Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 6., KEDD Ára: 1,20 forint ’ XXXIV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Megindult az üzemszerű villamosenergia-szállitás a 750 kilovoltos távvezetéken Befejeződtek az üzemi próbák és az úgynevezett párhuzamos járási kísérle­tek a Szovjetunió egyesített villamosenergia-rendszere, valamint Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és Románia együttműködő vil- lamosenergia-rendszerei kö­zött a vinnyica—albertirsai 750 kilovoltos távvezeték se­gítségével. A sikeres próbák eredményeként hétfőn 4 óra 50 perckor a 750 kilovoltos távvezetéken megindult az üzemszerű villamosenergia­szállítás az előzetesen meg­kötött szerződéseknek meg­felelően a magyar, a cseh­szlovák és az NDK-beli energiarendszerek részére, ezáltal javítva villamosener- gia-mérlegüket. Az eddigi tervszerű szállításokon túl­menően a magyar—szovjet 750 kilovoltos távvezeték üzemeltetése az idén Ma­gyarországnak 300, Cseh­szlovákiának és az NDK­nak 125-125 megawatt több­letenergia-importot tesz le­hetővé. Ugyanakkor Bul­gária, Lengyelország és Ro­mánia energiarendszereiben is jelentősen növeli a villa- mosenergia-fogyasztók ellá­tásának biztonságát. Hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjet­unió — közös beruházásá­ban hozták létre az össze­sen 840 kilométer hosszú távvezetéket, amelynek épí­téséről éS hasznosításáról 1974. február 28-án kötötték meg az általános egyez­ményt. A világon csupán néhány helyen, a Szovjet­unióban, Kanadában és az Egyesült Államokban mű­ködnek 750 kilovoltos villa­mos távvezetékek. így Euró­pában a Szovjetunió után Magyarország az első, a vi-* lágon pedig a negyedik ál­lam, amelynek területén ilyen nagy feszültségű táv­vezeték létesült. A 750 kilovoltos távveze­tékkel egyesített energia- rendszerek révén az európai szocialista országok számá­ra megnyílt a lehetőség a tervszerű szovjet elektro­mos energia importjának bővítésére. 1980-ban vár­hatóan a többletszállításból 600 megawattos teljesít­ményt, vagyis 3,3 milliárd kilowattórát kap Magyaror­szág, s 220 megawatt telje­sítménnyel 1,4 milliárd kilo­wattórát az NDK, 250 me­gawattos teljesítmény alap­ján pedig 1,2 milliárd kilo­wattórát Csehszlovákia. A többletszállítással együtt Magyarország összesen 1350 megawatt teljesítményt im­portálhat a Szovjetunióból, s így majd évente 7,5 mil­liárd kilowattóra villamos áramhoz jut. A magyarországinál 30- szor nagyobb egyesített energiarendszer áramellá­tási biztonságának jelentős javulása most már azt is megengedi, hogy épülő új erőműveinkben az eddiginél jóval nagyobb teljesítményű és ennélfogva gazdaságo­sabban üzemeltethető gép­egységeket szereljünk fel.- Régen csak 50 megawattos gépegységek dolgozhattak, az utóbbi években már 200 megawattosak, s nemsokára elsőkként a dunántúli gyűj­tőerőműben pedig megje­lenek az 500 megawattos be­rendezések is. Befejeződött a BYT rendkívüli ülése Elfogadták az idei akcióprogramot A Béke-világtanács négy­napos rendkívüli ülése — a bizottságok és a kontinens­találkozók résztvevői által előterjesztett jelentések jó­váhagyása után, és a tanács­kozás legfontosabb doku­mentumai közé számító 1979- es akcióprogram, valamint a záróközlemény elfogadásával — hétfőn befejezte munká­ját. A tanácskozáson 97 or­szág és Nyugat-Berlin kül­döttei mellett 36 nemzetközi szervezet képviselői is részt vettek. Az idei, igen gazdag és széles körű akcióprogram el­ső helyén az imperialisták újabb fegyverkezési lépései és agresszív összeesküvései elleni harc áll. Április 5. és 12. között ennek jegyében kerül-sor az ázsiai és a csen­des-óceáni térség békéjének és biztonságának hetére, május 7. és 13. között pedig megrendezik az európai biz­tonság hetét. A békemozga­lom idei programjában is nagy súlyt kapnak a világ válsággócainak felszámolását követelő akciók. A BVT tá­mogatja az el nem kötelezett országok szeptemberben Ha­vannában megtartandó csúcs- értekezletének sikerre vite­lét. A BVT 1979-ben kiveszi ré­szét a gyermekek nemzetközi évének megünnepléséből, a 15 éve meggyilkolt Martin Luther King születésének 50. évfordulójáról való megem­lékezésből és változatlanul nagy figyelmet szentel az apartheid elleni és az embe­ri jogok megsértése elleni harcnak. A BVT berlini ülésén elfo­gadott állásfoglalások a la­tin-amerikai és karib-tengeri térség imperialista nyomás ellen harcoló népeit támoga­tó nyilatkozattal, és a cipru­si helyzettel foglalkozó szo­lidaritási nyilatkozattal egé­szültek ki. A Telefongyár befejezéséhez közeledő technológiai rekonst­rukciója eredményeként korszerű és gazdaságos termékeket gyártanak. Termelésük csaknem hetvenöt százalékát az át­viteltechnikai berendezések teszik ki, amelyeket a postán kívül az ipar is használ. Exportra is szállítanak belőlük. A Szovjetunióban például az olajvezetékek mellé telepített hírközlő rendszer fontos egységei. A képen: ellenőrzik az alkatrészek minőségét (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) s * Energiatakarékossági cselekvési program és középtávú terv Az energiagazdálkodásban mind sürgetőbb követelmény, hogy a fejlesztés fontosságá­val egyenrangú gondosság­gal tervszerűen keressük a lehetőségeket az igények nö­vekedésének csökkentésére, az ésszerű energiatakarékos­ságra. A nemzetközi és a ha­zai prognózisok szerint is tartósan magas szinten ma­rad az energiahordozók vi­lágpiaci ára, ugyanakkor növekednek az energetikai beruházások költségei is. A jelenlegi tervidőszakban az ipari beruházásoknak több mint 40 százalékát fordítjuk az energiatermelő ágazatok fejlesztésére, 5—10 százalék­kal többet, mint az előző tervidőszakban. Ennek az aránynak mértéktelen növe­kedése egész népgazdaságunk fejlődése elé gördítene aka­dályokat. Ezért hangsúlyo­zott követelmény az ener­giaigények növekedésének mérséklése megfontolt, terv­szerű programmal. Az energiahordozókban gazdag szovjet népgazdaság Eloltották a tüzet Zsanán Vasárnap előbbre jutót- tak a zsanai gázfáklya el­oltásának előkészüléteivel. Másodszorra sikerült az eróziós csővágás a tűztér- ben. A speciális szerkezetet daruval emelték be az akná­ba, hogy alkalmazásával le­vágják az eldeformálódott lefúvatócsonkot, s ezzel füg­gőleges irányba tereljék az egyik legterjengősebb ol­dalirányú lángot. Az egy óra és 45 percig tartó művelet után egy újabb, magasba törő lángoszlopot nyertek a tűzoltást előkészítő brigá­dok. Erre azért volt szük­ség — bár még így is ma­radt egy oldalirányú láng­csóva —, hogy a kútakna még áttekinthetőbb legyen, s a kitörő gázt újra meg újra lángralobbantó fém­darabokat könnyűszerrel kimenthessék. A sikeres vasárnapi elő­készület után hétfőn ered­ménnyel járt a gázlángoltás. A mintegy 40 méter magas­ra felcsapó lángoszlopok 9 óra 10 perckor aludtak ki a nagy erejű — az összes vízágyú és a két turboreak- tív generátor keltette — víz- és speciális vegyi anyaggal kevert légsugaraktól. A két­száz atmoszféra nyomással ömlő gázt a vártnál nagyobb körzetbe teríti a szél, ezért rendkívüli biztonsági in­tézkedést léptettek életbe. A honvédség és a rendőrség bevonásával a biztonsági sáv mögé terelik a forgal­mat, s közben állandóan mérik a levegő gáztelített­ségét. A gázlángok eloltása után megkezdődött az előkészület az ömlő energia elfojtására. Képmagnóra veszik a kút, illetve az azon levő kitörés­gátló beillesztésének helyét és a menetek állását. Ezután kerülhet sor arra, hogy a speciális felkészültségű szakemberek, megfelelő biz­tonsági intézkedések után, megkezdjék munkájukat az aknában. Vasárnap egy oszlopba terelték a lángot, amelyet tegnap a nagy teljesítményű szivattyúkkal és turbógenerátorokkal el­oltottak Fotó: Lónyai László fejlesztésének 1976—80. évi irányelvei a hő- és villamos energia felhasználásában évente mintegy 5 százalékos megtakarítást követelnek, a gépkocsi-közlekedésben pe­dig fajlagosan 8 százalékkal csökkentik az üzemanyag­fogyasztást. Az NDK-ban az ipari termékek előállításá­nak energiaigényességét évi 4,7-5 százalékkal, a fajlagos villamosenergia-felhaszná- lást évi 2,8-3 százalékkal fogják vissza. A KGST-or- szágok közül a második leg­nagyobb energiatermelő Len­gyelország hosszú távú prog­ramja az energia és ‘fűtő­anyag fajlagos felhasználásá­nak 20—30 százalékos csök­kentését irányozta elő. Nálunk is a hatékonyabb energiagazdálkodást segíti elő a kormány intézkedése, amely szerint a minisztériu­moknak, országos főhatósá­goknak és vállalataiknak 1979. és 1980. évre rövid tá­vú, a VI. ötéves tervidőszak­ra pedig középtávú energiata­karékossági, energiaracionali­zálási terveket és cselekvési programokat kell kidolgozni. Az ország 46 legnagyobb energiafelhasználó vállalatá­nak külön éves takarékossá­gi tervek készítését írták elő. A túlzott energiafelhasználás megakadályozásával, az ész­szerű megtakarítási lehetősé­gek hasznosításával el kell érniük, hogy az idén ne fo­gyasszanak több energiát, mint a múlt évben. A középtávú tervben olyan intézkedéseket, s energiara­cionalizálási fejlesztést kell előirányozni, amelynek vég­rehajtása lehetővé teszi, hogy 1985-ben 12—14 billió kilokalóriának megfelelő fűtőértékű energiahordozót, különböző tüzelőanyagot ta­karítson meg az ország. Ugyanolyan fontos cél, hogy 1985-re legalább kétszeresé­re emelkedjen az évente megtakarított energiahordo­zók mennyisége, értéke. A középtávú és a távlati elképzelések egyaránt fontos követelményként határozzák meg a megtakarítási lehető­ségek állandó feltárását és kihasználását. A tárcák és vállalatok terveiben az eddi­gi gyakorlatnak megfelelően, de hatékonyabban kell fel­tárni a központi anyagi for­rásokból is támogatott, úgy­nevezett energiaracionalizá­lási beruházások lehetősége­it. A jelenlegi tervidőszak el­ső három évében 1,1 milliárd forint értékű állami támo­gatás felhasználásával a vál­lalatok 2 milliárd forint ér­tékű energiaracionalizálási beruházás munkáit kezdték meg. Ezzel a fejlesztéssel évente 130 ezer tonna drága tüzelő- és gázolajat helyette­síthetnek olcsóbb földgázzal vagy más energiahordozóval, s így évente 13 millió dollár értékű beszerzéstől mentesí­tik az országot. Az újabb energiaracionali­zálási javaslatok alapján 2,2 milliárd forint értékű beru­házással évi 2,7 billió kilo­kalória fűtőértékű energia- hordozó megtakarítása válik lehetővé. Az energiaracionalizálás fogalma nem korlátozódhat csupán az energetikai beren­dezések korszerűsítésére. A szélesebb értelmezéshez hoz­zátartozik az úgynevezett hulladékenergiák hasznosítá­sa, a komplex energiatakaré­kos technológiák fejlesztése és elterjesztése, a geotermi­kus energia hasznosítása, a lakosság fűtőberendezéseinek korszerűsítése, az építőipar­ban pedig a hőszigetelés ja­vítása. A közlekedésben, de más iparágakban is -fontos feladat a fajlagos energiafel­használás csökkentése, így például a kohászatban az át­lagos kokszfogyasztás mér­séklése. A megtakarítások­nak mintegy háromnegyed része a különböző termelési folyamatok technológiáinak fejlesztésével, a tüzeléstech­nikai berendezések korszerű­sítésével, a villamos energia felhasználásában pedig a hálózati veszteségek csök­kentésével és a központi hő­ellátás színvonalának eme­lésével érhető el. Indokolt, hogy bővüljön a vállalati és főhatósági ener­getikusok hatásköre, s min­den fejlesztésnél vegyék fi­gyelembe véleményüket, ja­vaslataikat. A hatékony energiatakarékosság nem nél­külözheti a társadalom erői­nek összefogását, a lakosság megértését, támogatását, a szocialista munkaversenyben rejlő erők mozgósítását, az anyagi ösztönzés, az erkölcsi elismerés, de még a felelős­ségre vonás eszközének haté­konyabb alkalmazását is. A vállalatok és a tárcák rövidesen elkészítik energia­takarékossági programjaikat, gondoskodnak az elképzelé­sek feltételeinek megterem­téséről és a végrehajtásról. Ezek eredményeiről és gond­jairól rendszeresen tájékoz­tatják a kormányt.

Next

/
Thumbnails
Contents