Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
1919. február 28., szerda e Tervezik a Technika Házát Első kapavágás egy év múlva? IMiWkfcM-------------------------------C selédlakásból összkomfortba Mezőhegyesi változások Átmeneti visszaesés után ismét biztatónak látszik, hogy egy-két éven belül hozzákezdenek Békéscsabán a Technika Háza megépítéséhez. Az új intézmény jelentős szolgálatot vállalhat műszaki és tudományos egyesületeink életében, s végső soron megyénk műszaki kultúrájának emelését, jobbítását segíthetné. Említésre méltó vele .kapcsolatban az is, hogy — ha megvalósul — példás összefogás eredményeként jön létre. Nemcsak a tudományos egyesületeknek ad otthont, hanem a KPVDSZ bábszínházának, sőt a moziüzemi, illetőleg a vendéglátóipari vállalat központjának is. A sok célú, rendeltetésű centrum az új város- központ részeként épülne fel a Gyóni Géza utcában. Az elmúlt év nyarán és őszén mintegy 100 vagonnyi zöldségféleséget rakattak prizmák alá a Békéscsabai Konzervgyár 2. számú pós- teleki üzemének határában. Javarésze — több mint 80 vagon — paszternák, de került a bálák alá vöröshagyma, zeller, sárgarépa is. Igaz ez utóbbiakat már felszedték december végéig, mi több, már fel is dolgozták. Az ázott földekről, a prizmák alól most a paszternákot szedik, majd bekerül a pósteleki üzembe, ahol gépek, majd leányok, asszonyok tisztítják azokat. A héj ledörzsölése után csupán kétharmada vár továbbszállításra. A végleges feldolgozás már a csabai központi telepen folytatódik. Naponta 300 mázsát tisztítanak meg helyben, s számításaik szerint március elejére felszedik az utolsó zöldségnövény- féleségeket is. Odébb csaknem 110, egyenként 30 ezer literes alumínium tartály csillog a napfényben. Ezekben tárolják a pritamin- és ceceli paprikát, a finn uborkát. Mindkét növény jól bírta a telet a za- kuszka felöntőlében, illetve a 18 százalékos sós folyadékban. Csak a legnagyobb hidegekben kell az alumínium tárolókat szalmabálákkal letakarni. Ezek előkészítése is folyamatos, s helyben csu- mázzák a paprikát, amely aztán szintén a központi telepre kerül — feldolgozásra. Egy-egy tartályban 150 má- zsányi paprikát, illetve uborA létesítmény beruházási programja elkészült, az említett gazdák a tervet jóváhagyták. Nem elhanyagolható szempont: minden szervnél megvan már a kezdéshez szükséges pénzügyi fedezet, így a részletes kiviteli tervek elkészítését már meg is rendelte a békéscsabai Városi Tanács. Határidő: 1979. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezést legkésőbb jövőre meg lehetne kezdeni. A jelzettnél is példásabb összefogásról tanúskodik, ahogyan az érdekeltek az — 1978-as árakon — előreláthatólag 27 millióba kerülő intézmény fedezetét előteremtették. Jelentős támogatást adnak mindenekelőtt megyénk üzemei, gazkát tarthatnak, ugyanolyan mennyiségű sós lével feltöltve. Az idei tél enyhe volt, nem okozott gondot a tárolás, nem volt különösebb fagyveszély. A sok csapadék azonban próbára tette az emdasági egységei: 7 millió 100 ezer forintot. Ennek mintegy az egyharmada az egyszámlára már be is érkezett. Jelentős összeggel segítenek az országos szervek: az Országos Tervhivatal 6, az MTESZ központja pedig előreláthatólag 8 millió forinttal járul hozzá az építkezéshez. Jelentős összeggel szándékoznak segíteni megyénk szövetkezeti érdekképviseleti központjai is: a KISZÖV és a MÉSZÖV. A békéscsabai Városi Tanács pedig szintén számottevő hozzájárulással: közművesített telek biztosításával támogatja a vállalkozást. A megyei tanácsi tervezők megkezdték a részletes tervek kidolgozását. bért és a gépet. Sokáig a szomszédos Május 1. Tsz markolója is segédkezett a felszedésnél a telepen, azon- bSn a nagy belvíz miatt a tsz-nek szüksége van a gépre, így két saját traktor küzd meg a sárral a földeken. De eredményesen. Amikor 1785-ben a mezöhegyesi ménesbirtokot megalapították, füves pusztaság volt a vidéken. A kiegyezést követő időszakban kezdődött, s a századforduló első évtizedéig tartott itt a nagyarányú építkezés: téglából, kőből' készültek az istállók, a magtárak, s akik a jószágokat csutakolták, csak vályogból, vert falból épült cselédlakásokban éltek. Tágasnak, időtállóknak bizonyultak a lóistállók, szűknek, sötétnek és egészségtelennek a cselédlakások. Az állami gazdaság csaknem 1500 cselédlakást kapott örökül a régi rendtől. Az évtizedek során azután nemcsak lovairól volt híres Mezőhegyes: gabonatermesztésével, iparinövény-ter- mesztésével, megváltozott állattenyésztésével vívott ki magának tekintélyt. Az elmúlt évben, a község nagyobb hányadát foglalkoztató állami gazdaság 995 millió forint értékű árut adott a népgazdaságnak, s mintegy 92 millió forint nyereséget ért el. — Nagyközségünk 7600 lakosából alig 4500-an élnek a belterületen. A többiek a községet övező, az állami gazdaság birtokában levő majorságokban laknak — kezdi a beszélgetést Bese- nyei Ferenc, a nagyközségi tanács vb-titkára, majd így folytatja: — Ezek a majorságok a település 15 ezer hektárén terülnek el, három- tizenkét kilométerre vannak egymástól. A legkisebb major Füperegpuszta, itt 83-an laknak, a legnagyobb a 304 lakosú Üjmezőhegyes. Ezek a majorlakások is hajdan cselédlakásnak épültek: ma is túlnyomó részük egy szobából és konyhából áll, a korszerűsítést a villamosítás jelentette. A külvilággal a kapcsolatot a tengelyt törő, kátyús út jelenti ma is, az esős idő beköszöntésével ugyancsak vendég- marasztaló itt még a sár. — A nagy távolságok nehezítik a tanácsi munkát, a lakossággal való kapcsolatot. Az oktatási intézmények szétszórtak, a majori gyerekek még ma is kilométereket gyalogolnak, ugyanis iskola nincs minden majorban. Az egészségügyi ellátás sem felel meg az igényeknek. Az üzlethálózatot minA főváros 3600 kilométernyi közúti hálózatának ötszáz kilométernyi szakaszán: a főutakon bonyolódik le a közúti forgalom 80 százaléka. A motorizáció robbanás- szerű fejlődése nehéz feladatok elé állítja a közlekedés szakembereit. 1960-ban még csak 15 ezer, ma több mint 260 ezer, 1990-ben pedig már 450 ezer személygépkocsi közlekedik majd Budapesten. A forgalomtechnikai szakemberek mérőkocsikkal járják a főváros és az ország főbb útvonalait, mérik a közlekedés áramlásának különböző adatait, amelyekből mind napjaink, mind a jövő közlekedésére vonatkozó fontos következtetéseket vonnak le. A Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának megbízásából folytat vizsgálatokat a METROBER forgalomtechnikai mérőkocsijával. Barkas mikrobuszba szerelt amerikai műszer méri és jelzi papírszalagon a gépjármű irányváltoztatását, a megtett utat, a sebesség változását, a mérés kezdete óta eltelt időt, az állásidőt. A műszer kisebb változtatás után rövidesen „észreveszi” a gáz- és fékpedál mozgását és a rosszul vagy egyáltalán nem működő közlekedési jelden majorban az egyetlen vegyesbolt adja — sorolja a vb-titkár. ■ ■ ■ Az elmúlt évek viszont egy új korszakot jelentenek Mezőhegyes történetében. A felszabadulás évében mintegy 1500 földes szobájú, állami gazdasági lakás alkotta a majorsági lakásállományt. Napjainkban is 970 ilyen otthont tartanak számon, mely 1980-ig több mint 200- zal csökken. A nagyközségben figyelemreméltó lakás- építési program kezdődött. Három ütemben — 1976 és 1980 közötti időszakban — 410 több szintes, telepszerű lakás épül. Ebből 180-at már át is adtak, a boldog tulajdonosok beköltöztek. A község közepén új városrész nőtt ki, Sziklai Sándor nevét viseli a lakótelep. — Most már van a nagyközségünknek központja — mutatja büszkén az új házakat Besenyei Ferenc — a lakótelep szomszédságában, a főutcán vegyes rendeltetésű épület készül: a földszinten üzletsorok kapnak helyet, az emeleteken lakások lesznek. Ugyancsak az új központban 62 millió forintos költséggel épül — már alapozzák — a nevelési központ, melyben 8 tanterem, négy szaktanterem lesz. Ehhez kapcsolódik, egy 350 személyes előadói terem, mely színházi előadásra és filmvetítésre is alkalmas lesz. A nevelési központban kap otthont a községi könyvtár, és itt épül a megye legnagyobb tornacsarnoka is. Szóval nagyközség lesz a nagyközség... — summázza a vb-titkár. A lakáshelyzet javításával már évek óta foglalkoznak Mezőhegyesen. Az 1960-as évek derekán az állami gazdaság 52 lakást épített, a cselédlakások egy részét pedig korszerűsítette. Az újabb építkezéseket kivitelezői kapacitás híján már nem tudta vállalni, a régi házak szigetelés nélkül készültek, felújításuk költségesnek bizonyult. A lakásépítéshez a kormány is nyújtott segítséget: az V. ötéves tervben 524 munkáslakást épít a gazdaság, ebből 230 munkáslakás a központban az év végéig elkészül. Jó kivitelezőpartnerra is találtak: a Szegedi DÉLÉP öt típusú házgyári lakást ad át. — Az állami gazdaság 3000 zőlámpákat is. A kijelölt útvonalon haladó gépkocsi az „azonosító pontokon” írja ki az addig mért adatokat. A kiírást gombnyomással vezérlik, de automatizálható is. Ezeknek a vizsgálatoknak különös fontossága van a terelőútvonalakon való utazás elemzésében, értékelésében, tgy méréseket folytatott a mérőkocsi a Margit-híd és környéke építésénél, az M3- as autópálya bevezető szakaszának „seprőjén”. A következő feladat azoknak a tere- lőutaknak a vizsgálata lesz, amelyekre a Petőfi-híd— Boráros tér áprilisban megkezdődő átépítése miatt lesz szükség. v A mérések célja az eljutás és az utazási idő vizsgálata a város egyik pontjától a másikig. A mérőkocsi útvonalminősítésre, ezen belül a jelzőlámpák összehangolásának bírálatára is alkalmas. Az első próbamérésekre az elmúlt nyáron került sor, s ősszel már rendszeres méréseket végeztek. Télen szünetel a mérés, mivel ilyenkor a forgalom — a sok leállított vagy keveset használt gépkocsi miatt — nem jellemző. Az adatokat a METROBER számítógépén értékelik. (vj) dolgozójának 60 százaléka egy-két évvel ezelőtt külterületen lakott, a 100—200 éves majorlakásokban. Ez az arány most viszont változik. A nagycsaládosokra külön gondoltunk — fogad Re- setár József, az állami gazdaság szakszervezeti bizottságának titkára. — Az átadott lakásokból 60-at a nagycsaládosoknak adunk, közülük 25-en már be is költöztek. Ezzel egy időben az utóbbi évtizedekben készült majorlakásokat korszerűsítjük, a régieket lebontjuk. — Két éve 77, tavaly 36 korszerűtlen lakást bontottunk le — kapcsolódik a beszélgetésbe Balogh András, az állami gazdaság szociálpolitikai főelőadója. — Az idén további 65 lakást „ítélünk halálra”. Mindez azt jelenti, az év végére 1014 lakás lesz gazdaságunk kezelésében. Dolgozóink szolgálati és OTP-értékesítésű lakásba költöztek. Az épülő lakótelep környékén még dolgoznak az építők. Befejezés előtt áll az úthálózat, hátra van még a parkosítás. Az átadott lakásokban már mindenki berendezkedett. Verba Mihályék- hoz csengettem be. A meleg hangulatú lakásban a feleség a kétéves kisunokával bajlódott éppen. — Peregpusztán laktunk 1950-től egy vályogházban — mondja a törékeny középkorú asszony, aki a helyi vízműnél dolgozik, férje az állami gazdaság gépszerelője. — Hideg volt a lakás, télen nem győztük tűzrevalóval. A lakbér 202 forint volt, a fűtési költség havonta ennek a háromszorosa. Az új, kétszobás lakásban a havi rezsink összesen 610 forint. Na és megszűnt a sok munka az állatokkal... Tanyasi ember állat nélkül nem élhet... — Mi lett a jószágokkal? — Eladtuk valamennyit. Nagyon készültünk a faluba, öregkorunkra nyugalomra, kényelemre vágytunk. Most már mehetünk moziba, s talán eljutunk színházba- is. Sirovicza Mihálynét főzés közben zavarom. Fürgén kavarja a rántást, hámozza a krumplit. Férje az állami gazdaságban bádogos, ő gyes-en van. — Két évig albérletben laktunk, havi 600 forintot fizettünk egy sötét, egészségtelen szobáért. Amikor ideköltöztünk, a kislányom szinte hunyorgott a tágas, világos lakásban. No, és a kényelem?! A gyerekfürdetéshez nem kell a vizet behordani, melegíteni, majd kihordani. Most egy kézmozdulat, s a konyhában, fürdőszobában máris folyik a hideg, a meleg víz. A szabad időnk is nőtt. Több idő jut a gyerekre, az olvasásra, a kézimunkázáshoz, a sétára. Bozonyi István és felesége a 28-as majorban szükséglakásban lakott négy évig. Férje az állami gazdaság traktorosa. A kétéves Pisti hancúrozik, ugyancsak jól érzi magát az új lakásban. — Megfizethetetlen ez a kényelem. Na és nem kell állandóan gumicsizmában járni, a sarat taposni. Végre tiszta lábbelivel és most már cipőben is sétálhatok a községben. A házi munkát is könnyíti az állami gazdaság: nem kell főznöm, ugyanis 9,50-ért kapunk ebédet. Tiszta szívemből sajnálom a majorbelieket... — mondja együttérzően. Űj színfolttal gyarapodott, s gazdagodik tovább Mezőhegyes. A hajdani uradalmi téglaépületekből műemlékek lesznek, a vert falú cselédházak megadják magukat a dózereknek. Eltűnnek a régi világ utolsó, keserű emlékei. Szekeres András Az idén már 110 alumínium tartályban tárolták a paprikát, Uborkát. Ezek előkészítése is folyamatos Fotó; Veress Erz& Téli munka Pésteleken A paszternák héját először gép dörzsöli le, de az csak a nagyjai szedi le. Utána leányok és asszonyok pucolják teljesen tisztára Mire jó a forgalomtechnikai mérőkocsi?
