbe az OTSH, amelyek elsősorban a nehézatlétikához tartoznak. Nagy Gyula, a békéscsabai kisegítő iskola igazgatója az ország 25 ezer kisegítő isko­lásának testedzési lehetősé­geiről beszélt. Megemlítette: szűkek a sportolási lehetősé­gek, s több viadal megren­dezését kérte tanítványai és azok diáktársai részére. A Békés megyei Diák Sport Tanács ülése nagy sikert ara­tott. Méltán! Dr. Nagy Tamás, az OTSH elnökhelyettese és dr. Frenkl Róbert egyetemi tanár előadásaiban olyan témá­kat érintett, olyan kérdéseket vetett fel, s ezekre olyan vá­laszokat adott, amelyek igazolták: az állami vezetés tisztában van azzal, hogy a fiatalok fizikai képzése, a jövő generáció­jának sorsa — a család mellett — a tanintézetek, az ott te­vékenykedő pedagógusok kezében van. A szülőkkel együtt csak ők „olthatják be” — óvodáskortól kezdődően — a fiata­lokba a mozgás, a testedzés szeretetét. Az ifjúsági ház folyosóján — a szünetekben — ellesett beszélgetésfoszlányokból az derült ki: mindezzel tisztában vannak a mi, Békés megyei szakembereink is. Azok, akik a fiatalokat oktatják, nevelik. Biztosra vesszük, a hallottak megerősítik az ülés résztvevőit abbéli meggyőződésükben, hogy mirtdenkinek — a maga helyén — mindent meg kell tennie azért, hogy a testi nevelés valóban a mindennapi ne­velő munka szerves részévé váljon! Machalek István BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz­tőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: Lehoczki Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivata­luknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszéki Pál INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Dr. Frenkl Robert

Next

/
Thumbnails
Contents