Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
1979. február 28., szerda iZHllUkfiTtj JEGYZET A lakásszövetkezetek működésének tapasztalatai a SZÖVOSZ elnökségi ülésén Hatékonyak voltak a népi ellenőrök vizsgálatai Beszélgetés Kulkai Sándorral, a megyei NEB elnökével Kivétel erősíti... Jóformán még meg sem száradt a nyomdafesték lapunk február 24-i, szombati számának példányain, amikor — alig valamivel reggel 8 óra után — telefont kaptam Orosházáról Csendélet banánnal című, aznapi cikkemmel kapcsolatban. Emlékeztetőül: a jegyzet szóvá tette: miért nem lehet banánt kapni megyénkben, miért takaróznak a DECKER illetékesei az aligha igazságos és méltányos elosztást ismertetve a „bizonyos jelentősebb, nagyobb központok” elsődlegességével, s vajon mit szólnának, ha — például — a közismerten kiváló búzát termelő orosházi Űj Élet Tsz, vagy a híres-neves Gyulai Húskombinát is ilyen meggondolás alapján rangsorolna: „neked igen, neked nem”?... A vonal túlsó végén Gyulai József, a szóban forgó téesz párttitkára közölte: kaptak banánt! Csütörtökön, tehát még a cikk megjelenése előtt „szólt” a FÜSZÉRT központja Szegedről: — Volna egy kis túl érett banánunk, nem akarják elhozni? — Dehogynem akarták! — Rohanvást mentek érte nyomban, s alighogy megérkezett, túl érett ide vagy oda, azonnal el is kapkodták a téesz szaküzletéből a vevők mind a 103 kilót. Csoda-e, ha így történt, hiszen hetek óta szinét se látták a banánnak Orosházán. — Cikkével egyetértünk, sőt köszönjük a segítségét — közölte a párttitkár, feltételezve, hogy én „intézkedtem” vagy legalább is — mint nem egyszer előfordul — az újságíró érdeklődése, tájékozódása közben kaptak észbe az illetékesek. — Annak azonban jobban örültünk volna, ha mindez nem a közbenjárására történik, vagy még inkább, ha bármikor lehetne banánt kapni Orosházán — jegyezte meg végül. — Most már csak arra vagyok kíváncsi, vajon a Gyulai Húskombinát is kapott-e? Bevallom: nem tudok róla. Örömmel közölhetem viszont, hogy én is hozzájutottam egy csekélykéhez. Csomagban, Miskolcról érkezett. V. J. Hazánk 322 lakásépítő és 944 lakásfenntartó szövetkezete működésének tapasztalatait tárgyalta meg keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. A lakásfenntartó szövetkezetek kezelésében jelenleg mintegy 170 ezer lakás van, s az V. ötéves terv eddigi időszakában Jó bevált hagyomány már, hogy az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatósága, valamint a MÉSZÖV Takarék- és Lakásszövetkezeti Titkársága CASCO, illetve életbiztosítás-kötési versenyt hirdet a takarékszövetkezetek között. így volt ez tavaly is. Az értékelésre és a díjak átadására a ME- SZÖV-székházban a közelmúltban került sor. Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy a múlt évi verseny újabb eredményeket hozott. A múlt évben a III. fokozatú megállapodás alapján működő takarékszövetkezetek közül első lett a tót- komlósi pénzintézet. A takarékszövetkezet kollektívája ez esetben már másodszorra érdemelte ki az első helyezettet megillető serleget, az oklevelet és a 10 ezer forintos pénzjutalmat. Ezt az erkölcsi és anyagi elismerést a szóban forgó szövetkező pénzintézet dolgozói azzal érdemelték ki, hogy a verseny feltételeként megjelölt 60 ezer forintos évi állománydíjú CASCO- biztosítás helyett 361 ezer 420 forintos teljesítést értek el. Ugyanakkor a szintén feltételként megjelölt 250 ezer forint évi állománydíjú személybiztosítás helyett 569 ezer 956 forint teljesítést értek el. Ebben a kategóriában második lett 13 500 lakást adtak át a lakásépítő szövetkezetek. Ez a tervelőirányzat 61 százaléka. További, körülbelül 7500 lakás felépítése 1979/80-ra várható. A szövetkezeti lakások 48 százalékának kezelését, s 40 százalékának karbantartását már saját szervezetükben végzik a lakásszövetkezetek. az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, amely 226 ezer 692 forintos CASCO és 850 ezer 252 forintos személybiztosítást kötött 1978- ban. Ezzel a teljesítménnyel az oklevélen túl 8 ezer forint pénzjutalomban részesült a pénzintézet kollektívája. Harmadik helyezett lett ebben a kategóriában a füzesgyarmati takarékszövetkezet kollektívája, amely 117 ezer 936 forintos CASCO és 310 ezer 80 forintos személybiztosítást kötött tavaly. Az I. és II. fokozatú megállapodás alapján működő takarékszövetkezetek között legjobb eredményt a magyarbánhegyesi takarék- szövetkezet ért el. Az első helyezésért járó serleget, oklevelet, valamint a 6 ezer forint pénzjutalmat azzal érdemelte ki a pénzintézet kollektívája, hogy a feltételként megjelölt 30 ezer forintos CASCO-biztosítás helyett 84 ezer 500 forintos, továbbá a 100 ezer forintos személyi biztosítás helyett 110 ezer 163 forintos teljesítést értek el. > A serlegeket, az okleveleket és a pénzjutalmakat Szabó András, az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságának vezetője adta át a kiemelkedő eredményt elért takarékszövetkezetek képviselőinek. Balkus Imre o Békés megye Vízszintes: 1. Ennek az ipari létesítménynek termékei világszerte ismertek. 16. Félsziget Mexikóban. 17. Politikus, író (Bertalan, 1812—69). 18. Szovjet folyó. 19. Puha fém. 20. Hegycsúcs a Bakonyban. 22. Téli sport. 23. örökrész (az utolsó négyzetben dupla mássalhangzó). 24. Olasz folyó. 25. General Motors. 26. Több békési folyó neve, így van Fehér, Fekete, Sebes, sőt Kettős és Hármas is. 28. R. L. 30. Ellentétes kötőszó. 31. Idősebb asszonyrokon, tkp. az idősebb testvér felesége. 33. Kigondoló, elképzelő. 35. A magyar történelemben igen rossz emlékű város. 37. Szeszes ital. 39. Afrikai állat. 41. Voznye- szenszkij ódája. 43. Poszt. 44. Amerikai Egyesült Államok. 46. Állatlak. 47. Süteménytöltelék. 49. . . . Jat-szen, hajdani kínai politikus. 51. Hollandia jelképe. 54. Kisasszony, angolul. 55. Ebben a városban található a Jantyik Mátyás Múzeum, amely gazdag nép- művészeti anyaggal rendelkezik. 57. Egykori vármegye. 59. Ritmusán, vagy végtelen sütemény! 61. Literátor. 62. Rozsdavédő, alapozó festék. 64. Sír. 65. Zamatos. 67. Szegélyhurok. 68. Fél guba! 69. Nóta. 71. Ittasak-e? 72. S. R. E. 73. Vidáman. 74. Udvarol. 75. Régi római pénz. 76. United Kingdom (Egyesült Királyság). 77. Kenyeret készíti. 79. S. E. 80. Rangjelző. 82. A buddhizmus egyik ága. 84. Palántát földbe rak. 86. S. O. T. 89. Község Pécs mellett. 92. Kicsiny tó Du- napataj közelében. 95. Cukoripari központ. Szép műemléke a településnek a volt Almássy vadászkastély, melyben ma középiskola működik. 96. Fohász. 97. 1935-ben csendőrtűz dördült itt el, melynek emlékét emléktábla őrzi a tanácsháza falán. 1977-ben jelent meg az a kormányrendelet, amely az állami és társadalmi ellenőrzés fejlesztését írta elő. Vajon, hogyan tettek eleget a rendeletnek megyénk népi ellenőrzési bizottságai? A kérdésre legteljesebben a múlt évi munka tükrében lehet választ adni. Erről a széles körű ellenőrzési tevékenységről beszélgettünk Kulkai Sándorral, a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével. — Az elmúlt évben megyénkben 41 témavizsgálatot folytattunk le. Ugyanakkor 168 bejelentés és panasz érkezett népi ellenőrzési bizottságainkhoz. A vizsgálatok alapján 150 esetben intézkedtünk, 18 bejelentés ugyanis nem igényelt intézkedést. Sajnálatos, hogy a bejelentések közül 54 névtelen volt. így ezekben az esetekben nem tudtuk felvenni a kapcsolatot a bejelentővel, hogy kiegészítő tájékoztatást kérjünk. Emiatt a névtelen bejelentéseknek csak egy részében került sor vizsgálatra. Az ellenőrzésekbe 1264 népi ellenőrt vontunk be, akik jó politikai és szakmai felkészültséggel, s elsősorban segítő és megelőző szándékkal a vállalatok és intézmények sajátos helyzetének értékelése alapján folytatták le a vizsgálatokat. Az ellenőrzések nagyon széles területet öleltek fel. Kiterjedtek a lakosság ellátására, a társadalompolitikai és gazdasági feladatok végrehajtására. — Természetesen nem térhetünk ki valamennyi vizsgálatra. Néhányról azonban szükséges szólni, így a lakosság ellátásáról is. Milyen tapasztalatok voltak ezen a téren? — A vizsgált területen a lakossági áruellátás mennyiségileg és összetételében is javult. A kiskereskedelmi forgalom tej- és tejtermékekből növekedett. A sajtkészítményekből viszont az ipar a kereskedelmi megrendeléseket folyamatosan nem elégítette ki. A forgalom további növekedését, különösen a közép- és kisboltok hűtőkapacitásának hiánya is akadályozza. A kötelezően előírt választékminimum 40 —60 százalékát tudják készleten tartani. A vendéglátó- iparban a tej, a tejtermékből készült ételkínálat csak mérsékelten növekedett. Az élelmiszerboltokban az alapvető élelmiszerekből a napi ellátás többségében biztosított. Az ÁFÉSZ-boltókban a töltelékáruból, zöldségből és gyümölcsből tapasztalható áruhiány. A boltokban a korábbi évekhez hasonlóan jelentős mennyiségű lejárt szavatosságú árut találtunk. Az áralkalmazás tekintetében viszont javulást tapasztaltunk. A bútorértékesítés dinamikusan növekedett. A kiskereskedelem különböző csatornákon igyekszik az árualapot biztosítani, ennek ellenére a választék nem kielégítő. A dolgozók egészségügyi és szociális ellátásában kedvező a változás. — Mennyire hatékony a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodása? Hallhatnánk néhány szót a döntés-előkészítésről, az újítómozgalomról, illetve az árakról? — A döntés-előkészítés és döntés rendszere — sok kedvező tapasztalat mellett — többször alapvető problémákat tükröz. A szervező és tervező munka zömét — elsősorban az ipari szövetkezetekben — a három magasabb vezető állású dolgozó látja el. Intézkedéseik zöme .elhárítható jellegű és kevés esetben előzik meg a problémák kialakulását. Az elmúlt években bekövetkezett fejlődés ellenére nem kielégítő a belső ellenőr és az ellenőrző, felügyelő bizottságok együttműködése a termelőszövetkezetekben. Átfogó ellenőrzést kevés helyen végeztek és elmarad az első számú gazdasági, szakmai vezetők tevékenységének belső ellenőrzése is. Az egyik ipari szövetkezetben az árvetés készítése során a közvetlen anyagok értékének felszámításakor — figyelmen kívül hagyva a vonatkozó KGM—ÁH együttes utasítást — elszámolóárat alkalmaztak. Nem az előző évi tényleges költségek alapján képzett költségkulcsokat alkalmazták, indokolatlanul érvényesítettek az árban gyártási különköltséget. Az árban a valóságosnál magasabb közvetlen bérköltséget érvényesítettek. A termelői ár helyett alkalmazott elszámolóár lényegesen meghaladta az érvényesíthető anyagárat. — Napjainkban igen sok szó esik az üzemi demokráciáról. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat tapasztalatai milyenek? — Az üzemi demokrácia helyzetének vizsgálatánál megállapítottuk, hogy az 1018/1977. Mt—SZOT elnökség együttes határozat végrehajtása — az általános, kedvező összkép mellett — eltérő színvonalú az egyes vállalatok gyakorlatában, illetve a különböző, fórumok munkájában. A határozatot a dolgozók érdeklődéssel fogadták. A vizsgált vállalatok többségénél jól szabályozták az új fórumok rendjét, jogköreit. A szabályozás azonban néhány helyen eltérő a minisztériumi utasításoktól. Az alaprendelet és a vállalati szabályozás ismertetésében a szakszervezeti bizottságok kezdeményezőbbek voltak, míg a gazdasági vezetés helyenként az ismertetéssel nem foglalkozott kielégítő módon. Az üzemi demokrácia érvényesülésében a határozat óta fejlődés állapítható meg. Körültekintőbb a fórumok tartalmi és szervezeti előkészítése. A határozatban megjelölt főbb célok valóra váltása azonban még kialakulóban van. A fórumok sajátos funkciójuknak megfelelően még nem mindenütt működnek, párhuzamosság és formalitás is előfordul. A dolgozók részvétele és aktivitása egységenként és fórumonként változó. Különösen azért, mert nem történik meg rendszeresen az írásos anyagok előzetes szakszervezeti testületi véleményezése, a szakszervezeti bizalmiak érdemi felkészítése a bizalmi csoportértekezletekre. — Vajon eredményesek voltak-e a vizsgálatok után tett intézkedések? — Vizsgálataink aktuális témákra terjedtek ki a társadalmi és gazdasági területeken. Ennek megfelelően hozzájárultak a hatékonyabb irányító tevékenységhez a vállalatok, szövetkezetek, intézmények fejlődéséhez, a társadalmi, gazdasági célkitűzések jobb végrehajtásához. A vizsgálatokat követő javaslatainkra az a jellemző, hogy rendszerint nem anyagi eszközöket igénylő, hanem az ésszerűbb gazdálkodás, jobb szervezés, a termelési folyamatok végrehajtására irányultak. Javaslatainkat gyakran megelőzte az, hogy a vizsgáló népi ellenőrök és a vizsgált szerv képviselői véleményt cseréltek, így a tett javaslatok a vizsgált szerv egyetértésével találkoztak. Ez a módszer elősegítette azt, hogy az esetek többségében a vizsgált szerv részéről már a vizsgálat ideje alatt intézkedések történték a jogszabályt sértő, a hatékonyságot, a gazdálkodást kedvezőtlenül befolyásoló hiányosságok megszüntetésére. A lefolytatott 41 vizsgálat során 322 esetben javaslatot, 227 esetben felhívást tettünk a törvényes rend helyreállítására, 338 esetben tájékoztattunk felügyeleti, gazdasági, társadalmi, állami szerveket, 50 esetben tettünk szabálysértési feljelentést, 50 esetben fegyelmi és 12 esetben kártérítési eljárás lefolytatására felhívást, 23 esetben pénzügyi eljárást, 2 esetben gazdasági bírság kiszabását, 2 esetben büntető eljárást kezdeményeztünk. Gyakran folytattunk utó- ellenőrzéseket is, ahol a végrehajtást újból ellenőrizzük és a szükséges esetekben újabb intézkedéseket teszünk. Gyakorlattá kívánjuk tenni, hogy a vizsgálatokat addig nem tekintjük befejezettnek, míg a rendellenességeket nem szüntetik meg. Vizsgálataink hatékonyságát segíti, hogy azokat esetenként párt- és tanács testületek, különböző társadalmi szervek is megtárgyalják és megteszik intézkedéseiket, hasznosítják a vizsgálatokat. Gyakran adtunk tájékoztatást a különböző üzemi fórumok előtt, ahol a vizsgált vállalat dolgozói is részt vettek. — Milyen vizsgálatokat folytatnak le ebben az évben? — Ez évi vizsgálatainkkal is az országos és a megyei célkitűzéseket kívánjuk elősegíteni. Az ellenőrzés módszerével feltárjuk azokat a nehézségeket, amelyek a fejlődést, a gazdálkodás hatékonyságát gátoljak, és felszínre hozzuk a jó tapasztalatokat. Megvizsgáljuk a konvertálható export árualapok bővítésére szolgáló fejlesztési célhitelek felhasználását; a mezőgazdasági termelési rendszerek szervezését, működését és eredményeit; a közművelődésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtását; a szövetkezetek belső ellenőrzését; a szocialista munkaverseny, s a szocialista brigádmozgalom helyzetét; a dollárviszonylatból származó importanyagokkal való gazdálkodást; a betegellátást; az újítómozgalmat; a korszerű technikai eszközök kihasználását; az üzem- és munkaszervezést a termelőszövetkezetekben; valamint a könnyűipari termékszerkezet fejlesztését. Utóvizsgálatként ellenőrizzük az üzemi demokrácia érvényesülését, fejlesztését, az üzem- és munkaszervezés helyzetét, az élelmiszerek szállításának szervezését és a munkaidő kihasználását. Továbbra is nagy figyelmet fordítunk a lakosságtól érkező közérdekű bejelentésekre és panaszokra. Serédi János Két újság — egy rejtvény Junoszty típusú televíziókészüléket nyerhet, aki a Békés megyéről szóló öt keresztrejtvényt helyesen megfejti és a helyes megfejtést beküldi a LOBOGÖ szerkesztőségébe. A Békés megyei Népújság szerdai számaiban (február 28-án, március 7-én, 14-én, 21-én és 28-án) közöljük a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét. A rejtvényeket kiegészítő függőleges sorok meghatározását a LOBOGÖ március hónapban megjelenő számaiban találják meg. Kérjük az öt megfejtést egy levelezőlapon április 18-ig küldjék be a LOBOGÖ szerkesztőségébe: 1394 Budapest, Pf. 427. Békésről Békéscsabára szállították ezt a hatalmas testet. Súlya 10 tonna. Az érdekessége az. hogy szilárd burkolatú úton a felső vezetékek és az erőmű—forgácsoló közötti gőzvezeték miatt kerülő úton, a szántóföldeken keresztül nehéz erőgépek vontatták a helyére Fotó: Gyarmati József Elismerés a legjobbaknak
