Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

1979. február 27., kedd o i\Cl Tanácsülésről jelentjük Közrend, közbiztonság Eleken A hangulat tetőfokán... Szlovák bál Jólesik a sárosi tekercs knédlivel Fotó: Gál Edit Párttaggylílés vagy termelési tanácskozás? Elek nagyközség közrend­jének, közbiztonságának fenntartásához a személyi feltételek adottak. A két körzeti megbízotton kívül sok önkéntes rendőr vigyáz a lakosság nyugalmára. E megállapítás február 26-án, azon a tanácsülésen hang­zott el, ahol értékelték a te­lepülés közrendjének, köz­biztonságának és a társadal­mi tulajdon védelmének a helyzetét. A beszámoló hangsúlyoz­za: az előző évhez képest csökkent a bűncselekmények száma. Az 1977. évi 27-tel szemben, tavaly 22-szer szegték meg a törvényt az elekiek. Olyan esemény vi­szont nem történt, amely különösen zavarta, nyugta­lanította volna a lakosságot. A bűnesetek megoszlását elemezve kitűnt, hogy még mindig sokan elmulasztják a gyermekek után járó tartás­díj fizetését. Emelkedett, a személyi tulajdon sérelmére elkövetett lopás, a garázda­ság, az ittas gépjárműveze­tés. Örvendetes azonban, hogy a társadalmi tulajdont ‘lényegesen kevesebben dézs­Március 1-én kezdődik és 15-ig tart ,az új elsőosztályo­sok beíratása. A beiratkozás pontos napját a tanácsok ha­tározzák meg, és arról a helyileg szokásos módon, írásban, vagy falragaszok, az iskolai hirdetőtáblán elhelye­zett közlemények útján érte­sítik a szülőket. Az ország általános iskoláiban szep­temberben várhatóan mint­egy 160 ezer kisdiák, az idei­nél körülbelül 10 ezerrel több elsős kezdi meg tanul­mányait. A tankötelesek beíratása kötelessége a szülőknek, a gondviselőknek, erről a tan­kötelezettségi törvény intéz­kedik — mondották az Ok­tatási Minisztériumban az MTI munkatársának. Tan­köteles az, aki ez év szep­tember 1-ig betölti a 6. életévét. A tanköteles gyer­mekeket a lakásuk szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell beíratni. A szü­lők, gondviselők vigyék ma­Vendégek a TIT-ben Az ismeretterjesztő szer­vezetek közötti tapasztalat­csere-látogatásokra általá­ban nem sok lehetőség adó­dik a széles körű helyi fel­adatok ellátása miatt. Most mégis hozzánk látogatott a TIT Tolna megyei Szerve­zetének néhány vezetője: Biczó Ernőné, a megyei szervezet titkára, Bucher Flórián természettudomá­nyos munkatárs, Éppel János, a szekszárdi városi­járási szervezet titkára és Gosztonyi Zsolt, a paksi já­rási-városi szervezet titkára. A Tolna megyei vendégek tegnap a Békés megyei és a békéscsabai szervezeti mun­kával ismerkedtek, majd délután Köröstarcsára utaz­tak. Ma a gyulai városi-já­rási szervezethez látogat­nak és az ottani ismeretter­jesztő munkáról hallgatnak beszámolót. málták, mint egy évvel ko­rábban. A közlekedési fegyelem összességében javult. Ezt a számok is bizonyítják. Az 1977-es esztendőben a hét balesetből négy súlyos sé­rüléssel végződött. Az el­múlt évben öt baleset tör­tént, amelyből csupán egy járt komolyabb következ­ményekkel. A figyelmezteté­sek számba meghaladta a 900- at, a helyszínen mintegy 11 ezer forint bírságot szabtak ki. Ezenkívül több állampol­gár ellen tettek szabálysérté­si feljelentést a közlekedési szabályok megszegése miatt. Az önkéntes rendőrök egy év alatt csaknem 4 ezer órát voltak szolgálatban. Lelkiis­meretes munkájuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a község közrendje szilárdab­bá vált. Ezt követően megvitatták Gál Bertalanná, pénzügyi csoportvezető előterjesztését az 1978. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről. Végül' Csanálosi László, me­gyei tanácstag számolt be, múlt évi munkájáról. gukkal a személyi igazolvá­nyukat és a gyermek szüle­tési anyakönyvi kivonatát. A beiratkozáskor közlik a szülőkkel az orvosi, az isko­laérettségi vizsgálat helyét, idejét is. Hazánkban minden tanköteles korú iskolaérett­ségi vizsgálaton vesz részt, amelyen orvos, pedagógus, és egyre több helyen pszicholó­gus állapítja meg, hogy a gyermek megfelel-e az isko­lakezdés követelményeinek. A vizsgálat többek között kiterjed a testi, az értelmi és beszédfejlettségre, az érzel­mi világra, a munkaérettség­re és a viselkedésre. A szak­emberek általában akkor te­kintik a gyermeket iskola­érettnek, ha testileg-lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nincs ártalmára, ha­nem fejlesztőén hat rá. Az óvodába járóknál az óvónő megfigyelései ádnak alapot az iskolaérettség megállapí­tásához. Továbbképzés klubvezetőségi tagoknak Február 24-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel, a Békés megyei Szövetkezeti Bizottság és az Ipari Szö­vetkezetek Gyopár Klubja egész napos továbbképzést rendezett a szövetkezeti klubok vezetőségi tagjainak Békéscsabán. Délelőtt „A közösség ki­alakításának folyamata, módszerei” címmel Szabó András, az Ikarus műve­lődési központjának munka­társa tartott előadást. Dél­után, 14.30 órai kezdettel, az OKISZ, a KISZÖV, ,a KISZ megyei bizottsága, a megyei klubtanács, valamint a klu­bok fenntartóinak képviselői találkoztak a továbbképzés részvevőivel. Békécsabán 1973-ban ren­deztek először szlovák bá­lát. A siker teljes volt, s azóta is a Csaba Szálló ter­mei dugig telnek a neveze­tes eseményre. így volt ez a múlt hét szombatján, ami­kor 19 órai kezdettel immár ötödik alkalommal rendez­te meg a Magyarországi Gépkocsi nyereménYbetétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénz­tár február 28-án és már­cius 1-én, szerdán és csü­törtökön Budapesten, a MÉM kultúrtermében ren­dezi a gépkocsi-nyeremény- betétkönyvek idei első, sor­rendben 71. sorsolását. A húzáson az 1978. október 31-ig váltott, s január 31-én még érvényben volt 5000 és 10 000 forintos betétköny­vek vesznek részt. Tulaj­donosaik között összesen 969 személygépkocsit sorsolnak ki. A húzás első részét, a Bu­dapesten váltott gépkocsi- nyereménybetétkönyvek sor­solását szerdán bonyolítják le, a nyerteseknek 369 sze­mélyautó jut. A vidéken váltott autókönyvekre csü­törtökön 600 nyereményau­tót sorsolnak ki. Az 5000 forintos betétkönyvekre ösz- szesen 672, a 10 000 forinto­sokra 297 nyereményautó jut. A kétnapos húzás össze­sített eredményét március 2-án teszi közzé az OTP. Szlovákok Demokratikus Szövetsége, a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Megyei Mű­velődési Központ e hagyo­mányos mulatságát. A megnyitó beszéd után, amelyet Bocskai Mihályné SZMT-titkár tartott, hangu­latos műsor következett. A mintegy 450 bálozó előtt nagy sikerrel mutatkoztak be a mezőmegyeri táncosok, akik szlovák leánytáncot mutatták be. Liker And- rásné a tótkomlósi Páva­kor citerazenekara kísére­tében szlovák népdalokat énekelt, s aztán következett a késő éjszakába nyúló vi­galom. A hangulat már 8 óra körül a tetőfokára há­gott, a sárisápi és a tótkom­lósi zenekar kitett magáért. A túláradó jókedvet csak a díszletek sínylették meg, hiszen a csillárokon lógó színes szerpentinek, rózsa­füzérek, léggömbök egy ré­sze hamar gazdára talált. Szlovák vigalomhoz szlo­vák ételek dukálnak A brindzás metélthez, a sztra- pacskához, a szlovák zsi- ványpecsenyéhez, és sorol­hatnám még ki tudja mi mindenhez, így kívánt jó étvágyat az étlap: „Dobrú chut prajeme kezdému!” A szlovák bál sokak sze­rint azért olyan népszerű, mert kötetlen, szinte ottho­nos hangulatával minden résztvevőt magával ragad, jó kedvre derít. Most is így történt. Aki eljött, a dalnak, a táncnak, s a vidámság­nak szentelhette estéjét. N. A. V agy ez, vagy az — mondhatná az olva­só —, micsoda dolog az, megkérdőjelezni egy ér­tekezlet mibenlétét? S jog­gal, de higgye el, nem egy­szer tapasztaltam már, hogy a gyűlések és tanácskozások szóvivői összekeverték e fo­galmakat. Napjainkban foly­nak a beszámoló taggyűlések és el is tartanak még jó né­hány hétig, míg a pártalap- szervezetek és csúcsvezető­ségek megtárgyalják elmúlt évi munkájukat és meghatá­rozzák ez évi teendőiket. Mostanában pedig, amikor oly nagy hangsúlyt" kapott a gazdasági munka, a terme­lékenység, a hatékonyság kérdése, amikor az V. öt­éves térvnek jócskán a má­sodik felében járunk, ami­kor egyre inkább szorítanak bennünket vállalásaink és elképzeléseink, a termékszer­kezet változtatásai, az ener­giatakarékossági gondok, a nyersanyagok felhasználásá­nak lehetőségei és a minden téren való takarékosság, nos, mostanában óhatatlanul elő­térbe kerül a párttaggyűlé­seken is a gazdasági munka. Hasznos is, szükséges is erről beszélni. Hol is szól­hatnának a vállalatok, üze­mek, gyárak, termelőszövet­kezetek felelős vezetői az el­következő időszak legfonto­sabb tennivalóiról, ha nem a kommunisták üzemi fóru­mán? Hol kérhetnének a dolgozóktól igazi segítséget, ha nem éppen a párttaggyű­léseken? Hol világosíthat­nák fel a munkásokat és műszakiakat arról, hogy mi­lyen fontos üzemük tevé­kenysége, gazdaságos terme­lése, ha nem ott, ahol azok legjobbjai találkoznak egy­mással? A taggyűlés való­ban erre való. És természe­tesen arra, hogy a népgaz­dasági tervekből, célkitűzé­sekből az egyes termelőegy­ségekre bontott feladatokat éppen ezekben az egységek­ben tárgyalják meg. Mégis azt mondom, ne keverjük össze a párttag­gyűléseket a termelési ta­nácskozásokkal. A politikai elhivatottság ' ugyanis nem merülhet ki csak a gazdasá­gi munkában. Sőt, a párttag­gyűlés témája nem szorítha­tó le az adott közösség tevé­kenységére sem. Mert kira­gadni a kisebb közösségeket az egészből értelmetlen do­log, hiszen az összefüggések­ből ragadnánk ki a részt, az alkotóelemet. Lássunk egy példát: egy nem gazdaságos, rosszul termelő üzemet ma­holnap megszüntetnek. Ha ennek az üzemnek a kom­munistái nem látják a kö­rülöttük levő világot, annak mozgását, fejlődését, akkor nem fogják megérteni, miért kellett az ő üzemüket meg­szüntetni, hiszen nem lesz viszonyítási alapjuk. Ennek hiányában pedig nem is mondhatjuk rájuk azt, hogy rosszul, gazdaságtalanul ter­meltek. De bármilyen sike­res volt a beszámoló taggyű­lés, nem mehet haza az a párttitkár sem nyugodt lel­kiismerettel, aki nem emlí­tette meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt egészét foglalkoztató gondokat, az MSZMP véleményét a na­gyobb — ha tetszik — világ- politikai kérdésekről. Mert nem nevezhető igazi párttag­gyűlésnek az, ahol csak a legszűkebb környezettel fog­lalkoztak. Ma minden kommunistá­nak tudni illik, hogy mi történik Iránban, Kambod­zsában, hogy hol tart a SALT—II, mert csak ezek­nek az összefüggéseknek is­meretében tudja igazán megítélni saját helyzetét. Félre ne értsen az olvasó, én nem a Szabad Nép-fél­órákat kérem számon, csu­pán annyit, hogy legyen té­ma az üzemen, gyáron belül is minden olyan esemény, amely a világban történik, amely események a haladást szolgálják, vagy éppen gá­tolják. És ahol ezek tárgya­lását a legjobban kérhetjük, az a párttaggyűlés. A világpolitikai események és belső gazdasági helyze­tünk ugyanis olyan szoros kapcsolatban állnak, hogy szétválaszthatatlanok egy­mástól. A párttaggyűléseken bizonyára szóba kerülnek például a benzinár-emelke­dések. Nos, miért kellett a benzin árát felemelni ná­lunk? A választ minden gyermek fújja már: mert energia- és nyersanyagvál­ság uralkodik a nyugati vi­lágban. De hogy ez a válság mitől van — attól-e, hogy egyik pillanatról a másikra elfogytak az energia- és nyersanyagtartalékok, vagy valami’más oka van —, azt már nem tudja a felnőttek jó része sem. A példa na­gyon egyszerű, mondhat­nánk, túl egyszerű. De ezzel nem az olvasót akarom le­becsülni, hanem azt szeret­ném bizonyítani, hogy meny­nyire fontos nekünk mind­arról tudni, ami körülöttünk történik, hogy mennyire ke­vés csak azt propagálni a taggyűléseken, hogy mi a dolgunk és feladatunk. És ha már itt tartunk, ak­kor ez utóbbi is megérdemel néhány sort. Arról van ugyanis szó, hogy hajlamo­sak vagyunk a termelési ta­nácskozásokon is, a beszá­moló taggyűléseken is csak nagy általánosságokban be­szélni gazdasági feladata­inkról. Nem egy igazgatót, párttitkárt hallottam, aki a. legjobb szándékkal bár, de így beszélt: „elvtársak, azon kell igyekeznünk, hogy ha­tékonyabban és jobb minő­ségben termeljünk”. Ez így önmagában nem mond sem­mit. Ha az illető vezető va­lóban azt akarja, hogy a munka hatékonyabb legyen, és a minőség kevésbé kifo­gásolható az általa vezetett üzemben vagy gyárban, ak­kor valami olyasmit kellene mondania :o a forgácsoló­üzemben a tavaly, vásárolt gépet ezután két műszakban kell üzemeltetni. Mert a gép elég drága volt ahhoz, hogy ne engedhessük meg ma­gunknak, hogy csak nyolc órát menjen, tizenhatot pe­dig álljon. És adhat még ez a vezető helyhez, időhöz, személyekhez, brigádokhoz szóló programot, amikor konkrétan megfogalmazza, melyek azok a módszerek, amelyekkel a munkát ter­melékenyebben tudják elvé­gezni. Én nem azt állítom, hogy egyes-egyedül az igaz­gatóknak vagy a párttitká­roknak a dolga megmonda­ni, melyik gépen ki és mennyit dolgozzon. De ösz- szefogva a műhelyekben és részlegekben dolgozó kom­munistákkal, művezetőkkel és technikusokkal, már meg­határozhatják a részfelada­tok sorát is. L egyenek hát ezek a párttaggyűlések olya­nok, amelyek össze­függéseiben mutatják be gazdasági életünk gondjait is a világpolitikai esemé­nyeket is, hogy e taggyűlé­sek hatását másnap már a műhelyekben mérhessük le. Mérő Miklós Tévékészüléket nyerhet! A Békés megyei Népújság és a Lobogó holnaptól közös rejtvénypályázatot indít! A két újság Békés megye neve­zetességeiről szóló öt keresztrejtvényt közöl. A Népújság február 28-án, március 7-én, 14-én, március 21-én és 28-án megjelenő számaiban a keresztrejtvényhálót és a vízszintes sorok szövegét közöljük, a Lobogó márciusi számaiban (1-én, 8-án, 15-én, 22-én és 29-én) a függőleges sorok meghatározását találhatják meg. Aki az öt keresztrejtvényt helyesen megfejti, Junoszty tí­pusú televíziókészüléket nyerhet! Március 1—15: elsőosztályosok beíratása

Next

/
Thumbnails
Contents