Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-03 / 28. szám
1979. február 3., szombat o Megvalósult a FAO szarvasi programja Nemzetközi találkozó zárszámadáson Kimagasló eredmények az orosházi Űj Élet Isz-ben Rengeteg virág, valamint a Minisztertanács és a TOT vörös selyem vándorzászlaja díszítette az orosházi Petőfi Művelődési Központ koncerttermét abból az alkalomból, hogy itt tartotta 28. zárszámadó közgyűlését a 13-szoro- san kitüntetett Űj Élet Tsz. Az alapító tagok, nyugdíjasok és aktív dolgozók már a kora reggeli órákban zsúfolásig megtöltötték a nagytermet. A díszelnökségben helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a Békés megyei pártbizottság első titkára, dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete, Koós Dezső, a jugoszláviai Adai Mező- gazdasági Kombinát vezérigazgatója, Willfried Dresser, az NDK-beli kromsdorfi Béke Völgye Termelőszövetkezet képviselője, Gonda József, az MSZMP orosházi városi bizottságának első titkára, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára, a társszövetkezetek, partnerüzemek, társulások több képviselője. Nyolcvankilenc- millió forint a háztájiból Az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet két községben — Szabadkígyóson és Újkígyóson — mintegy ezer háztáji gazdaság termelését segíti, szervezi. A külön ágazattá szervezett háztáji gazdálkodásisúlyát, szerepét és jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az az adat, amely szerint az elmúlt esztendőben a két község kisüzemei együttesen 89 millió forint értékű mezőgazdasági terméket forgalmaztak. Három tápboltot tart fönn a tsz a háztáji sertés-, bika- és májlibahizlalóknak, valamint a tejtermelőknek. Hízott sertést a kígyósiak az elmúlt esztendőben 18 ezret értékesítettek a közös gazdaságon keresztül, több mint 220 vagon súlyban. Ez önmagában csaknem 65 millió forint árbevételt jelentett. Hízóbikát 7 millió forint értékben, é& mintegy 19,5 vagon súlyban 352-t adtak le a portákról, a májlibák száma pedig megközelítette a 41 ezret. Az utóbbiért a háztáji gazdaságok több mint 12 millió forint árbevételt könyvelhettek el. A tej átvevőhelyen 167 községi tejszállítót tartottak nyilván Újkígyóson, az elmúlt esztendőben. A kisüzemi tejtermelők 7 és fél ezer hektoliter tejért egy év alatt 4 és fél millió forintot kaptak. Mindezeken kívül említést érdemel még az az 50 háztáji zöldségtermelő, aki tavaly 20 vagon sárgarépával gyarapította a kis gazdaságok termékkibocsátását. A magyar haltenyésztési kutatók régóta jó nevet szereztek maguknak az ENSZ szakosított szervezetében, a FAO-ban. Tulajdonképpen már 1970-től érlelődött a gondolat, hogy Magyarországon egy olyan regionális hatáskörű intézetet hozzanak létre, amelynek a segítségével a hazánkban felgyorsított kutatás nemzetközi hasznosítása válik lehetővé. A FAO fejlesztési programot, amely a szarvasi kutató intézet kifejlesztésére irányult, 1974-ben indították el. Akkor írta alá a magyar kormány és a nemzetközi szervezet azt az alapokmányt, amely egy négyéves fejlesztési munkát indított útjára. A fejlesztés — és ez a FAO, valamint az ENSZ fejlesztési alapja szakembereinek a véleménye — az egyik legsikeresebb program volt az elmúlt időszakban. Viszonylag kis beruházási költséggel egy nagy ötőképessé- gű, nagy kapacitású intézetet sikerült létrehozni, amely már a fejlesztés’ időszakában is olyan eredményeket produkált, amelyek nemzetközi érdeklődést keltettek. Ennek tulajdonítható, hogy az elmúlt négy évben igen sok országból keresték fel az intézetet. Kétféle vendéget fogadott a FAO-program keretében a tudományos kutatóintézet. Az egyik a FAO- program keretében oda érkezett szakértők, amerikai, japán, indiai és szovjet szakemberek csoportja, akik a maguk speciális szakterületének világviszonylatban is legnevesebb művelői. Segítették a fejlesztési program végrehajtását, terveinek kialakítását, és természetesen részt vettek nemcsak a szarvasi intézet fiatal kutatóinak továbbképzésében, hanem a már elismert magyar kutatók orientálásában, a kutatási programok kialakításában is. Ezek a szakemberek tanítottak, de ugyanakkor elmondható, hogy tanultak is a Körösök partján. A vendégék másik csoportja az intézettel együttműködő, vagy az intézet munkája iránt érdeklődő látogatókból tevődött össze. Ezek voltak többen. Évente 280—300-at fogadtak az intézetben. A látogatóknak egyre növekvő hányada a fejlődő országokból érkezett, akik ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, ugyanazok a halfajok érdeklik őket, amelyekkel a szarvasi intézet folytatja kísérleteit. A pontyfélék, valamint a Távol-Keletről származó növényevő halak, a busa és amurfajták a fejlődő országok legjelentősebb halfajai közé tartoznak. Ezekben az országokban olyan fajok tenyésztésére, illetve nagyüzemi termesztésére van szükség, amelyek viszonylag kevés takarmánynyal, vagy egyáltalán mesterséges táplálás nélkül tenyészthetők. Ezeknek a növényevő halfajoknak kutatása Magyarországon igen jó eredményeket hozott. A tudományos munka szorosan összefügg a gazdasággal, hiszen az öncélú kutatásnak nincs értelme. Olyan gondokkal kell foglalkozni, amelyek a termelést közvetlenül befolyásolják, amelyeknek a megoldása gyorsan gyakorlati értékké válik. Ez a gyakorlati hatás nemcsak az ország határán belül, hanem éppen a FAO-kapcsolatok révén sokkal szélesebb körben érvényesül. Ez adja végső fokon Szarvason a nemzetközi segítség jelentőségét. A gazdasági eredmények közé tartozik, hogy Szarvason, a haltenyésztés genetikai kutatásainak eredményeként a nemesítő munka iránya világviszonylatban is élen járlf Ma már három tájfajta*« pontyból alakítottak ki hibrideket, amely a korábbi pontyfajták teljesítő képességét 15—20—25 százalékkal múlja felül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy év alatt a magyar halgazdaságok termésszintjének a 2-3- szorosát adják a szarvasi intézet kísérleti tavaiban. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fejlődő országok lehetőségeihez képest ezek nem túlságosan nagy eredmények. Magyarországon ugyanis 3-4 tonnát tudnak elérni egy hektár vízterületen halhúsban. A tenyészidő azonban hazánkban csak öt hónap. A fejlődő országokban viszont 12 hónapos tenyészidővel lehet számolni, és ennek megfelelően a szarvasi halfajok és technológiák adaptálása egyes fejlődő országok halgazdaságaiban az itteninek sokszorosát tudja hozni. Mindezzel együtt Magyar- országon a kettős hasznosítású vízfelületen, vagyis a kacsa és a hal egy területen való nevelésével egy hektáron 5-6 tonna húst lehet előállítani. Ez azonban csak a szabad tófelületekre vonatkozik. A kutatóintézet intenzív haltermelésének módszerei, mint például a ketreces haltartás, vagy a recirkulációs rendszerű haltermelés a jelenlegi nemzetközileg ismert egy köbméter vízfelületre számolva szinte hihetetlen értéket adnak. Ketreces hal- tartásnál" egy négyzetméteren öt hónap alatt 30-40 kilogramm halhúst tudnak előállítani. Ez a minőségileg, a klasszikus haltartás formától eltérő módszer, valamint a recirkulációs haltartás olyan országokban kaphat teret, amelyeknél a tenyész- idők rövidek. A zárttéri haltenyésztés másik módozata a recirkulációs haltartás, amelynél az 1978-as próba- üzemelés mutatói szerint egy köbméter medencetérfogatban 100—150, vagy akár 200 kilogramm halat is tudnak tenyészteni. Botyánszki János A Himnusz elhangzása. után Gyulai József, az Űj Élet Tsz pártbizottságának titkára szeretettel köszöntötte a vendégeket és a szövetkezet tagjait. Ezután Molya János, a szövetkezet köz- gazdasági elnökhelyettese adott számot az elmúlt év eredményeiről. Elmondotta többek között, hogy a rendkívüli időjárás — a sok belvíz és egyéb természeti csapás ellenére — kimagasló eredményeket ért el a szövetkezet kollektívája. Különösen sokat köszönhetnek a szocialista brigádoknak, amelyek terven felül nyolcmillió 900 ezer forint termelést vállaltak és csaknem 13 milliót teljesítettek. Igen sokat tettek a város építéséért, szépítéséért és a gyermekintézmények fejlesztéséért. Kommunista szombatokon összesen százezer forint munkabért gyűjtöttek össze, amit a vietnami nép megsegítésére adtak postára. Az 5766 hektáros közös gazdaság árbevétele 321 millió 65 ezer forint volt, 41 millió 310 ezerrel több, mint az előző esztendőben. Az üzemi termelési értékből egy dolgozó tagra 232 ezer 771 forint jutott, s minden dolgozó 27 és fél ezer forint tiszta nyereséget termelt. Egyébként az Űj Élet Tsz mérleg szerinti tiszta nyeresége 1978-ban 30 millió 696 ezer forint volt. Csupán szociális és kulturális célokra kétmillió 352 ezer forintot fordítottak. A növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési főágazatok és a melléküzemi tevékenységek kimagasló eredményeket hoztak. Jó eredményként könyvelte el az elnökhelyettes azt is, hogy egy év alatt az alkalmazotti dolgozók közül 270-en kérték felvételüket a szövetkezetbe. Igen sok fiatal lépett be az Űj Életbe, így a dolgozók életkorának jelenlegi átlaga mindössze 40 esztendő. Sokan tanulnak politikai, szakmai továbbképző intézetekben. Így a legdrágább gépeket, gépsorokat, technológiai berendezéseket nyugodt lelkiismerettel rábízhatják a jól képzett fiatalokra. Ezek a tények azt bizonyítják: nem szűnt meg a mezőgazdaság vonzó ereje, csak meg kell teremteni a feltételét annak, hogy mindenki megtalálja a számítását. Beszámolt Malya János arról is, hogy 430 nő és igen sok KISZ-korú fiatal dolgozik a kollektív gazdaságban. Ezért az elmúlt évben nyolc fiatalt, illetve nőt választottak a vezetőségbe. Anyagilag, erkölcsileg megbecsülést kapnak a nők és a fiatalok, hiszen minden munkaterületen derekasan állják a sarat. A keltetőüzemben csaknem hatmillió csibeegységnek megfelelő naposcsibe, liba, kacsa, pulyka, vadkacsa látott napvilágot. Ilyen eredmény a szövetkezet fennállása óta nem volt. A gépüzemről külön elismeréssel szólt, mert megyénk egyik legjobban gépesített gazdasága, az orosházi Űj Élet Tsz es csak jól képzett szakgárda képes az értékes gépek rendszeres karbantartására. A magas szintű gépesítésnek köszönhető, hogy tavaly — a kedvezőtlen időjárás ellenére — búzából 50 mázsa feletti átlagtermést értek el, kukoricából 75,3 mázsát, cukorrépából 498 mázsát, zöldborsóból pedig 36,2 mázsát. A szövetkezet tagjai hozzászólásaikban arról adtak számot: hogyan, milyen módszerekkel akarják a tavalyi jó eredményeket felülmúlni 1979-ben. Legfőbb célkitűzésük : takarékosság az energiával, a nagyobb hozamok kevesebb költséggel való elérése. Amikor a vietnami nagykövet jelentkezett felszólalásra, puskaropogásszerű hangot adva megszólaltak a petárdák. Vietnami szokás szerint ezzel kívántak a teremben levőknek eredményekben gazdag, boldog új esztendőt. A nagykövet elmondta többek között, hogy az orosházi Űj Élet Tsz-től a barátságon kívül sok jó vetőmagot, törzsbaromfit ' és más segítséget kapnak. Sokat tanulnak ettől a jól működő kollektív gazdaságtól. „Az Önök jelene a mi jövőnk” — hangsúlyozta a nagykövet, majd meleg szavakkal mondott köszönetét a sokoldalú segítségért. Dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes gratulált a kimagasló eredményekhez. Ügy ér-' tékelte: az Űj Élet Tsz vezetői és tagjai jól használják az agyukat a szövetkezet és a népgazdaság javára. Willfried Dresser, az NDK- beli testvérszövetkezet képviselője arról adott számot: mit jelent a két termelőszövetkezet barátsága, együttműködése. Sokat tanulnak egymástól, s a jó módszereket kölcsönösen hasznosítják. Hasonlóan, az együttműködés anyagi és erkölcsi hasznosságát méltatta Koós Dezső, az Adai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója is. A jól sikerült zárszámadás Varga Mihály állami díjas elnök zárszavával ért véget. Ezután a Petőfi Művelődési Központban felállított „alkalmi” pénztárakban a tagoknak és a nyugdíjasoknak nyereség, illetve földjáradék címen csaknem négymillió forintot fizettek ki. Szakmunkásképzés és érettségi Megnőtt a tanulási kedv a Békéscsabai Ingatlankezelő Vállalat fizikai dolgozóinak körében. Az elmúlt években a szakmunkásoklevelek mellé többen szereztek középiskolai végzettséget. így ma már elmondhatják, hogy fizikai dolgozóik 12 százalékának szakközépiskolai, illetve technikusi végzettsége van. . Nem is olyan régen jelentkezett az első mérnök, aki itt szeretett volna dolgozni. Az azóta eltelt időszak alatt már több mint tíz felsőfokú végzettségű dolgozó segíti a munkát. Sőt mi több, a fiatal mérnökök, üzemmérnökök segítik a fizikai dolgozókat a továbbtanulásban, a felkészítésben, s a szakmai és politikai továbbképzésben. villámgyorsan, miközben a bordával kétszer jó erősen ráhúzta a vászonra az átdobott fonalszálakat. Munkájáért egy-egy szakajtó kukoricával, maréknyi liszttel, csupor tejjel, tányér túróval, köcsög tejfellel fizettek. Néhol vásznat kapott munkabérül, s ebből szabott-varrt magának ingvállat és pendelyt, a fiainak pedig inget, gatyát. Az iszonyatos mennyiségű rozsét természetesen nem győzte a szabadszeres napokon összegyűjteni, hazahordani. Hiszen télidőben jóformán egyszer-kétszer fordulhatott egy napon. Így hát többször megszegte a tilalmat, elment vasárnap, szombaton és amikor éppen úgy jött ki a lépés. Ha találkozott az erdőkerülővel, a puskás ember kegyetlenül leszidta, lerakatta vele a rőzseköteget és hazaküldte. Mindig görnyedt háttal járt, hogy könnyebb legyen a teher. De ha nem szabályosán kötötte fel a hátára a rőzseköteget, tízszer olyan nehéz volt a ci- pekedés. Egy vastagabb faágra támaszkodva lépke- det, hogy könnyebb legyen a járás. Eleinte nagyon haragudott a puskás emberre, de aztán rádöbbent: a tiltott napokon mindig csak egyszer találkozik az erdőkerülővel. Ez nem lehet véletlen. ő is ember, kilenc pu- lya apja. nyilván félti a biztos keresetet. Ezután nem gondolt haraggal az erdőkerülőre ... Póli nénit természetesen ott látták a napszámosok között, ha arattak, kapáltak, kukoricát törtek, kendert nyűttek, áztattak. Fáradhatatlan volt. Mindenki csodálta: ilyen pirinyó kis asszonykába hogy szorulhatott ennyi energia. A felszabadulás után földet kapott az özvegy, de sok évig nehezen kellett még gürcölni a mindennapi kenyérért. A fiait felnevelte: erdész, gátőr, postai kézbesítő, traktoros és boltvezető lett belőlük. A közelmúltban az erdőháti kis faluban jártam. Megcsodáltam Póli néni öt fiának külön-külön portáit a két-háromszobás, fürdőszobás lakásokkal, a táj divatja szerint üveges verandával, sok-sok virággal. A nagy ablakokon gazdagon ömlik be a napfény, olajkályha ontja a barátságos meleget, szőnyeg, modern bútor, függöny, háztartási gép mindenütt. A falusiak mesélték: Póli néni megfáradt, öreg szervezete csak addig bírta, amíg a legnagyobb fiának megtartották a házszentelőt. Azóta a faluszéli temetőben alussza örök álmát, és a sírjáról soha nem hiányzik a virág... • Ary Róza Minden évben egy kicsit. Folyamatos korszerűsítést hajtanak végre az Orosházi Bútoripari Vállalat telepén. Főleg saját erőből, munkát könnyítő, korszerű gépeket vesznek minden évben. Képünkön a nemrégiben vásárolt élragasztó gép működés közben Fotó: Veress Erzsi
