Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
1979. február 4., vasárnap SZÜLŐFÖLDÜNK Hévíz csak Új-Zélandban található... ♦ ♦4 Gyökerek „Fejed lehajtó férfi, mi játszik redőkbe tördelt homlokodon? Hangok lefojtott kötege alá milyen dühöngést gyűr a nyugalom?" (Fodor András: Bűvölt bűvölő) Zene és költészet, költészet és zene. Az ember ősi érzésvilágából pattant ketté, hogy — mint az egypetéjű ikrek — sohasem létezhessen egymás nélkül, újra és újra olthatatlanul vágyakozzék a másik után, összefonódjék, táplálkozzon egymásból. Leginkább így van ez — mint minden, ami hamisítatlan, tiszta és ősi — a népművészetekben. Nem véletlen hát, hogy épp népi ritmusvilágé költőnket, Fodor Andrást ihlette meg Pribojszky Mátyás citerajátéka. A közös gyökér, a zenei hangok szavakba öntött végkövetkeztetését szülte: „Tőled tudom, nem ért véget a hűség, / naponként újra kezdhető, / hogy egymásért kell kifeszítve is / magunkat zengeni szét... / De csak a bátor látja meg az istent: /agyengék erejét.” A „gyengék erejét” évezredeken keresztül végtelen tengerré gyűjtögető népzene legősibb hangszerével, a ci- terával Pribojszky Mátyás Békés megyében ismerkedett meg. Néhány év alatt bejárta a fél világot. Magyar ci- terazenét hallgattak Párizsban, Tokióban, Rómában. Csaknem utánozhatatlan technikájával at Okányban született férfi meghódította valamennyi vendéglátó ország közönségét. Az addig kevéssé ismert, idegenszerű magyar népzenét belopta a külföldiek szívébe. Ha a művészet elkötelezettség, a népművészet többszörösen az: „fizetség” a szülőföldnek. Hiszen Pribojszky Mátyás sem lehetne az, aki, ha nem élte volna a békési szélsőutcai gyerekek életét, ha 7—8 évesen nem leste volna tágra nyílt szemekkel Malmos Bandi bácsi paraszti munkában eldurvult, a ci- terahúrokat mégis gyöngéden simogató ujjait. Mint a virágját bontott növény, a művész is gyökereiből táplálkozik. A siker gyümölcse nem érhet meg a szülőföld tápláló nedvei nélkül, öt is az édesanya olykor szigorú, de aranynál értékesebb öröksége, az önfegyelem, az akarás kísérte. A parasztházak pad- lódöngölős, izzadásig táncolt báljainak emléke zendült a citerahúrokon Japánban, Olaszországban, vagy a párizsi Olympia színpadán. „Mi lehet a körgáton túl ?” — tűnődött egykor a békési parasztfiúcska. Amikor néhány évtized múlva túljutott hazája határain, hasonlót érezhetett. „Hát ilyen a világ?” — csodálkozott a kisgyerek és sok-sok évvel később a férfi, amint felkapaszkodott a művészet magaslatára. És mint gyermekként, most is visszavágyott a „körgát” innenső oldalára, hiszen ott volt az otthona. Nem célunk felsorolni a számtalan díjat, elismerést, amit itthon és külföldön elért, kapott Pribojszky Mátyás. Hiszen nem a kemény, Több mint száz évvel ezelőtt Mogyoróssy János ezer kötetből álló könyvtárából, kép-, térkép-, régiség-, érem- és fegyvergyűjteményéből alakult meg a múzeum Gyulán, 1868. szeptember 8-án. Az elmúlt évszázad alatt dinamikusan fejlődött, gyűjteménye gazdagodott. Ma már több ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, és ugyancsak több ezres régészeti lelet, tárgy és sok dokumentum található a múzeumban, amely messzi földről híres, nemcsak a kutatók, hanem a régmúlt egész embert kívánó művészi munka formális megnyilvánulásaira a legbüszkébb. Nem találni jobb kifejezést: divatba hozta a citerazenét. A magyarrá vált ősi hangszert eddig primitívnek tartó közönség ma csodálja játékát. Hazánkban számtalan citerazenekar működik. A legjobbak között vannak — ezt szerénytelenség nélkül állíthatjuk — a Békés megyeiek. Vitathatatlan, hogy ebben oroszlánrésze van Pribojszky Mátyásnak. Az igazi művész nemcsak emlékei iránt érdeklődő közönség előtt. — Milyen esztendőt zárt a nagy múltú múzeum? — kérdeztük dr. Gaál Jánosné muzeológustól. — Az elmúlt esztendőben százezer látogatója volt intézményünknek, illetve kiállítóhelyiségeinknek. Leglátogatottabb a vár, amelyet hatvanezren kerestek fel, ezenkívül a Dürer teremben tartott tíz kiállítást és az Erkel-emlékházat összesen 40 ezren tekintették meg. A kiállítások közül nagy sikere volt Kátai Mihály festőművész tűzzoNagy értékű néprajzi anyaggal gazdagodott a gyulai múzeum Szombathelytől 14 kilométerre (délnyugatra) fekszik egy középkori település: Ják. A XIII. században épült román stüusű műemlék templomát a Vas megyébe látogató turisták nem mulasztják el felkeresni. A történelmi környezetben nyáron templomi hangversenyeket tartanak (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) műalkotások tolmácsolója, hanem közéleti emberis,aki szüntelenül kutat, alkot, kísérletezik: Mit adhat a zenész fi köznek, művészi élményen kívül? „Körüljárja” hangszerét, keresi a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. Hamarosan megjelenik Pribojszky Mátyás amerikai megrendelésre készült Cite- raiskola című könyve. (Az író felajánlása ellenére, sajnos, nem Békés megyei kiadásban.) Most azon töri a fejét, hogyan valósítható meg a citera használata as óvodai zenei nevelésben. Saját hazájában senki sem próféta. Előfordult, hogy Békés megye sem fogadta kellő tisztelettel világhírűvé vált fiát. Mert Pribojszky Mátyás idetartozónak vallja magát, pedig csupán tízegynéhány évig élt megyénkben. Itt erednek azonban művészete gyökerei. Két külföldi turné között mindig szakít időt arra, hogy citerajátéká- val meggyönyörködtesse az okányi, az eleki, vagy a békési közönséget. Az egyszerű emberek igazságát a húrokból zengeti tovább; a szülőföld iránt „nem ér véget a hűség.” Gubucz Katalin Fotó: Gál Edit máncaiból rendezett alkotásainak, valamint a gyulai művésztelep egy évtizedes évfordulóján megrendezett csoportos kiállításnak. Sokan keresték fel az Erkel Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola háromnegyedszázados évfordulója tiszteletére létrehozott emlékkiállítást is. Itt a megsárgult dokumentumok, tablók mellett a volt diákok alkotásait csodálták meg a látogatók. — Ugyancsak tavaly került sor a Gyulamonostornak vélt ásatás feltárására a Törökzugban, amely az idén tovább folytatódik, örvendetes, hogy a múzeum néprajzi gyűjteménye csaknem 300 tárggyal gyarapodott. Érdekessége az anyagnak egy jómódú parasztcsalád gazdaságának a „berendezése”. Köztük van egy szőlőprés, amely a század- fordulóból való, s igen jó állapotban van. — A tudományos munkában is előrehaladtunk, s számos tanulmányt, dolgozatot készítettünk. Itt kiemelkedik dr. Bencsik János igazgató munkája, amely Battonya község magyar, román, szerb néprajzát dolgozta fel. Üjból kiadásra került — mert az előző már elfogyott — Kiss Anikó muzeológus tollából A gyulai vár története című kis kiadvány, amely most 10 ezer példányban látott napvilágot, igen népszerű a látogatók körében. — Jelenleg min dolgoznak? — Ibos Éva művészettörténész leltározza a Kohán- hagyatékot. Eddig leltárba vett 600 olajfestményt, kétezer grafikát. Munkáját folyamatosan végzi, hiszen a képanyag egy része kiállításokra van kikölesönöyve. Tervek szerint ez év derekán nvílik meg a Kohán-kén- tár. amelyre már időben felkészülünk. Bízunk abban, hogy e szép tervek valósággá válnak, s a nyáron már számosán meg tudiák csodálni nagy szülöttünk alkotásait. Jelenleg egvik feladatunk a Jászai Mari utcában levő német táiház berendezéseinek a gvűitése. Reméliük. hogy a különböző tennivalók után az idén, vagy 1980-ban meg fog nyílni. — Legközelebbi tervük? — Most azon fáradozunk, hogy február 23-án. a Dürer teremben megnyíló kés megyei amatőr képzőművészek kiállítása. várakozásainknak megfelelően minél jobban sikerüljön. — Ormost — Alig hat kilométerre Keszthelytől, domboktól körülvett völgyben, erdőnek látszó ligetek közepén található a hévízi tó. Árnyas növényzetű park sudár fái között a tópart fürdőkórházzal, szanatóriummal, üdülőházakkal van körülvéve. Ilyenkor télen, vize felett sajátos látvány a sejtelmesen gomolygó pára. Hihetetlen bőségű forrás- tölcsér táplálja a tavat. Naponta 86 millió liter víz száll fel a forrásokból, hőmérséklete 27—38 Celsius-fok között ingadozik. A tómeder vastag tőzegrétegen fekszik, ezt fúrja keresztül a meleg víz krátere. A feltörő meleg víz és a magával hozott tőzeg keveredéséből alakult ki a tófenék sajátos talaja, amelyet más meleg forrásoknál nem ismerünk. Illetve: ugye sokan tudunk arról, hogy a hévízi tó és annak iszapja hatásos gyógyszer az ízületi megbetegedésben szenvedőknek, a gerinc-, izom- és idegbetegségekben szenvedőknek. De arról már kevesebben tudnak, hogy ugyanilyen hatású és összetételű gyógyvíz tőlünk 16 ezer kilométerre, Új- Zélandban található ?(!) Hévízen többségükben a század elején épültek a szállodák, kórházak és üdülőházak. Most egy új, egy korszerű szállodát szeretnénk bemutatni. 1976 márciusában a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében került átadásra egy gyógyszálló, a Hotel Thermál. Dr. Szalai Károly, a szálló főorvosa minden rászoruló vendéget megvizsgál, s javaslatára ki-ki megfelelő gyógykezelésben részesül. Tavaly október elsején kerültek átadásra a szálloda alagsorában azok a gyógykezeléshez szükséges felszerelések, amelyek addig csak kórház területén voltak találhatók. A szálló vendégeit külön mik- robusszal szállították a kórházba, hogy az iszapkezeléseket, az elektrotherápiai, víz alatti elektromos kezeléseket megkaphassák. Most márkeA faburkolatú gyógymedence zelés miatt ki sem kell lépniük a betegeknek a szálloda ajtaján. Legújabb — a tévében is bemutatott — létesítménye a gyógyszállónak egy úgynevezett kondicionálóterem, amelyet orvosi felügyelettel szintén igénybe vehetnék a vendégek. Varga László szobafőnök kísért végig a modem, szinte minden igényt kielégítő „birodalmán”. A hétemeletes szállodában 203 szoba, 14 lakosztály áll a gyógyulni, üdülni vágyó vendégek rendelkezésére. A termál gyógyvizű medencén kívül nyitott úszómedencéje is van a szállodának. Varga László elmondása szerint télen, nyáron telt házzal dolgoznak. Sajnos, korunk súlyos betegségei közé tartoznak az ízületi megbetegedések, a gerincbántal- mak. Hazai vendégek mellett nyugatnémet, holland, argentin csoportok is felkeresik Európa legnagyobb természetes hévizes tavát, hiszen télen ugyanúgy használhatják, mert 26 Celsius-foknál nem hidegebb a kráterből feltörő víz Az új gyógyszálló homlokzata, a mellette látható csúcsos épület a fedett medence A minden kényelemmel ellátott szobák egyike Kép, szöveg: Béla Vali
